Növekedési Hormon

A növekedési hormon (GH) egy olyan hormon, ami elengedhetetlen a gyermekek normális növekedéséhez és fejlődéséhez. elősegíti a hosszú csöves csontok megfelelő növekedését a születéstől a pubertásig. Felnőttekben és gyermekekben a növekedési hormon egyaránt szerepet játszik annak a szabályozásában, hogy a szervezet milyen gyorsan állítson elő energiát állít elő a táplálékból (anyagcsere) és képezzen lipideket, fehérjéket és glükózt (cukrot). Szintén segít a vörösvértestek és az izomtömeg termelésének szabályozásában.

A növekedési hormont a hípofízis termeli. Ez egy szőlőszem méretű mirigy, ami az agyalapban található az orrsövény mögött. Normálisan ritmusosan pulzálva a véráramba ürül nappal és éjszaka is, de a csúcskoncentrációját a vérben éjszaka éri el. Emiatt az egy alkalommal mért GH értékét a vérben nehéz értelmezni és ez klinikailag általában nem is használható. Értéke magasabb lesz, ha a mintát a pulzus (felszabadulás) pillanatában vesszük és alacsonyabb, ha a pulzusok közötti időszakban történik a vérvétel. A GH stimulációs és gátló tesztek ezért gyakrabban használatosak a GH-val kapcsolatos rendellenességek felismeréséhez. (Lásd még:„Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot” fejezetet.)

GH hiány

A gyermekek, akiknek elégtelen a GH termelése, lassabban nőnek és korukhoz képest alacsonyabbak. Néhány gyermeknél a GH hiány már születéskor előfordul (veleszületett), de néhánynál a hiány csak később alakul ki pl. agysérülés vagy daganat következtében. Ezek az állapotok hatással lehetnek az agyalapi mirigyre, csökkentik a hipofízis működését, ami alacsonyabb hipofízis hormontermelést eredményez (hipopituitarizmus). Néha a hormon hiány oka nem ismert.

Felnőttekben a GH szerepet játszik a csontsűrűség, izomtömeg, valamint a cukor- és zsíranyagcsere szabályozásában. Szintén hatással lehet a szívműködésre és vesefunkcióra is. A hiánybetegség már gyermekkorban kezdődhet vagy csak a felnőttkorban fejlődik ki. A hiánybetegség kialakulhat például az agyalapi mirigy károsodása miatt, amit fejsérülés, agydaganat, műtét vagy sugárterápia okozhat. Ez a hipofízis által termelt hormonszintek csökkenését eredményezheti (hipopituitarizmus). A GH hiánya a csontsűrűség, izomtömeg csökkenéséhez és kóros vér lipid szintekhez vezethet. Azonban a GH meghatározás nem tartozik a rutin vizsgálatok közé még azoknál sem, akiknek alacsonyabb a csontsűrűsége és/vagy izomereje illetve emelkedettek a vérzsír értékei. A GH hiány csak nagyon ritkán áll az említett eltérések hátterében.

GH túltermelődés

A GH túltermelődés leggyakoribb oka az agyalapi mirigy jóindulatú GH termelő daganata. Az esetek többségében a hipofízis tumor, ami a GH túltermelődést okozza, műtéttel eltávolítható és/vagy kezelhető gyógyszerrel vagy sugárterápiával. Az esetek többségében ez a beavatkozás a GH és IGF-1 szintek normális vagy közel normális szintre való csökkenését eredményezi.

A túl sok GH gyermekekben a hosszú csöves csontok folyamatos növekedését okozhatja a pubertást követően is, ami egy igen ritka állapothoz, a gigantizmushoz vezethet. Azoknak, akiknek magas a GH szintjük, erőteljesebb, robosztusabb lehet az arcberendezése, általános gyengeség, késleltetett pubertás és fejfájósság jellemzi őket.

A túl sok GH felnőttekben ritka betegséghez vezethet, amit akromegáliának nevezünk. Jellemzője a csontok megnyúlása mellett annak megvastagodása is. Annak ellenére, hogy a tünetek, így a bőr megvastagodása, izzadás, fáradtságérzet, fejfájás és ízületi fájdalmak enyhék eleinte lehetnek, az emelkedett GH szint a kezek és lábak megnagyobbodásához, nagyobb arccsontokhoz, a kézfej és az ujjak zsibbadásához, majd fájdalmához (csukló alagút szindróma) és rendellenesen megnagyobbodott zsigerekhez vezethetnek. A GH túltermelés a bőrön szemölcsök, míg a tápcsatornában polipok megjelenését okozhatja.

Kezelés nélkül az akromegália is és a gigantizmus is újabb betegségek megjelenéséhez vezethet, mint a 2-es típusú diabetes, a szív-érrendszeri megbetegedés fokozott kockázata, magas vérnyomás, ízületi gyulladás és összességében korai halálozás.

Mivel a növekedési hormon pulzatórikusan szabadul fel, az egyszeri szint általában klinikailag nem használható. Emiatt a GH felszabadulást gátló vagy serkentő teszteket kell végezni inkább. 10-12 órás éhezést követően vérvétel történik a könyök vénából. Ezt követően orvosi ellenőrzés mellett megtörténik a stimulációt vagy a gátlást eredményező kezelés. Ez történhet akár egy intravénás (iv.)  infúzió bekötésével is. A vérvétel ezt követően meghatározott időközönként történik a vénából vagy az iv. infúzió bekötésének helyéről.

Néha csupán egyszeri vérvétel történik éhezési és nyugalmi állapotot követően vagy intenzív testmozgás után.

Tartson be minden kapott utasítást. A legtöbb esetben a betegnek éheznie kell (10-12 órás éhezés szükséges). A mintavétel előtt szükséges lehet még nyugalom, vagy intenzív testmozgás.

Gyermekeket vagy fiatalkorúakat, akiket vizsgálni kell a GH hiány miatt, néhány napig nemi hormonok adásával elő kell készíteni a vizsgálathoz. Az ilyen kezelés csökkenti az álnegatív GH válasz lehetőségét a stimulációs tesztre. A vizsgálatot kérő orvosnak fel kell írni a gyermeknek ezeket a szereket. Van, aki a teszt előtt propranololt rendel a stimulációra adott álnegatív GH válasz lehetőségének csökkentése érdekében.

A növekedési hormon (GH) vizsgálat elsődlegesen arra szolgál, hogy azonosítsuk a GH hiányt, és hogy segítse az agyalapi mirigy működésének kivizsgálását. Ha más hipofízis hormon teszt eredmény is kóros, a betegség követésére, felülvizsgálatára is szolgál.

A GH teszt a GH túltermelés vizsgálatára is alkalmas. Segíti az akromegália és gigantizmus okának feltárását és a kezelés nyomon követését.

A növekedési hormon elengedhetetlenül fontos a gyermekek normális növekedéséhez és fejlődéséhez és segíti az anyagcsere szabályozását gyermekekben és felnőttekben egyaránt. Az agyalapi mirigy termeli és juttatja a keringésbe pulzatórikusan a GH-t a nap folyamán. (Bővebben lásd: Mit vizsgálunk? fejezetet.)

Mivel a növekedési hormon pulzatórikusan szabadul fel, az egyszeri vérszint mérés eredménye klinikailag általában nem értékelhető. Így a növekedési hormon felszabadulás stimulációs vagy gátló tesztjeit végzik általában.

A GH stimulációs teszt segít a GH hiány és a hipofízis alulműködés felismerésében. A stimulációs teszthez 10-12 óra éhezést követően kerül a vér levételre. Ezután, szigorú orvosi ellenőrzés mellett, a beteg intravénás injekció formájában kap olyan anyagot, ami elősegíti a GH felszabadulást a hipofízisből. Ezt követően meghatározott időközönként vérvétel történik és minden egyes mintából meghatározásra kerül a GH azért, hogy lássák lehetett-e stimulálni a hipofízist a várt mennyiségű növekedési hormon termelésére. A leggyakrabban alkalmazott serkentő az arginin, de mást is, ideértve a clonidint vagy glükagont is lehet használni. Mivel a testmozgás is GH szint emelkedést okoz, intenzív  testmozgás is használható a GH felszabadulás elősegítésére.

A GH gátló teszt segíti a GH túltermelés diagnózisát. A gátló teszthez 10-12 órás éhezést követően kell vért venni. A betegbeteggel ezután meghatározott mennyiségű glükóz oldatot (általában 100 g glükózt) itatnak. Ezt követően meghatározott időközönként vérvétel történik és minden egyes mintából meghatározásra kerül a GH-szint  azért, hogy lássák, lehetett-e megfelelően gátolni a glükóz oldattal a hipofízist.

A növekedési hormon stimulálja az inzulin-szerű növekedési faktor-1 (IGF-1) termelését. Az IGF-1 egy hormon, amin keresztül hat a GH és elősegíti a normális csont- és szöveti növekedést és fejlődést. A GH-tól eltérően azonban vérszintje nem változik a nap folyamán. Ez az IGF-1-et az átlagos GH szint indikátorává teszi, így az IGF-1 teszt gyakran használatos a GH hiány vagy felesleg vizsgálatára.

A GH gátló teszt és az IGF-1 teszt használható a hipofízis tumor kezelésének követésére. Ha a tumor lokalizált, a GH és IGF-1 szint mérhető a daganat eltávolítását követően annak meghatározására, hogy az egész tumorszövet sikeresen eltávolításra került-e. A teszteket rendszeres időközönként elvégzik ezt követően éveken át, hogy kövessék a GH termelést és időben észleljék a daganat kiújulását.

Más vértesztek, amelyek használhatók a hipofízis működés vizsgálatára: prolaktin, szabad T4, TSH, kortizol, FSH, LH és tesztoszteron. Ezek a tesztek általában elvégzésre kerülnek a GH vizsgálatot megelőzően, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy normálisak és/vagy gyógyszeresen beállítottak-e mielőtt a GH tesztet elvégzik. Például a pajzsmirigy alulműködést kezelni kell a GH hiány tesztelése előtt gyermekekben, máskülönben hamisan alacsony GH eredményt kaphatunk.

A GH stimulációs tesztelést akkor kérik gyermeknél, amikor a GH hormon hiány tünetei megjelennek, mint például:

A növekedés üteme lassul kisgyermekkorban.

Alacsonyabb termet a hasonló korú gyerekekhez viszonyítva.

Késleltetett pubertás.

Késleltetett csont fejlődés (Röntgen vizsgálattal vizsgálva).

Stimulációs tesztet lehet kérni a felnőttek részére, amikor a GH hiány és/vagy hipofízis alulműködés tünetei és jelei tapasztalhatók, mint például:

Csökkent csontsűrűség

Kimerültség

Kóros lipidszintek, például magas a koleszterin szint.

Csökkent mozgástűrés (korai kifáradás)

Más hormonokat, tipikusan a pajzsmirigy működést vizsgálják meg először, hogy ki lehessen zárni más állapotokat, amelyek hasonló tüneteket mutatnak. A GH hiány gyermekekben és felnőttekben egyaránt ritka. Felnőttekben előfordulhat, ha a GH hiányt már gyermekkorban diagnosztizálták vagy a betegnek korábban hipotalamusz vagy hipofízis betegsége volt.

A GH gátló teszt ritka, de elvégezhető, ha a gyermek vagy felnőtt a GH túltermelés jeleit és tüneteit mutatja (gigantizmus, akromegália).

Gátlási tesztet lehet végezni, ha hipofízis daganat gyanúja merül fel, ami GH túltermelődéssel jár. Néha az IGF-1-gyel és más hormon szintekkel együtt a betegség kezelésének nyomon követésére használják. A GH és IGF-1 tesztet szabályos időközönként hosszú éveken át kérhetik, hogy felismerjék, ha a a GH-termelést érintő betegség kiújul.  

GH stimulációs teszt

Ha a GH termelést nem lehet indukálni a GH stimulációs teszt során (szintje alacsonyabb marad, mint kellene) és az egyén a GH hiány jeleit és tüneteit mutatja (és az esetleg mért IGF-1 szint is alacsony), akkor valószínű, hogy GH hiány áll fenn, amit kezelni kell.

Ha az illető TSH és/vagy T4 szintje kóros, akkor valószínű, hogy inkább pajzsmirigy betegsége van, ami a GH hiányhoz hasonló tüneteket okozhat. A betegnek lehet csökkent hipofízis működése és/vagy sokkal általánosabb hipofízis elégtelensége. A GH teszt a GH hiány kimutatása érdekében nem végezhető el addig, amíg a pajzsmirigy működést nem vizsgálták. Ha a pajzsmirigy alulműködik gyermek esetében, akkor ezt kezelni kell és a gyermek növekedési ütemét vizsgálni kell, mielőtt a GH teszt elvégzésére gondolunk.

Ha a betegbetegnél intenzív mozgást követően sem nő a GH szintje, az GH hiányra utalhat. A diagnózis felállításához további vizsgálatokra van szükség.

GH gátlási (szuppressziós) teszt

Ha a beteg GH szintje nem csökken jelentősen a GH gátlási teszt során (magasabb marad, mint kellene), és a betegnél a GH túltermelés jelei és tünetei állnak fenn (gigantizmus, akromegália) és az esetleg mért IGF-1 szint is magas, akkor valószínű, hogy a vizsgált személy szervezete túl sok GH-t termel. A röntgen, CT vagy MRI vizsgálat alapján felállítható a hipofízis daganat (általában jóindulatú tumor) diagnózisa. Ha valakit korábbi daganat miatt vizsgálnak újból, akkor a GH növekedés a daganat kiújulását jelentheti.

A hipofízis daganat az egyik leggyakoribb oka a GH túltermelődésnek, de a daganat miatt akár elégtelen is lehet a szintézis. A hipofízis daganat nemcsak a GH termelést érintheti, hanem egyéb hipofízis hormonokét is, mint például az ACTH-ét (ez Cushing szindrómát okoz) vagy a prolaktinét. Ha a daganat relatíve nagy, a többi hipofízis hormon szintje is csökkenhet és a környéki szövetek károsodhatnak.

Mivel a GH a hipofízisből pulzálva szabadul fel, az olyan minták esetében mért eredmény, amelyeket véletlenszerű időpontban vettek le,  nem igazán értékelhető. Túl sok az átfedés a kóros eredmények és a normális napi variabilitás között. A GH szintek a reggeli órákban magasak és a testmozgással illetve a stresszel növekednek.

A következő faktorok befolyásolhatják a GH szintet:

Gyógyszerek, amelyek emelhetik a GH-t (pl. amfetaminok, arginin, dopamin, ösztrogének, glükagon, hisztamin, inzulin, levodopa, metildopa és nikotinsav).

Gyógyszerek, amelyek csökkenthetik a GH-t (pl. kortikoszteroidok, fenotiazinok).

A kóros GH szinteket normalizálni lehet, amint az okot sikerül kideríteni. Szintetikus GH adásával pótolni lehet a hiányt gyermekekben (a felnőttek kezelése GH hiány esetében már ellentmondásosabb). Műtét, gyógyszeres kezelés és sugárkezelés kombinációjával kezelik a GH-termelő hipofízis daganatokat. A gyógyulás érdekében fontos, hogy a lehető leggyorsabban megtalálják a GH-szint eltérés okát. Kezelés nélkül a GH-hiányos gyermek kisebb termetű lesz a hasonló korú társaihoz viszonyítva. Hasonlóan, a fokozott csontnövekedés miatt a gigantizmus és az akromegália élethosszig elkísérik a beteget.

A GH szint eltérések nemcsak a csontokra vannak hatással. Az akromegáliás betegnél  például gyakoribbak a vastagbél polipok kialakulást (növekedni fog a beteg hajlama a vastagbél daganat kialakulására), a hormonzavar diabéteszt, magas vérnyomást és a daganat látászavarokat eredményezhet. Ha a hipofízis daganat folyamatosan károsítja a hipofízis sejteket, többféle hormonpótló kezelés válhat szükségessé. Az intenzív csontnövekedés az idegek összenyomódásához (csuklóalagút szindróma), ízületi károsodáshoz és gyenge csontozathoz vezethet.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a legtöbb esetben az alacsony termetnek nem a GH hiány az oka. Ez összefügghet öröklött hajlammal, sokféle más betegséggel és állapottal is. Ritkán a betegnél a GH hiány tünetei állnak fenn, de normális vagy emelkedett a GH szintje a veleszületett GH-rezisztencia (érzéketlenség) miatt. GH rezisztencia esetében magas GH szint mellett az IGF-1 koncentrációja alacsony.      

A GH hiányos állapoton kívül a gyermek GH-pótló terápiában részesülhet az alábbi esetekben:

Krónikus vesebetegség

Prader Willi szindróma (további információért lásd Genetics Home Reference: Prader Willi Szindróma) 

Turner szindróma

Azoknak a gyermekeknek a GH-pótló kezelésével kapcsolatban, akik alacsonyak, de nincs GH hiányuk, nem egységes az álláspont. Ez a Turner-szindrómás felnőttekre is igaz, attól függetlenül, hogy van vagy nincs GH hiányuk. A gyógyszernek vannak mellékhatásai és drága is. Továbbá nem egyértelmű, hogy az előnyök valóban meghaladják a veszélyeket.

GH-pótlást alkalmazhatnak néha olyanoknál, akiknél HIV/AIDS következtében sorvadás (zsírmentes izomtömeg-csökkenés) áll fenn, hogy segítsék ezzel a testsúly fenntartását.

Mivel a GH elősegíti az izomtömeg gyarapodását felnőttekben, doppingszer lehet. A sportolókat GH-ra vagy IGF-1-re is megvizsgálják, amikor ellenőrzik őket más teljesítménynövelő szerek tekintetében is (lásd még Gyógyszerrel való visszaélés a sporttal összefüggő tesztelés során fejezetet).

Annak ellenére, hogy nem rendszeresen rendelik, más tesztek, például az inzulin-szerű növekedési faktort kötő 3. fehérje (IGFBP-3) mérését is kérik időnként, hogy segítse a GH termelés megítélését.