Annak igazolására, hogy a közelmúltban zajlott-e fertőzés, amit az A csoportú Streptococcus baktériumok okoztak. Ez a felismerés vezethet olyan diagnózisok felállításához, amelyek rendszerint ilyen bakteriális fertőzés után kialakuló betegségeket jelölnek, mint például a reumás láz és a glomerulonefritisz, ami egy vesebetegség.
DNáz-B elleni antitest
Ha olyan tünetei jelentkeznek, amelyek reumás lázra utalhatnak (láz, mellkasi fájdalom, kimerültség, légszomj) vagy amelyek gyakran társulnak glomerulonefritiszhez (ödéma és sötét vizelet). Ezek mellett a tünetek mellett különösen indokolt elvégezni akkor, ha felmerül egy közelmúltban lezajlott, de nem megerősített és nem megfelelően kezelt fertőzés lehetősége, amit az A csoportú Streptococcus baktérium okozhatott. A vizsgálatot az ASO teszttel párhuzamosan, vagy annak eredménye függvényében is végezhetik.
A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.
Nincsen szükség különösebb előkészületre.
-
Mire való a vizsgálat?
Az anti-DNáz B vizsgálat segít eldönteni, hogy egy közelmúltban lezajlott A csoportú Streptococcus fertőzés következtében alakult-e ki:
- A beteg glomerulonefritisze
- Reumás lázra utaló tünetcsoport
A vizsgálat elvégezhető egy másik – szintén a közelmúltban lezajlott Streptococcus fertőzés igazolására szolgáló – vizsgálattal, az ASO titer meghatározásával együtt is.
A legtöbb esetben a torok és a bőr Streptococcus fertőzései könnyen felismerhetők, így korán megkezdhető az antibiotikum kezelés, aminek hatására a fertőzés megszűnik. Azokban a ritka esetekben, amikor a fertőzés nem okoz egyértelműen azonosítható tüneteket, nem kerül időben felismerésre és emiatt a hatékony kezelés is elmarad. A fertőzés következményei (a szövődmények) ilyenkor nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki, különösen fiatal gyerekeknél.
Ezek közé a szövődmények közé tartozik a reumás láz és a glomerulonefritisz, amelyek a nem megfelelően kezelt torokgyulladás után jelentkezhetnek. Az elhanyagolt bőrfertőzések szövődményeként jellemzően inkább glomerulonefritisz alakul ki. Ha valakinél olyan tüneteket észlelnek, amelyek reumás lázra vagy glomerulonefritiszre utalnak és a közelmúltban torokfájás vagy jellegzetes bőrjelenségek is tapasztalhatók voltak (esetleg bizonyítottan Streptococccus által okozott fertőzés zajlott), leggyakrabban az ASO titert határozzák meg először.
Az anti-DNáz B vizsgálatot is kérhetik ilyenkor önmagában, de az is indokolt lehet, hogy az ASO teszt eredménye függvényében, akár további, a Streptococcus fertőzés kimutatására alkalmas vizsgálatokkal (például a hialuronidáz elleni antitesttel) együtt kérjék – akár negatív ASO mellett is. A Streptococcus fertőzés szövődményeitől szenvedő betegek kis része (10-15%-a) ugyanis nem mutat emelkedett ASO titert, míg a DNáz-B vagy a hialuronidáz ellen termelt antitestek szintje az ő esetükben is emelkedett lehet. Különösen igaz lehet ez olyan esetekben, amikor a Streptococcus fertőzés csak a bőrre korlátozódott.
Mivel mára a Streptocooccus fertőzés szövődményeinek előfordulása örvendetesen alacsony, az ASO titer meghatározását és a DNáz-B elleni antitestek vizsgálatát is egyre ritkábban végezzük.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az anti-DNáz B és az ASO titer vizsgálatokat leggyakrabban akkor rendelik, ha a páciens tünetei alapján kezelőorvosa lehetőség lát arra, hogy az illetőnél egy Streptococcus fertőzés valamely komplikációja lépett fel. Az esetek többségében ez már csak a fertőzés szövődményeként megjelenő tünetek jelentkezésekor merül fel, hetekkel a fertőzés lezajlása – és a torokfájás vagy a bőrelváltozások észlelése – után. Ilyenkor maga a baktérium rendszerint már nincs is jelen – sem a torokban, sem pedig a bőrön.
Akkor is kérhető az anti-DNáz B vizsgálat (vagy más, a Streptococcus fertőzés kimutatására szolgáló vizsgálat – mint például a hialuronidáz elleni antitest –, ha az ASO titer nem emelkedett. Ebben az esetben az anti-DNáz alternatívát jelenthet a valamivel kevésbé érzékeny ASO helyett.
A reumás láz tünetei közé tartozhat:
- Láz
- Ízületi duzzanat és fájdalom több, mint egy ízületben (különösen ha ez a bokát, térdet könyököt vagy csuklót érinti), néha átterjedve egyik ízületről a másikra
- Apró, fájdalmatlan csomók a bőr alatt
- Gyors, hirtelen mozdulatok (Sydenham-chorea)
- Bőrkiütés
- Néha a szívben is gyulladás alakul ki (karditisz); ez ugyan tünetmentes is lehet, de akár légszomjhoz, szívdobogásérzéshez és mellkasi fájdalomhoz is vezethet
A glomerulonefritisz tünetei közé tartozhat:
- Fáradtság, kimerültség
- Csökkent mennyiségű vizelet
- Véres vizelet
- Kiütések
- Ízületi fájdalom
- Szöveti duzzanat (ödéma)
- Magas vérnyomás
Ezek a tünetek azonban más betegségekben is jelen lehetnek, pusztán a panaszokra támaszkodva nem lehet egyértelmű diagnózist alkotni.
Az anti-DNáz B vizsgálatot érdemes lehet egyszer megismételni. Ilyenkor mintegy két héttel az első vérvétel után vesznek egy második mintát is és így a betegség heveny és gyógyuló fázisából is rendelkezésre áll egy-egy mérési eredmény. A mintapár vizsgálatával képet kaphatunk a DNáz-B elleni antitestek szintjének változásáról – hogy csökkenő vagy emelkedő tendenciát látunk-e, vagy esetleg a titer nem változott érdemben.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
Az anti-DNáz B és ASO ellenanyagok rendszerint a Streptococcus fertőzést követő egy héttől egy hónapig terjedő időszakban képződnek. A legnagyobb mennyiségben (titerben) mintegy 4-6 héttel a betegség után lesz jelen DNáz-B elleni antitest és akár több hónapig is emelkedett szintet mérhetünk. Ez a paraméter jellemzően tovább marad emelkedett, mint az ASO titer.
Ha mind az anti-DNáz B, mind az ASO titer negatív (vagy csak nagyon alacsony titerben van jelen), akkor igen kicsi a valószínűsége, hogy a páciens a közelmúltban Streptococcus fertőzésen esett át. Adott esetben ilyenkor is vehető egy újabb minta 10-14 nappal később, és ha ez is negatív, az további érvet jelent a közelmúltban lezajlott fertőzéssel szemben.
Akár az anti-DNáz, akár az ASO titer emelkedett már kezdetben, akár a második minta mutat emelkedő tendenciát, az eredmények hátterében igen nagy valószínűséggel egy közelmúltban lezajlott Streptococcus fertőzés áll. Nem feltétlenül emelkedik minden esetben az ASO titer még azokban a betegekben sem, akik egyébként egyértelműen átestek a közelmúltban Streptococcus fertőzésen és akiknél már szövődmények is jelentkeztek. Ez körülbelül a betegek 10-15%-át jelenti és különösen jellemző azokra az esetekre, amikor a bőrt érintő fertőzés után alakult ki glomerulonefritisz. Ezeknél a betegeknél még mindig emelkedhet azonban az anti-DNáz B titer, vagy valamelyik másik, a Streptococcus baktérium alkotóelemeit felismerő (pl. a hialuronidáz elleni) antitest szintje.
Az anti-DNáz B és az ASO vizsgálatok eredménye arra nem alkalmas, hogy előre jelezze a szövődmények kialakulását, vagy a várhatóan kialakuló betegség típusát és súlyosságát. Elsősorban arra használhatók, hogy a reumás láz vagy a glomerulonefritisz diagnózisát megerősítsék akkor, amikor már jelen vannak olyan tünetek, amelyek ezekre a betegségekre is utalhatnak.
-
Mit kell még tudnom?
Ha valakinél már pozitív lett az ASO titer vizsgálat, akkor már nincs szükség a DNáz B elleni antitestek vizsgálatára. Ha azonban az ASO titer negatív, akkor a DNáz B elleni antitest kimutatása hatalmas segítség lehet a közelmúltban lezajlott Streptococcus fertőzés igazolására azokban az egyénekben, akik egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben képesek ASO ellenanyagok előállítására.
-
A DNáz-B elleni antitest vagy az ASO titer vizsgálata használható arra is, hogy a bakteriális torokgyulladást diagnosztizáljuk?
Nem, mert a fertőzés kezdetén még nem képződik sem anti-DNáz B, sem pedig ASO. A bakteriális torokgyulladás vizsgálatára a torokváladék tenyésztése vagy Streptococcus gyorsteszt lehet alkalmas. Nagyon fontos, hogy a későbbi szövődmények kialakulását – és a fertőzés terjedését – megelőzendő a Streptococcus által okozott torokgyulladást minél előbb felismerjük és megfelelően kezeljük.
-
Kialakulhat a reumás láz vagy a glomerulonefritisz a torokgyulladással egy időben?
-
Minden esetben el kell végezni az anti-DNáz vagy az ASO titer vizsgálatot, amikor valakiről bebizonyosodott, hogy Streptococcus okozta fertőzése van?
Nem. Általában ezeket a vizsgálatokat csak akkor végzik el, ha felmerül, hogy egy páciens tüneteinek hátterében észrevétlenül lezajlott – és nem megfelelően kezelt –,A csoportú Streptococcus által okozott fertőzés szövődménye állhat. Mivel ezek ritkán tapasztalható szövődmények és általában nem a felismert fertőzésekhez kötődnek – az idejében felismert és kezelt fertőzés után pedig nem alakulnak ki szövődmények –, ez a lehetőség eleve csak nagyon kevés embernél merül fel, így ezeket a vizsgálatokat nem végzik rutinszerűen.
-
Akár az orvosi rendelőben is elvégezhető a DNáz-B elleni antitestek kimutatása?