A fehérvérsejtek (FVS-ek), más néven leukociták, olyan sejtek, amelyek a vérben és a nyirokrendszerben keringenek, és segítenek megvédeni a szervezetet a fertőzésekkel szemben. Fontos részei a szervezet immunrendszerének, és szerepet játszanak a gyulladás, az allergia és a rosszindulatú megbetegedések elleni védelemben is. A fehérvérsejtszám differenciálás kategorizálja a különböző típusú fehérvérsejtek számát a vérmintában.
A fehérvérsejteknek öt fő típusa van, amelyek mindegyike más-más funkciót lát el. A fehérvérsejtek differenciálása megmutatja, hogy:
- A fehérvérsejtek különböző típusai egymáshoz képest normális arányban vannak-e jelen.
- A különböző sejttípusok száma normál, emelkedett vagy csökkent.
- Van-e jelen rendellenes és/vagy éretlen fehérvérsejt.
Ez az információ hasznos bizonyos típusú, az immunrendszert és a csontvelőt érintő betegségek diagnosztizálásában.
Fehérvérsejt differenciálást lehet végezni a teljes vérkép vizsgálatrészeként vagy azt követően, amelyet gyakran egy általános állapotfelmérés részeként használnak, vagy elvégezhető a vérkép kóros eredményeinek nyomon követéseként. A differenciálást leggyakrabban egy vérképelemző (hematológiai)automata készülékkel hajtják végre. Esetenként manuálisan perifériás kenetet készít egy képzett laboratóriumi szakember, amit mikroszkóppal vizsgálnak meg.
A fehérvérsejtek típusai
A csontvelő a FVS-ek öt fő típusát termeli, ezek a neutrofil, eozinofil és bazofil granulociták, valamint a limfociták és monociták.
- Normális esetben a neutrofil granulociták alkotják a keringő fehérvérsejtek legnagyobb hányadát. A sérült vagy fertőzött szövetek területére vándorolnak, ahol bekebelezik és elpusztítják a baktériumokat vagy esetlegesen a gombákat.
- A limfociták a vérben és a nyirokrendszerben egyaránt megtalálhatók. Alapvetően három típusra oszthatók, ám a fehérvérsejt-számlálás nem tesz különbséget közöttük. A vizsgálat az összes limfocitát együtt számolja és adja ki. Külön speciális vizsgálatokat (például immunofenotipizálást) kell végezni a három típus megkülönböztetésére:
- A B-limfociták (B-sejtek) olyan antitesteket termelnek, amelyek segítenek megvédeni a szervezetet a fertőzésekkel szemben. A plazmasejtek teljesen differenciált B-sejtek, amelyek antitesteket, immunfehérjéket termelnek, amelyek megcélozzák és elpusztítják a baktériumokat, vírusokat és más idegen „nem saját” antigéneket.
- A T-limfociták (T-sejtek) a csecsemőmirigyben fejezik be az érést, és különböző típusokból állnak. Egyes T-sejtek segítenek a szervezetnek megkülönböztetni a „saját” és a „nem saját” antigéneket. Mások kezdeményezik és szabályozzák az immunválasz mértékét, szükség szerint fokozva, majd lelassítva, ahogy az állapot normalizálódik. Más típusú T-sejtek közvetlenül megtámadják és semlegesítik a vírussal fertőzött vagy rákos sejteket.
- A természetes ölősejtek (NK-sejtek) közvetlenül megtámadják és elpusztítják az abnormális sejteket, például rákos vagy vírussal fertőzött sejteket.
- A neutrofilekhez hasonlóan a monociták is a fertőzött területre vándorolnak, és bekebelezik, valamint elpusztítják a baktériumokat. Gyakrabban hosszú távú (krónikus), nem pedig akut fertőzésekre jellemző az aktivitásuk. Részt vesznek a szövetek helyreállításában és más, az immunrendszert érintő funkciókban is.
- Az eozinofil granulociták reagálnak a paraziták által okozott fertőzésekre, és szerepet játszanak az allergiás reakciókban (túlérzékenységben), valamint szabályozzák az immunválasz és a gyulladás mértékét.
- A bazofil granulociták általában a legkisebb számban keringő fehérvérsejt csoportot alkotják, és allergiás reakciókkal hozzák összefüggésbe.
Mit árul el a fehérvérsejt differenciálás?
A fehérvérsejtszám-differenciálás rávilágíthat egészségi problémáink okaira, vagy hogy mi okozhatja az alacsony vagy magas FVS számot. Ha fertőzés vagy gyulladásos folyamat van valahol a szervezetben, a csontvelő több fehérvérsejtet termel, és juttat a vérbe. A fertőzés vagy gyulladás okától függően a fehérvérsejtek egy bizonyos típusa megemelkedhet más típusokkal szemben. Ahogy az állapot rendeződik, a csontvelő kevesebb ilyen típusú fehérvérsejtet termel, és a szám visszaesik a normál szintre.
A fertőzéseken és a gyulladásokon kívül számos olyan más állapot létezik, amelyek befolyásolhatják a fehérvérsejtek csontvelő általi termelését vagy túlélését a vérben, ami akár megnövekedett vagy akár csökkent számot eredményezhet.
A fehérvérsejt differenciálás a teljes vérkép többi összetevőjével együtt figyelmezteti kezelőorvosát a lehetséges egészségi problémáira. Az eredményeket gyakran további tesztekkel, például vérkenet-vizsgálattal együtt értelmezik,amelyek rendellenes és/vagy éretlen fehérvérsejtek jelenlétét mutathatja ki.
Néhány súlyos betegségben a sejtek bizonyos éretlen formái kiszabadulnak a csontvelőből a keringésbe, és a fehérvérsejt-differenciálás segítségével kimutathatók. Ez előfordulhat például bakteriális fertőzés, leukémia, mielodiszpláziás szindróma vagy mieloproliferatív neopláziák esetén. A kimutatható éretlen sejtek közé tartoznak a metamielociták, mielociták, promielociták és/vagy blasztok.
Ha az eredmények problémát jeleznek, számos egyéb vizsgálat is elvégezhető az ok megállapítása érdekében. Kezelőorvosa általában figyelembe veszi az Ön panaszait és tüneteit, kórtörténetét és a fizikális vizsgálat eredményeit, hogy eldöntse, milyen egyéb vizsgálatokra lehet szükség. Például szükség szerint csontvelő-biopsziát lehet végezni, mivel itt termelődnek és érnek a fehérvérsejtek.
.png)