Más néven
BCR/ABL
bcr-abl onkogén
Philadelphia kromoszóma
Hivatalos név
BCR-ABL1 fúzió
A cikk utoljára módosult:
16.05.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A krónikus mieloid leukémia (CML) és az akut limfoid leukémia (ALL) bizonyos típusainak diagnózisa és monitorozása.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor a klinikai tünetek és a vérkép vizsgálat eredménye felveti a leukémia lehetőségét; alkalmanként CML és BCR-ABL1-pozitív ALL monitorozásakor.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre vagy csontvelő aspiráció/biopszia alkalmával nyert csontvelőre.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs speciális teendő.

Mit vizsgálunk?

A BCR-ABL1 az 22-es kromoszómán rendellenesen keletkező fúziós gént jelenti, mely a leukémiák bizonyos típusaira jellemző. A krónkus mieloid leukémia (CML) és néhány egyéb leukémia hátterében egy specifikus genetikai eltérés áll. A BCR-ABL1 fúziós gén jelenléte igazolja a CML és bizonyos típusú akut limfoid leukémiák (ALL) diagnózisát.

 

Az emberi genom 23 pár kromoszómából áll, melyek magukban hordozzák az örökölt gentikai információt. A DNS jól meghatározott részei, a gének felelősek a fehérjék képződéséért, melyek részt vesznek a sejtek normális működésében. A géneket vagy kromoszómákat érintő genetikai rendellenességek lehetnek örököltek, de kialakulhatnak születésünk után is. Ez utóbbit okozhatják például bizonyos környezeti hatások (pl. sugárzás, vegyi anyagok) de legtöbbször okuk ismeretlen.

 

A BCR-ABL1 fúziós gén ismeretlen okból kialakuló genetikai rendellenesség, amely a 22-es és a 9-es kromoszóma egyes részeinek kicserélődése következtében jelenik meg. Ilyenkor a 9-es kromoszómán található ABL1 régió fuzionál a 22-es kromoszómán található BCR gén régióval. Ezt a típusú genetikai elváltozást reciprok transzlokációnak nevezik és t(9;22) rövidítéssel illetik. A 22-es kromoszómán megjelenő BCR-ABL1 fúziós gént más néven Philadelphia (Ph) kromoszómának is nevezik felfedezése nyomán.

 

A Philadelphia kromoszómán kialakult BCR-ABL1 fúziós gén egy rendellenes fehérjét kódol, amely felelős a CML és bizonyos típusú ALL kialakulásáért. A CML esetek 90-95%-ában kimutatható a t(9;22) BCR-ABL1 reciprok transzlokáció. A felnőttkori ALL esetek negyedében szintén kimutatható ez az eltérés.

 

A BCR-ABL1 fúziós gén által kódolt fehérje egy ún. tirozin kináz. Ez az enzim felelős a leukémiás sejtek kontrollálatlan szaporodásáért. Amikor a nagyszámú leukémiás sejt kezdi kiszorítani a normális vérsejt előalakokat a csontvelőben, akkor kezdenek megjelenni a leukémiára jellemző tünetek. A leukémiás sejtek elpusztítására az egyik terápiás lehetőség a tirozin kináz inhibitorok (TKI) alkalmazása.

 

A BCR-ABL1 teszt a Philadelphia kromoszómát, a BCR-ABL1 fúziós gént vagy az arról átíródó transzkriptumot, azaz a kóros BCR-ABL1 génről átíródó RNS molekulát mutatja ki. A BCR-ABL1 jelenléte igazolja a CML, bizonyos típusú ALL vagy nagyon ritkán AML diagnózisát.

 

Különböző típusú BCR-ABL1 tesztek elérhetőek, többek között:

 

Citogenetika vizsgálat (kromoszóma analízis vagy kariotipizálás)

A citogenetikai módszer a kromoszómák mikroszkópikus vizsgálatát jelenti. A kromoszómák szerkezeti, számbeli eltéréseit detektálja. Például a Philadelphia kromoszóma a rövidebb karjáról ismerhető fel. Ehhez a vérből vagy csontvelőből izolált sejteket laboratóriumi körülmények között tenyésztik és vizsgálják, hogy megtalálható-e a Philadelphia kromoszóma. Természetesen egyéb eltérések is detektálhatók.

 

Fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH)

Ez a vizsgálat fluoreszcens festékkel jelzett próba segítségével mutatja ki a BCR-ABL1 fúziós gén jelenlétét. A vizsgálat alkalmas arra is, hogy kimutassa a vérben, csontvelőben jelenlevő kóros sejtek arányát is.

 

Molekuláris genetikai teszt (kvalitatív vagy kvantitatív)

Polimeráz láncreakció alapú módszerek, melyek BCR-ABL1 jelenlétét és mennyiségét mutatják a vérből vagy csontvelőből.

A BCR-ABL1-et érintő ún. szekunder mutációk felelősek a tirozin kináz gátló gyógyszerek hatásának az elvesztéséért. Ezeket a mutációkat DNS szekvenálással határozzák meg.

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

A vérmintát a kar könyökhajlati vénájából vett  vérből vagy a csontvelő mintát a csontvelő aspirációjából és/vagy biopsziájából nyerik.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

Nem szükséges előkészület.

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A BCR-ABL1 tesztet alkalmazzák:

     

    -a krónikus mieloid leukémia (CML) és bizonyos akut limfoid leukémia (ALL) típusok diagnózisának felállításához

    - a kezelés eredményességének ellenőrzéséhez (monitorozásához)

    - a betegség romlásának (relapszusának) a kimutatására

    - a kezelés hatására kialakult másodlagos rezisztencia kimutatására

     

    A BCR-ABL1 z 22-es kromoszómán rendellenesen keletkező fúziós gént jelenti, mely a leukémiák bizonyos típusaira jellemző. A vizsgálatot a Philadelphia kromoszóma és a BCR-ABL1 fúziós gén kimutatására alkalmazzák. Segíti a CML és bizonyos típusú ALL, valamint, ritkán, olyan AML-k diagnózisának felállítását, amelyekben a BCR-ABL1 fúziós gén jelen van. A CML esetek 90-95%-a BCR-ABL1 pozitív. A felnőttkori ALL esetek egynegyedében szintén kimutatható a BCR-ABL1.

     

    A BCR-ABL1 kimutatására többféle vizsgálat végezhető. Ez lehet kromoszóma vizsgálat, a BCR-ABL1 jelenlétét és mennyiségét kimutató molekuláris genetikai teszt és/vagy fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH). Ezek mind segítik a CML vagy Ph pozitív ALL diagnózisának felállítását. A mennyiségi meghatározást a terápiára adott válasz monitorozására is használják.

     

    A BCR-ABL1 tesztet más vizsgálatokkal együtt végzik, amennyiben a vizsgáló orvosban felmerül a leukémia esetleges gyanúja. A kromoszóma és FISH vizsgálat mellett segíti annak a megállapítását, hogy a vérben, csontvelőben milyen arányban vannak jelen leukémiás sejtek.

     

    A BCR-ABL1 fúziós génről különböző méretű fúziós fehérjék képződhetnek, attól függően, hogy a 22-es kromoszómán hol történik a törés. CML esetén a töréspont szinte mindig az ún. „major breakpoint cluster” régiót érinti (M-BCR), amely ezáltal egy nagyméretű BCR-ABL1 fehérje (p210) képződését eredményezi. ha a töréspont az ún. „minor breakpoint cluster” régiót érinti (m-BCR), akkor kisebb méretű fúziós protein (p190) keletkezik, ami a legtöbbször a Ph pozitív ALL esetekre jellemző.

     

    A BCR-ABL1 mennyiségét meghatározó molekuláris teszt az egyik töréspontra specifikus. Egy bizonyos mennyiségű fúziós gén kimutatása után alkalmas a terápiára adott válasz monitorozására. A tünetmentes állapotba (remisszióba) került betegnél a teszt alkalmas a betegség kiújulásának kimutatására. Amennyiben a kezelésre rezisztencia alakul ki és/vagy a betegség visszatér, a BCR-ABL1 kináz domén mutációjának kimutatása irányt mutathat a további terápiás döntéshez.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A BCR-ABL1 tesztet az kezelőorvos akkor kéri, ha CML vagy Philadelphia kromoszóma (Ph) pozitív ALL gyanúja merül fel. Első vizsgálatra sor kerülhet a következő, nem specifikus tünetek megjelenésekor:

    -fáradtság

    -fogyás

    -izületi-, csontfájdalom

    -megnagyobbodott lép

    -rendellenes vérkép

     

    A betegség korai stádiumában a betegségnek nincs vagy csak kevés tünete van. A betegség előrehaladtával, ahogyan az egészséges vérképző sejtek kiszorulnak a csontvelőből, a leukémiás sejtek elszaporodása miatt a betegben vérszegénység, vérzékenység, visszatérő fertőzések jelentkezhetnek.

     

    Ha a CML vagy Ph pozitív ALL diagnózisát felállították, rendszeresen kvantitatív (mennyiségi meghatározásos) BCR-ABL1 tesztet végeznek (általában három havonta), hogy monitorozzák a kezelésre adott választ és esetlegesen a betegség kiújulását.

     

    Ha a beteg nem reagál kezelésre vagy a betegség kiújul, a BCR-ABL1 kináz domén mutációjának vizsgálata javasolt.

  • Mit jelent az eredmény?

    Ha a beteg vérében vagy csontvelejében rendellenes fehérvérsejteket mutatnak ki és a Philadelphia kromoszóma, valamint a BCR-ABL1 fúziós gén jelenléte igazolható, akkor igazolt a CML vagy Ph-pozitív ALL diagnózisa.

     

    A CML esetek 90-95%-ában a Ph kromoszóma kimutatható kromoszóma vizsgálattal és 100%-ban kimutatható a BCR-ABL1 fúziós gén FISH és/vagy kvalitatív molekuláris vizsgálattal. A felnőttkori ALL esetek kb 25%-ában, a gyermekkori ALL esetek kb. 2-4%-ában is jelen van a Ph kromoszóma és/vagy BCR-ABL1 fúziós gén.

     

    A CML-es betegek kis százalékában, bár Ph kromoszóma nem található, de a BCR-ABL1 fúziós gén jelen van. Ezekben az esetekben vagy más jellegű transzlokáció van jelen, mely egy harmadik vagy negyedik kromoszómát érint a 9-es és 22-es kromoszómán kívül, vagy rejtett transzlokáció található, mely – bár a 9-es és 22-es kromoszómákat érinti ‑  rutin kromoszóma analízissel nem azonosítható. Mivel a BCR-ABL1-hez társuló leukémiák kezelése során adott gyógyszer a fúziós gén termékeként keletkező tirozin kinázokra hat, ezekben az esetekben is a BCR-ABL1 fúziós géntermék mennyiségének a rendszeres ellenőrzése indokolt.

     

    Általánosságban, ha a BCR-ABL1 fúziós gén terméke a vérben vagy csontvelőben csökken, akkor a betegség reagál a kezelésre. Ha a BCR-ABL1 mennyisége a detekciós küszöb alá esik és a beteg vérképe normális, akkor a betegség remisszióba (nyulami állapotba) került.

     

    Ha a BCR-ABL1 mennyisége emelkedik, az a betegség progresszióját (romlását) vagy a relapszusát (fellángolását) jelenti. Arra is utalhat, hogy a betegség rezisztenssé vált imatinib-re (első generációs tirozin kináz inhibitor). Ilyen esetben további genetikai tesztet végeznek a BCR-ABL1 kináz doménben előforduló azon mutációk kimutatására, amelyek felelősek az imatinib rezisztenciáért.

     

    Ha a betegség rezisztens imatinibre, második generációs tirozin kináz inhibitorok adhatóak. Ezeket az imatinib kezelés során fellépő súlyos mellékhatások vagy ritka BCR-ABL1 mutációk esetén is adhatják. Ilyen gyógyszer pl. a ponatib, bosutinib, nilotinib és dasatinib.

     

    Ha ALL-ben nincs jelen Philadelphia kromoszóma és/vagy BCR-ABL1, nem javasolt a tirozin kináz gátlók adása és a BCR-ABL1 molekuláris teszt nem alkalmas a betegség monitorozására.

  • Mit kell még tudnom?

    A betegség súlyosbodásának és megváltozásának a felismerése nagyon fontos a prognózis és terápia megítélése szempontjából. A CML-nek három fázisa van:

     

    -Krónikus fázis: a betegek többségét ebben a fázisban diagnosztizálják. A betegségre jellemző a lappangó kezdet, ahol a tünetek nincsenek vagy nagyon enyhék. Ez a fázis tarthat egy hónapig, de akár évekig is. A terápia ebben a tünetszegény periódusban elkezdve a legsikeresebb.

    -Akcelerált fázis: emelkedett fehérvérsejtszám, blasztok megjelenése a vérben, csontvelőben (<20%) jellemzi, illetve az, hogy a standard terápiára nem reagál a betegség.

    -Blasztos fázis: a blasztok aránya meghaladja a 20%-ot a vérben vagy csontvelőben, vagy ha a blasztok a csontvelőn kívül szaporodnak.

     

    A kezdeti diagnózis felállítása során gyakran a perifériás vér és a csontvelő vizsgálatára is sor kerül, míg a lefolyás monitorozásához többnyire vérmintát használnak. Jelentős eltérések lehetnek különböző laboratóriumok különböző tesztjei között. Ezért egy adott beteg esetében a kvantitatív BCR-ABL1 tesztet ajánlatos ugyanabban a laboratóriumban végeztetni, illetve olyan laboratóriumba kell küldeni, amely követi a standardizált BCR-ABL1 eredménykiadás kritériumait. A BCR-ABL1 szint emelkedése vagy csökkenése általában fontosabb információ, mint egy egyszeri teszt eredmény.

  • Miért szükséges kromoszómavizsgálatot többször elvégezni?

    A kezelőorvos időről időre megismételtetheti a kromoszóma vizsgálatot annak érdekében, hogy megállapítsa, nem alakult-e ki további kromoszóma rendellenesség. A betegség előre haladtával és a kórfolyamat felgyorsulásával ugyanis megjelenhetnek további eltérések.

  • Ha nálam kimutatják a Philadelphia kromoszóma vagy BCR-ABL1 fúziós gén jelenlétét, szükséges-e a családtagjaimat is vizsgálni?

    Nem. Ez a genetikai elváltozás szerzett eltérés, nem öröklődik.

  • Szükséges minden leukémiás beteget vizsgálni?

    A vizsgálat kizárólag akkor indokolt, ha a kezelőorvosban a tünetek alapján krónikus mieloid leukémia (CML) vagy akut limfoid leukémia (ALL), esetleg egyéb, ritka típusú leukémia gyanúja merül fel és szeretné azokat kizárni. A legtöbb leukémiás betegnek nincs  Philadelphia kromoszómája és BCR-ABL1 fúziós génje.

  • A BCR-ABL1 vizsgálatot elvégezheti a kezelőorvosom is?

    A BCR-ABL1 vizsgálat elvégzéséhez speciális eszközök és szakértelem szükséges. Ezért csak erre specializált laboratóriumban vagy ún. referencia laboratóriumban végzik.

  • Mi a különbség a krónikus mielogen és krónikus mieloid leukémia között?

    A két kifejezés ugyanazt jelenti, mindkettőt CML-lel rövidítik.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe