Béta-2-mikroglobulin, vese betegség

A béta-2-mikroglobulin (B2M) vizsgálat a vese glomeruláris és tubuláris károsodásának elkülönítésére használható olyan esetekben, amikor a vese károsodott vagy felmerül, hogy károsodott. A B2M szintek akkor is emelkedhetnek, amikor fokozott sejtműködéssel járó betegség áll fenn, vagy amikor az immunrendszer aktivált állapotban van, így ez a vizsgálat nem diagnosztizál egy adott betegséget. A veseműködés hibájának esetén további információt szolgáltat a betegség prognózisáról és a vesék állapotáról. A B2M-t a következő esetekben mérik:

• A vesekárosodás vagy -betegség értékeléséhez, valamint a glomeruláris, illetve tubuláris károsodás megkülönböztetéséhez a vér- és vizelet-B2M-teszteket más vesefunkciós tesztekkel együtt is (karbamid, kreatinin, vizelet albumin) lehet kérni.
• Végstádiumú veseelégtelenség monitorozására használják.
• A B2M többlet felhalmozódhat az ízületi résekben (szinovitisz) azoknál a betegeknél, akiket régóta dializálnak. Ezt dialízishez kapcsolódó amiloidózisnak nevezik. Az ilyen betegek értékelésében is segíthet a B2M.
• A B2M vizsgálatot néha azért is kérhetik, hogy vesetranszplantáció után a kilökődés korai jeleit vizsgálják. 
• Olyan okból is kérhető, hogy monitorozzák azokat a személyeket, akik nagy dózisú kadmium és/vagy egyéb nehézfém (pl. higany) expozíciónak vannak kitéve.

A vér- és a vizelet B2M vizsgálatot akkor kérheti az orvos, amikor a vese működésének zavarára utaló panaszt, vagy tünetet észlel és különbséget akar tenni a glomerulusokat, illetve vesetubulusokat érintő betegségek között. Ezek közé tartozhat:

Duzzanat vagy puffadás (ödéma), különösen a szem körül vagy az arcon, csuklón, illetve a bokán

Habos, véres, rózsaszín, vagy barnás színű vizelet

Fehérje a vizeletben

Fáradtság, gyengeség

Hányinger

A vizeletvizsgálatot rendszeresen kérheti az orvos olyan személy monitorozására, aki vese transzplantáción esett át, vagy nagy koncentrációjú kadmium, vagy higany expozíciónak van kitéve, azért hogy a vese korai működési zavarát kimutassa.

Dialízishez kapcsolódó amiloidózis alakulhat ki olyan személyeknél, akik több, mint öt éve dialízisben részesülnek. A testfolyadékokban és a szövetekben felgyülemlő B2M többlet okozza ezt az állapotot, amelyet elsődlegesen szövet, vagy csont biopsziával diagnosztizálnak. A B2M szint meghatározás a kivizsgálás része, mely kiegészíti a képalkotó eljárások eredményét.

A B2M vérszintje tág határok között változhat, az eredményt a laboratórium által megadott referencia tartományhoz kell viszonyítani. A B2M szintje mérhetetlenül alacsony lehet a vizeletben.

A vér, vagy vizelet megemelkedett B2M szintje arra utal, hogy valami probléma van, de nem diagnosztikus egy adott betegségre, vagy állapotra.

Amennyiben valakinél vesebetegségre utaló jel van és a vérben emelkedett, a vizeletben alacsony a B2M szintje, az arra utal hogy, glomerularis károsodással  kapcsolatos a betegség. Amennyiben a B2M szintje alacsony a vérben és magas a vizeletben, akkor a vesetubulusok károsodásával járó betegségről lehet szó.

A B2M emelkedés együtt járhat dialízishez kapcsolódó amiloidózissal olyan személynél, aki régóta dialízisben részesül.

Vesetranszplantált személynél a vizelet B2M emelkedése utalhat a szerv korai kilökődésére.

Olyan személynél, aki magas dózisú kadmium, vagy higany expozíciónak van kitéve, a B2M emelkedése korai vesekárosodásra utalhat.

A béta-2mikroglobulin szintje emelkedhet olyan állapotokban, amelyek növelik a sejt termelést, vagy pusztulást, emelkedhet súlyos fertőzés, vírusos fertőzés, mint pl. CMV (Citomegalovírus) esetében. Valamint olyan állapotokban, amikor aktiválódik az immunrendszer, mint például a gyulladással járó és autoimmunbetegségek esetében. Azonban a vizsgálat nem használatos ezeknek az állapotoknak a monitorozására.

Az olyan gyógyszerek, mint pl.: a lítium, ciklosporin, ciszplatin, karboplatin és az aminoglikozid típusú antibiotikumok is megemelhetik a vér- és/vagy a vizelet B2M koncentrációját.

A vér és a vizelet B2M emelkedése figyelhető meg olyan daganatos megbetegedéseknél, mint a mieloma multiplex, leukémia és limfóma. Amennyiben a betegség a központi idegrendszer érintettségével jár, akkor B2M fordulhat elő a likvorban is (lásd: Béta-2-mikroglobulin - tumor marker). A B2M jelen lehet fertőzésekben és agyérrendszeri (cerebrovaszkuláris) betegségekben. HIV esetében fordított korrelációt figyeltek meg a B2M és a CD4+ T-limfociták száma között, ami a betegség progresszióját jelezte.

A nukleáris medicina eljárásai és a radiográfiás kontraszt anyagok alkalmazása módosíthatja a teszt eredményét. A régóta dializált betegekben a B2M hosszú fehérje lánccá formálódhat, ami lerakódhat az ízületekben és szövetekben merevséget és fájdalmat okozva. Ezt dialízishez kapcsolódó amiloidózisnak nevezik.