A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mit kell tudni erről a betegségről?

A petefészkek rákja a hatodik leggyakoribb ráktípus nőkben. Minden nőnek nagyjából 1:70 az esélye, hogy élete során petefészekrák alakul ki nála. Az Egyesült Államokban évente mintegy 25 ezer új eset fordul elő, és több, mint 14 ezren ebben a betegségben halnak meg, ilyen módon a petefészekrák több nő életét követeli, mint a gyakrabban előforduló, de könnyebben felismerhető méhnyak- és méhtestrák (magyarországi adatok szerint 2006-ban 1276 új petefészekrákot, 1135 méhnyakrákot és 1291 méhtestrákot diagnosztizáltak). A petefészekrák tünetei (hasi diszkomfort, nyomásérzés, has puffadás, has előredomborodása) egyáltalán nem specifikusak, ami a felismerést igencsak megnehezíti. A fentiek mellett kialakulhat még

  • sürgető vizelési ingerek és/vagy a székletürítési szokások megváltozása

  • medencekörnyéki fájdalom/diszkomfort

  • étvágytalanság, hányinger, puffadás

 A petefészkek a méh két oldalán, a hasüreg alsó részén találhatók. , Két fő funkciójuk van: az ösztrogén és a progeszteron termelése (ezek a hormonok felelősek a másodlagos nemi jelleg kialakításáért és a menstruációs ciklus szabályozásáért), valamint havonta egy-egy petesejt méhkürtbe juttatása a nő életének termékeny időszakában.

A petefészek daganatai jó- és rosszindulatúak lehetnek, de ezt gyakran csak azután lehet megítélni, hogy a daganatból szövettani mintavétel történt vagy az egészet eltávolították, esetleg ha a szervezet más részein áttéteket találunk. A daganatoknak három típusuk van:

  • Epithelialis daganat. A petefészek daganatainak 85-90%-a a szervet kívülről fedő epithelsejtekből indul ki

  • Csírasejttumor – elsősorban fiatalabb nőkben fordulnak elő.

  • Stromasejt-daganat. A petefészek kötőszöveti sejtjeiből indulnak ki (ezek a sejtek termelik az ösztrogént és a progeszteront).

A jóindulatú daganatok nem adnak áttétet, a rosszindulatúak azonban az egész testben szétszóródhatnak, ha a betegség felismerése késik, és nem kezdődik el időben a megfelelő kezelés. Elsőnek a petefészek, majd a méh, később a húgyhólyag, a végbél és a hasi nyálkahártya érintett. A rákos sejtek bejutnak a nyirokkeringésbe, és ilyen módon a test távoli pontjain is áttétek alakulhatnak ki.

A petefészekrák legjelentősebb kockázati tényezője a családi halmozódás. Az érintett családok többségében a BRCA1 és BRCA2 gének mutációja mutatható ki (leggyakrabban emlőrákot okoznak); ezek a mutációk 50-60% esélyt teremtenek arra, hogy az illetőnél petefészekrák alakul ki. Fiatal nőkben petefészekrák ritkán fordul elő, de gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, leggyakrabban a 80 év feletti nőkben alakul ki. A kockázat fokozott olyan nők esetében, akik nem szültek, fogamzást elősegítő gyógyszereket szedtek, illetve fogamzásgátlót nem szedtek,fiatal felnőttkorban elhízottak voltak, és azokban is, akik hormonpótló kezelést kapnak. Kismértékben csökkenti a kockázatot a tubalekötés, a fogamzásgátlók szedése, a ritkább ovuláció, a szülés és a szoptatás. Demográfiai tényezőknek is szerepe van. Svédországban 100 ezer nőből mintegy 15-nél, míg Japánban kevesebb, mint háromnál alakult ki petefészekrák. Az Egyesült Államokban letelepedett japán nőknél az előfordulási gyakoriság azonban az amerikai nőkéhez lett hasonló (100 ezer főre 13,3 eset), mely a környezeti és a táplálkozási tényezők fontosságát hangsúlyozza.

A petefészekrákot nehéz a korai stádiumban felismerni – az eseteknek csak mintegy 25%-át diagnosztizálják a még könnyen kezelhető időszakban, mielőtt még a rák túlterjedt volna a petefészken. Mivel a petefészekrák tünetei nem specifikusak és nem súlyosak, és számos egyéb betegség is járhat hasonló tünetekkel, rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükség, ha a nő ezeket észleli magán.

Vizsgálatok

A petefészekráknak jelenleg nincs specifikus szűrővizsgálata. Folyamatosan végeznek kutatásokat, hogy a tünetmentes nőkben is idejekorán felismerhető legyen a betegség. Jelenleg a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, a tünetek észlelése és a családban esetleg előfordult esetek adnak támpontot.

A tünettel rendelkező nők kivizsgálása során az alábbiak elvégzésére kerülhet sor (petefészekrák esetén ezek pozitívak, de egy adott betegben nem szükséges mindegyiket elvégezni, mivel más-más típusú petefészekrákok ismerhetők fel a segítségükkel):

  • Epithelialis daganat esetén

  • CA-125 (Cancer Antigen 125)

  • BRCA1 és BRCA2 gén mutációi

  • carcino-embrionalis antigén (CEA)

  • galaktozil-transzferáz

  • szöveti polipeptid antigén (Tissue Polypeptide Antigen, TPA)

  • Csírasejttumorok esetén

  • AFP (alfa-fötoprotein)

  • hCG (humán chorion-gonadotropin)

  • Stromasejtes daganat esetén

  • Inhibin

Egyéb nem laboratóriumi vizsgálatok az esetleges eltérések kimutatására:

  • Ultrahang (hasi vagy hüvelyi). Hanghullámok segítségével alkot képet a méhről és a petefészkekről. Segítségével eldönthető, hogy a petefészken látott növekmény folyadékkal töltött ciszta-e, vagy inkább rák valószínű

  • CT (computertomographia)

  • Az emésztőrendszer röntgenvizsgálata

Kezelés

Petefészekrák gyanúja esetén sebészi úton mintát vesznek a kóros szövetből a diagnózis megerősítésére. Ha a rák bebizonyosodik, az egész érintett petefészket el kell távolítani. A betegség súlyosságától függően esetleg egyéb szövetek eltávolítására is sor kerül. A daganat kiterjedtségétől függően négy stádiumra oszthatjuk a betegséget:

  • I. stádium – a rák csak a petefészke(ke)t érinti, nem töri át a tokot.

  • II. stádium – a rák a méhre és a méhkürtökre terjedt, nem lépi át a kismedence határait

  • III. stádium – a rák a hasi nyálkahártyára is ráterjedt, és a kóros sejtek bejutottak a nyirokkeringésbe (leggyakrabban ebben a stádiumban ismerik fel)

  • IV. stádium – a rák távoli szervekbe (máj, tüdő, agy, stb.) is áttétet adott

A műtét utáni kezelés kemoterápiából és esetleg sugárkezelésből áll, valamint rendszeresen ellenőrzik a vérből a CA 125-, AFP- vagy hCG-szintet a terápia hatásosságának megítélésére, illetve a betegség visszatérésének igazolására.

A petefészekrák kezelése folyamatosan fejlődik; új gyógyszerek, immunterápia, génterápia és csontvelő-átültetés hatásosságát folyamatosan vizsgálják.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
ACS (2000 October 20), Ovarian Cancer [29 pages]. American Cancer Society, Ovarian Cancer Detailed Guide [On-line information]. Available FTP:  http://www.cancer.org/downloads/CRI/CRC_-_OVARIAN_CANCER.pdf

S4
MEDLINEplus (2000 April 19).  Ovarian Cancer [14 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information [On-line information].  Available FTP:  http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000889.htm

S5
NCI (2002 January 22, Updated). What You Need to Know About Ovarian Cancer [73 paragraphs]. National Cancer Institute, cancer.gov [On-line information].  Available FTP:  http://www.cancer.gov/cancer_information/doc_wyntk.aspx?viewid=a88b5fcd-8dc8-4896-b9b5-107518b2b336

S6
Mayo (2001 April 20.) What is Ovarian Cancer? [54 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information].  Available FTP:  http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=DS00293

S7
Department of Health and Human Services. Common Uterine Conditions, Options for Treatment [83 paragraphs]. Agency for Healthcare Research and Quality [On-line information]. Available FTP:  http://www.ahrq.gov/consumer/uterine1.htm#sec1

S8
Cancer Screening Guidelines [21 pages] American Family Physician (AAFP) [On-line journal]. Available FTP:  http://www.aafp.org/afp/20010315/1101.html

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok:

American Cancer Society: All about Ovarian Cancer
National Cancer Institute: Ovarian Cancer

National Ovarian Cancer Coalition

CancerLinks

Women's Cancer Network: Find a Gynecologic Oncologist