Mi jellemzi az asztmát?

Az asztma a tüdő idült gyulladásos betegsége, melyre a hörgők (bronchusok) időnkénti, visszafordítható, vagy részben visszafordítható szűkülete jellemző. A hörgők izmos falú csövek, melyeken át a levegő végigáramlik a tüdőn, és eljut a hörgőcskékbe (bronchiolus). Asztma esetén ezen kis hörgőcskék gyulladása jön létre, és nyálkahártyájuk megduzzad. A légutak így beszűkülnek, és a légzés nehezítetté válik (sípoló zihálás, fulladásérzés, köhögés). Az asztmás rohamok alkalmával a hörgők izmai is összehúzódnak, és nagy mennyiségű nyák termelődik. A hörgők átmérője így annyira összeszűkülhet, hogy csak minimális mennyiségű levegő tud be- illetve kijutni. A beteg ilyenkor igen nehezen lélegzik, köhög és mellkasi szorító érzése támad. Az asztmás rohamokat kiváltó okokat nem minden esetben ismerjük. Bármikor előfordulhat ilyen epizód, de a leggyakoribb éjszaka és reggel. A súlyos asztmás roham életveszélyes is lehet, és azonnali orvosi ellátást igényel.

Az Egyesült Államokban mintegy 22 millió ember asztmás, közülük 6 millió a gyermek, így . az asztma az egyik leggyakoribb gyermekkori idült betegség. Hazánkban a gyermekkori asztma prevalenciája kb. 2,2 %. Pubertás előtt az asztma gyakoribb fiúkban, mint lányokban, míg pubertás után ez az arány megfordul. Gyakrabban fordul elő a nagyvárosokban élők között, és az afrikai vagy hispániai származású lakosság körében is több az érintett, mint a fehér bőrű populációban. Az asztmát sem megelőzni, sem gyógyítani nem lehet, de az állapot jól kontrollálható, és a sok az érintett egyén közel normális, aktív életet élhet.

A rohamok súlyossága és gyakorisága alapján az asztma négy csoportba sorolható: enyhe átmeneti, enyhe ismétlődő, középsúlyos perzisztens és súlyos ismétlődő betegség. Az enyhe átmeneti asztmában szenvedőknek csak ritkán vannak rohamaik, és teljesen tünetmentesek a rohamok közötti időszakokban. A súlyos ismétlődő betegség akár többféle gyógyszer mindennapos szedését és állapotának állandó ellenőrzését is szükségessé teszi.

Az asztma kialakulásának pontos oka nem ismert, de számos hajlamosító tényező mellett az örökletes hajlam is szóba jöhet. A roham (melyet a kislégutak beszűkülése okoz, s ezt a légutakat bélelő nyálkahártya duzzanat, a fokozott váladéktermelődés, s a falban levő simaizmok kontrakciója hozza létre)kiváltó oka minden betegnél valamelyest más. Sok (de nem mindegyik) asztmás beteg egyben bizonyos anyagokra allergiás is. Ezekben a betegekben az asztmás rohamot gyakran az allergiát okozó anyag váltja ki. A levegőben (otthon, munkahelyen, környezetben) megtalálható allergénekre (virágpor, egyéb szerves vagy szervetlen eredetű por, pára, állati szőr, füst, stb.) a hörgők túlzott mértékű reakcióval válaszolnak. Az asztmás rohamot emellett stressz vagy nagy érzelmi megterhelés (nevetés, sírás, düh), testedzés, dohányfüst vagy a hideg levegő belégzése is kiválthatja. Egyesekben gyógyszerek, pl. béta-blokkolók és az aszpirin, vagy a szárított gyümölcsökben és a borokban megtalálható szulfitok, esetleg fertőzés is okozhat rohamot. A krónikus gyulladást a nyálkahártyában nagy számban megtalálható fehérvérsejtek és hízósejtek tartják fent, melyek számos gyulladásos mediátort termelnek, így pl. hisztamint, interleukinokat, stb.

Az asztmához hasonló tüneteket okozhatnak egyéb tüdőbetegségek is, ezek előfordulhatnak az asztmával együtt is és asztmatikus rohamot provokálhatnak. Egyesekben a rohamot a gastro-oesophagealis reflux-betegség (GERD; gyomorégéssel, savas felböfögéssel járó kórkép, melynek lényege, hogy a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe, és károsítja annak falát) is kiválthatja vagy súlyosbíthatja.

Asztma Útmutató

Az amerikai National Heart, Lung and Blood Institute (NHLBI) Nemzeti Asztma Ismeretterjesztési és Megelőzési Programja (National Asthma Education and Prevention Program; NAEPP) keretében 2007 augusztusában jelent meg az ún. „Expert Panel Report 3”, mely az asztma felismerésének és kezelésének vezérfonalát ismerteti. Az átdolgozott útmutató az asztma felismerésének és nyomon követésének javítását hivatott elősegíteni. Nagy gondot fordít az asztma diagnosztikájára és kezelésének ellenőrzésére, a betegek ismereteinek bővítésére, és arra, hogy a betegek aktívan vegyenek részt betegségük ellenőrzésében, elkerülve azokat a környezeti tényezőket, melyek kiválthatják vagy súlyosbíthatják rohamaikat. Az útmutató alapján javasolt megbecsülni, hogy az asztma mennyiben korlátozza a beteg normális életvitelét, illetve mekkora a kockázata a gyógyszermellékhatások, a heveny rohamok és a tüdőkárosodás fellépésének.

Vizsgálatok

A kezdeti vizsgálatok célja az asztma felismerése és súlyosságának megállapítása. A vizsgálatok segítenek elkülöníteni az asztmát más, hasonló tüneteket okozó betegségektől. Fel kell deríteni azt is, hogy a háttérben meghúzódik-e olyan állapot (pl. allergia), mely az asztmát kiválthatja vagy súlyosbíthatja. A további vizsgálatok a tüdő működésének rendszeres ellenőrzésére és a betegség kontrolljára, a rohamok kezelésére és az esetleges gyógyszer-mellékhatások, valamint a szövődmények kivizsgálására irányulnak.

A légzésfunkció vizsgálata és képalkotó vizsgálatok

Az asztma felismerésében, kezelésében és ellenőrzésében ezek a legfontosabb vizsgálatok.

Az asztma felismerése

Az asztma felismeréséhez a NAEPP útmutató a következőket ajánlja:

• Részletes kórtörténet és orvosi (fizikális) vizsgálat, különös tekintettel a mellkasra és a légzőszervekre
• Az 5 évesnél idősebb betegek esetében spirometria. A vizsgálat során a beteg egy csőbe fújva lélegzi ki a levegőt, melynek mennyisége és áramlásának sebessége mérhető. Az értékek alapján megbecsülhető, hogy fennáll-e légúti szűkület, és ha igen, az rövid hatású hörgtágító (bronchodilatátor) beadására megszűnik-e, vagy sem.
• További vizsgálatok más betegségek kizárására: egyéb, a tüdő működését ellenőrző vizsgálatok, mellkasröntgen, ill. provokáló tényezők (fizikai munkavégzés, hideg levegő, metakolin, hisztamin) hatására bekövetkező hörgőszűkület vizsgálata

Az asztma súlyosságának megítélése és a kezelés ellenőrzése

• Spirometria (a tüdő működésének ellenőrzése)
• Csúcsáramlás (Peak Expiratory Flow, PEF). A beteg által a lehető legerőteljesebben végzett kilégzés (kifújás) során a levegő áramlási sebességét méri meg. A készülék kis méretű, otthoni használatra is alkalmas, így a beteg saját maga is ellenőrizni tudja tüdejénekműködését.
• Pulzoximetria. A vér oxigéntelítettségének mérése a beteg számára nem megterhelő (noninvazív) módon. Kórházban, sürgősségi osztályon a vér oxigénszintjének gyors ellenőrzésére alkalmas.
• Mellkasröntgen
• A kilégzett levegő nitrogén-monoxid tartalma. Az Amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerügyi Ellenőrzési Hivatal (Food and Drug Administration; FDA) hivatalosan engedélyezte a kilégzett levegőből történő nitrogén-monoxid mérést. A nitrogén-monoxid nagyon kis mennyiségben normálisan is jelen van a kilégzett levegőben, de gyulladáskor (pl. asztmában) mennyisége növekszik. A gyulladásgátló kezelés hatásától függően szintje emelkedik vagy csökken. A vizsgálat hasznos a kezelés utánkövetésében, de a NAEPP útmutatóban még nem szerepel, és nem is alkalmazzák széles körben.

(Egyéb légzésfunkciós vizsgálatokról lásd: John Hopkins Medicine: Pulmonary Function Laboratory.)

Laboratóriumi vizsgálatok

A laboratóriumi vizsgálatok segítségével kizárhatunk egyéb, az asztmához hasonló tüneteket okozó betegségeket, megállapíthatjuk, hogy a beteg mire allergiás, és idejekorán felismerhetjük az esetleges szövődményeket. A súlyos asztmás rohamok alkalmával a vizsgálatok segítenek ellenőrizni a szervek működését, a vér oxigénszintjét és a test sav-bázis egyensúlyát.

• Allergia irányába történő kivizsgálás. Az asztma kiváltó okait segíthet megállapítani; vérből történő vizsgálat különféle allergének (por- és koromszemcsék, állati szőr, virágpor, stb.) irányába.
• Vérgázok. Artériás vérmintából megmérhető a vér pH-ja, oxigén- és széndioxid-szintje. Asztmás roham alatt kerülhet rá sor.
• Vérkép (minőségi és mennyiségi)
• Általános anyagcsere-vizsgálati panel (a szervek működése)
• Teofillin (ha a beteg rendszeresen szedi ezt a gyógyszert, a gyógyszerszint folyamatos ellenőrzése szükséges)

Egyéb, ritkábban alkalmazott vizsgálatok:

• Cisztás fibrózis kizárása
• Köpettenyésztés (kórokozó baktériumok kimutatása)
• Speciálisan festett kenet és tenyésztés Mycobacterium tuberculosis és egyéb, mycobacteriumok kimutatására
• Tüdőbiopszia (szövettani mintavétel; a tüdő szövetét ért károsodások, esetleg tüdőrák kimutatása)
• Köpet citológia (a tüdőből a köpetbe került sejtek vizsgálata, az asztmát kísérő gyulladásban két fehérvérsejttípus, a neutrofil és az eozinofil granulocyták száma megnövekedhet)

Egyéb laboratóriumi vizsgálatokról további információ a Tüdőbetegségek című részben olvasható.

Kezelés

Az asztma kezelésének céljai:

• A rohamok megelőzése vagy előfordulásuk lehető legritkábbra csökkentése
• A rohamok gyors feloldása a minél ritkább kórházba kerülés érdekében
• Az asztma folyamatos és megfelelő ellenőrzése
• A tüdő károsodásának minél hatékonyabb megelőzése és a károsodás előrehaladásának lassítása
• Az asztmát kiváltó és kezelhető okok, illetve az asztma szövődményeinek, a gyógyszerek mellékhatásainak elhárítása
• A betegek ismereteinek bővítése, és aktív bevonásuk a kezelésbe
• A beteg bátorítása az aktív, teljes életvitelre

Az asztmás rohamok megelőzésében szerepet játszik a rohamokat kiváltó okok lehetőség szerinti elkerülése, a betegség megfelelő karbantartása, és a kezdődő roham minél korábbi felismerése és ellátása. (További információk az American Lung Association Home Control of Asthma weboldalán találhatók.)

Az asztma kezelése minden esetben egyénre szabottan történik, és attól függ, mennyire súlyos a betegség. Rövid- és hosszútávú kezelésre egyaránt szükség van. Az enyhe, átmeneti asztmában szenvedőknél is felléphetnek igen súlyos rohamok.

Az asztma gyógyszeres kezelésére használt szerek két fő csoportja:

1. Hörgtágító vagy rohamoldó gyógyszerek (béta-mimetikumok, antikolinerg szerek. xantin származékok, stb.);
2. Gyulladáscsökkentők (inhalációs szteroidok)

Fontos, hogy a beteg az orvossal együttműködve minél több ismeretre tegyen szert a betegséggel kapcsolatban, mert ez megkönnyíti a saját, illetve gyermeke állapotának rendszeres ellenőrzését és a lehető legjobb gyógyszeres kezelés megválasztását. Ajánlott egy kezelési tervet felállítani, melyben részletezik az asztma mindennapos kontrolljához szükséges teendőket, a rohamok idején végrehajtandó cselekvéseket és azt is, mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulniuk. Az orvos a kezelés megválasztásakor figyelembe veszi a beteg klinikai állapotának egészét, beleértve a szedett gyógyszereit is. Az American Lung Association honlapján részletes információk találhatók az asztma gyógyszereiről és használatukról.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/asztma/286/az-asztma-es-tunetei címen.

S1
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 790-795.

S2
Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry, AACC Press, Washington, DC. Pp 462.

S3
Wu, A. (2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, Fourth Edition. Saunders Elsevier, St. Louis, Missouri. 1490-1491.

S4
(2007 August 28). Expert Panel Report 3: Guidelines for the Diagnosis and Management of Asthma [440 pages]. National Heart, Lung, and Blood Institute, National Asthma Education and Prevention Program [On-line guidelines]. Accessed on: 11/17/07. Available FTP: http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/asthma/asthgdln.htm

S5
Busse, W. et. al. (2007 October 29). Guidelines for the Diagnosis and Management of Asthma -- Part 2 - Managing Asthma Long Term [59 paragraphs]. Medscape Today [On-line CME]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/564654

S6
Busse, W. et. al. (2007 October 29). Guidelines for the Diagnosis and Management of Asthma -- Part 1: Introduction -- Diagnosing Asthma [41 paragraphs]. Medscape Today [On-line CME]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/564695

S7
News Staff (2007 October 11). New Asthma Guidelines Emphasize Need for Regular Monitoring, Disease Control [8 paragraphs]. AAFP News Now [On-line information]. Accessed on: 11/15/07. Available online

S8
Frey, U. (2007 July 17). Predicting Asthma Control and Exacerbations: Chronic Asthma as a Complex Dynamic Model [28 paragraphs]. Medscape from Curr Opin Allergy Clin Immunol. 2007;7(3):223-230 [On-line journal article]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/559407

S9
Fleming, L. et. al. (2007 April 3). Difficult to Control Asthma in Children [32 paragraphs]. Medscape from Curr Opin Allergy Clin Immunol. 2007;7(2):190-195 [On-line information]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/554049

S10
Boulet, L. et. al. (2007 February 27). New Insights Into Occupational Asthma [26 paragraphs]. Medscape from Curr Opin Allergy Clin Immunol. 2007;7(1):96-101. [On-line information]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/552280

S11
Mckenzie, S. and Dundas, I. (2006 April 19). Spirometry in the diagnosis of asthma in children CME [27 paragraphs]. Medscape from Curr Opin Pulm Med 12(1):28-33, 2006 [On-line CME]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/529087

S12
(2006 May, Updated). What is Asthma [91 paragraphs]. National Heart Lung and Blood Institute [On-line information]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.nhlbi.nih.gov/health/dci/Diseases/Asthma/Asthma_WhatIs.html

S13
Schatz, M. (2007 June). Asthma vs. COPD: Similarities and Differences [8 paragraphs]. American Academy of Allergy Asthma and Immunology, Seniors and Asthma [On-line information]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.aaaai.org/patients/seniorsandasthma/copd.stm

S14
(2006 June 1). Asthma [73 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.mayoclinic.com/health/asthma/DS00021/UPDATEAPP=0

S15
(2003 February, full review/revision). Asthma [51 paragraphs]. Merck Manual of Medical Information – 2nd Home Edition [On-line information]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.merck.com/mmhe/sec04/ch044/ch044a.html?qt=Asthma&alt=sh

S16
(2005 November, full review/revision). Asthma [67 paragraphs]. Merck Manual for Health Professionals [On-line information]. Accessed on: 11/15/07. Available FTP: http://www.merck.com/mmpe/sec05/ch048/ch048a.html?qt=asthma&alt=sh

S17
Zeidler, M. et. al. (2004 January 13). Exhaled Nitric Oxide in the Assessment of Asthma [23 paragraphs]. Medscape from Curr Opin Pulm Med 10(1):31-36, 2004. [On-line information]. Accessed on: 11/17/07. Available FTP: http://www.medscape.com/viewarticle/466828_1

S18
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. pp 164-165.

S19
American Academy of Allergy Asthma and Immunology (April 6, 2004). Exhaled Nitric Oxide in the Diagnosis of Asthma (online article, accessed January 2008). Available online

S20
US Food and Drug Administration. FDA Talk Paper (May 1, 2003) FDA Clears New Breath Test for Monitoring Asthma (online information, accessed February 2008). Available FTP: http://www.fda.gov/bbs/topics/ANSWERS/2003/ANS01219.html