Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
Az orvos vagy esetleg egy szakképzett asszisztens a levett mintából mikroszkóptárgylemezre kenetet készít, hogy rákos vagy potenciálisan rákmegelőző állapotból származó sejteket keressen a méhnyakból és/vagy hüvelyből származó mintában. A kikent sejteket vagy sejtszuszpenziót speciális festékkel (általában ún. Papanicolaou-festékkel) megfestik; a keneteket mikroszkóp alatt citotechnológus vagy patológus értékeli. A vizsgálat a hüvely vagy a méh fertőzéseinek kimutatására is alkalmas, lehetővé téve a fertőzés kezelésének mielőbbi megkezdését, a további kényelmetlenségek vagy súlyosabb komplikációk elkerülését. A cytológiai vizsgálattal együtt a 30 évnél idősebb nőknél HPV-DNS-vizsgálatra is sor kerülhet.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Különböző szervezetek véleménye a citológiai vizsgálat gyakoriságának szükségességét illetően eltér (lásd Szűrés: Méhnyakrák (18-29 év), (30–49 év), (50 éves és idősebb). Például az American Cancer Society ajánlása szerint a 18 évnél idősebb és/vagy szexuálisan aktív nőknél évente szükséges a vizsgálat. A szűrésen kívül más esetekben is kérhetik a vizsgálatot, pl. ha a nő gyakran váltogatja szexuális partnereit, terhes vagy rendellenes hüvelyi vérzést, fájdalmat, sebeket, folyást vagy viszketést tapasztal. Három egymást követő normális citológiai eredményt követően a vizsgálatot ritkábban is végezhetik. Az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) 2003-ban kiadott irányelvei szerint a 30 évnél idősebb nőknek a citológiai vizsgálattal együtt fel kell ajánlani a HPV-DNS-vizsgálat lehetőségét is. Amennyiben mindkét vizsgálat eredménye negatív, a vizsgálatot ritkább időközönként is elég elvégezni.
Mit jelent az eredmény?
A citológiai osztályozásnál helyenként még használják a régi, leírójáról Papanicolaounak nevezett, Pap-pal vagy P-vel jelölt, ötfokozatú skálát.
(A Papanicolaou osztályozás fokozatai:
P0: a minta nem értékelhető
P1: a mintában normál sejtek vannak, és nem merül fel a tumor gyanúja
P2: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, de nem merül fel a tumor gyanúja
P3: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, amelyeknél esetenként felmerül a tumor gyanúja
P4: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, amelyeknél erős a gyanú a tumorra
P5: a mintában atípusos sejtek (is) vannak, minden jel tumorra utal.)
A Papanicolaou osztályozás helyett a cervix citológiában ma már az úgynevezett CIN és Bethesda féle SIL osztályozást használják. A CIN a Cervical Intraepithelial Neoplasia rövidítése, és a leleteken CIN-nel (vagy csak C-vel) jelölik.
A CIN fokozatai:
CIN I: enyhe dysplasia vagy kóros sejtnövekedés
CIN II: közepes mértékű dysplasia
CIN III: nagyfokú dysplasia
CIN IV (vagy CIS): invazív carcinóma.
A SIL a Squamous Intraepithelial Lesion (szöveten belüli laphámsejt léziók) rövidítése. A kisfokú SIL (Low Grade SIL) megfelel a CIN I-nek, a nagyfokú SIL (High Grade SIL) a CIN II-től a CIS-ig.
A citológiai vizsgálat „negatív” eredménye azt jelenti, hogy a mintában található sejtek normálisnak tűnnek vagy nincs fertőzésre utaló jel. Egyes esetekben a vizsgálat „nem értékelhető”. Ez azt jelenti, hogy nem sikerült elegendő sejtet gyűjteni, vagy a sejteket nem lehetett egyértelműen azonosítani. Az egyéb közölt eredményeket az alábbiakban foglaltuk össze: (A cervixcitológia eredményeinek osztályozását illetően lásd még a Bethesda System 2001 leírását is.)
- Elégtelen az értékeléshez: nem megfelelő mintavétel vagy más, az értékelést gátló tényező
- Benignus: nem rákos sejtek, de a kenet fertőzésre, irritációra vagy normális sejtmegújulásra (regenerációra) utal.
- Ismeretlen jelentőségű atípusos laphámsejtek (ASCUS) vagy mirigyhámsejtek (AGCUS). Egy ASCUS teszteredmény után gyakran végeznek DNS-vizsgálatot humán papillomavírus (HPV) magas kockázatú típusával történt fertőződés kimutatására
- Közepes fokú diszpláziák: HPV-fertőzés, amely egyes esetekben növelheti a méhnyakrák kockázatát. Ezt a teszteredményt esetenként DNS-vizsgálat követi, HPV magas kockázatú típusával történt fertőződés kimutatására.
- Súlyos fokú diszpláziák: nagyon atípusos sejtek, amelyek rákhoz vezethetnek.
- Laphámsejt (squamous cell) eredetű karcinóma: nyilvánvalóan rákos állapot, azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Mit kell még tudnom?
A cervixcitológiai vizsgálatot általában szűrőtesztként alkalmazzák. Egyetlen vizsgálat esetén a rendellenességek egy része felderítetlen maradhat, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés. A leggyakoribb hibák a mintavétellel kapcsolatosak, mivel a vizsgált sejtek a hüvelyi régióban található sejteknek csak igen kis százalékát képviselik. A legtapasztaltabb orvos esetén is előfordul, hogy a mintavétel nem megfelelő, és ismételt vizsgálatra van szükség.
A rutinszerűen végzett cytológiai vizsgálat nagy segítséget jelent a méhnyakrák korai felismerésében, amely korai stádiumban felfedezve jól gyógyítható. A vizsgálat alkalmas továbbá más rendellenességek vagy szokatlan eltérések kimutatására is. Ezek nemegyszer a szervezet normális helyreállító folyamatainak részét képezik, és gyakran további kezelés nélkül, maguktól megoldódnak.
A mintavétel előtt 1-2 nappal végzett hüvelyöblítés, hüvelyi krémek használata a mintát alkalmatlanná teheti az értékeléshez. Az eredményeket befolyásoló egyéb tényezők lehetnek még a vérzés (menstruáció), fertőzés, drogok (például digitálisz és tetraciklin), vagy szexuális együttlét a vizsgálatot megelőző 24 órában.
Ezekben az esetekben ismételt mintavételre lehet szükség, ez azonban nem szükségszerűen jelenti azt, hogy jelentősebb probléma áll fenn. Esetenként, a folyékony bázisú technikák alkalmazása kiküszöbölheti a zavaró tényezők (vér, nyák) egy részének hatását, amelyek akadályozhatják, hogy a méhnyakból származó sejtek jól láthatók, elkülöníthetők és értékelhetők legyenek. További előny, hogy szükség esetén ugyanaz a minta alkalmazható HPV-fertőzés kimutatására is.
.png)