A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 14.08.2017.

Mi ez a betegség?

Az angina pectoris kifejezés a szív elégtelen vér és oxigén ellátása következtében fellépő mellkasi fájdalmat jelöli. Az Egyesült Államokban a lakosság kb. 2%-a, mintegy 6 millió ember szenved anginás tünetektől. Magyarországon az arány még rosszabb: a 2002 évre vonatkozó adatok szerint a lakosság közel 3%-a, 294 ezer ember halt meg szívbetegség következtében.
A tünetek gyakran a szívkoszorúér-betegségben megfigyelhető beszűkült artériákhoz társulnak. A szűkületek általában ateroszklerózis – idővel az erek falában felhalmozódó zsíros lerakódás – következtében alakulnak ki. Anginás betegekben a szív elég vért kaphat a normális napi tevékenység végzéséhez, de az artériák a fokozott testmozgás, fizikai vagy pszichikai stressz, extrém hőmérséklet miatt megnövekedett oxigénigényt már nem képesek kielégíteni.
Az anginás tünetek felléptük után pihenésre szűnhetnek. A betegek mellkasi fájdalmat, rossz közérzetet, és/vagy szorító nyomást, valamint a bal vállba, a bal karba, hátba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat érezhetnek. Előfordulhat, hogy az angina idősebb betegekben nehezebben ismerhető fel, mivel étkezés után hastáji fájdalomként (az emésztéshez szükséges többlet vérigény miatt), vagy hát- esetleg vállfájásként (amit izületi gyulladásnak gondolhatnak) jelentkezik. A tünetek kiváltásához szükséges fizikai aktivitás és maguk a tünetek is személyenként, alkalmanként, és az idő előrehaladtával változhatnak. Mivel a koszorúér-betegség jellemzően az idővel előrehalad, az anginás panaszok is rosszabbodhatnak – a tünetek súlyosbodnak és sűrűbben jelentkeznek és/vagy kevésbé reagálnak pihenésre és kezelésre.
Az anginának három fő típusa létezik:
1. Stabil angina, amelyet terhelésre vagy stressz hatására jelentkező kiszámítható tünetek és diszkomfort jellemez. A fájdalom pihenésre és/vagy nitroglicerin vagy más megfelelő kezelésre általában szűnik. Sokszor a betegség évekig viszonylag kevéssé zavarja a normális életvitelt, de a betegek egy részénél a tünetek hosszabb-rövidebb idő után rosszabbodnak, és instabil angina alakul ki.
2. Instabil angina, az akut koronária szindróma (heveny koszorúér tünetcsoport, ide tartozik a szívinfarktus is) tagja. Az anginás epizódok jellegének változása jellemzi: a tünetek gyakrabban, és/vagy pihenéskor is jelentkeznek, kezelés ellenére sem szűnnek. Általában a beteg állapotromlásának a jele. Az instabil anginában fellépő fájdalom súlyosabb, vagy elhúzódóbb lehet, mint a stabil anginában tapasztalt. Az instabil angina növeli a szívinfarktus, a súlyos szívritmuszavar, és a szívmegállás kockázatát, olyan akut vészhelyzet, amely azonnali kivizsgálást és kezelést igényel. A legelső anginás epizód ugyancsak instabil anginának minősül.
3. A változó vagy variáns (vasospastikus, vagy Prinzmetal) angina szinte mindig pihenés alatt, általában éjszaka jelentkezik. A koszorúverőér görcse okozza. Sokszor emellett a szív legalább egy jelentősebb erében súlyos ateroszklerózis is van. Előfordul, igaz sokkal ritkábban, szívbillentyű betegségben, kezeletlen magasvérnyomás mellett, és esetenként metamfetamin vagy kokain hatására is.

 

 

Vizsgálatok

A kivizsgálás célja a mellkasi fájdalom okának megtalálása. El kell különíteni a nem szíveredetű (például vázizomsérülés okozta), a kezelhető angina, és a szívinfarktus következtében kialakuló fájdalmat. A sürgősségi osztályra kerülő akut koronária szindróma (szívizomkárosodásra utaló tünetcsoport) tüneteit mutató beteget többfajta laboratóriumi és nem laboratóriumi teszttel vizsgálják ki. Ezek segítségével megállapítják a fájdalom forrását, és az állapot súlyosságát. A pontos diagnózis gyors megerősítése fontos, mivel a szívizom-károsodás csökkentése érdekében a szívinfarktus kezelését rövid időn belül meg kell kezdeni.

Laboratóriumi vizsgálatok
A kardiális biomarkerek vizsgálatát gyakran hívják segítségül az angina és a szívinfarktus elkülönítésére. (A biomarkerek a szívizom károsodását jelző biomolekulák, amelyek a szívizom károsodásakor szabadulnak ki a szívizomsejtekből.)
A kardiális markerek közé tartoznak:
Troponin - az egyik legspecifikusabb, ezért leggyakrabban vizsgált jelzőmolekula. A szívizom-károsodást követő pár órán belül megemelkedik a szintje, és magas marad akár két héten keresztül is.
CK-MB – a kreatin kináz nevű enzim egyik jellemzően a szívizomban megtalálható izoenzime. (Izoenzimnek nevezzük az azonos funkciót ellátó, de különböző aminosav-összetételű enzimeket). Szintje a szívizom károsodásakor megemelkedik. Régebben az izoenzim aktivitását az összes kreatin kináz (CK) aktivitásához viszonyították. Újabban a CK-MB tömegének (és nem pedig aktivitásának) meghatározását ajánlják.
BNP vagy NT-proBNP (Brain Natriuretic Peptide, illetve b-type natriuretic peptide, vagy N-terminal prohormone brain natriuretic peptide) – a szívelégtelenség hatására növekedik meg szintje. Emelkedett koncentrációja nem specifikus ugyan a szívinfarktusra, de akut koronária szindrómában a szívproblémák magasabb kockázatát jelzi.
Mioglobin – ez a fehérje (szív- vagy váz-) izom sérüléskor kerül a véráramba.

A beteg felvételét követően a fenti vizsgálatok közül egyet vagy többet is elvégeznek, majd a következő 12-16 órában még egyszer vagy kétszer megismétlik a teszteket, hogy lássák a koncentráció(k) változását. A normál tartományba eső jelzőmolekula szintek inkább anginát és kevésbé valószínűen szívizom-károsodást (infarktust) jeleznek a mellkasi fájdalom és egyéb tünetek hátterében.
Más laboratóriumi vizsgálatokat is kérhetnek, amelyek segítségével a beteg főbb szerveinek működését, elektrolit egyensúlyát, vércukor koncentrációját, vörös- és fehérvérsejtjeit vizsgálhatják. Olyan hiányt, többletet vagy működési zavart keresnek, amely megmagyarázza a beteg tüneteit, illetve előre jelezheti állapotának változását.
Ilyen vizsgálatok lehetnek:
Átfogó Metabolikus Panel: több (általában 14) vizsgálatot tartalmazó vizsgálatcsoport, amellyel a vesék, a máj, az elektrolit- és a sav/bázis egyensúly, a vércukor és a vérfehérjék aktuális állapotát vizsgálják.
Vérkép: A vér sejtes elemeinek vizsgálatával a vérképzőszervek állapotára, és különböző rendellenességekre (például vérszegénységre, fertőzésekre, bizonyos alvadási zavarokra) lehet következtetni.

Nem laboratóriumi kivizsgálás
Nem laboratóriumi vizsgáló módszerek és tesztek amelyekkel a mellkasi fájdalom és kísérő tünetei vizsgálhatóak:
Kórtörténet, a kockázati tényezők felmérése (például életkor, cukorbetegség, dohányzás, mozgásszegény életmód, stb.).
Fizikális vizsgálat.
Elektrokardiográfiás vizsgálat (EKG): a szív elektromos aktivitásának és a szívműködés ritmusosságának vizsgálata.
Folyamatos EKG monitorozás ("holter"): a beteg egy kis készüléket visel, amely hosszabb időn keresztül rögzíti az EKG jelet, amelyet később kiértékelnek.
A vizsgálatok eredményétől függően a következő eljárásokra is szükség lehet:
Terheléses EKG vizsgálat.
Mellkasi röntgenfelvétel.
Echocardiográfia: a szív ultrahangos vizsgálata.
Koronária katéterezés: a beavatkozás során egy vékony, hajlékony csövet vezetnek fel a comb verőéren keresztül a koszorúerekbe. A véráramlást, nyomásviszonyokat és az erek állapotát vizsgálják. Bizonyos esetekben az elzárodások eltávolítására is lehetőség nyílik.
Koronária angiográfia: a koronária katéterezés során végzett vizsgálat. A szív ereit a felvezetett eszközön keresztül röntgensugárzást elnyelő anyaggal töltik fel, majd röntgenfelvételt készítenek, ezáltal ábrázolják a szív ereit és annak szűkületeit.
Radioizotópos képalkotó eljárások (PET, SPECT): a véráramba juttatott csekély mennyiségű radioaktív izotóp segítségével ábrázolják a véráramlást és a szövetkárosodás mértékét.


 

Kezelés

Az angina kezelése több különböző megközelítésből történik. Magában foglalja az életmód változtatást, a gyógyszeres és szükség esetén a sebészi kezelést. Az életmódváltoztatással a kokcázati tényezők mérsékelhetőek, és így a mögöttes koronária artériás betegség (CAD) romlása lassítható. Segítheti az anginás rohamok kontrollálását és néha megelőzését a magas koleszterin szint csökkentése, testedzés (orvosi felügyelet mellett), testsúlyfölösleg leadása, és a dohányzás befejezése. Stabil angina mellett segíthet a rohamok lefutásának figyelése, és annak tudatosítása, hogy milyen tevékenység váltja ki általában a rohamokat. Például a stressz jobb kezeléséért tett lépések, a hirtelen hőmérséklet- és fizikai aktivitás változások, és a kiadós étkezések kerülése egyeseknél csökkentheti a rohamok számát.
Az angina kezelésére szolgáló gyógyszereket, eljárásokat és irányelveket folyamatosan fejlesztik és újraértékelik, ezért a legjobb, személyreszabott terápiás lehetőségek feltárásához feltétlenül orvosi konzultáció szükséges.


Felhasznált irodalom:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/szivinfarktus/10197/angina-pectoris címen.

 

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997).  Taber's Cyclopedic Medical Dictionary.  F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001).  Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition:  Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

 

S3

Fihn, S. et. al. (2001 October).  Guidelines for the Management of Patients with Chronic Stable Angina: Treatment [62 paragraphs ].  Ann Intern Med, Oct 2001; 135: 616 - 632 [On-line article].  Available FTP: http://www.annals.org/cgi/reprint/135/8_Part_1/616.pdf

 

S4

Arnaldo, F. (2004 April 27, Updated).  Angina [2 paragraphs].  MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information].  Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001107.htm

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

S5


Berger, A. (2004 July 20, Updated).  Stable Angina [19 paragraphs].  MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information].  Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000198.htm

 

S6

Arnaldo, F. (2004 April 27, Updated). Unstable Angina [20 paragraphs].  MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information].  Available FTP:

http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000201.htm

 

S7

(© 2005).  Angina Pectoris Treatments [12 paragraphs].  American Heart Association [On-line information].  Available FTP:

http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=4496

 

S8

(2003 August).  What is Angina [71 paragraphs].  NHLBI

[On-line information].  Available FTP:

http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Angina/Angina_WhatIs.html

 

 

S9

(© 1995-2005).  Angina [58 paragraphs].  The Merck Manual Second Home Edition, Coronary Artery Disease [On-line information].  Available FTP:

http://www.merck.com/mmhe/sec03/ch033/ch033b.html

 

 

S10

(2001, November, Updated).  Angina and Heart Disease [17 paragraphs].  Familydoctor.org [On-line information].  Available FTP:

http://familydoctor.org/233.xml

 

 

S11

Achar, S. et. al. (2005 July 1).  Diagnosis of Acute Coronary Syndrome [37 paragraphs].  American Family Physician [On-line Journal].  Available FTP:

http://www.aafp.org/afp/20050701/119.html

  

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

American Heart Association: Angina Pectoris
JAMA Patient Page: Electrocardiograms

American Heart Association: What is Angina?

National Heart, Lung, and Blood Institute: What is Angina?