Segítséget nyújt a csontvelőt vagy a vérsejtképzést érintő betegségek vagy állapotok vizsgálatában vagy a diagnózis felállításában; olykor egyes limfómák vagy szolid tumorok stádium meghatározásában; előzőleg diagnosztizált leukémia kezelésére adott válasz megítélésében.
Amikor a páciens vérszegény (anémiás), de ennek oka ismeretlen; ha felmerül a gyanúja vagy ismert olyan vérrel kapcsolatos betegség vagy tumoros megbetegedés, amely a vérsejt képzést befolyásolja; esetleg ismeretlen eredetű lázas állapot áll fenn, különösen abban az esetben, ha a páciensnek gyenge az immunrendszere (immunhiányos állapot).
A csontvelő mintát elsődlegesen a csípőcsontból (medencecsont) nyerik.
A vizsgálathoz a páciens részéről nincs szükség előkészületre.
A csontvelő aspiráció és biopszia olyan mintavételi eljárások, melyek segítségével a csontvelő szerkezete és a benne található vérsejtek megítélhetők. Ezeket a vizsgálatokat teljes vérképpel és vérkenet értékeléssel együtt végzik és esetenként a csontvelőt további vizsgálatoknak is alávetik, hogy annak állapotáról, vérsejt (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) termelő képességéről információt szerezzenek.
A csontvelő aspiráció/biopszia segítségével:
- Kideríthető, hogy mi lehet az oka az alacsony vagy magas vérsejt számoknak: túl kevés vagy túl sok fehérvérsejt (leukopénia vagy leukocitózis), túl kevés vagy túl sok vörösvérsejt (anémia vagy policitémia), túl kevés vagy túl sok vérlemezke (trombocitopénia vagy trombocitémia).
- Kideríthető, hogy miért jelentek meg a vérképben és a vérkenetben abnormális vagy éretlen vérsejtek.
- Diagnosztizálhatók és besorolhatók a csontvelői eredetű rosszindulatú daganatok (pl. leukémia, mielóma multiplex).
- Diagnosztizálhatók egyéb csontvelői betegségek, mint pl. a mielodiszpláziás szindróma (MDS).
- Diagnosztizálhatók más egyéb, a csontvelőt érintő, vagy csontvelő áttétet okozó rosszindulatú daganatos betegségek (pl. limfóma vagy szolid tumorok), továbbá mghatározható e betegségek stádiuma (fokozata).
- Diagnosztizálhatók azok az állapotok, melyek befolyásolják a csontvelőt és annak rostos szerkezetét, mint pl. a mielofibrózis.
- Megítélhető a csontvelőt érintő esetleges fertőzés abban az esetben, ha a betegnél ismeretlen eredetű lázas állapot áll fenn.
- Diagnosztizálható a raktárvas mennyiségének csökkenését okozó, vas raktározásával kapcsolatos betegség.
Amennyiben a beteg rosszindulatú betegség ellenes kezelésben részesül, a csontvelő aspiráció/biopszia segíthet a kezelésre adott válasz megítélésében és annak megállapításában, hogy a gátolt, visszaszorított csontvelői működés normalizálódása megkezdődött-e.
A csontvelő vizsgálatot nem rendel rutinszerűen a kezelőorvos. Azonban, ha a vérkép és/vagy a vérkenet eredmények kórosak, a csontvelő vizsgálat indokolt lehet.
Csontvelő vizsgálatot rendelhet a kezelőorvos, ha a kórelőzmény, a fizikális vizsgálat és a tünetek alapján olyan betegség gyanúja merül fel, amely érintheti a csontvelőt.
Csontvelő vizsgálatra lehet szükség bizonyos rosszindulatú betegségek stádiumának megállapításához, vagy ha felmerül a gyanú, hogy más tumoros megbetegedések átterjedtek a csontvelőre.
Csontvelő biopszia és aspiráció vizsgálat lehet indokolt a beteg daganat ellenes kezelése során annak megítélésére, hogy milyen a kezelésre adott válasz, az alkalmazott terápia a csontvelői működést gátolja-e, és ha igen, mikor kezd annak funkciója normalizálódni.
A csontvelő vizsgálat során kapott laboratóriumi lelet magába foglalja a vizsgálati anyagban látott sejtek és a csontvelői környezet leírását, jellemzését. A lelet részét képezi általában a teljes vérkép és a vérkenet értékelés eredménye is. A csontvelő vizsgálati leleten a rendelkezésre álló vizsgálati eredményeket figyelembe véve egy képzett szakember összefoglaló magyarázatot, értékelést ad, mely tartalmazza a diagnózist, a betegség stádium besorolását és a kezelés szempontjából fontos információkat.
A legtöbb esetben ezek az információk megerősítik vagy kizárják az orvos által előzetesen feltételezett diagnózist és azt, hogy a fennálló betegség érinti-e a csontvelőt. Emellett felvethetik további vizsgálatok szükségességét is. Például, ha a beteg vörösvérsejt száma csökkent és a retikulocita száma nem emelkedett, ez jelentheti azt, hogy gátolt csontvelői vörösvérsejt képzéssel járó aplasztikus anémia áll fenn. Egy csontvelő vizsgálat megerősítheti ennek gyanúját, de nem feltétlenül derít fényt a betegség kiváltó okára.
A végleges diagnózishoz a kezelőorvos együtt értékeli a rendelkezésre álló információkat, így a kórelőzményeket, a csontvelő vizsgálat, a fizikális vizsgálat, a vérvizsgálatok és számos egyéb vizsgálatok (pl. képalkotó eljárások, röntgenvizsgálat) eredményét. Ez lehet egyszerű, de akár egy komplex feladat is.
A betegeknek is folyamatosan aktívan részt kell venniük ebben a folyamatban, azáltal, hogy biopszia/aspiráció előtt és utána is megbeszélik a kezelőorvosukkal, hogy ő milyen betegségre gyanakszik, milyen információt vár a csontvelő vizsgálattól, és hogy milyen egyéb vizsgálatok elvégzése lehet szükséges.
Számos betegség és állapot azonosítható, ellenőrizhető, stádiuma megállapítható ezzel az eljárással. Ilyenek például:
Leukémia – a vérsejtek daganatos megbetegedése.
Anémia – a vörösvérsejtek csökkent száma és alacsony hemoglobin tartalma.
Egyes betegségek, mint pl. az aplasztikus anémia, amely befolyásolja a csontvelő azon képességét, hogy a különböző vérsejteket megfelelő mennyiségben termelje és a keringésbe juttassa.
Mielodiszpláziás szindróma – azon betegségek csoportja, melyek rendellenes és ineffektív csontvelői működéssel függnek össze és ennek következtében egy vagy több vérsejt típus csökkent termelődéséhez vezetnek.
Mieloproliferatív neoplazmák (daganatképződés) – azon betegségek csoportja, melyet egy vagy több vérsejt típus csontvelői túlzott mennyiségben való képződése jellemez (pl. krónikus mieloid leukémia, policitémia vera, essznciális trombocitémia).
Mielofibrózis – a csontvelő szerkezetének túlburjánzásával járó betegség, melynek során a sejtek összepréselődése megváltoztatja a vörösvérsejtek számát és alakját.
A csontvelő aspiráció/biopszia nagyon ritkán jár szövődményekkel, de néhány esetben a mintavétel helyén erős vérzés jelentkezhet, vagy esetleg fertőzés alakulhat ki. Beavatkozás előtt a betegeknek tájékoztatniuk kell az orvost arról, ha allergiásak valamire, hogy milyen gyógyszereket és/vagy táplálékkiegészítőket szednek. Haladéktalanul fel kell venniük a kapcsolatot a kezelőorvosukkal, ha állandósult vagy terjedő bőrpírt, vagy vérzést tapasztalnak a beavatkozás helyén, ha lázassá válnak vagy erősödő fájdalmat éreznek.
Az M/E arány a mieloid-eritroid arány rövidítése. Ez a szám megadja a csontvelőben a mieloid sejtek eritroid sejtekhez viszonyított mennyiségét. Mieloidok azok a sejtek, amelyekből érés során granulociták (neutrofilek, eozinofilek, bazofilek) képződnek, az eritroid ellőalakokból pedig az érési folyamat végén vörösvérsejtek keletkeznek. Ez az eredmény nem diagnosztikus értékű minden esetben, de további információt szolgáltat az orvos számára a csontvelő állapotának megítéléséhez. Bakteriális fertőzés esetén például, az M/E arány a megnövekedett granulocita szám miatt emelkedik, míg hemolitikus anémiában az M/E arány csökken az eritroid sejtszám növekedése miatt.
Miben hasonlít, illetve különbözik a csontvelő aspiráció/biopszia és a csontvelő átültetéshez szükséges mintavétel?
Manapság, csontvelő átültetéshez nem csontvelőt gyűjtenek, hanem hematopoetikus őssejteket. A hematopoetikus őssejt donorok csontvelő működést serkentő gyógyszereket kapnak, ezáltal a csontvelő által termelt éretlen sejtek fokozott mértékben jutnak a véráramba. Ezeket a sejteket a normális véradáshoz hasonló módon összegyűjtik, majd egy egyszerű infúzió formájában bejuttatják a beteg szervezetébe, ahol a véráram útján az őssejtek eljutnak a recipiens csontvelejébe és normális körülmények között beindítják a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék termelődését.