Bár az ACTH terheléses vizsgálat neve úgy hangzik, mintha az adrenokortikotrop hormont (ACTH) mérné, valójában ez egy olyan eljárás, amelyet a kortizoltermelés értékelésére és a mellékvese-elégtelenség diagnosztizálására használnak.
A kortizol egy olyan hormon, amelyet két kis mirigy (ún. mellékvese) termel, amelyek a vesék tetején helyezkednek el. A kortizol szerepet játszik a fehérjék, lipidek és szénhidrátok anyagcseréjében. Befolyásolja a vércukorszintet, segít fenntartani a vérnyomást, és részt vesz az immunrendszer működésének szabályzásában.
Normális esetben a vér kortizolszintje adott mintázat szerint emelkedik és csökken a nap folyamán (ún. diurnális ritmus): röviddel az ébredés után tetőzik, majd fokozatosan csökkenve este éri el a legalacsonyabb értéket. A mellékvese kortizol termelését egy negatív visszacsatolási rendszer szabályozza, amelyhez az agyunk egy részét képező hipotalamusz, és az agyalapi mirigy - az agy alatti kis szerv – is hozzátartozik.
Normális esetben egészséges embereknél:
• Ha a kortizolszint csökken, a hipotalamusz kortikotropin-releasing hormon (CRH) felszabadításával reagál.
• A CRH jelzi az agyalapi mirigynek, hogy ACTH-t kell termelnie.
• Az ACTH ezután jelzi a mellékveséknek, hogy termeljék és szabadítsák fel a kortizolt.
• A kortizolszint emelkedésével a hipotalamusz csökkenti a CRH-termelést, az agyalapi mirigy csökkenti az ACTH-termelést, a mellékvesék pedig csökkentik a kortizoltermelést.
A megfelelő mennyiségű kortizol előállításához a hipotalamusznak, az agyalapi mirigynek és a mellékvesekéregnek megfelelően kell működniük, és megfelelően kommunikálniuk kell egymással.
A kortizolszint csökkenése a következő esetekben figyelhető meg:
• alulműködő vagy károsodott mellékvesekéreg (mellékvesekéreg-elégtelenség), amely korlátozza a kortizoltermelést; ezt elsődleges mellékvesekéreg-elégtelenségnek nevezik, és Addison-kórnak is nevezik.
• Alulműködő agyalapi mirigy vagy agyalapi mirigy daganat, amely gátolja az ACTH termelését; ezt másodlagos mellékvese-elégtelenségnek nevezik.
• Glükokortikoidokkal, például dexametazonnal és prednizonnal végzett kezelés.
Ha Ön kortizol vizsgálatot végeztet, és az eredmény alacsony, orvosa ACTH terheléses vizsgálatet írhat elő, hogy megerősítse a leleteket, és segítsen meghatározni az eltérés okát.
A leggyakoribb ACTH terheléses vizsgálat a rövid vagy gyorsteszt. Ehhez a teszthez:
• Vért vesznek a kezdeti, kiindulási szint meghatározásához (előstimuláció).
• Az ACTH (koszintropin vagy tetrakozaktid) molekula gyógyszergyárban gyártott darabját tartalmazó injekciót kap. Az ACTH-fragmenst izomba vagy vénába fecskendezhetik be. Amikor az ACTH-fragmenst beadják, az úgy működik, mint a szervezet saját ACTH-ja, és serkenti a mellékveséket, hogy kortizolt termeljenek.
• Adott idő (30 és/vagy 60 perc) elteltével ismét vérvétel történik.
• A kortizolszintet az első (alapvonali) és az azt követő mintákban is megmérik.
Az Endokrin Társaság 2016-os irányelvei szerint ez a legjobb teszt az elsődleges mellékvese-elégtelenség diagnózisának felállítására.