Más néven
Csontvelő vizsgálat
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 25.08.2021.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Segítséget nyújt a csontvelőt vagy a vérsejtképzést érintő betegségek vagy állapotok vizsgálatában vagy a diagnózis felállításában; olykor egyes limfómák vagy szolid tumorok stádium meghatározásában; előzőleg diagnosztizált leukémia kezelésére adott válasz megítélésében.

 

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amikor a páciens vérszegény (anémiás), de ennek oka ismeretlen; ha felmerül a gyanúja vagy ismert olyan vérrel kapcsolatos betegség vagy tumoros megbetegedés, amely a vérsejt képzést befolyásolja; esetleg ismeretlen eredetű lázas állapot áll fenn, különösen abban az esetben, ha a páciensnek gyenge az immunrendszere (immunhiányos állapot).

Milyen mintára van szükség?

A csontvelő mintát elsődlegesen a csípőcsontból (medencecsont) nyerik.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

A vizsgálathoz a páciens részéről nincs szükség előkészületre.

Mit vizsgálunk?

A csontvelő a testünk csontjaiban található lágy, szivacsos szövet, mely a vérsejtek képzésében vesz részt.

A csontvelő szerkezetének és sejtjeinek megítéléséhez csontvelő aspirációval (sejtek leszívása) vagy biopsziával (szövettani mintavétel) nyernek mintát.

A csontvelő üreges, szivacsos szerkezetét folyadékkal telt rostos hálózat képezi. A folyékony rész tartalmazza a vérképzőszervi (hematopoetikus) őssejteket, a különböző mértékben érett vérsejteket és a vérsejtképzéshez szükséges „nyersanyagokat”, mint pl. a vas, B12-vitamin, folsav.

A csontvelő elsődleges funkciója a vörösvérsejtek, vérlemezkék és a fehérvérsejtek termelése. A szervezet szükséglete (pl. egy fertőzéssel szembeni küzdelem, vagy egy vérvesztés miatt sejtpótlás), csakúgy, mint az elöregedett sejtek normális, folytonos pótlása határozzák meg a termelendő vérsejtek számát és típusát.

 

Vörösvérsejtek (Red Blood Cells: RBC)

A vörösvérsejtek (eritrociták) szállítják a szervezetben az oxigént. A vörösvérsejtek alkotják a vértérfogat 40-45%-át, átlagos élettartamuk a keringésben kb. 120 nap. A csontvelő olyan sebességgel termeli a vörösvérsejteket, amely képes pótolni az elöregedett és szétesett, vagy vérzés során elvesztett vörösvérsejteket, biztosítva ezzel azt, hogy relatíve állandó maradjon a vörösvérsejtszám a vérben.

 

Fehérvérsejtek (White Blood Cells: WBC)

A fehérvérsejteknek 5 típusa ismert: limfociták, neutrofil granulociták, eozinofil granulociták, bazofil granulociták és monociták. Mindegyik fehérvérsejt típus más-más szerepet tölt be a szervezet kórokozókkal szembeni védekezésében.

 

Vérlemezkék

A vérlemezkék, melyeket más néven trombocitáknak is neveznek, a csontvelőben található óriás sejtek, a megakariociták citoplazmatikus fragmentumai. A vérlemezkék szükségesek a normális véralvadáshoz.

A csontvelői őssejt fejlődésének és differenciálódásának eredményeképpen keletkeznek a fent említett különböző vérsejt típusok. A limfoid irányba differenciálódó sejtekből alakulnak ki később a limfociták. Más vérsejt előalakokból további éréssel és differenciálódással jönnek létre a granulociták (neutrofilek, eozinofilek, bazofilek), monociták, vérlemezkék és a vörösvérsejtek (eritrociták).

A csontvelőből a keringésbe olyan sejtek kerülnek, amelyek teljesen vagy majdnem teljesen érettek. Tehát a csontvelőben a fejlődés és az érés különböző stádiumaiban lévő sejtek tallálhatók, az éretlen sejtektől kezdve a majdnem teljesen érett sejtekig.

A csontvelő aspiráció és/vagy biopszia segítségével egyrészt csontvelői minta nyerhető, másrészt lehetőség adódik a csontvelő szerkezetének és sejteinek mikroszkópos megítélésére is. Csontvelő mintából különböző egyéb tesztek is végezhetők, mint pl. immunfenotipizálás áramlási citometriával, kromoszóma analízis, fluroszcens in situ hibridizáció (FISH), molekuláris vizsgálatok vagy mikrobiológiai tesztek. A vérrel kapcsolatos betegségek diagnosztikájában jártas szakember végzi a csontvelői minta elemzését és értékelését.

 

Csontvelő aspiráció

A csontvelő aspiráció során sejteket tartalmazó folyékony mintát nyernek, mely lehetővé teszi a sejtek mikroszkópos vizsgálatát és egyéb módszerekkel való elemzését. Az aspirációval nyert mintából tárgylemezen csontvelő kenet készül, amelyet festést követően mikroszkóposan értékeli egy szakember. Az elemzés során a sejtek számát, típusát, érettségét, küllemét stb. értékelik, valamint összehasonlítják ezeket az információkat a beteg véréből készített keneten látottakkal, illetve vérképében található adatokkal. A vizsgálat során a következő paramétereket is megadják:

M/E arány – mieloid/eritroid arány: ez a számérték a mieloid sejtek (fehérvérsejt előalakok/prekurzorok) és az eritroid sejtek (vörösvérsejt előalakok/prekurzorok) arányát adja meg.

Differenciálódás – azt fejezi ki, hogy mindegyik sejtvonalban (fehérvérsejteket, vörösvérsejteket, vérlemezkéket termelő sejtek) a sejtek megfelelően érettek-e, valamint, hogy milyen a jelenlévő sejtek egymáshoz viszonyított aránya (normál arányban vannak-e jelen).

Bármely abnormális sejt, mint pl. leukemiás vagy egyéb tumorsejt jelen van-e.

 

Csontvelő biopszia

A biopszia során egy henger alakú szöveti mintát vesznek, amely megőrzi a csontvelő szerkezetét. A biopsziás minta elemzésével az alábbi információk adhatók:

Cellularitás (sejttesség) – a csontvelői sejtek mennyiségét adja meg a csontvelő más komponenseihez (mint pl. a zsír) viszonyítva. Ezen kívül információt szolgáltat arról, hogy a cellularitás az életkornak megfelelő-e, esetleg emelkedett, vagy csökkent.

Az egyes sejtvonalak (mieloid, eritroid, megakariocita) megfelelő mennyiségben vannak-e jelen.

Van-e jelen bármilyen abnormális beszűrődés (infiltrátum: rosszindulatú daganat, fertőzés) a csontvelőben, vagy bármilyen elváltozás a csontvelői támasztószövetben (pl. fibrózis), illetve magában a csontban (oszteoporózis).

Attól függően, hogy az orvos milyen betegséget gyanít, számos más teszt elvégezhető a csontvelői mintából, például:

Leukémia esetén bizonyos antigén markereket lehet meghatározni (pl. immunofenotipizálás áramlási citometriával), melyek információt adnak a leukémia típusáról. Prognosztikai és terápiás markerek is meghatározhatók.

Speciális festési eljárást alkalmaznak a csontvelői vasraktár megítéléséhez. Ezzel a módszerrel információ nyerhető bizonyos abnormális eritroid (vörösvérsejt) prekurzorok jelenlétéről, melyek jellegzetessége, hogy sejtmagjukat vas szemcsék veszik körül (ring szideroblasztnak nevezzük).

Kromoszóma analízist és/vagy FISH analízist végeznek annak kimutatására, hogy egy adott leukémia, mielodiszplázia, limfóma vagy mielóma esetén jelen van-e valamilyen kromoszóma eltérés/rendellenesség.

Molekuláris tesztek is végezhetők a csontvelői mintából, amelyek segítik a diagnózis felállítását. Ilyenek például:

T-sejt receptor gén átrendeződés

B-sejt immunglobulin gén átrendeződés

JAK2 mutáció

BCR-ABL

PML-RARA

A csontvelői mintát tenyésztésre (mikrobiológiai vizsgálatra) is lehet küldeni, hogy az esetleges vírusos, bakteriális vagy gombás eredetű fertőzésekre fény derülhessen. Ezek valamelyike okozhatja az „ismeretlen eredetű láz”-nak nevezett kórképet. Bizonyos baktériumok és gombák speciális festékek segítségével azonosíthatók.

 

Hogyan történik a mintavétel?

A csontvelő aspirációt és/vagy biopsziát orvos vagy más gyakorlott szakember végzi. Mindkét típusú mintát elsősorban a csípőcsontból nyerik. Néha szükséges lehet, hogy mindkét oldali csípőcsontból is mintát vegyenek.

A leggyakoribb mintavételi hely a hátulsó csípőtaréj (a csípőlapátok felső éle). Azoknál a betegeknél, akiknek nagyon alacsony a vérsejt számuk, a jelentős vérveszteség megelőzése érdekében a beavatkozás előtt vértranszfúzióra lehet szükség. A legtöbb felnőtt páciens nagyon jól tolerálja a beavatkozást, de akik nagyon aggódnak, szoronganak a beavatozás miatt, kaphatnak enyhe nyugtatót. Gyermekek esetében általában altatásban végzik a beavatkozást. A mintavétel során a pácienst megkérik, hogy forduljon hasra, vagy oldalt, vagy a hátára. A test alsó részét - a mintavételi hely és környékének kivételével - steril kendővel lefedik.

A mintavételi helyet fertőtlenítőszerrel megtisztítják és helyi érzéstelenítő injekciót adnak a betegnek. Amikor a mintavétel helye elzsibbadt, az orvos egy tűt vezet be a bőrön keresztül a csontba. Aspiráció során egy fecskendőt csatlakoztatnak a tűhöz azért, hogy egy kis mennyiségű csontvelőt tudjanak gyűjteni (leszívni).

A csontvelő biopsziához egy speciális tűt használnak, melynek segítségével a csontvelőből egy tömör henger alakú minta nyerhető.

Annak ellenére, hogy a bőrt elérzéstelenítik, néhány esetben a páciens egy rövid ideig tartó kellemetlen húzó/nyomó érzést tapasztalhat a beavatkozás során. A tű eltávolítása után steril kötést helyeznek a mintavétel helyére, melyet egy rövid ideig nyomva kell tartani. Az egész művelet általában csak néhány percig tart. Ezt követően a mintavétel helyét 48 órán keresztül szárazon és fedett állapotban kell tartani.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

Ha az orvos vérből végezhető vizsgálatokat is rendel a csontvelő aspiráció/biopszia mellett, akkor éhgyomorra célszerű a vizsgálatra érkezni.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    A csontvelő aspiráció és biopszia olyan mintavételi eljárások, melyek segítségével a csontvelő szerkezete és a benne található vérsejtek megítélhetők. Ezeket a vizsgálatokat teljes vérképpel és vérkenet értékeléssel együtt végzik és esetenként a csontvelőt további vizsgálatoknak is alávetik, hogy annak állapotáról, vérsejt (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) termelő képességéről információt szerezzenek.

    A csontvelő aspiráció/biopszia segítségével:

    - Kideríthető, hogy mi lehet az oka az alacsony vagy magas vérsejt számoknak: túl kevés vagy túl sok fehérvérsejt (leukopénia vagy leukocitózis), túl kevés vagy túl sok vörösvérsejt (anémia vagy policitémia), túl kevés vagy túl sok vérlemezke (trombocitopénia vagy trombocitémia).

    - Kideríthető, hogy miért jelentek meg a vérképben és a vérkenetben abnormális vagy éretlen vérsejtek.

    - Diagnosztizálhatók és besorolhatók a csontvelői eredetű rosszindulatú daganatok (pl. leukémia, mielóma multiplex).

    - Diagnosztizálhatók egyéb csontvelői betegségek, mint pl. a mielodiszpláziás szindróma (MDS).

    - Diagnosztizálhatók más egyéb, a csontvelőt érintő, vagy csontvelő áttétet okozó rosszindulatú daganatos betegségek (pl. limfóma vagy szolid tumorok), továbbá mghatározható e betegségek stádiuma (fokozata).

    - Diagnosztizálhatók azok az állapotok, melyek befolyásolják a csontvelőt és annak rostos szerkezetét, mint pl. a mielofibrózis.

    - Megítélhető a csontvelőt érintő esetleges fertőzés abban az esetben, ha a betegnél ismeretlen eredetű lázas állapot áll fenn.

    - Diagnosztizálható a raktárvas mennyiségének csökkenését okozó, vas raktározásával kapcsolatos betegség.

    Amennyiben a beteg rosszindulatú betegség ellenes kezelésben részesül, a csontvelő aspiráció/biopszia segíthet a kezelésre adott válasz megítélésében és annak megállapításában, hogy a gátolt, visszaszorított csontvelői működés normalizálódása megkezdődött-e.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A csontvelő vizsgálatot nem rendel rutinszerűen a kezelőorvos. Azonban, ha a vérkép és/vagy a vérkenet eredmények kórosak, a csontvelő vizsgálat indokolt lehet.

    Csontvelő vizsgálatot rendelhet a kezelőorvos, ha a kórelőzmény, a fizikális vizsgálat és a tünetek alapján olyan betegség gyanúja merül fel, amely érintheti a csontvelőt.

    Csontvelő vizsgálatra lehet szükség bizonyos rosszindulatú betegségek stádiumának megállapításához, vagy ha felmerül a gyanú, hogy más tumoros megbetegedések átterjedtek a csontvelőre.

    Csontvelő biopszia és aspiráció vizsgálat lehet indokolt a beteg daganat ellenes kezelése során annak megítélésére, hogy milyen a kezelésre adott válasz, az alkalmazott terápia a csontvelői működést gátolja-e, és ha igen, mikor kezd annak funkciója normalizálódni.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A csontvelő vizsgálat során kapott laboratóriumi lelet magába foglalja a vizsgálati anyagban látott sejtek és a csontvelői környezet leírását, jellemzését. A lelet részét képezi általában a teljes vérkép és a vérkenet értékelés eredménye is. A csontvelő vizsgálati leleten a rendelkezésre álló vizsgálati eredményeket figyelembe véve egy képzett szakember összefoglaló magyarázatot, értékelést ad, mely tartalmazza a diagnózist, a betegség stádium besorolását és a kezelés szempontjából fontos információkat.

    A legtöbb esetben ezek az információk megerősítik vagy kizárják az orvos által előzetesen feltételezett diagnózist és azt, hogy a fennálló betegség érinti-e a csontvelőt. Emellett felvethetik további vizsgálatok szükségességét is. Például, ha a beteg vörösvérsejt száma csökkent és a retikulocita száma nem emelkedett, ez jelentheti azt, hogy gátolt csontvelői vörösvérsejt képzéssel járó aplasztikus anémia áll fenn. Egy csontvelő vizsgálat megerősítheti ennek gyanúját, de nem feltétlenül derít fényt a betegség kiváltó okára.

    A végleges diagnózishoz a kezelőorvos együtt értékeli a rendelkezésre álló információkat, így a kórelőzményeket, a csontvelő vizsgálat, a fizikális vizsgálat, a vérvizsgálatok és számos egyéb vizsgálatok (pl. képalkotó eljárások, röntgenvizsgálat) eredményét. Ez lehet egyszerű, de akár egy komplex feladat is.

    A betegeknek is folyamatosan aktívan részt kell venniük ebben a folyamatban, azáltal, hogy biopszia/aspiráció előtt és utána is megbeszélik a kezelőorvosukkal, hogy ő milyen betegségre gyanakszik, milyen információt vár a csontvelő vizsgálattól, és hogy milyen egyéb vizsgálatok elvégzése lehet szükséges.

    Számos betegség és állapot azonosítható, ellenőrizhető, stádiuma megállapítható ezzel az eljárással. Ilyenek például:

    Leukémia – a vérsejtek daganatos megbetegedése.

    Anémia – a vörösvérsejtek csökkent száma és alacsony hemoglobin tartalma.

    Egyes betegségek, mint pl. az aplasztikus anémia, amely befolyásolja a csontvelő azon képességét, hogy a különböző vérsejteket megfelelő mennyiségben termelje és a keringésbe juttassa.

    Mielodiszpláziás szindróma – azon betegségek csoportja, melyek rendellenes és ineffektív csontvelői működéssel függnek össze és ennek következtében egy vagy több vérsejt típus csökkent termelődéséhez vezetnek.

    Mieloproliferatív neoplazmák (daganatképződés) – azon betegségek csoportja, melyet egy vagy több vérsejt típus csontvelői túlzott mennyiségben való képződése jellemez (pl. krónikus mieloid leukémia, policitémia vera, essznciális trombocitémia).

    Mielofibrózis – a csontvelő szerkezetének túlburjánzásával járó betegség, melynek során a sejtek összepréselődése megváltoztatja a vörösvérsejtek számát és alakját.

  • Mit kell még tudnom?

    A csontvelő aspiráció/biopszia nagyon ritkán jár szövődményekkel, de néhány esetben a mintavétel helyén erős vérzés jelentkezhet, vagy esetleg fertőzés alakulhat ki. Beavatkozás előtt a betegeknek tájékoztatniuk kell az orvost arról, ha allergiásak valamire, hogy milyen gyógyszereket és/vagy táplálékkiegészítőket szednek. Haladéktalanul fel kell venniük a kapcsolatot a kezelőorvosukkal, ha állandósult vagy terjedő bőrpírt, vagy vérzést tapasztalnak a beavatkozás helyén, ha lázassá válnak vagy erősödő fájdalmat éreznek.

  • Alkalmaznak általános érzéstelenítést csontvelő aspiráció/biopszia során?

    Felnőttek esetében általában helyi érzéstelenítő injekciót alkalmaznak a mintavétel helyén és nem szükséges általános érzéstelenítés (ez utóbbi gyerekek esetében viszont gyakori eljárás). Szükség esetén azonban lehetőség van arra, hogy a páciens a beavatkozás előtt kapjon nyugtatót.

  • A leletemen található M/E arány mit jelent?

    Az M/E arány a mieloid-eritroid arány rövidítése. Ez a szám megadja a csontvelőben a mieloid sejtek eritroid sejtekhez viszonyított mennyiségét. Mieloidok azok a sejtek, amelyekből érés során granulociták (neutrofilek, eozinofilek, bazofilek) képződnek, az eritroid ellőalakokból pedig az érési folyamat végén vörösvérsejtek keletkeznek. Ez az eredmény nem diagnosztikus értékű minden esetben, de további információt szolgáltat az orvos számára a csontvelő állapotának megítéléséhez. Bakteriális fertőzés esetén például, az M/E arány a megnövekedett granulocita szám miatt emelkedik, míg hemolitikus anémiában az M/E arány csökken az eritroid sejtszám növekedése miatt.

    Miben hasonlít, illetve különbözik a csontvelő aspiráció/biopszia és a csontvelő átültetéshez szükséges mintavétel?

    Manapság, csontvelő átültetéshez nem csontvelőt gyűjtenek, hanem hematopoetikus őssejteket. A hematopoetikus őssejt donorok csontvelő működést serkentő gyógyszereket kapnak, ezáltal a csontvelő által termelt éretlen sejtek fokozott mértékben jutnak a véráramba. Ezeket a sejteket a normális véradáshoz hasonló módon összegyűjtik, majd egy egyszerű infúzió formájában bejuttatják a beteg szervezetébe, ahol a véráram útján az őssejtek eljutnak a recipiens csontvelejébe és normális körülmények között beindítják a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék termelődését.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Radhakrishnan, and N. Sacher, R. (2017 April 18, Updated). Bone Marrow Aspiration and Biopsy. Medscape Clinical Procedures. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/207575-overview. Accessed on 3/18/18.

Mayo Clinic Staff. (2018 January 12, Updated). Bone marrow biopsy and aspiration. Mayo Clinic. Available online at https://www.mayoclinic.org/tests-procedures/bone-marrow-biopsy/about/pac-20393117. Accessed on 3/18/18.

Gersten, T. (2016 May 20, Updated). Bone marrow biopsy. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/003934.htm. Accessed on 3/18/18.

Calvet, L. (2017 December 4). Contribution to diagnosis and treatment of bone marrow aspirate results in critically ill patients undergoing bone marrow aspiration: a retrospective study of 193 consecutive patients. J Intensive Care. 2017; 5: 67. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5715543/. Accessed on 3/18/18.

Gupta, R. (2015 August, Updated). Aspiration and Biopsy: Bone Marrow. KidsHealth from Nemours. Available online at http://kidshealth.org/en/parents/aspiration.html. Accessed on 3/18/18.

(2016 September 6, Updated). Bone Marrow Aspiration and Biopsy. Memorial Sloan Kettering Cancer Center. Available online at https://www.mskcc.org/cancer-care/patient-education/bone-marrow-aspiration-and-biopsy. Accessed on 3/18/18.

Bone Marrow Tests. Leukemia & Lymphoma Society. Available online at https://www.lls.org/managing-your-cancer/lab-and-imaging-tests/bone-marrow-tests. Accessed on 3/18/18.

Korábbi áttekintések során használt források

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Nanda, R. (2005 February 3, Updated). Bone marrow aspiration. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003658.htm.

Vergidis, D. (2004 June 28). Bone Marrow Aspiration and Biopsy. EMedicine [On-line information]. Available online at http://www.emedicine.com/med/topic2971.htm#section~procedure.

Nanda, R. (2005 February 1, Updated). Bone marrow biopsy. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003934.htm.

(©1999-2003). Bone marrow aspiration and biopsy. Dr. Joseph F. Smith Medical Library [On-line information]. Available online at http://chclibrary.org/micromed/00040370.html.

Falck, T. (© 2003). Bone Marrow Biopsy. Emedicine Consumer Health [On-line information]. Available online at http://www.emedicinehealth.com/articles/4945-1.asp#.

(© 1995-2005). Bone Marrow Examination. Merck Manual Second Home Edition [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmhe/sec14/ch170/ch170c.html?qt=%22bone%20marrow%22&alt=sh#fg170_1.

(© 1995-2005). Stem Cell Transplantation. Merck Manual Second Home Edition [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmhe/print/sec16/ch187/ch187h.html.

Sondheimer, N. (2005 April 20). Bone Marrow Aspiration And Biopsy. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Previously available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/print/ency/article/003935.htm.

(April 2002). Bone and Marrow Stem Cell Transplantation: Leukemia, Lymphoma, and Myeloma. The Leukemia and Lymphoma Society [On-line information]. PDF available for download at http://www.leukemia-lymphoma.org/attachments/National/br_1018986496.pdf.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 183-188.

Corinne Goldberg, C. et. al (2008 April 7, Updated). Bone Marrow Aspiration and Biopsy. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/207575-overview. Accessed on 1/4/09.

Dugdale, D., Updated (2008 July 11, Updated). Bone marrow aspiration. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003658.htm. Accessed on 1/4/09.

Dugdale, D., Updated (2008 July 11, Updated). Bone marrow biopsy. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003934.htm. Accessed on 1/4/09.

Mayo Clinic Staff (2007 November 15). Bone marrow biopsy and aspiration. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/bone-marrow-biopsy/MY00305. Accessed on 1/4/09.

Riley, R. et. al An Illustrated Guide to Performing the Bone Marrow Aspiration and Biopsy. Virginia Commonwealth University Department of Pathology [On-line information]. PDF available for download at http://www.pathology.vcu.edu/education/lymph/How%20to%20Marrow.pdf. Accessed on 1/4/09.

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber’s Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. Pp 1163.

Wintrobe’s Clinical Hematology. 12th ed. Greer J, Foerster J, Rodgers G, Paraskevas F, Glader B, Arber D, Means R, eds. Philadelphia, PA: Lippincott Williams & Wilkins: 2009, Pp 10-16.

Harmening D. Clinical Hematology and Fundamentals of Hemostasis., Fifth Edition, F.A. Davis Company, Philadelphia, 2009, Pp 47-52, 54-57.

Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2011, Pp 531-535.

(Update February 21, 2013) Wise-Draper T. Bone Marrow Aspiration and Biopsy. Medscape Reference article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/207575-overview. Accessed October 2013.

(Updated August 22, 2013) Panchbhavi V. Bone Marrow Anatomy. Medscape Reference article. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1968326-overview. Accessed October 2013.

(December 20, 2011) National Heart, Lung, Blood Institute. What Are Bone Marrow Tests? Available online at http://www.nhlbi.nih.gov/health/health-topics/topics/bmt/. Accessed October 2013.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?