A prosztatarák a tüdő-, végbél- és vastagbélrák után a leggyakoribb rák a férfiak körében. A Betegség Ellenőrző és Megelőző Központ (CDCP) szerint több mint 230 ezer prosztatarákot diagnosztizáltak az Egyesült Államokban 2005-ben, és közel 30 ezren haltak meg ebben a betegségben. A prosztatarák kialakulását befolyásolja a faji hovatartozás, az afro-amerikai férfiaknál a legnagyobb a kockázat. Fokozott kockázattal jár, ha a családban már diagnosztizáltak prosztatarákot, és a kor előrehaladtával is nő a kockázata A prosztatarákos betegek több mint 70%-a 65 éven felüli.
A prosztata egy kicsi, dió alakú mirigy, ami a férfiak húgycsövének felső szakasza körül helyezkedik el. Az általa termelt folyadék az ondó egyik összetevője. Előfordul, hogy a prosztatában kifejlődő rák évekig nem terjed tovább, és alig produkál tüneteket. Legtöbbször lassan növekszik, és a tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat eléggé megnő ahhoz, hogy összenyomja a húgycsövet. Jellegzetes tünetek: gyakori vizelési inger (különösen éjszaka), gyenge vizeletsugár, szakaszos vizeletürítés, fájdalmas, égető vizelés vagy ejakuláció, genny vagy vér a vizeletben/ejakulátumban; diszkomfort érzet a hát alsó, a combok felső részén vagy a medencében. Ezeknek a tüneteknek nagy részét azonban más is kiválthatja, pl. benignus prosztata hiperplázia (BPH), húgyúti fertőzés (urinary tract infection, UTI), akut prosztatagyulladás vagy szexuális úton terjedő betegség (sexually transmitted disease, STD).
A BPH, a prosztata nem-daganatos megnagyobbodása, a férfiaknál a kor előrehaladtával igen gyakori probléma, 90%-ukat érinti 80 éves korukra (az Amerikai Urológiai Társaság szerint). Nem okoz rákot, de azzal együttesen is előfordulhat. Így az orvosoknak meg kell határozniuk, hogy a beteg tüneteit rák, BHP vagy más nem-rákos megbetegedés okozza. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a diagnosztizált prosztataráknak van-e klinikai jelentősége. Ugyanis ha a daganat kicsi, lokalizált és lassan nő, akkor talán soha nem fog komolyabb egészségi problémát okozni a betegnek. Úgy tartják, hogy „sok férfi hal meg prosztatarákkal és nem prosztatarákban”. Ilyen esetekben a kezelés károsabb lehet, mint maga a daganat, mivel több mellékhatás jelentkezhet, mint pl. az impotencia vagy az inkontinencia.
Néhány prosztatarák azonban fokozatosan növekszik, és agresszíven átterjed a medencei szervekre, esetleg az egész szervezetre. Néhány lassan növekvő daganat végül túl naggyá és problémássá válik, ami már orvosi beavatkozást igényel. Az orvos legfontosabb szerepe a daganat felismerésében és abban van, hogy megbecsülje annak növekedési és terjedési gyorsaságát, és hogy a beteggel együttműködve megfelelő döntést hozzon a terápiáról.
Vizsgálatok
A prosztatarák diagnózisának legelterjedtebb módszere a biopszia: kis prosztata szövetdarabkák begyűjtése és az abnormális sejtek mikroszkóp alatti azonosítása. Ha rákos sejteket találnak, akkor ultrahanggal meghatározzák a daganat kiterjedését (staging) és hogy mennyire rendellenesek a minta sejtjei (grading). Minél abnormálisabbak, annál valószínűbb, hogy a daganat agresszív viselkedésű.
A totál PSA (totál prosztata specifikus antigén) vizsgálat és a végbélen keresztüli kitapintás (digitális rectum vizsgálat, DRV) az elsődleges eszközök a daganat keresésénél ill. a biopszia szükségességének eldöntésénél. A DRV egy fizikális vizsgálat, mely során az orvos gumikesztyűben a végbélen keresztül ujjal kitapintja a prosztatát.
Laboratóriumi vizsgálatok A laborvizsgálatok a tüneteket mutató és tünetmentes férfiak szűrésére, más betegségek és állapotok kizárására használatosak. Szintén segítenek a kezelés hatékonyságának követésében és a rák kiújulásának időben történő felfedezésében.
A leggyakoribb laboratóriumi vizsgálatok a következők:
* PSA (totál prosztata specifikus antigén) a daganat szűrésénél és követésénél segíthet. A PSA mérés hasznos, de nem tökéletes vizsgálat. Magasabb PSA koncentráció gyakran prosztatarákhoz társulhat, de BPH-nál, prosztatagyulladásnál, fertőzéseknél és számos egyéb betegségnél is emelkedett lehet a szintje. Kóros PSA szinttel rendelkező férfiak több mint kétharmadának nincs daganata, ugyanakkor a daganatosok kb. 20%-ban a PSA concentrációk normálisak. Az eredmények értékelésénél az orvosnak figyelembe kell vennie a vér PSA koncentrációját és a beteg prosztatájának méretét. (A különböző PSA vizsgálatokat, mint a szabad PSA és cPSA, a PSA vizsgálatnál tárgyaljuk.) * Vizeletüledék vizsgálata vesebetegségek szűrésére. A prosztata betegségek szűrésekor hasznos a prosztata massage után vizeletüledék vizsgálata. * Vizelettenyésztés húgyúti fertőzések kimutatására. * Urea nitrogén (BUN, karbamid) és kreatinin – vesefunkció megítélése.
Egyéb vizsgálatok: * Ultrahang: Végbélen keresztüli ultrahanggal (TRUS) mérik meg a prosztata nagyságát, ill. ez segít a biopsziánál a tű vezetésében. * CT (computer tomográfia): segít a daganat kiterjedésének meghatározásánál. * MRI (mágneses rezonancia imaging): egy képalkotó eljárás, amely segít a daganat kiterjedésének meghatározásánál. * Csontszcintigráfia: időnként hasznos vizsgálat, amely kimutatja, hogy a daganat átterjedt-e a csontokra. * PET (pozitron emissziós tomográfia): képalkotó eljárás, amely a prosztata szövetén túlterjedő daganat (áttétek) felderítésében nyújthat segítséget.
Kezelések
A daganat természetének azonosítása után az orvos és a beteg közösen választhatja ki a legmegfelelőbb kezelést. Az olyan eseteknél, ahol a daganat a prosztatán belül maradt és semmiféle vagy csak minimális tüneteket okoz, emellett lassan növekszik, az orvos és a beteg dönthetnek úgy is, hogy rendszeres azonnali beavatkozás helyett szűrővizsgálattal nyomon követik a daganat alakulását. Ez az ún. „éber várakozás” stratégiája, ami már számos esetben bevált.
Azoknál a betegeknél, akiknél az orvosi beavatkozás indokolt, általában valamilyen kombinációban alkalmazzák a sebészeti megoldást, a sugárterápiát vagy a hormonterápiát. Műtéttel eltávolítható a daganat vagy a vizelési panaszok enyhíthetők. Krioműtét során, ami egy új műtéti lehetőség, folyékony nitrogénnel fagyasztják le és irtják ki az érintett szövetet. A besugarazás történhet külső sugárforrásból, de a prosztatába helyezett apró radioaktív anyagokból is, esetleg beinjekciózással. A sugárterápiát hormonterápiával lehet párosítani. A hormon terápia a legelterjedtebb kezelése a szervezet más területére átterjedő prosztataráknak. Ez sajnos nem szünteti meg a rákot, de csökkentheti a tumorok méretét, enyhíti a tüneteket és meghosszabbíthatja a beteg életét. Hormonterápiával kevésbé előrehaladott állapotú prosztatarákot is kezelnek, egyfelől sugárterápiával kombinálva, másrészt ezáltal csökkentik a tumor méretét a műtét előtt. Kemoterápiát ritkán alkalmaznak ennél a daganatfajtánál, de olyan előrehaladott esetekben még számításba jön, ahol a hormonterápia hatástalan.
A különböző terápiai lehetőségek mellékhatásai széles skálán mozognak, a fáradkonyságon, hajhulláson, inkontinencián keresztül az erekciós problémákig terjedhetnek. A kezelés miatt lecsökkent tesztoszteron szintű férfiakban az csontritkulás kockázata is nagyobb.
A prosztatarák diagnosztizálására és kezelésére szolgáló lehetőségek folyamatosan fejlődnek és a terápiás irányelvek is egyre kifinomultabbak. Hasznos, ha a betegek orvosuktól tájékozódnak a szűrési és kezelési lehetőségekről, így könnyebben tudnak helyes döntést hozni.
Felhasznált forrásmunkák:
MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.
A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.
S1 Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].
S2 Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.
S3 Ballentine Carter, H., et. al. (2204 September 22). Report to the Nation on Prostate Cancer 2004, Chapter 1: Detection, Diagnosis, and Prognosis of Prostate Cancer CME [64 paragraphs]. Medscape Today, Clinical Update [On-line CME]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewprogram/3440?src=sidesearch
S4 (2005 January 1, Revised). Detailed Guide: Prostate Cancer, Can Prostate Cancer Be Found Early? [35 paragraphs]. American Cancer Society [On-line information]. Available online
S5 (2004 August 17, Reviewed). The Prostate-Specific Antigen (PSA) Test: Questions and Answers [25 paragraphs]. National Cancer Institute, Cancer Facts [On-line information]. Available FTP: http://cis.nci.nih.gov/fact/5_29.htm
S6 (2004 May 26). Some Men with Low PSAs Have Prostate Cancer: Most Cancers Found Are Not Likely to Be Clinically Significant [18 paragraphs]. NIH News [On-line Press Release]. Available FTP: http://www.nih.gov/news/pr/may2004/nci-26.htm
.png)