Angina pectoris

Röviden

Utoljára frissítve:
2022-12-26
Mi ez a betegség?

Az angina pectoris kifejezés a szív elégtelen vér és oxigén ellátása következtében fellépő mellkasi fájdalmat jelöli. Az Egyesült Államokban a lakosság kb. 2%-a, mintegy 6 millió ember szenved anginás tünetektől. Magyarországon az arány még rosszabb: a 2002 évre vonatkozó adatok szerint a lakosság közel 3%-a, 294 ezer ember halt meg szívbetegség következtében.
A tünetek gyakran a szívkoszorúér-betegségben megfigyelhető beszűkült artériákhoz társulnak. A szűkületek általában ateroszklerózis – idővel az erek falában felhalmozódó zsíros lerakódás – következtében alakulnak ki. Anginás betegekben a szív elég vért kaphat a normális napi tevékenység végzéséhez, de az artériák a fokozott testmozgás, fizikai vagy pszichikai stressz, extrém hőmérséklet miatt megnövekedett oxigénigényt már nem képesek kielégíteni.
Az anginás tünetek felléptük után pihenésre szűnhetnek. A betegek mellkasi fájdalmat, rossz közérzetet, és/vagy szorító nyomást, valamint a bal vállba, a bal karba, hátba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat érezhetnek. Előfordulhat, hogy az angina idősebb betegekben nehezebben ismerhető fel, mivel étkezés után hastáji fájdalomként (az emésztéshez szükséges többlet vérigény miatt), vagy hát- esetleg vállfájásként (amit izületi gyulladásnak gondolhatnak) jelentkezik. A tünetek kiváltásához szükséges fizikai aktivitás és maguk a tünetek is személyenként, alkalmanként, és az idő előrehaladtával változhatnak. Mivel a koszorúér-betegség jellemzően az idővel előrehalad, az anginás panaszok is rosszabbodhatnak – a tünetek súlyosbodnak és sűrűbben jelentkeznek és/vagy kevésbé reagálnak pihenésre és kezelésre.
Az anginának három fő típusa létezik:
1. Stabil angina, amelyet terhelésre vagy stressz hatására jelentkező kiszámítható tünetek és diszkomfort jellemez. A fájdalom pihenésre és/vagy nitroglicerin vagy más megfelelő kezelésre általában szűnik. Sokszor a betegség évekig viszonylag kevéssé zavarja a normális életvitelt, de a betegek egy részénél a tünetek hosszabb-rövidebb idő után rosszabbodnak, és instabil angina alakul ki.
2. Instabil angina, az akut koronária szindróma (heveny koszorúér tünetcsoport, ide tartozik a szívinfarktus is) tagja. Az anginás epizódok jellegének változása jellemzi: a tünetek gyakrabban, és/vagy pihenéskor is jelentkeznek, kezelés ellenére sem szűnnek. Általában a beteg állapotromlásának a jele. Az instabil anginában fellépő fájdalom súlyosabb, vagy elhúzódóbb lehet, mint a stabil anginában tapasztalt. Az instabil angina növeli a szívinfarktus, a súlyos szívritmuszavar, és a szívmegállás kockázatát, olyan akut vészhelyzet, amely azonnali kivizsgálást és kezelést igényel. A legelső anginás epizód ugyancsak instabil anginának minősül.
3. A változó vagy variáns (vasospastikus, vagy Prinzmetal) angina szinte mindig pihenés alatt, általában éjszaka jelentkezik. A koszorúverőér görcse okozza. Sokszor emellett a szív legalább egy jelentősebb erében súlyos ateroszklerózis is van. Előfordul, igaz sokkal ritkábban, szívbillentyű betegségben, kezeletlen magasvérnyomás mellett, és esetenként metamfetamin vagy kokain hatására is.

Vizsgálatok

A kivizsgálás célja a mellkasi fájdalom okának megtalálása. El kell különíteni a nem szíveredetű (például vázizomsérülés okozta), a kezelhető angina, és a szívinfarktus következtében kialakuló fájdalmat. A sürgősségi osztályra kerülő akut koronária szindróma (szívizomkárosodásra utaló tünetcsoport) tüneteit mutató beteget többfajta laboratóriumi és nem laboratóriumi teszttel vizsgálják ki. Ezek segítségével megállapítják a fájdalom forrását, és az állapot súlyosságát. A pontos diagnózis gyors megerősítése fontos, mivel a szívizom-károsodás csökkentése érdekében a szívinfarktus kezelését rövid időn belül meg kell kezdeni.

Laboratóriumi vizsgálatok
A kardiális biomarkerek vizsgálatát gyakran hívják segítségül az angina és a szívinfarktus elkülönítésére. (A biomarkerek a szívizom károsodását jelző biomolekulák, amelyek a szívizom károsodásakor szabadulnak ki a szívizomsejtekből.)
A kardiális markerek közé tartoznak:
Troponin - az egyik legspecifikusabb, ezért leggyakrabban vizsgált jelzőmolekula. A szívizom-károsodást követő pár órán belül megemelkedik a szintje, és magas marad akár két héten keresztül is.
CK-MB – a kreatin kináz nevű enzim egyik jellemzően a szívizomban megtalálható izoenzime. (Izoenzimnek nevezzük az azonos funkciót ellátó, de különböző aminosav-összetételű enzimeket). Szintje a szívizom károsodásakor megemelkedik. Régebben az izoenzim aktivitását az összes kreatin kináz (CK) aktivitásához viszonyították. Újabban a CK-MB tömegének (és nem pedig aktivitásának) meghatározását ajánlják.
BNP vagy NT-proBNP (Brain Natriuretic Peptide, illetve b-type natriuretic peptide, vagy N-terminal prohormone brain natriuretic peptide) – a szívelégtelenség hatására növekedik meg szintje. Emelkedett koncentrációja nem specifikus ugyan a szívinfarktusra, de akut koronária szindrómában a szívproblémák magasabb kockázatát jelzi.
Mioglobin – ez a fehérje (szív- vagy váz-) izom sérüléskor kerül a véráramba.

A beteg felvételét követően a fenti vizsgálatok közül egyet vagy többet is elvégeznek, majd a következő 12-16 órában még egyszer vagy kétszer megismétlik a teszteket, hogy lássák a koncentráció(k) változását. A normál tartományba eső jelzőmolekula szintek inkább anginát és kevésbé valószínűen szívizom-károsodást (infarktust) jeleznek a mellkasi fájdalom és egyéb tünetek hátterében.
Más laboratóriumi vizsgálatokat is kérhetnek, amelyek segítségével a beteg főbb szerveinek működését, elektrolit egyensúlyát, vércukor koncentrációját, vörös- és fehérvérsejtjeit vizsgálhatják. Olyan hiányt, többletet vagy működési zavart keresnek, amely megmagyarázza a beteg tüneteit, illetve előre jelezheti állapotának változását.
Ilyen vizsgálatok lehetnek:
Átfogó Metabolikus Panel: több (általában 14) vizsgálatot tartalmazó vizsgálatcsoport, amellyel a vesék, a máj, az elektrolit- és a sav/bázis egyensúly, a vércukor és a vérfehérjék aktuális állapotát vizsgálják.
Vérkép: A vér sejtes elemeinek vizsgálatával a vérképzőszervek állapotára, és különböző rendellenességekre (például vérszegénységre, fertőzésekre, bizonyos alvadási zavarokra) lehet következtetni.

Nem laboratóriumi kivizsgálás
Nem laboratóriumi vizsgáló módszerek és tesztek amelyekkel a mellkasi fájdalom és kísérő tünetei vizsgálhatóak:
Kórtörténet, a kockázati tényezők felmérése (például életkor, cukorbetegség, dohányzás, mozgásszegény életmód, stb.).
Fizikális vizsgálat.
Elektrokardiográfiás vizsgálat (EKG): a szív elektromos aktivitásának és a szívműködés ritmusosságának vizsgálata.
Folyamatos EKG monitorozás ("holter"): a beteg egy kis készüléket visel, amely hosszabb időn keresztül rögzíti az EKG jelet, amelyet később kiértékelnek.
A vizsgálatok eredményétől függően a következő eljárásokra is szükség lehet:
Terheléses EKG vizsgálat.
Mellkasi röntgenfelvétel.
Echocardiográfia: a szív ultrahangos vizsgálata.
Koronária katéterezés: a beavatkozás során egy vékony, hajlékony csövet vezetnek fel a comb verőéren keresztül a koszorúerekbe. A véráramlást, nyomásviszonyokat és az erek állapotát vizsgálják. Bizonyos esetekben az elzárodások eltávolítására is lehetőség nyílik.
Koronária angiográfia: a koronária katéterezés során végzett vizsgálat. A szív ereit a felvezetett eszközön keresztül röntgensugárzást elnyelő anyaggal töltik fel, majd röntgenfelvételt készítenek, ezáltal ábrázolják a szív ereit és annak szűkületeit.
Radioizotópos képalkotó eljárások (PET, SPECT): a véráramba juttatott csekély mennyiségű radioaktív izotóp segítségével ábrázolják a véráramlást és a szövetkárosodás mértékét.


Kezelés

Az angina kezelése több különböző megközelítésből történik. Magában foglalja az életmód változtatást, a gyógyszeres és szükség esetén a sebészi kezelést. Az életmódváltoztatással a kokcázati tényezők mérsékelhetőek, és így a mögöttes koronária artériás betegség (CAD) romlása lassítható. Segítheti az anginás rohamok kontrollálását és néha megelőzését a magas koleszterin szint csökkentése, testedzés (orvosi felügyelet mellett), testsúlyfölösleg leadása, és a dohányzás befejezése. Stabil angina mellett segíthet a rohamok lefutásának figyelése, és annak tudatosítása, hogy milyen tevékenység váltja ki általában a rohamokat. Például a stressz jobb kezeléséért tett lépések, a hirtelen hőmérséklet- és fizikai aktivitás változások, és a kiadós étkezések kerülése egyeseknél csökkentheti a rohamok számát.
Az angina kezelésére szolgáló gyógyszereket, eljárásokat és irányelveket folyamatosan fejlesztik és újraértékelik, ezért a legjobb, személyreszabott terápiás lehetőségek feltárásához feltétlenül orvosi konzultáció szükséges.


Felhasznált irodalom:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/szivinfarktus/10197/angina-pectoris címen.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3

Fihn, S. et. al. (2001 October). Guidelines for the Management of Patients with Chronic Stable Angina: Treatment [62 paragraphs ]. Ann Intern Med, Oct 2001; 135: 616 - 632 [On-line article]. Available FTP: http://www.annals.org/cgi/reprint/135/8_Part_1/616.pdf

S4

Arnaldo, F. (2004 April 27, Updated). Angina [2 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001107.htm

S5


Berger, A. (2004 July 20, Updated). Stable Angina [19 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000198.htm

S6

Arnaldo, F. (2004 April 27, Updated). Unstable Angina [20 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP:

http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000201.htm

S7

(© 2005). Angina Pectoris Treatments [12 paragraphs]. American Heart Association [On-line information]. Available FTP:

http://www.americanheart.org/presenter.jhtml?identifier=4496

S8

(2003 August). What is Angina [71 paragraphs]. NHLBI

[On-line information]. Available FTP:

http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Angina/Angina_WhatIs.html

S9

(© 1995-2005). Angina [58 paragraphs]. The Merck Manual Second Home Edition, Coronary Artery Disease [On-line information]. Available FTP:

http://www.merck.com/mmhe/sec03/ch033/ch033b.html

S10

(2001, November, Updated). Angina and Heart Disease [17 paragraphs]. Familydoctor.org [On-line information]. Available FTP:

http://familydoctor.org/233.xml

S11

Achar, S. et. al. (2005 July 1). Diagnosis of Acute Coronary Syndrome [37 paragraphs]. American Family Physician [On-line Journal]. Available FTP:

http://www.aafp.org/afp/20050701/119.html

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

American Heart Association: Angina Pectoris
JAMA Patient Page: Electrocardiograms

American Heart Association: What is Angina?

National Heart, Lung, and Blood Institute: What is Angina?


Mutass többet

Hasznos információk

No items found.

No items found.

Kapcsolódó Oldalak

Állapotok és betegségek
No items found.
Laboratóriumi vizsgálatok
No items found.
No items found.
No items found.
Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.
Kérjük mielőtt kitöltené az űrlapot nézze meg a pánciensek által leggyakrabban feltett kérdéséket hátha megtalálja kérdésére a választ.
Hol található a laboratórium?
Hogy tudok időpontot kérni?
Mennyibe kerül a vizsgálat?
Űrlap mutatása
Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.