Más néven
Alfa1-antitripszin
A1AT
AAT
Hivatalos név
Alfa-1 Antitripszin
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
26.04.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Segít diagnosztizálni a korai emphysemának és/vagy májműködési zavar okát illetve megállapítani az alfa-1 antitripszinnel összefüggő emphysema és/vagy májbetegség kifejlődésének a rizikóját, és annak a valószínűségét, hogy egy gyerek örökölheti-e a betegség kockázatát.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A vizsgálatot csecsemőknél vagy kisgyermekeknél májbetegség tüneteinek megjelenésekor, fiatal felnőtt korban (40 éves kor előtt) emphyséma (egy betegség, amely során károsodik a tüdő) kialakulásakor, vagy akkor célszerű elvégezni, amikor valakinek a közeli hozzátartozójának alfa-1 antitripszin hiánya van.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérre. (Piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben.) Az esetleges speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
Az alfa-1 antitripszin (AAT) egy fehérje, mely a májban termelődik és bekerül a véráramba. Az AAT segít inaktíválni számos enzimet, de elsősorban a tüdőt védi az elasztáztól. Az elasztáz egy enzim, amelyet a neutrofil granulocyták (a fehérvérsejteknek egyik típusa) termelnek, és részt vesz a szervezetnek a sérülésre és a gyulladásra adott normális válaszában. Az elasztáz lebontja a fehérjéket, így lehetősége van a szervezetnek a kiürítésükre, valamint a lebontás utáni újrahasznosításukra, de ha az elasztáz működése nem szabályozott az AAT által, akkor az elasztáz a nem csak a káros fehérjéket, de a tüdő szövetét is elkezdi lebontani.

Az AAT termelése egy proteáz inhibitor (Pi) gén két alléljának az irányításával történik. Ez a gén kodomináns, amely azt jelenti, hogy minden Pi gén allélja a szervezet AAT felének a termeléséért felelős. Ha bekövetkezik egy változás, mutáció a gén egyik vagy mindkét alléljában, akkor kevesebb és/vagy nem megfelelő működésű AAT termelődik. Ha ez azt eredményezi, hogy az AAT termelés a normál 30 %-ra vagy kevesebbre csökken, akkor az érintett betegeknél észrevehetően kialakul egy rendellenesség, amelyet alfa-1 antitripszin hiánynak neveznek. Az ebben a rendellenességben szenvedő betegeknek számottevő kockázata van arra, hogy kifejlődjék náluk az emphysema (egy egyre súlyosbodó tüdőbetegség) a korai felnőttkorban. A kockázatot növeli, ha a páciens dohányozik vagy foglalkozási ártalomként pornak vagy füstnek van kitéve. Ebben az esetben a tüdő károsodása hamarabb és súlyosabb mértékben fog bekövetkezni.

Ha az AAT termelése zavart, akkor ez a termelődés helyén, a málysejtekben történő felhalmozódáshoz vezet. Felhalmozódáskor az AAT abnormális fehérjeláncot alkot, és elkezdi pusztítani a sejteket, károsítani a májat. Az AAT hiányos újszülöttek kb. 10 %-a besárgul. Az ilyen újszülöttek állapota sokat javulhat, de súlyosabb esetekben akár májátültetés is szükségessé válhat az életben maradáshoz. Az AAT hiány jelenleg a leggyakoribb oka a májátültetésnek a gyermekek között.

A termelt AAT mennyisége és működése az öröklött mutációtól függ. Annak ellenére, hogy több mint 70 különböző allélje (variációja) van a Pi génnek, csak néhány fordul elő nagyobb gyakorisággal. A legtöbb embernek (az emberek 90%-ának) a génben 2 normál "M" allélja (MM-je) van. A kóros formáknál az M helyett leggyakoribb az S és a Z forma. Azok, akiknek:

    * egy M és egy S vagy Z alléljük van (MS vagy MZ), csökkentett mennyiségű AAT-t fognak termelni, de a csökkentett mennyiség általában elegendő a szervezet védelmére. Ezek az emberek hordozói lesznek ennek az állapotnak, és képesek lesznek a gyermekeiknek is továbbadni azt.
    * két S allél (SS) esetén tünetmentesek lehetnek vagy enyhén érintettek (ők a kívánt AAT mennyiségnek körülbelül a 60 %-át termelik)
    * egy S allél és egy Z allél (SZ) esetén növekvő kockázata van az emphysema kialakulásának (ők a normál AAT körülbelül 40 %-át termelik)
    * a két Z alléllal (ZZ) rendelkezők a legsúlyosabban érintettek (ők csak a kívánt AAT körülbelül 10 %-át termelik). Hasonlóan súlyosan érintettek azok, akiknek egy vagy két alléljük van a Pi gén ritka formájából, amely "nulla" (ők nem termelnek egyáltalán AAT-t).

Az AAT vizsgálatok típusai
Különböző AAT teszteket lehet használni az AAT jellemzésére. Meg lehet határozni a mennyiséget, azt, hogy milyen típusú és koncentrációjú AAT fehérje van jelen, továbbá azt, hogy milyen típusú Pi gén allélje van a betegnek. Ezek a vizsgálatok:

    * Alfa-1 Antitripszin: ez méri a jelenlevő AAT koncentrációját
    * Alfa-1 Antitripszin Fenotípus: szétválasztja a termelt alfa-1 fehérje különböző variánsait, és összehasonlítja egy ismert mintázattal. Ad még egy becslést is  a jelenlevő típusok mennyiségéről. Mivel az AAT egy alfa1 csoportba tartozó globulin fehérje, a szokásos fehérje elektroforézissel a súlyos AAT hiány is kimutatható.
    * Alfa-1 Antitripszin DNS vizsgálat: molekuláris biológiai vizsgálattal azonosítani lehet, hogy milyen proteáz inhibítor génmutáció (Pi gén allélek) vannak jelen. Általában csak a leggyakoribb mutációkat (M, S, Z) vizsgálják. Ezt az eljárást szokták használni az érintett betegek és családtagjaik szűrésére.

Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából veszik a vért.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az alfa-1 antitripszin koncentrációjának ismerete segít kideríteni a korán jelentkező emphysema okát, főleg akkor, amikor a páciensnek nincs olyan nyilvánvaló rizikó faktora, mint a dohányzás, vagy a poros, füstös levegőben való tartós tartózkodás.

Az Alfa-1 antitripszin vizsgálati eredmény segít diagnosztizálni a tartósan fenálló sárgaság és más májműködési zavar okát is. A vizsgálatot elsősorban csecsemőknél és kisgyermekeknél végzik el, de bármely életkorú betegnél informatív lehet.

Az Alfa-1 antitripszin fenotípus tesztet akkor kérik, ha az alfa-1 antitripszin koncentrációja alacsonyabb a normál értéknél. Ez a vizsgálat azon kívül, hogy meghatározza a termelődött AAT mennyiségét és típusát, össze is hasonlítja az eredményt a normál mintázattal.

A molekuláris biológiai vizsgálatokat az alfa-1 antitripszin szintjének és fenotipusának összevetésére végzik. Először kimutatják, hogy van-e valamilyen rendellenesség az AAT termelésében, a rendellenesség megállapítása után pedig megállapítják, hogy milyen Pi gén allélek vannak jelen. Rendszerint nem vizsgának megl minden változatot, csak a leggyakoribbakat (M, S, és Z, valamint minden olyat, ami gyakori lehet egy bizonyos földrajzi területen vagy egy családban). Meghatározzák az érintett egyén Pi gén alléljeit, majd más családtagoknál is elvégzik a vizsgálatot. Ennek célja az, hogy megállapítsák a lehetséges kockázatukat az emphysema kialakulását és/vagy a máj érintettségét illetően, valamint megbecsüljék annak a valószínűségét, hogy a gyerekeik milyen valószínűséggel örökölhetika betegség allélját.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az Alfa-1 antitripszin vizsgálatot kérhetik, amikor egy újszülött vagy egy csecsemő hosszabb időre (több mint 1-2 hét) besárgul, ha valakinél megnagyobbodott lépet, ascitest (a hasüregben felszaporodő folyadékot) találnak, pruritus (viszketés), és májkárosodásra utaló jelek esetén. Kérhetik a vizsgálatot akkor is, ha valakinél 40 éves kor alatt kialakul a nehézlégzés, krónikus köhögés vagy bronchitis, megerőltetést követően levegő utáni kapkodás és/vagy az emphysemának egyéb jelei mutatkoznak. Ez különösen igaz, amikor a beteg nem dohányos, nincs kitéve ismert tüdőt irritáló tényezőknek, és amikor a károsodás a tüdő bázisán jelenik meg. Az AAT vizsgálatot kérhetik akkor is, ha valakinek a közeli hozzátartozójánál fedezik fel az alfa-1 antitripszin hiányát.

Az Alfa-1 antitripszin fenotípus meghatározását leginkább akkor kérik, amikor valakinél csökkent AAT-szintet tapasztalnak. A molekuláris biológiai vizsgálat alapján kimutatható, hogy valamelyik vagy az összes termelt AAT fehérje tartalmaz kóros variánst. Kivételes esetben akkor is kérhetik ezt a fajta vizsgálatot, ha egyáltalán nem mutatható ki AAT termelődés. Az AAT fenotípus tesztet elvégezhetik közeli hozzátartozóknál, amikor van egy érintett családtag, és szeretnék meghatározni a gyermeke érintettségének a kockázatát.

Mit jelent az eredmény? 
Az AAT meghatározás eredménye két esetben fontos: egyrészt akkor, amikor a mért koncentrációk alacsonyabbak a normálnál, másrészt akkor, ha kiderül, hogy a termelődött AAT szerkezete kóros. A normál szerkezetű, de alacsony AAT szint leginkább az emphysema megnövekedett kockázatát jelzi.

A kóros szerkezetű AAT hatása attól függ, hogy mennyi termelődött belőle és milyen mértékben kóros a szerkezet. Kis koncentrációjú és kóros szerkezetű AAT mind emphysema kialakulásához (mivel a tüdő védelmében hiány keletkezik), mind májbetegség létrejöttéhez (mivel a nem működő AAT felszaporodása a májsejteken belül történik) vezethet.
Amikor a molekuláris biológiai vizsgálat a Pi gén egy vagy két kóros alléljának jelenlétét mutatja, kevesebb és/vagy kóros AAT termelődik, és megvan az esélye, hogy a kóros allélokat a páciens gyermekei is örököljék.
A tapasztalt AAT hiánynak a mértéke és az ennek következtében fellépő tüdő- és/vagy májkárosodás foka nagyon változó. Két azonos alléllal rendelkező beteg esetén  is nagyon különböző lehet a betegségük lefolyása.

Mit kell még tudnom?
Az AAT egy akut fázis (gyulladást jelző) fehérje. Ez azt jelenti, hogy emelkedik a szintje akut és krónikus gyulladásos folyamatok során, fertőzésekkor, és néhány daganat esetén. Az AAT szintje emelkedett lehet még orális fogamzásgátlók szedésekor, terhesség, stressz és pajzsmirigy-gyulladásos megbetegedésekkor is. Mindezt azért érdemes tudni, mert az enyhén illetve mérsékelt AAT hiányú személyeknél az előző okok miatt "normális" AAT-szint eredmény jelentkezik: a gyulladáskor produkált AAT koncentráció növekedés kompenzálja a primer AAT hiányt.

Az AAT koncentrációja csökkenhet újszülöttkori respiratorikus distressz-szindrómában és olyan állapotokban, amelyeknél csökken a szérum fehérje szintje, így például vesebetegségben (nephrosis szindrómában), felszívódási zavarban és néhány daganatos megbetegedés estén is.

Gyakori kérdések

1. Hogyan vigyázhat magára az, akinek alfa-1 antitripszin hiánya van?
Mindenek előtt ha dohányzik, hagyja abba a dohányzást. A dohányzás mellőzésével meghosszabbíthatja az életét és késleltetheti az emphysema kialakulását. Általában: Az alfa-1 antitripszin-hiányos személyek vigyázzanak a tüdejükre! Tartsák távol magukat a tüdőt irritáló anyagoktól, mint a portól és a füsttől, kapják meg a szokásos tüdőgyulladás elleni védőoltást, illetve az évente esedékes influenza elleni oltást. Tüdőgyulladás esetén azonnal forduljanak orvoshoz, és végezzenek rendszeres testgyakorlatot a tüdő funkciójának támogatására.

2. Mennyire gyakori az alfa-1 antitripszin hiány?
A statisztikák azt mutatják, hogy a kaukázusi népcsoportnál az egyik leggyakoribb genetikai rendellenesség: átlagban 2000 lakosra jut 1 bizonyos fokú AAT hiány.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe