- szepszis (vérmérgezés) diagnosztizálására súlyos betegeknél;
- a szeptikus sokkhoz vezető súlyos szepszis kockázatának meghatározására;
- a bakteriális és nem bakteriális fertőzések megkülönböztetésére;
- az antibiotikus kezelés nyomonkövetésére.
Prokalcitonin
Ha valaki súlyos beteg és a szisztémás fertőzés vagy a szepszis jelei és tünetei állnak fenn nála; ha Önnek olyan tünetei vannak, amelyek bakteriális fertőzés miatt is felléphetnek és kezelőorvosa meg akarja határozni, hogy az antibiotikumok hatásosak lehetnek-e; rendszeres időközönként végezve az antibiotikum terápia hatásosságának ellenőrzésére.
A kar egyik vénájából vett vér.
Nincs speciális teendő.
-
Mit vizsgálunk?
A prokalcitonin egy olyan vegyület, amely a szervezet többféle sejtjében termelődik, gyakran bakteriális fertőzésre, de szöveti sérülésre adott válaszként is. A prokalcitonin vérkoncentrációja szisztémás bakteriális fertőzésben és szepszisben szignifikánsan megemelkedhet.
A vizsgálat a vér prokalcitonin szintjét méri.
A szepszis a szervezet bakteriális fertőzésre adott súlyos, néha életet veszélyeztető gyulladásos válasza. Normális esetben az immunrendszer a fertőzést veszi célba, körülhatárolja a baktériumot és válaszát a fertőzött területre limitálja. Azonban van olyan fertőzés, ami a test egy kis részén kezdődik, majd a vérbe kerül (bakterémia) és más részekre is terjed. A szepszissel a szervezet általános gyulladásos választ ad a fertőzésre. Ez a testhőmérséklet jelentős emelkedését vagy csökkenését, a szívfrekvencia és a légzési frekvencia megnövekedését és a vérnyomás csökkenését idézheti elő. Ha a kezelés nem sikeres, a szepszis súlyos szepszissé fejlődhet.
Más betegségek szintén növelhetik a vérben a prokalcitonin szintet, azonban olyankor a prokalcitonin szint csak enyhén emelkedett. Ilyen események például: szöveti károsodás baleset, műtét, hasnyálmirigy gyulladás, égés, kardiogén sokk (szívroham kapcsán), transzplantáció utáni akut szervkilökődés, gyerekeknél a vesét is érintő húgyúti gyulladás.
A prokalcitonin vizsgálat hasznos a szepszis és a súlyos bakteriális fertőzések korai szakaszban történő diagnosztizálásában és súlyos betegekben a tünetek okának meghatározására: annak az elkülönítésére, hogy azokat bakteriális fertőzés, vagy egyéb, nem bakteriális ok váltja-e ki.
-
Hogy történik a mintavétel?
-
Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?
-
Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A prokalcitonin vizsgálatot más vizsgálatokkal együtt végzik, hogy a súlyos betegekben a szepszist kimutassák, vagy kizárják. Elsősorban azoknál végzik ezt a vizsgálatot, akiket a sürgősségi osztályon látnak el vagy az intenzív terápiás osztályra vették fel őket valószínűsíthetőleg szepszis okozta tünetek miatt.
A prokalcitonin-szint meghatározása segítheti:
- Meghatározni annak a kockázatát, hogy a kritikus állapotú betegnél súlyos szepszis vagy szeptikus sokk kialakul-e, mekkora a halálos kimenetel kockázata
- A fertőzés bakteriális és nem bakteriális eredetének megkülönböztetése, mint például az agyhártya és a tüdőgyulladás kivizsgálása során
- Vesefertőzés diagnózisa húgyúti gyulladás esetén gyerekekben
- Bakteriális felülfertőződés kialakulásának detektálása baleset vagy műtét miatti szöveti károsodás, vagy vírusos megbetegedés, mint pl. a vírusos tüdőgyulladás esetén
- Antibiotikus kezelés kiválasztása és/vagy hatásosságának monitorozása – a vizsgálat segíthet a klinikusnak eldönteni, vajon a betegeknél, akiknek alsó légúti fertőzése van, el kell-e kezdeni vagy abba kell-e hagyni az antiobiotikum kezelést, és vajon a szeptikus betegeknél az antibiotikum terápiát abba lehet-e hagyni
Példák más vizsgálatokra, amiket a prokalcitoninnal együtt kérhetnek:
- C-reaktív protein (CRP),
- tenyésztés (pl. hemokultúra, vizelet tenyésztés),
- laktátszint,
- vérgáz,
- teljes vérkép,
- liquor analízis.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A prokalcitonin vizsgálatokat más vizsgálatokkal együtt kérik, ha a súlyos állapotú beteg tünetei szisztémás fertőzésre vagy súlyos bakteriális fertőzésre és/vagy szepszisre utalnak.
A szepszis tünetei lehetnek:
- láz, hidegrázás
- ragadós, izzadt bőr
- extrém mértékű fájdalom és kellemetlenség érzés
- gyors légzés
- gyors szívverés
- zavartság
- csökkent mennyiségű vizelet
A vizsgálatot kérhetik akkor, ha a betegnek fertőzése van, mint pl. tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás, és nem ismert, hogy bakteriális vagy nem bakteriális eredetű-e a fertőzés. Néha akkor is kérik a vizsgálatot gyerekek esetében, ha a húgyúti gyulladásra utaló tüneteik vannak.
Prokalcitonin vizsgálatot rendszeresen, adott időközönként kérheti a klinikus, ha az antibiotikum terápiát szeretné monitorozni és/vagy eldöntené, hogy a kezelést biztonságosan abba lehet-e hagyni.
Baleset, sebészeti beavatkozás, égés miatti szöveti károsodás, vírusos tüdőgyulladás talaján kialakult bakteriális felülfertőződés esetén is kérheti a kezelőorvos a prokalcitonin szint meghatározást.
-
Mit jelent az eredmény?
A prokalcitonin eredményeket a többi laboratóriumi eredménnyel és a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni.
A prokalcitonin alacsony szintje a súlyos állapotú betegekben arra utal, hogy kicsi az esélye a szepszis kialakulásának és a súlyos szepszis és/vagy szeptikus sokk fellépésének, de ezeket nem zárja ki teljesen.
Az alacsony koncentráció arra utalhat, hogy a beteg tüneteit nem bakteriális fertőzés okozza, hanem pl. vírus.
A prokalcitonin alacsony koncentrációja lokális fertőzésre vagy olyan szisztémás fertőzésre utalhat, amely legfeljebb 6 órája áll fenn .
A magas koncentrációk a szepszis nagy valószínűségét és a súlyos szepszis vagy szeptikus sokk kialakulását jelzik. A prokalcitonin magas koncentrációja figyelhető meg olyan betegek esetében, akiknek súlyos bakteriális fertőzésük, pl. agyhártyagyulladásuk van.
Enyhén nőhet a szint nem fertőzéses eredetű állapotokban vagy a fertőzés korai szakaszában és ezeket az eseteket a többi vizsgálati eredménnyel együtt, gondosan kell értékelni. Gyerekek esetén vesefertőzéskor is megfigyelhető ez a jelenség.
Az idővel csökkenő prokalcitonin szint azt jelzi, hogy a szepszissel vagy bakteriális fertőzéssel kezelt beteg reagál a terápiára, javul az állapota. A stabil vagy növekvő prokalcitonin szint arra utal, hogy a terápiát folytatni kell.
-
Mit kell még tudnom?
Rendkívül magas prokalcitonin szint tapasztalható medulláris pajzsmirigyrákban, de a prokalcitonin vizsgálat nem használatos a medulláris pajzsmirigyrák kimutatására vagy a betegség monitorozására.
A prokalcitonin vizsgálatot nem alkalmazhatjuk más laboratóriumi vizsgálatok helyettesítésére. Ez a vizsgálat inkább egy kiegészítő vizsgálat, hogy a megfelelő kezelést minél hamarabb elkezdhessék vagy abbahagyhassák.
Fontos a szisztémás bakteriális fertőzések (bakteriális eredetű tüdőgyulladás, bakteriális agyhártyagyulladás) korai felismerése, hiszen életveszélyes fertőzésekről van szó, amelyek időben felismerve hatékonyan kezelhetőek. Azonban nem szabad antibiotikumokat adni akkor, amikor a fertőzés nem bakteriális eredetű, mert ilyenkor a megfelelő kezelés elkezdése késik, továbbá antibiotikum-rezisztens kórokozók jelenhetnek meg.
A prokalcitonin vizsgálatot az intenzív osztályon kezelt betegeken kívül további betegcsoportok esetében is végezhetik. Ahogy egyre több adat gyűlik össze, és egyre világosabb lesz, mikor kell a prokalcitonin tesztet kérni.
-
Kinél áll fenn a szepszis kockázata?
A szepszis gyakrabban fordul elő újszülöttekben, kisgyermekekben és idősekben, de veszélyeztetettek a betegek közvetlenül műtét után, azok a betegek, akiknek valamilyen orvosi eszköz (pl. katéter) van behelyezve. Továbbá a krónikus betegségben szenvedő betegek (pl. cukorbetegek), legyengült immunrendszerű betegek. Bár sokkal ritkábban, de egészséges gyermekeknél és felnőtteknél egyszerű fertőzés is átalakulhat szepszissé, ha azt nem ismerik fel és kezelik időben.
-
Milyen típusú fertőzések vezethetnek szepszishez?
-
Milyen további vizsgálatokra kerülhet sor, ha szisztémás bakteriális fertőzés vagy szepszis gyanított?
További vizsgálatok lehetnek pl. hemokultúra, vizelettenyésztés vagy más testfolyadékokból készült bakteriális tenyésztés; teljes vérkép, laktátszint mérés, vérgáz, anyagcsereállapotot mutató labortesztek, protrombin idő (PT) és/vagy parciális tromboplasztin idő (PTT) és C-reaktív fehérje (CRP) szint. További információkért olvassa el a Szepszis cikket.
-
Milyen gyorsan kapom meg az eredményt?