Más néven
ACI
Hivatalos név
Aktivált alvadási idő
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
19.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A szív-tüdő műtéteken, illetve dialízisben részesülő betegeknél kérik annak megítéléséhez, hogy milyen hatékonyságú a beavatkozást követő nagy dózisú heparinkezelés.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor valaki nagy dózisú heparinkezelésben részesül véralvadásgátlás céljából (pl. sebészeti beavatkozás során). A kezelőorvos akkor is kérheti az ACT-vizsgálatot, amikor olyan magas a heparindózis, hogy az aPTI vizsgálat alkalmatlan és/vagy akkor is, amikor azonnali eredmény szükséges a kezelés követésére.

Milyen mintára van szükség?

A vizsgálatokhoz vérmintára van szükség, amelyet könyökhajlati vénából esetleg az ujjbegyből vesznek. Vénás vér esetén alvadásgátolt vér szükséges. Legalkalmasabb a citrátos ("kék kupakos") csőben levett vér. A levételt követően a csőben lévő vért azonnal össze kell forgatni (nem rázni!)
A speciális igények miatt feltétlenül érdeklődni kell a vizsgálatot végző laboratóriumban!

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?

Az ACT egy alvadási vizsgálat, amelyet a nagyon magas dózisú heparinkezelés hatékonyságának követésére alkalmaznak. A heparin egy véralvadásgátló szer, amelyet általában intravénásan (IV) vagy injekcióval adnak be. Közepes dózisban tromboembólia megelőzésére, valamint kezelésére használják. Közepes dózisú kezeléssel elért koncentrációkban aktivált parciális tromboplasztinidő (aPTI) vizsgálattal követik a heparinkezelés hatékonyságát. A terápia hatékonyságának követése mindig létfontosságú a véralvadásgátló szerek alkalmazásakor, mivel ugyanaz a dózis különböző személyekben eltérő mértékben hathat. Ha elégtelen a véralvadásgátlásra az alkalmazott heparin mennyisége, vérrögök képződhetnek testszerte a vérerekben. Ha túl sok a heparin mennyisége, a beteg súlyos, életveszélyes vérzést szenvedhet.

A nagyon magas heparindózist nyitott szívműtétek előtt, közben és egy rövid időre a műtétek után is alkalmazzák. Ezeknél a műtéteknél a beteg vére elkerüli a szívét és a tüdejét. A beteg vérét a testen kívül elhelyezett mechanikai eszközök segítségével szűrik, illetve oxigénnel látják el. Mesterséges felületekkel való érintkezéskor a vérben található trombociták és az alvadási kaszkád aktiválódik, amely lépések sokaságát hozza működésbe, és vérrögképződést eredményez. A magas dózisban alkalmazott heparin megelőzi a vérrögképződést oly módon, hogy a szervezetünket egy dinamikus, ugyanakkor nagyon érzékeny véralvadás és vérzékenység közötti egyensúlyba hozza. A véralvadásgátlás ezen szintjén az aPTI klinikailag már nem használható a kezelés hatékonyságának megítélésére. Az aPTI vizsgálat egy in vitro alvadási reakciót használ, és magas heparinkoncentrációknál az alvadásnak ez a formája nem következik be.

Az ACT egy gyors teszt, amely elvégezhető műtét előtt az osztályon és műtét közben a műtőben is. Az aPTI-hez hasonlóan ez a vizsgálat is meghatározza a heparinkezelésnek a véralvadási rendszerre kifejtett gátló hatását, de nem ad felvilágosítást az alkalmazott heparin dózisát illetően. Ennek következtében az ACT-vizsgálat eredménye viszonylag tág szabályozást enged meg a heparin pumpa/infúzió adagolásában, segítve a megfelelő szintű alvadásgátlást és annak megtartását. Ahogy a műtétet befejezik és a beteget stabilizálják, általában csökkentik a heparin mennyiségét. Habár az ACT-vizsgálatnak jó a szenzitivitása magas heparindózisoknál, ez a szenzitivitás az alacsonyabb heparindózisoknál jelentősen csökken. Ahogy a terápiás, fenntartó szintet eléri a heparin adagolása, az ACT-t felváltja az aPTI a további követésre.

Milyen mintára van szükség?
A kar vénájából vett vérminta szükséges.

 

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Többet
Kevesebbet
Vizsgálatok
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

    Az ACT-vizsgálatot a magas dózisú heparinkezelés hatékonyságának megítélésére használják az erőteljes véralvadásgátlást igénylő műtétek előtt, a műtétek közben és rövid ideig a műtétek után. Olyan helyzetekben kérik ezt a vizsgálatot, amikor az aPTI vizsgálat klinikailag nem hasznosítható vagy túl sok időbe telik. Az ACT-t néha a protrombinidő (PI) vizsgálattal együtt kérik, annak megállapítására, hogy egy vérzési epizód a túlzott véralvadás gátlásnak vagy az alvadási faktorok elhasználódásának tulajdonítható. (Az elhasználódott alvadási faktorok friss fagyasztott plazma adásával pótolhatók).

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az ACT-t akkor kérik, ha valaki nagy dózisú heparinkezelésben részesül, továbbá a nyitott szívműtét kezdete előtt. Műtét közben, időszakosan is kérik az ACT-vizsgálatot a megfelelő és tartós szintű véralvadásgátlás érdekében. Műtét után is követik az ACT-t addig, ameddig a beteg stabilizálódik, és csökkentik a heparin dózisát.

    Alkalomszerűen, az ACT-t mérhetik egy vérzési epizód közben, vagy használhatják egy betegágy melletti vizsgálat részeként a heparinkezelés hatékonyságának megítelésére.

  • Mit jelent az eredmény?

    Az ACT-t másodpercekben mérik: minél magasabb, annál nagyobb fokú a véralvadás foka. Műtét közben az ACT-t egy alsó határ felett tartják, amelynél a legtöbb személyben nincs vérrögképződés. A pontos alsó határ értelmezésében nincs széleskörű egyetértés: ez változhat kórházról kórházra, és függ kismértékben attól is, hogy milyen módszert alkalmaznak az ACT meghatározására. Fontos annak megítélése, hogy a beteg hogyan reagál az alkalmazott heparindózisra. Egy bizonyos ACT eléréséhez és annak megtartásához (mint például a 300 másodperc) szükséges heparindózis változó, ugyanúgy, mint ezen ACT-n a szervezet alvadási készsége. Ha alvadási vagy vérzéses nehézségek lépnek fel, akkor ennek függvényében kell változtatni a heparindózison, valamint az ACT-n. Műtét után az ACT-t meg lehet tartani egy szűk tartományban (például 175 és 225 másodperc között) addig, amíg a beteg stabilizálódik.

  • Mit kell még tudnom?

    Az ACT- és az aPTI-eredmények nem helyettesítik egymást. Azon a területen, ahol átfedés van (az aPTI felső és az ACT alsó szintjén) a kettő között az összefüggés gyenge. Az aPTI- és az ACT-eredmények egymástól függetlenül értelmezendők. Jobb felmérni a beteg véralvadásgátlás-igényét, és stabilizálni ezeket, aztán megváltoztatni a monitorozásra alkalmazott módszert.
    Az ACT függhet a beteg trombocitaszámától, valamint annak funkcióképességétől. Azok a thrombocyták, amelyek a műtét során aktiválódnak, gyakran diszfunkcionálnak, illetve a műtét és a heparin thrombocytopeniát (trombocitaszám- csökkenést) okoznak. A test hőmérséklete is befolyásolhatja az ACT-eredményt: a mechanikai szűrés és oxigenáció következtében a vér hűvössé válik a műtét során. Szerzett és öröklött kórképek, mint például a lupus-antitestek és az alvadási faktorok hiánya is befolyásolhatják az ACT-eredményt.

Gyakori kérdések
  • Laboratóriumban végzik az ACT mérését?

    A vizsgálatot ritkán végzik központi laboratóriumban. Mivel a minta a vizsgálat számára nem stabil, a vizsgálatot rögtön a betegágynál vagy egy közeli, helyi laboratóriumban kell elvégezni.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
Többet Kevesebbet