Más néven
APA
Foszfolipid antitestek
Hivatalos név
Antifoszfolipid antitestek
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 15.10.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat a vérrögök képződésének és az ismeretlen okból megnyúlt aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI) okának kiderítésére szolgál, különösen akkor, ha önnél többször előfordult vetélés; része az antifoszfolipid szindróma miatti kivizsgálásnak; időnként autoimmun betegségek kivizsgálása során is végzik.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha önnél ismeretlen okból megnyúlt APTI-t mutatnak ki; ha önnél többször előfordult ismeretlen okból kialakult vérrög; ha többször volt vetélése, főként a második és harmadik trimeszterben.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából levett vérmintára.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálat nem igényel előkészületet.

Mit vizsgálunk?

Az antifoszfolipid antitestek az immunrendszer fehérjéi (antitestek), amelyeket a szervezet tévedésből termel saját maga ellen, autoimmun válaszként a foszfolipidek ellen. A tesztek képesek kimutatni ezeket a foszfolipidekhez kötődő auto-antitesteket. A kötődés  nem tisztázott módon növeli a túlzott véralvadás kockázatát.

 

Számos teszt áll rendelkezésre, többek között:

  • Kardiolipin antitestek (anti-kardiolipin antitestek)
  • Lupusz antikoaguláns tesztek, többek között az aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI), hígított Russel vipera méreg idő (dRVVT), kaolin (vagy szilika) alvadási idő, és APTI keveréses tesztek
  • Béta-2 glikoprotein 1 antitestek

A foszfolipidek, a sejtmembránok szerkezeti alkotóelemei, nélkülözhetetlen szerepet játszanak a véralvadásban. A foszfolipidek szintén elengedhetetlenek a vérlemezke működéshez és számos alvadási kofaktorhoz. Az antifoszfolipid antitestek zavarják az alvadási folyamatokat. Fokozzák az érintett egyén kockázatát arra, hogy ismétlődő, nem megfelelő vérrögök (trombusok) alakuljanak ki az artériákban és vénákban, ez pedig szélütéshez (strokehoz), szívrohamhoz és/vagy vetélésekhez vezethet.

Az antifoszfolipid antitestek jelenléte alacsony vérlemezkeszámmal (trombocitopénia) jár, és hajlamosít a többszörös vetélésre (különösen a második és harmadik trimeszterben), az idő előtti szülési fájdalmakra és a pre-eklampsziára.

Több különböző betegségben azonosítottak egy- vagy többféle antifoszfolipid antitestet. Néhány példa:

 

Autoimmun betegségek

  • Lupusz
  • Reumatoid artritisz
  • Szisztémás szklerózis

Fertőzések

  • HIV
  • Mononukleózis
  • Rubeola (rózsahimlő)

Rák

  • Szolid tumorok (vastagbél, tüdő, stb)
  • Leukémiák
  • Limfómák

Gyógyszerszedés mellett

  • Prokainamid
  • Fenotiazidok
  • Orális fogamzásgátlók

Az antifoszfolipid antitestek jelenléte néhány esetben átmeneti lehet, és kimutatták már őket olyan emberekben is, akikben semmilyen betegség nem volt diagnosztizálható.

 

Az antifoszfolipid szindróma (APS), melyet Hughes szindrómának is neveznek, egy meghatározott tünetegyüttes, amely vérrögképződésből, vérlemezke hiányból (trombocitopénia), és egy vagy több antifoszfolipid antitest jelenlétéből áll össze. Az APS kialakulhat primeren, a háttérben autoimmun betegség nélkül, és másodlagos módon, egy diagnosztizált autoimmun betegség mellett.

 

Az Antifoszfolipid Antitest Munkacsoport 14. Nemzetközi Kongresszusán meghatározott kritériumrendszer szerint az APS diagnózisához el kell végezni a kardiolipin antitest, a lupusz antikoaguláns és a béta-2 glikoprotein vizsgálatát, ha a két klinikai probléma közül valamelyik fennáll: vérrögösödés (trombózis) vagy terhességi megbetegedések.

 

Hogyan történik a mintavétel?

 

A kar könyökhajlati vénájába vezetett tűn keresztül történik a mintavétel.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

 

A vizsgálat nem igényel előkészületet.

 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az antifoszfolipid antitest vizsgálat a következő kórállapotok okának tisztázására szolgál:

    • Nem megfelelő vérrögképződés (ismeretlen okból kialakult trombotikus epizód, túlzott alvadás)
    • Ismétlődő vetélés
    • Alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia)
    • Megnyúlt APTI eredmény

     

    A beteg tüneteitől és panaszaitól függően a kezelőorvos a következő tesztek közül egyet vagy többet rendelhet az antifoszfolipid antitest kimutatására, és/vagy az antifoszfolipid szindróma (APS) diagnosztizálásához:

    • Gyakran kérnek kardiolipin antitest vizsgálatot (IgG, IgM és néha IgA), mivel ezek a leggyakoribb antifoszfolipid antitestek
    • Lupusz antikoaguláns tesztek (pl.: dRVVT, LA-szenzitív APTI), ha a betegnek megnyúlt az APTI-je
    • Béta-2 glikoprotein teszt is kérhető az egyéb antifoszfolipid antitest vizsgálatok mellett, hogy igazolja jelenlétüket és további információval szolgáljon a kezelőorvos számára.

    Ha az antifoszfolipid antitest jelenléte igazolódik, ugyanezen teszt(ek)et meg lehet ismételni 12 hét múlva, hogy kiderüljön, jelenlétük átmeneti vagy állandó-e.

     

    A teszt akkor is kérhető, ha autoimmun betegség diagnosztizálására vagy vizsgálatára van szükség egy betegben, mert ezek is előfordulhatnak olyan kórállapotok mellett, mint a lupusz. Ha egy autoimmun betegségben szenvedő egyénnél negatív lesz az antifoszfolipid antitest teszt, a vizsgálatot meg lehet ismételni, a betegség folyamán esetlegesen később kialakuló antitest kimutatására.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A teszt akkor kérhető, ha a betegben a vérrög kialakulására utaló tünetek jelennek meg (trombotikus epizód), úgy mint a fájdalom, a végtagok duzzanata, légszomj és fejfájás. A teszt akkor is rendelhető, ha egy nőnél többször előfordul vetélés és/vagy ha a megnyúlt APTI miatt végeznek további vizsgálatokat.

    Ha a tesztek egyike pozitív lesz, több héttel később megismételhető, hogy kiderüljön, az antitest átmenetileg vagy tartósan van-e jelen. Antifoszfolipid szindrómára utaló tünetek esetén is kérhetőek az antifoszfolipid vizsgálatok.

     

    Ha egy igazoltan autoimmun betegségben szenvedő egyénben negatív lesz az antifoszfolipid teszt eredménye, a vizsgálatot rendszeres időközönként meg lehet ismételni, az antifoszfolipid antitest kialakulásának szűrésére.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Az antifoszfolipid antitest vizsgálat eredményét körültekintéssel kell értékelni. A negatív eredmény csak annyit jelent, hogy a specifikus antitest, amire a teszt irányul, a vizsgálat időpontjában nem volt jelen.

    Egy vagy több antitest ideiglenesen megjelenhet alacsony-közepes mennyiségben, fertőzés vagy gyógyszer hatására, illetve a kor előrehaladtával. Ezeket a mennyiségeket gyakran nem tekintik jelentősnek, de figyelembe kell venni a beteg tüneteinek és klinikai adatainak értékelésekor.

     

    Bizonyos esetekben a betegben meglehetnek vagy hiányozhatnak ugyanannak a specifikus antitestnek az immunglobulin (Ig) osztályai. Például, a betegnek lehet jelentős mennyiségű IgG és IgM kardiolipin antitestje, vagy pozitív lehet a kevésbé gyakran vizsgált IgA kardiolipin antitestre.

    A közepes vagy nagy mennyiségben jelen levő egy vagy többféle anitfoszfolipid antitest, amely 12 hét múlva is kimutatható, valószínűsíti annak a specifikus antitestnek a tartós meglétét.

    Abban az esetben, ha a vizsgálatok a lupusz antikoaguláns meglétére utalnak, és az ismételt vizsgálatok során még mindig kimutathatóak, a beteg valószínűleg pozitív lupusz antikoagulánsra. Azoknak az embereknek, akikben jelen van egy vagy több antifoszfolipid antitest, vagy akiket antifoszfolipid szindrómával diagnosztizáltak, fokozott hajlamuk lehet a visszatérő vérrög képződésre, ismétlődő vetélésre és/vagy az alacsony vérlemezkeszámra (trombocitopéniára).

    A vizsgálati eredmények nem képesek meghatározni sem a szövődmények kialakulásának esélyét, sem azok típusát vagy súlyosságát egy adott betegben. Egyes betegeknél sokféle visszatérő probléma jelentkezhet, míg másoknál semmilyen nehézség nem alakul ki. Erre példa a tünetmentes egyén, akinél az egyéb okból végzett kivizsgálás során (pl. műtét előtt) megnyúlt APTI-t találnak, majd a további vizsgálatok kimutatják az antifoszfolipid antitestek jelenlétét, illetve a tünetmentes idős egyén, akiben antifoszfolipid antitest alakul ki.

    Az antifoszfolipid antitestek átmenetileg kimutathatóak lehetnek gyulladás, autoimmun betegség, fertőzések és rákos betegség mellett.

  • Mit kell még tudnom?

    Az antifoszfolipid antitest vizsgálatot időnként akkor is kérik, ha pozitív a szifilisz kimutatására szolgáló VDRL/RPR teszt eredménye. A szifilisz laboratóriumi vizsgálatához használt reagensek foszfolipideket tartalmaznak, és álpozitív eredmény születhet, ha a betegnek antifoszfolipid antitestje van.

    Álpozitív eredményt adhat, ha a beteg quinidint, prokainamidot, fenitoint vagy penicillint szed.

  • Tehetek-e azért valamit, hogy megelőzzem vagy megszüntessem az antifoszfolipidek termelődését?

    Nem. Nem pontosan ismert, hogy milyen mechanizmussal alakulnak ki ezek az antitestek. Vannak azonban befolyásolható rizikófaktorok, mint a dohányzás és a túlsúly, amelyek szintén hajlamosítanak a vérrögösödésre. Ezeknek a problémáknak a kezelése csökkentheti az ön kockázatát a vérrögök kialakulására, de nem fogja megelőzni az antifoszfolipid antitestek kialakulását, vagy eltüntetni őket, ha már jelen vannak.

  • Ha van egyféle antifoszfolipid antitestem, fog bennem termelődni másfajta is?

    Lehetséges, de nem tudjuk megmondani, hogy mikor történik ez, vagy, hogy egyáltalán bekövetkezik-e. Az antifoszfolipid antitestek termelődése, a tünetek és a szövődmények kialakulása egyénről egyénre változik.

  • Mi a lupusz antikoaguláns?

    A lupusz antikoaguláns (LA) az antifoszfolipid antitestek egyik típusa, amely a tesztcsőben lezajló alvadási folyamatot befolyásolja (úgynevezett antikoaguláns), de a szervezetben a túlzott alvadásra hajlamosít (vénás vagy artériás trombózis). Az LA-ra nincs specifikus vizsgálat, hanem többféle vizsgálat alkalmazásának segítségével mutatható ki.

  • Mindenkit le kell tesztelni antifoszfolipid antitestekre?

    Általános szűrésre nincs szükség. A tesztet rendszerint csak akkor végzik, ha valakinek erre utaló tünetei vannak, vagy egyéb vizsgálatok után, után követésként. A legtöbb emberben sohasem kell ezeket a vizsgálatokat elvégezni.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Berg, T. (Updated 2015 April 15). Antiphospholipid syndrome and pregnancy. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/261691-overview. Accessed 2/15/2017.

(Reviewed 2016 March 21). Antiphospholipid syndrome. Lupus Foundation of America. Available online at http://www.lupus.org/answers/entry/antiphospholipid-syndrome. Accessed 2/15/2017.

Movva, S. (Updated 2016 July 1). Antiphospholipid syndrome workup. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/333221-workup. Accessed 2/15/2017.

Moake, J. (Revised 2016 September) Antiphospholipid antibody syndrome. Merck Manual Professional Version. Available online at http://www.merckmanuals.com/professional/hematology-and-oncology/thrombotic-disorders/antiphospholipid-antibody-syndrome-aps. Accessed 2/15/2017.

(Updated 2016 December). Antiphospholipid syndrome – APS. ARUP. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/APS.html?client_ID=LTD. Accessed 2/15/2017.

(© 2016) Antiphospholipid antibodies. The Johns Hopkins Lupus Center. Available online at https://www.hopkinslupus.org/lupus-tests/antiphospholipid-antibodies/. Accessed 2/15/2017.

Fraser, M. and Taylor, W. (© 2016) Antiphospholipid antibody. The University of Rochester Medical Center. Available online at: https://www.urmc.rochester.edu/encyclopedia/content.aspx?contenttypeid=167&contentid=antiphospholipid_antibody. Accessed 2/15/2017.

Gómez-Puerta JA, Cervera R (2014). Diagnosis and classification of the antiphospholipid syndrome. J Autoimmunity 48-49:20-25. Available online at http://www.humberside-rheumatology.uk/assets/antiphospholipid-syndrome---diagnosis-and-classification-j-autoimmunity-2014.pdf. Accessed 2/15/2017.

Bertolaccini ML, et al (2014). 14th International Congress on Antiphospholipid Antibodies Task Force. Report on antiphospholipid syndrome laboratory diagnostics. Autoimmun Rev 13(9):917-930.

Tripodi A. (2007) Laboratory testing for lupus anticoagulants: A review of issues affecting results. Clin Chem 53:9, 1629-1635.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

(2001 June 26). Antiphospholipid Antibody Syndrome. Hematology Resource Page, Patient Resources University of Illinois - Urbana/Champaign, Carle Cancer Center [On-line information]. Available online at http://www-admin.med.uiuc.edu/hematology/PtAPS.htm.

(© 2004). Antiphospholipid Testing. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_al67.jsp#3965115.

(© 2004). Beta-2 Glycoprotein, Antibody. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_al95.jsp#1145254.

(© 2004). Cardiolipin Antibodies, IgG and IgM. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_a133.jsp#1059158.

Lupus Anticoagulant Panel with Reflex to 1:1 Mixes and Confirmations. ARUP's Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.arup-lab.com/guides/clt/tests/clt_a52b.jsp#1141319.

Zepf, B. (2002 June 1). A Discussion of the Antiphospholipid Syndrome. American Family Physician, Tips from other Journals, [From Levine JS, et al. The antiphospholipid syndrome. N Engl J Med March 7, 2002;346:752-63] [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20020601/tips/11.html.

Petri, M. (2001). Antiphospholipid Antibodies: Anticardiolipin Antibodies and the Lupus Anticoagulant in Systemic Lupus Erythematosus. The Lupus Foundation of America [On-line information]. Available online at http://www.lupus.org/education/brochures/antiphos02.html.

Solenski, N. (2004 April 1). Transient Ischemic Attacks: Part I. Diagnosis and Evaluation. American Family Physician [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20040401/1665.html.

The Thrombophilias and Pregnancy. March of Dimes, Professionals and Researchers, Quick References and Fact Sheets [On-line information]. Available online at http://www.marchofdimes.com/professionals/681_9264.asp.

(2001). Antiphospholipid Antibody. Massachusetts General Hospital, Laboratory Medicine, Coag Test Handbood Index [On-line information From: Elizabeth M. Van Cott, M.D., and Michael Laposata, M.D., Ph.D., "Coagulation." In: Jacobs DS et al, ed. The Laboratory Test Handbook, 5th Edition. Lexi-Comp, Cleveland, 2001; 327-358.]. Available online at http://www.mgh.harvard.edu/labmed/lab/coag/handbook/CO003100.htm.

De Moerloose P Antiphospholipid antibodies: do we still need to perform anticardiolipin assays? J Thromb Haemost 2004; 2:1071-1073 and Nash MJ et al.

The anticardiolipin assay is required for sensitive screening for antiphospholipid antibodies. J Thromb Haemost 2004; 2:1077-1081.

Brandt J et al. Criteria fort the diagnosis of Lupus anticoagulants: an update on behalf of the subcommittee on Lupus Antiocoagulant/Antiphospholipids Antibody of the Scientific and Standardization Committee of the ISTH. Thromb Haemost 1995:74:1185-1190.

Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. Pp 134-135.

National Institute of Neurological Disorders and Stroke. NINDS Antiphospholipid Syndrome Information Page. [On-line information. 2007 February 08, Updated.]. Available online at http://www.ninds.nih.gov/disorders/antiphosphlipid/antiphospholipid.htm. Accessed on 4/12/08.

American Heart Association. Antiphospholipid Syndrome (APLS). [On-line information. © 2008).]. Available online at http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=4459. Accessed on 4/12/08.

Belilos, E. and Carsons, S. Antiphospholipid Syndrome. eMedicine [On-line information. 2007 August 10, Updated.]. Available online at http://www.emedicine.com/med/topic2923.htm. Accessed on 4/12/08.

Lupus Foundation of America. Antiphospholipid Antibodies. [On-line information. © 2008.]. Available online at http://www.lupus.org/webmodules/webarticlesnet/templates/new_aboutaffects.aspx?articleid=82&zoneid=17. Accessed on 4/12/08.

APS Foundation of America. Antiphospholipid Antibody Syndrome. [On-line information. 2006 October 15, Revised.]. Available online at http://www.apsfa.org/aps.htm. Accessed on 4/19/08.

ARUP Consult. Antiphospholipid Syndrome – APS. [On-line information. © 2006-2008.]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/HematologicDz/APS.html#. Accessed on 4/19/08.

National Human Genome Research Institute. Learning About Antiphospholipid Syndrome (APS). [On-line information. 2008 February 5]. Available online at http://www.genome.gov/17516396. Accessed on 4/20/08.

Rodgers, G. et. al. (Updated 2012 November). Antiphospholipid Syndrome – APS. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/APS.html?client_ID=LTD. Accessed January 2013.

(© 2013). Antiphospholipid Antibodies. Lupus Foundation [On-line information]. Available online at http://www.lupus.org/webmodules/webarticlesnet/templates/new_learnaffects.aspx?articleid=2302&zoneid=526. Accessed January 2013.

Hammad, T. (Updated 2012 August 16). Antiphospholipid Antibodies. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2116457-overview. Accessed January 2013.

Wijetilleka, S. et. al. (2012 September). Novel Insights Into Pathogenesis, Diagnosis and Treatment of Antiphospholipid Syndrome. Medscape Today News from Curr Opin Rheumatol. 2012;24(5):473-481 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/769627. Accessed January 2013.

Berg, T. (2012 November 21). Antiphospholipid Syndrome and Pregnancy. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/261691-overview. Accessed January 2013.

(2012 May 17). What Is Antiphospholipid Antibody Syndrome? National Heart Lung and Blood Institute [On-line information]. Available online at http://www.nhlbi.nih.gov/health/health-topics/topics/aps/. Accessed January 2013.

(© 1995-2013). Phospholipids, Serum. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/8296. Accessed January 2013.

(Updated 2010 December 15). Learning About Antiphospholipid Syndrome (APS). National Human Genome Research Institute [On-line information]. Available online at http://www.genome.gov/17516396. Accessed January 2013.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 71-72.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?