A vizsgálat a systemás lupus erythematosus (SLE) betegségnek és a gyógyszer okozta lupusnak a felismerését segíti. Ezen kívül a vizsgálat alkalmas bizonyos autoimmunbetegségek kizárására.
ANA (Antinukleáris antitest)
Ha a kezelőorvos úgy gondolja, hogy a jelentkező tünetek hátterében SLE vagy gyógyszer okozta lupus állhat.
A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. (Általában piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.
Nincs teendő.
-
Mire való a vizsgálat?
A vizsgálatot a systemás lupus erythematodus (SLE) és a gyógyszer okozta lupus diagnosztizálására használják, de pozitív eredményt kaphatunk scleroderma, Sjögren syndroma, Raynaud syndroma, juvenilis idült arthritis, rheumatoid arthritis, antiphospholipid syndroma, autoimmun hepatitis és számos más autoimmun- és nem autoimmuntegségben. Emiatt az SLE-t (röviden lupust) ezzel az egy vizsgálattal nehéz egyértelműen diagnosztizálni.Az ANA vizsgálati eredmény számos más betegségben is pozitív eredményt adhat, ezért további vizsgálatok szükségesek az SLE diagnózisának elkészítéséhez. A kezelőorvos más vizsgálatokat is kérhet, amelyekkel - az általános ANA vizsgálattal, a mutatott tünetekkel és a kórtörténettel együtt - kizárhatja vagy megerősítheti az autoimmun betegség diagnózisát.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Mivel az autoimmunbetegségeket általában nehéz diagnosztizálni, az ANA vizsgálat lehet az első, megbízható lépés az SLE és néhány más, többféle tünettel járó autoimmunbetegség felismerésében. A tünetek lehetnek enyhék, de súlyosak is, és magukban foglalják a fájdalmas és bedagadt izületeket, a megmagyarázhatatlan lázt, az extrém fáradékonyságot és piros kiütések megjelenését.
-
Mit jelent az eredmény?
A pozitív eredmény autoimmunbetegségre utal, de további specifikus vizsgálatok szükségesek a végleges diagnózis elkészítéséhez. Fontos tudni, hogy az ANA vizsgálat eredménye pozitív lehet azoknál is, akik nem szenvednek autoimmunbetegségben. A megfigyelések szerint az álpozitív ANA eredmények gyakorisága az életkor előrehaladtával nő.
Az SLE-s betegek 95%-a ANA pozitív. Ha egy beteg SLE-re jellemző tüneteket mutat (például arthritis, kiütések, thrombocytopenia), akkor nagy a valószínűsége, hogy SLE-je van. Ebben az esetben az ANA pozitivitás segíthet alátámasztani az SLE diagnózisát. Szükség esetén két másik vizsgálat, az anti-dsDNS és anti-SM antitest vizsgálat segíthet az SLE diagnózisának megerősítésében. Ha az anti-dsDNS autoantitest akár kis mennyiségben is előfordul, az SLE-re utal. A anti-SM antitestnél a nagymennyiségben történő megjelenés jellemző az SLE-re.
Egyéb kórképek, ahol pozitív ANA eredmény található:
- Sjögren syndroma: Itt az érintett betegek 40-70%-a pozitív az ANA vizsgálatra. A pozitív eredmény alátámasztja a diagnózist, de a diagnózis kimondható más tényezők alapján is úgy, hogy nem történik ANA vizsgálat. Egyes laboratóriumok felkészültek az ANA két altipusának, a ribonukleoprotein SSA és SSB kimutatására is. Ha ezt a vizsgálatot enzimimmunassay módszerrel végzik, akkor a Sjögren betegekben az SSA autoantitest előfordulásának gyakorisága 90% vagy annál magasabb is lehet.
- Scleroderma: Itt az érintett betegek 60-90%-a pozitív az ANA vizsgálatra. Itt további vizsgálatok segíthetnek a betegség két formájának – korlátozott vagy kiterjedt –megkülönböztetésében. A kiterjedt forma a súlyosabb. A korlátozott forma jobban összefügg az ANA anticentromer mintázatával (anticentromer vizsgálat), míg a kiterjedt forma az anti-Scl-70 autoantitest megjelenésével jellemezhető inkább.
- ANA pozitivitás mutatkozhat Raynaud kórban, juvenilis idült arthritisben vagy az antiphospholipid syndromában is, ilyenkór a kezelőorvos a klinikai tünetekre és a kórtörténetre támaszkodhat a diagnózis elkészítésekor.
A negatív ANA eredmény arra utal, hogy az SLE nem valószínű. Ha csak mérési hibára nem gyanakszunk, akkor a negatív ANA vizsgálat mihamarabbi ismétlése nem szükséges. Fontos tudni azonban, hogy az autoimmunbetegségek változnak az idő múlásával, ezért célszerű egy későbbi időpontban megismételni az ANA vizsgálatot.
Általában: Egyes ritka esetektől eltekintve további autoantitest vizsgálat nem szükséges, ha az ANA vizsgálat negatív eredményt adott.
-
Mit kell még tudnom?
Az általános ANA vizsgálat specifikusabb altípus vizsgálatait használják a adott autoimmunbetegség diagnosztizálásásakor. Ilyen specifikus autoantitest pl. az anti-dsDNS, az anti-SM, a Sjögren syndroma antigen (SSA, SSB), a Scl-70 antitestek, az anti-centromer, az anti-histon és az anti-RN.
Néhány gyógyszer és fertőzés, valamint a fent említett egyéb kórképek álpozitív ANA eredményt okozhatnak. Egyes gyógyszerek olyan betegséget okozhatnak, az úgynevezett gyógyszer okozta lupust, ahol SLE-s tünetek mutatkoznak. Ahogy a gyógyszer szedését leállítják, a tünetek javulnak. Bár több gyógyszerrel hozzák összefüggésbe a gyógyszer okozta lupust, szorosabb összefüggést a hydralazin, az isoniazid, a procainamid és számos anticonvulsans mutat.
Máshol az interneten
Lupus Foundation of America
American College of Rheumatology: Antinuclear Antibodies (ANA)
American Autoimmune Related Diseases Association: Autoimmune Disease in Women
MedlinePlus Medical Encyclopedia: Autoimmune Diseases
Molly's Fund: What are Common Diseases Associated with Lupus
Mayo Clinic: Mixed Connective Tissue Disease