Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az elektroforézist a kóros fehérjék jelenlétének vagy egyes fehérjekomponensek hiányának a kimutatására használják. A módszer segítségével a fehérjéknek különböző csoportjai azonosíthatók a szérumban vagy a vizeletben, ennek révén egyes betegségek jól diagnosztizálhatók. Az eljárást gyakran használják monoklonális fehérjék, specifikus immunglobulinok kimutatására és azonosítására. A hagyományos fehérje-ELFO és immunfixációs elektroforézis segítségével kimutathatók és azonosíthatók a kóros fehérjék, egyes betegségeknél (pl. myeloma multiplex) pedig a megfelelő módszer alkalmazásával jól követhető a betegség lefolyása, a szervezetnek a kezelésre adott válasza.
Egészséges személyeknél csak nagyon kis mennyiségű fehérje ürül a vizelettel. A normálnál nagyobb mennyiségű fehérje megjelenése a vizelettel általában veseproblémákra utal, de nem zárható ki más betegségek fellépte sem. Ez utóbbi esetben lehet különösen informatív a vizelet elektroforézises vizsgálata, különösen azért, mert a monoklonális fehérjék gyakran nem jelennek meg a vérszérumban mérhető mennyiségben, míg a vizeletből jól kimutathatók. Erre jó példa az úgynevezett Bence-Jones fehérje, amely az antitesteknek a szabad, kisméretű, úgynevezett könnyű láncú eleme. (Normálisan az ellenanyagok 4 részből tevődnek össze, 2 azonos úgynevezett nehéz láncból és 2 azonos könnyű láncból. Egyes betegségekben valamelyik összetevő termelése leáll, vagy - mint pl. a myeloma multiplexben - az egyik komponens túltermelődik.) A Bence-Jones fehérjék kis méretük révén átjutnak a vesén és bekerülnek a vizeletbe, ahonnan kimutathatók
A vizelet fehérje-elektroforézis eredményéből - a diagnózis elkészítésén kívül - következtetni lehet a fehérje kiválasztásának súlyosságára, a vesekárosodás mértékére is. Ilyen vesekárosodást okozhat pl. a cukorbetegség (diabetes), valamilyen krónikus gyulladás, autoimmun állapot vagy rosszindulatú (tumoros) betegség.
Az elektroforézist általában nem szükséges elvégezni, ha a fehérjevesztés kicsi, ami csak egy átmeneti állapotnak köszönhető. Ilyen átmeneti állapotnak számít pl. a vizelettraktus fertőzése vagy egy akut gyulladás.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A fehérje elektroforézis vizsgálatát sokféle eset indokolhatja. A leggyakoribbak: myeloma multiplexre utaló tünetek jelentkezése, különösebb ok nélküli csontfájdalom, anaemia, kimerültség, megmagyarázhatatlan törések és visszatérő fertőzések. Kérhetik más laboratóriumi tesztek nyomon követésére is, ilyen pl. a kóros összfehérje- és albuminszint, emelkedett vizeletfehérje ürítés, emelkedett kalciumszin a vérben ill. szérumban, alacsony fehérvérsejt- vagy vörösvértestszám a vérképben. Az immunfixációs elektroforézist általában a hagyományos fehérje elektroforézissel kapott eredmény (immunoglobulinra utaló kóros fehérjecsík) megjelenése) esetén kérik.
Az elektroforézis teszteket leggyakrabban akkor kérik, amikor az orvos olyan betegségre vagy állapotra gyanakszik, amely valamilyen monoklonális fehérje termelődésével jár együtt. Ilyen kor a betegség diagnosztizálása után is rendszeres időközönként kérik az elektroforézist a betegség lefolyásának illetve a kezelés hatékonyságának monitorozására: Ha a betegség progrediálódik (halad előre), a fehérje mennyisége nő, hatékony kezeléssel a monoklonális antitest mennyisége lecsökken. A monoklonális fehérje termelődését leggyakrabban valamilyen rosszindulatú betegség (pl. myeloma multiplex) vagy úgynevezett monoklonális gammopathia okozza. A monoklonális gammopathiák lefolyása rendszerint jóindulatú, de célszerű időszakonként elvégezni az ELFO vizsgálatot ezeknél a betegeknél, mert esetenként évek során kialakulhat a myeloma multiplex.
Szérum fehérje elektroforézist sokféle esetben kérhetnek. Ilyen esetek lehetnek: amikor a tünetek gyulladásos állapotra, autoimmun betegségre, akut vagy krónikus fertőzésre, vese- vagy májrendellensségre utalnak. Fokozott fehérjeürítéskor is hasznos lehet az ELFO vizsgálat, különösen akkor, ha a szérum összfehérje és/vagy albuminkoncentrációja nem kóros.
A vizeletfehérje elektroforézisét abban az esetben célszerű kérni, ha a fehérjeürítés fokozott, vagy ha monoklonális fehérje termelésével kapcsolatos betegség gyanúja áll fenn.
Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.
A fehérje és az immunfixációs elektroforézis megközelítő becslést ad összfehérje mennyiségéről, az összfehérje mennyisége azonban pontosabban mérhető más módszerrel. A hagyományos ELFO inkább a fehérje frakciók elkülönítésére, az immunfixációs elektroforézis pedig egy bizonyos típusú immunglobulin jelenlétének azonosítására szolgál.
A különböző állapotok és betegségek jellemző módon befolyásolják az egyes fehérje frakciók mennyiségét. Az alábbiakban néhány jellemző példa látható:
Albumin:
Csökkent: alultápláltság, felszívódási zavar, terhesség, vesebetegség (főleg nephrosis szindróma), májbetegség, gyulladásos állapot és fehérjevesztő szindróma esetén.
Emelkedett: kiszáradás során.
Alfa1 globulin:
Csökkent: veleszületett emphysema (alfa-1 antitripszin hiány, ritka genetikai betegség) vagy súlyos májbetegség esetén.
Emelkedett: akut és krónikus gyulladásban.
Alfa2 globulin:
Csökkent: hyperthyreosis, súlyos májbetegség, hemolízis (a vörösvértestek szétesése) esetén.
Emelkedett: vesebetegségben (nephrosis szindróma), akut vagy krónikus gyulladásban.
Beta globulin:
Csökkent: alultápláltság, májcirrhosis során.
Emelkedett: hypercholesterinaemiában, vashiányos anaemiában, a myeloma multiplex vagy MGUS bizonyos eseteiben.
Gamma globulin:
Csökkent: különféle genetikai immunrendellenességekben és másodlagos immunhiányos állapotokban.
Emelkedett:
- Polyclonalis: krónikus gyulladásban, rheumatoid arthritis, szisztémás lupus erythematosus, cirrhosis, krónikus májbetegség, akut és krónikus fertőzés, friss immunizáció során.
- Monoklonális: Waldenström-féle macroglobulinaemia, myeloma multiplex, ismeretlen eredetű monoklonális gammopathia (MGUS) esetén.
Mit kell még tudnom?
A megelőző hat hónapon belül történt immunizálás megemeli az immunglobulinok mennyiségét a vérben. Ugyanezt eredményezi néhány gyógyszer is, pl. a phenytoin (Dilantin), procainamid, oralis fogamzásgátlók, methadon valamint a terápiás gamma globulin.
Az Aspirin, a bikarbonátok, a chlorpromazin (Thorazine), a corticosteroidok és a neomycin befolyásolhatják az fehérje elektroforézises vizsgálatokat, így meghamisíthatják azok eredményét. A konkrét befolyásokat illetően célszerű tanulmányozni a laboratóriumi módszerleírásokat.
.png)