Petefészekrák

Röviden

Utoljára frissítve:
2022-12-27

Mit kell tudni erről a betegségről?

A petefészkek rákja a hatodik leggyakoribb ráktípus nőkben. Minden nőnek nagyjából 1:70 az esélye, hogy élete során petefészekrák alakul ki nála. Az Egyesült Államokban évente mintegy 25 ezer új eset fordul elő, és több, mint 14 ezren ebben a betegségben halnak meg, ilyen módon a petefészekrák több nő életét követeli, mint a gyakrabban előforduló, de könnyebben felismerhető méhnyak- és méhtestrák (magyarországi adatok szerint 2006-ban 1276 új petefészekrákot, 1135 méhnyakrákot és 1291 méhtestrákot diagnosztizáltak). A petefészekrák tünetei (hasi diszkomfort, nyomásérzés, has puffadás, has előredomborodása) egyáltalán nem specifikusak, ami a felismerést igencsak megnehezíti. A fentiek mellett kialakulhat még

  • sürgető vizelési ingerek és/vagy a székletürítési szokások megváltozása
  • medencekörnyéki fájdalom/diszkomfort
  • étvágytalanság, hányinger, puffadás

A petefészkek a méh két oldalán, a hasüreg alsó részén találhatók. , Két fő funkciójuk van: az ösztrogén és a progeszteron termelése (ezek a hormonok felelősek a másodlagos nemi jelleg kialakításáért és a menstruációs ciklus szabályozásáért), valamint havonta egy-egy petesejt méhkürtbe juttatása a nő életének termékeny időszakában.

A petefészek daganatai jó- és rosszindulatúak lehetnek, de ezt gyakran csak azután lehet megítélni, hogy a daganatból szövettani mintavétel történt vagy az egészet eltávolították, esetleg ha a szervezet más részein áttéteket találunk. A daganatoknak három típusuk van:

  • Epithelialis daganat. A petefészek daganatainak 85-90%-a a szervet kívülről fedő epithelsejtekből indul ki
  • Csírasejttumor – elsősorban fiatalabb nőkben fordulnak elő.
  • Stromasejt-daganat. A petefészek kötőszöveti sejtjeiből indulnak ki (ezek a sejtek termelik az ösztrogént és a progeszteront).

A jóindulatú daganatok nem adnak áttétet, a rosszindulatúak azonban az egész testben szétszóródhatnak, ha a betegség felismerése késik, és nem kezdődik el időben a megfelelő kezelés. Elsőnek a petefészek, majd a méh, később a húgyhólyag, a végbél és a hasi nyálkahártya érintett. A rákos sejtek bejutnak a nyirokkeringésbe, és ilyen módon a test távoli pontjain is áttétek alakulhatnak ki.

A petefészekrák legjelentősebb kockázati tényezője a családi halmozódás. Az érintett családok többségében a BRCA1 és BRCA2 gének mutációja mutatható ki (leggyakrabban emlőrákot okoznak); ezek a mutációk 50-60% esélyt teremtenek arra, hogy az illetőnél petefészekrák alakul ki. Fiatal nőkben petefészekrák ritkán fordul elő, de gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, leggyakrabban a 80 év feletti nőkben alakul ki. A kockázat fokozott olyan nők esetében, akik nem szültek, fogamzást elősegítő gyógyszereket szedtek, illetve fogamzásgátlót nem szedtek,fiatal felnőttkorban elhízottak voltak, és azokban is, akik hormonpótló kezelést kapnak. Kismértékben csökkenti a kockázatot a tubalekötés, a fogamzásgátlók szedése, a ritkább ovuláció, a szülés és a szoptatás. Demográfiai tényezőknek is szerepe van. Svédországban 100 ezer nőből mintegy 15-nél, míg Japánban kevesebb, mint háromnál alakult ki petefészekrák. Az Egyesült Államokban letelepedett japán nőknél az előfordulási gyakoriság azonban az amerikai nőkéhez lett hasonló (100 ezer főre 13,3 eset), mely a környezeti és a táplálkozási tényezők fontosságát hangsúlyozza.

A petefészekrákot nehéz a korai stádiumban felismerni – az eseteknek csak mintegy 25%-át diagnosztizálják a még könnyen kezelhető időszakban, mielőtt még a rák túlterjedt volna a petefészken. Mivel a petefészekrák tünetei nem specifikusak és nem súlyosak, és számos egyéb betegség is járhat hasonló tünetekkel, rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükség, ha a nő ezeket észleli magán.

Vizsgálatok

A petefészekráknak jelenleg nincs specifikus szűrővizsgálata. Folyamatosan végeznek kutatásokat, hogy a tünetmentes nőkben is idejekorán felismerhető legyen a betegség. Jelenleg a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, a tünetek észlelése és a családban esetleg előfordult esetek adnak támpontot.

A tünettel rendelkező nők kivizsgálása során az alábbiak elvégzésére kerülhet sor (petefészekrák esetén ezek pozitívak, de egy adott betegben nem szükséges mindegyiket elvégezni, mivel más-más típusú petefészekrákok ismerhetők fel a segítségükkel):

  • Epithelialis daganat esetén
  • CA-125 (Cancer Antigen 125)
  • BRCA1 és BRCA2 gén mutációi
  • carcino-embrionalis antigén (CEA)
  • galaktozil-transzferáz
  • szöveti polipeptid antigén (Tissue Polypeptide Antigen, TPA)
  • Csírasejttumorok esetén
  • AFP (alfa-fötoprotein)
  • hCG (humán chorion-gonadotropin)
  • Stromasejtes daganat esetén
  • Inhibin

Egyéb nem laboratóriumi vizsgálatok az esetleges eltérések kimutatására:

  • Ultrahang (hasi vagy hüvelyi). Hanghullámok segítségével alkot képet a méhről és a petefészkekről. Segítségével eldönthető, hogy a petefészken látott növekmény folyadékkal töltött ciszta-e, vagy inkább rák valószínű
  • CT (computertomographia)
  • Az emésztőrendszer röntgenvizsgálata

Kezelés

Petefészekrák gyanúja esetén sebészi úton mintát vesznek a kóros szövetből a diagnózis megerősítésére. Ha a rák bebizonyosodik, az egész érintett petefészket el kell távolítani. A betegség súlyosságától függően esetleg egyéb szövetek eltávolítására is sor kerül. A daganat kiterjedtségétől függően négy stádiumra oszthatjuk a betegséget:

  • I. stádium – a rák csak a petefészke(ke)t érinti, nem töri át a tokot.
  • II. stádium – a rák a méhre és a méhkürtökre terjedt, nem lépi át a kismedence határait
  • III. stádium – a rák a hasi nyálkahártyára is ráterjedt, és a kóros sejtek bejutottak a nyirokkeringésbe (leggyakrabban ebben a stádiumban ismerik fel)
  • IV. stádium – a rák távoli szervekbe (máj, tüdő, agy, stb.) is áttétet adott

A műtét utáni kezelés kemoterápiából és esetleg sugárkezelésből áll, valamint rendszeresen ellenőrzik a vérből a CA 125-, AFP- vagy hCG-szintet a terápia hatásosságának megítélésére, illetve a betegség visszatérésének igazolására.

A petefészekrák kezelése folyamatosan fejlődik; új gyógyszerek, immunterápia, génterápia és csontvelő-átültetés hatásosságát folyamatosan vizsgálják.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
ACS (2000 October 20), Ovarian Cancer [29 pages]. American Cancer Society, Ovarian Cancer Detailed Guide [On-line information]. Available FTP: http://www.cancer.org/downloads/CRI/CRC_-_OVARIAN_CANCER.pdf

S4
MEDLINEplus (2000 April 19). Ovarian Cancer [14 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000889.htm

S5
NCI (2002 January 22, Updated). What You Need to Know About Ovarian Cancer [73 paragraphs]. National Cancer Institute, cancer.gov [On-line information]. Available FTP: http://www.cancer.gov/cancer_information/doc_wyntk.aspx?viewid=a88b5fcd-8dc8-4896-b9b5-107518b2b336

S6
Mayo (2001 April 20.) What is Ovarian Cancer? [54 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information]. Available FTP: http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=DS00293

S7
Department of Health and Human Services. Common Uterine Conditions, Options for Treatment [83 paragraphs]. Agency for Healthcare Research and Quality [On-line information]. Available FTP: http://www.ahrq.gov/consumer/uterine1.htm#sec1

S8
Cancer Screening Guidelines [21 pages] American Family Physician (AAFP) [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20010315/1101.html

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

American Cancer Society: All about Ovarian Cancer
National Cancer Institute: Ovarian Cancer

National Ovarian Cancer Coalition

CancerLinks

Women's Cancer Network: Find a Gynecologic Oncologist


Mutass többet

Hasznos információk

No items found.

No items found.

Kapcsolódó Oldalak

Állapotok és betegségek
No items found.
Laboratóriumi vizsgálatok
No items found.
No items found.
No items found.
Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.
Kérjük mielőtt kitöltené az űrlapot nézze meg a pánciensek által leggyakrabban feltett kérdéséket hátha megtalálja kérdésére a választ.
Hol található a laboratórium?
Hogy tudok időpontot kérni?
Mennyibe kerül a vizsgálat?
Űrlap mutatása
Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.