A növekedési hormon (GH) egy olyan hormon, ami elengedhetetlen a gyermekek normális növekedéséhez és fejlődéséhez. elősegíti a hosszú csöves csontok megfelelő növekedését a születéstől a pubertásig. Felnőttekben és gyermekekben a növekedési hormon egyaránt szerepet játszik annak a szabályozásában, hogy a szervezet milyen gyorsan állítson elő energiát állít elő a táplálékból (anyagcsere) és képezzen lipideket, fehérjéket és glükózt (cukrot). Szintén segít a vörösvértestek és az izomtömeg termelésének szabályozásában.
A növekedési hormont a hípofízis termeli. Ez egy szőlőszem méretű mirigy, ami az agyalapban található az orrsövény mögött. Normálisan ritmusosan pulzálva a véráramba ürül nappal és éjszaka is, de a csúcskoncentrációját a vérben éjszaka éri el. Emiatt az egy alkalommal mért GH értékét a vérben nehéz értelmezni és ez klinikailag általában nem is használható. Értéke magasabb lesz, ha a mintát a pulzus (felszabadulás) pillanatában vesszük és alacsonyabb, ha a pulzusok közötti időszakban történik a vérvétel. A GH stimulációs és gátló tesztek ezért gyakrabban használatosak a GH-val kapcsolatos rendellenességek felismeréséhez. (Lásd még:„Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot” fejezetet.)
GH hiány
A gyermekek, akiknek elégtelen a GH termelése, lassabban nőnek és korukhoz képest alacsonyabbak. Néhány gyermeknél a GH hiány már születéskor előfordul (veleszületett), de néhánynál a hiány csak később alakul ki pl. agysérülés vagy daganat következtében. Ezek az állapotok hatással lehetnek az agyalapi mirigyre, csökkentik a hipofízis működését, ami alacsonyabb hipofízis hormontermelést eredményez (hipopituitarizmus). Néha a hormon hiány oka nem ismert.
Felnőttekben a GH szerepet játszik a csontsűrűség, izomtömeg, valamint a cukor- és zsíranyagcsere szabályozásában. Szintén hatással lehet a szívműködésre és vesefunkcióra is. A hiánybetegség már gyermekkorban kezdődhet vagy csak a felnőttkorban fejlődik ki. A hiánybetegség kialakulhat például az agyalapi mirigy károsodása miatt, amit fejsérülés, agydaganat, műtét vagy sugárterápia okozhat. Ez a hipofízis által termelt hormonszintek csökkenését eredményezheti (hipopituitarizmus). A GH hiánya a csontsűrűség, izomtömeg csökkenéséhez és kóros vér lipid szintekhez vezethet. Azonban a GH meghatározás nem tartozik a rutin vizsgálatok közé még azoknál sem, akiknek alacsonyabb a csontsűrűsége és/vagy izomereje illetve emelkedettek a vérzsír értékei. A GH hiány csak nagyon ritkán áll az említett eltérések hátterében.
GH túltermelődés
A GH túltermelődés leggyakoribb oka az agyalapi mirigy jóindulatú GH termelő daganata. Az esetek többségében a hipofízis tumor, ami a GH túltermelődést okozza, műtéttel eltávolítható és/vagy kezelhető gyógyszerrel vagy sugárterápiával. Az esetek többségében ez a beavatkozás a GH és IGF-1 szintek normális vagy közel normális szintre való csökkenését eredményezi.
A túl sok GH gyermekekben a hosszú csöves csontok folyamatos növekedését okozhatja a pubertást követően is, ami egy igen ritka állapothoz, a gigantizmushoz vezethet. Azoknak, akiknek magas a GH szintjük, erőteljesebb, robosztusabb lehet az arcberendezése, általános gyengeség, késleltetett pubertás és fejfájósság jellemzi őket.
A túl sok GH felnőttekben ritka betegséghez vezethet, amit akromegáliának nevezünk. Jellemzője a csontok megnyúlása mellett annak megvastagodása is. Annak ellenére, hogy a tünetek, így a bőr megvastagodása, izzadás, fáradtságérzet, fejfájás és ízületi fájdalmak enyhék eleinte lehetnek, az emelkedett GH szint a kezek és lábak megnagyobbodásához, nagyobb arccsontokhoz, a kézfej és az ujjak zsibbadásához, majd fájdalmához (csukló alagút szindróma) és rendellenesen megnagyobbodott zsigerekhez vezethetnek. A GH túltermelés a bőrön szemölcsök, míg a tápcsatornában polipok megjelenését okozhatja.
Kezelés nélkül az akromegália is és a gigantizmus is újabb betegségek megjelenéséhez vezethet, mint a 2-es típusú diabetes, a szív-érrendszeri megbetegedés fokozott kockázata, magas vérnyomás, ízületi gyulladás és összességében korai halálozás.
.png)