A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi a Cushing szindróma?

A kórosan magas kortizol szint okozta tünetek együttesét nevezik Cushing szindrómának. A kortizol egy, a mellékvesék (külső rétege) által termelt hormon. A mellékvesék háromszögletű szervek, amelyek a vesék felett helyezkednek el.. A mellékvesék az endokrinrendszer részét képezik, amely rendszert a szervezetünkben található mirigyek alkotják. A mirigyek hormonokat termelnek, amelyek különböző folyamatokat szabályoznak a szervezetben található számos szerven, szöveten, valamint más mirigyeken kifejtett hatásukon keresztül. Az mellékvese külső rétege a cortex felelős a kortizol, aldoszteron és a mellékvese androgének, főleg a dehidroepiandroszteron (DHEA) termeléséért.

A kortizol egy szteroid hormon, amely segíti a szervezetünk válaszkészségét a fizikális és érzelmi stressz helyzetekben, a vérnyomás szabályozásában és az étel emésztésében. Általában a kortizol elválasztása napi ritmust mutat, azaz a keringésben reggel a legmagasabb és éjfél körül a legalacsonyabb a szintje. A kortizol termelését egy feedback rendszer szabályozza. Ha alacsony a kortizol szintje, a hypothalamus (az agy alsó részén található mirigy) corticotrop releasing hormont (CRH) termel. Ez a hormon stimulálja a hypophysist (a hypothalamus alatt található mirigyet), hogy adrenocorticotrop hormont (ACTH) termeljen. Az ACTH a mellékveséket stimulálja, így fokozza a kortizol termelést, s végül a kortizol szintje emelkedik a vérkeringésben. A magas kortizol szint viszont gátlóan hat a CRH és ACTH termelésre.
A kortizolszintre jellemző napi ritmus az életritmus változásának megfelelően változik. Így pl. a maximális hormonelválasztás időpontja eltolódik azoknál, akik váltott műszakban dolgoznak, vagy nem a szokásos napszakban alszanak. A mintavételkor illetve a méréserdmények kiértékelésekor ezt a tényezőt figyelembe kell venni.

Leginkább a következő tényezők okozhatnak Cushing szindrómát:
* Szteroidokat tartalmazó szerek szedése.
* ACTH-t termelő hypophysis daganat (ezt a betegséget nevezik Cushing-kórnak).
* A hypothalamus-hypophysis rendszert nem érintő daganat által termelt ACTH (ectopiás ACTH termelés).

Cushing szindróma a 20 és 50 év közötti felnőtt nőkben a leggyakoribb. Ritkán a betegben egy öröklött génmutáció fordul elő, amely hajlamosít az endokrinrendszer daganatos megbetegedésére. Ilyen génmutáció például a Multiplex Endocrin Neoplasia 1-es típus (MEN-1).

A Cushing szindrómában a tünetek különbözőek lehetnek, de leginkább a következők fordulnak elő: elhízás törzsön vékony végtagokkal, nagy kerek arc (holdvilág arc), fokozott zsírlerakodás a nyak és a váll területén, és vékony, sérülékony bőr, amely könnyen horzsolódik és nehezen gyógyul. Előfordulhat még, hogy a betegnél bíborszínű bőrcsíkok figyelhetők meg a hason, a combokon és a farpofákon, bekövetkezhet izomgyengesség, és csökkenhet a szervezet ellenállóképessége is. Nem ritka az osteoporosis, magas vérnyomás kialakulása, az emelkedett vércukorszint és fejfájás. Nőkben rendszertelen havi vérzést, erős arc- és mellkasszőrzetet; a gyerekeknél késleltetett növekedést és alacsony testmagasságot eredményezhet a betegség.


 

Vizsgálatok

A Cushing szindróma kivizsgálása két lépésben történik. Az első lépéshez egy 24 órán át gyűjtött vizelet vizsgálata és egy alacsony dózisú dexamethason szuppressziós teszt tartozik. A második lépésben olyan vizsgálatokat végeznek, amelyek segítségével kideríthetik az emelkedett kortizolszint okát: hypophysis, mellékvese vagy egyéb eredetű-e. Ezekhez a vizsgálatokhoz a magas dózisú dexamethason szuppressziós teszt, a CRH stimulációs teszt, és egy vagy több képalkotó eljárás alkalmazása tartozik.

Laboratóriumi vizsgálatok
Mivel a kortizol szintje napi ingadozást mutat, egy egyszeri kortizolszint meghatározásból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ezért egyéb eljárásokat alkalmaznak a napi összkortizol termelésének megítélésére.

24 órás gyűjtött vizelettel ürített kortizol
A 24 órán át gyűjtött vizelet kortizolszintjének vagy szabad kortizol szintjének meghatározást a napi összkortizol termelés megítélésére használják.

Egy másik lehetőség szerint a kortizolszintet vér- esetleg nyálmintából határozzák meg több napon át 23:00 órakor vett mintákból akkor, amikor általában a legalacsonyabb a szintje. Ha ezen vizsgálatok szerint a kortizolszintekben nincs napi ingadozás és tartósan magasak, további vizsgálatokat végeznek az ok kiderítésére.

Dexamethason szuppressziós teszt
A dexamethason egy szintetikus szteroid, mely ugyanúgy gátolja a CRH és az ACTH termelését, mint a kortizol. Több verziója is van a dexamethason szuppressziós tesztnek, mely segíthet a Cushing szindróma diagnózisában. Dexamethosan adására a megszokott válasz a kortizolszint csökkenése (szupprimálása). A különböző típusú Cushing szindrómákban szenvedő betegek a lefekvéskor adott alacsony dózisú dexamethasonra nem mutatnak megfelelő szupressziót.

Magasabb dózisokat lehet adni 48 elteltével annak megítélésére, hogy a magas kortizolszint ACTH-t termelő hypophysis daganatnak vagy egyéb típusú Cushing szindrómának tulajdonítható.

CRH stimulációs teszt
A vizsgálatot közvetlenül megelőzően vérmintát vesznek a pácienstől, majd injekcióval CRH-t juttatnak a szervezetébe, és a beadást követően 30 és 60 perc elteltével újabb vérmintát vesznek, amelyekből kortizol és ACTH szinteket határoznak meg. Normál esetben 30 percnél mutatkozik az ACTH szint csúcsa és 60 percnél a kortizolszinté. Mellékvese- vagy ectópiás ACTH-t termelő daganatok esetében nem ez a válasz jellemző, azaz a szervezet nem reagál a CRH beadásra. Az ACTH szinteket a hypophysis gyűjtőereiben elhelyezett katéterből származó vérmintákból szokás meghatározni.

Nem laboratóriumi vizsgálatok

* CT (computer tomographia): melynek segítségével a mellékvese, a hypophysis vagy az ectópiás tumorok elhelyezkedését határozzák meg.
* MRI (mágneses rezonancia képalkotás): néha kérhetik a mellékvesék és a hypophysis morfológiájának megítélésére.
* Ultrahang


 

Kezelések

A kezelések célja többféle lehet: el lehet érni az emelkedett kortizolszint csökkentését, a hormontermelés gátlását vagy el lehet távolítani pl. a kóros mellékvesét.. A kezelés típusa attól függ, hogy mi okozza a kortizol túltermelést. Ha jóindulatú mellékvese daganat vagy mellékvese hyperplasia az ok, akkor sebészeti eltávolítás javasolt. A legtöbb esetben a sebészeti beavatkozás normál vagy közel normál szintre csökkenti a kortizolszintet, de a betegnek egy ideig szüksége lehet kortizol pótlásra. A daganat okozta tartósan magas kortizolszint lényegében kikapcsolja az egészséges szövet kortizol termelését, és időbe telik, amíg a megmaradt egészséges mellékvese regenerálódik és megfelelő szintű termelést tud biztosítani.
Ha a magas ACTH szintnek egy ACTH-t termelő hypohysis daganat az oka, akkor annak eltávolítása az esetek nagy többségében megszünteti a magas kortizol szintet. Ha a sebészeti beavatkozás nem lehetséges, akkor sugárterápiát alkalmaznak. Ha az ok ectópiás ACTH-t termelő daganat, akkor sebészeti beavatkozás, sugárkezelés és kemoterápia egyaránt szükséges lehet.

Ha valamilyen kortikoszteroid gyógyszer szedése az ok, akkor a dózis csökentése a fő tennivaló. Nagyon fontos azonban, hogy a beteg ne hirtelen hagyja abba a gyógyszeres kezelést, az adagot csak fokozatosan szabad csökkenteni. Fontos, hogy a beteg konzultáljon a kezelőorvosával , és ha indokolt, akkor egy endokrinológussal (endokrinrendszer betegségek szakorvosa) a megfelelő terápia kiválasztásához.

 

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/endokrin/1212/a-cushing-szindroma címen.

 

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Brown, T. (2004 January 27). Cushing's syndrome [16 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000410.htm

S4
(2002 June). Cushing's syndrome [37 paragraphs]. NIDDK, NIH Publication No. 02-3007 [On-line information]. Available FTP: http://www.niddk.nih.gov/health/endo/pubs/cushings/cushings.htm

S5
Raff, H. and Findling, J. (2003). A Physiologic Approach to Diagnosis of the Cushing Syndrome [44 paragraphs]. Ann Intern Med. 2003;138:980-991 [on-line journal]. Available FTP: http://www.annals.org/cgi/reprint/138/12/980.pdf

S6
(© 2002). Cushing's Syndrome [13 paragraphs]. Center for Pancreatic and Biliary Diseases, Univ of Southern CA, Dept of Surgery [On-line information]. Available online.

S7
Mrotek, J., and Chase, C. [Henwood, M. and Annaswamy, R., Editors] (2005 January, Review). Endo 101, The Endocrine System, Hormones, and Glands [69 paragraphs]. The Hormone Foundation [On-line information]. Available FTP: http://www.hormone.org/endo101/endo101_2.html

S8
(2004, April, Reviewed) Cushing's Syndrome [21 paragraphs]. UrologyHealth.org, [On-line information]. Available online.

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

NIDDK: Cushing's Syndrome
NINDS Cushing's Syndrome Information Page

MedlinePlus Medical Encyclopedia: Cushing's syndrome

UrologyHealth.org: Cushing's Syndrome