Más néven
Cöliákia
Glutén érzékeny enteropátia
A cikk utoljára módosult: 22.02.2019.
Mi a lisztérzékenység?

A lisztérzékenység olyan autoimmun betegség, amelynek lényege, hogy az immunrendszer kórosan reagál a búzában található gluténra, valamint a rozsban és árpában található hasonló fehérjékre. Az immunreakció a vékonybél gyulladásához és a bélfalat bélelő bolyhok károsodásához, tönkremeneteléhez vezet.

 

A bélbolyhok a bél felszínét növelő nyúlványok, olyan apró redők, melyeken keresztül a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, folyadékok és elektrolitok felszívódása zajlik. Amikor glutén kerül egy cöliákiás ember szervezetébe, immunválasz lép fel. Az immunsejtek károsítják a bélbolyhokat, és egyben autoantitesteknek nevezett fehérjék is termelődhetnek.

 

Az immunválasz és az autoantitestek termelődése mindaddig folytatódik, amíg a szervezet ki van téve a búzafehérjéknek. Ha a bolyhok károsodnak vagy tönkremennek, romlik a tápanyagok felszívódása, és megjelennek az alultápláltság és a hiánybetegségek tünetei.

 

Bár a világon mindenütt előfordul, a lisztérzékenység az európai származású emberek körében a leggyakoribb. A népesség 1-2%-át érinti, és valamivel gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Bárkinél bármilyen életkorban okozhat tüneteket, de leginkább kisgyermekekben és 30-50 éves életkorban diagnosztizálják. Régebben szinte csak kisgyermekkorban fordult elő, viszont nagyon súlyos formában. Az idők során megváltozott a betegség koreloszlása, és manapság gyakrabban ismerik fel felnőtt korban.

 

A lisztérzékenység (cöliákia) olyan örökletes betegségnek tekinthető, amely környezeti, emocionális vagy fizikai hatásokra alakul ki, de ennek mechanizmusát nem ismerjük pontosan. A becslések szerint a lisztérzékeny személyek elsőfokú vérrokonainak (szülő, testvér, gyermek) 4-12%-a szintén cöliákiás.

Accordion Title
A lisztérzékenységről
  • Panaszok és tünetek

    A becslések szerint a világon 20 millió ember szenved lisztérzékenységben, de csak mintegy 10%-uknál ismerik fel a betegséget. Ennek részben az az oka, hogy a tünetek egyénenként igen változók.

    A betegség megnyilvánulási formája függ az illető életkorától. Így csecsemőknél és kisgyermekeknél főleg az emésztőrendszeri tünetek a jellemzőek, míg felnőtteknél inkább más szervrendszereket érint. Mivel ugyanezek a tünetek számos más betegségben, pl. ételallergiákban is előfordulnak, a lisztérzékenység diagnózisának felállítása gyakran évekig késlekedik vagy egyáltalán nem is kerül rá sor.

     

    A lisztérzékenység leggyakoribb jelei és tünetei:

    • hasfájás és puffadás
    • idült hasmenés vagy székrekedés
    • zsíros, bűzös széklet
    • hányás
    • vaspótlásra nem reagáló vashiányos anémia
    • bevérzések, vérzések kisebb behatásra is
    • csont- és ízületi fájdalmak
    • fáradtság, gyengeség
    • csökkent koncentrációs képesség
    • afta (szájüregi fekélyek)
    • testsúlycsökkenés
    • fogzománc-hiányok
    • csontritkulás

     

    A betegséget csecsemőkorban fejlődésbeli elmaradás, gyermekkorban lassult növekedés és fejlődés, késői pubertás, alacsony termet jellemzi. A cöliákiás felnőtteknél a meddőség sem ritka.

     

    Sokaknál jelentkezik a viszkető hólyagokkal járó dermatitisz herpetiformisz nevű bőrbetegség. Az átlagosnál gyakoribb a lisztérzékenyek körében egy bizonyos rákfajta, a vékonybél limfóma is.

  • Vizsgálatok

    A lisztérzékenység kivizsgálása általában a rá jellemző autoantitestek kimutatásával kezdődik, majd biopsziával erősítik meg a diagnózist. Az autoantitestek kimutatását főleg tünetes egyénekben használják a lisztérzékenység diagnosztizálására és követésére, de alkalmas a már diagnosztizált személy közeli családtagjainak szűrésére is.

     

    Fontos: ha felmerül a cöliákia diagnózisának a lehetősége és autoantitest vizsgálatra kerül sor, TILOS lisztmentes étrendre térni, mivel ebben az esetben a vizsgálat eredménye nem értelmezhető (álnegatív lesz). Ha már gluténmentes étrendet tart a beteg, a vizsgálat végzése felesleges.

     

    Az autoantitestek két fő típusának, az IgA-nak és IgG-nek a kimutatása is lehetséges, de az IgA tesztek specifikusabbak, ezért majdnem kizárólag ezeket használják. Az IgA a gyomor-bél rendszeri nyálkahártya által elsődlegesen kiválasztott antitest. A cöliákiás emberek 2-3%-ának azonban IgA hiánya van, ami miatt álnegatív lehet a teszteredmény, ha nem végzik el náluk az IgG osztályú autoantitestek vizsgálatát.

     

     

    Általánosan vizsgált cöliákia specifikus antitestek:

    • Szöveti transzglutamináz elleni IgA antitest (anti-tTG): ez a cöliákia legérzékenyebb és legspecifikusabb szerológiai tesztje, amit elsőként szoktak végezni. Az IgG osztályú anti-tTG vizsgálata kevésbé érzékeny és specifikus, de IgA hiány esetén ennek jelenlétét is vizsgálni kell.
    • Az immunglobulin A (IgA) mennyiségi meghatározása: ezt a vizsgálatot általában az anti-tTG teszttel együtt rendelik az IgA hiány kimutatására.
    • Deamidált gliadin peptid (DGP) elleni IgA antitest: ez a teszt pozitív lehet olyan lisztérzékeny egyéneknél, főleg kisgyermekeknél, akik negatívak az anti-tTG-re; az IgG osztályú anti-DGP-t pedig az anti-tTG IgG-vel együtt alacsony IgA vagy IgA hiány esetén érdemes meghatározni.

    Ritkábban vizsgált autoantitestek:

    • Endomizium ellenes antitest (EMA), IgA: segítségével további információhoz juthatunk, ha a többi teszteredmény bizonytalan, de nehezebb a vizsgálatot kivitelezni, mint az anti-tTG kimutatást.
    • Retikulin ellenes antitest (ARA), IgA: a többi teszthez képest kevésbé érzékeny és specifikus; ritkán használják.

    (A fenti laboratóriumi vizsgálatokról bővebben olvashat a Lisztérzékenység specifikus antitest vizsgálatok című cikkben.)

    A lisztérzékenység diagnózisát a vékonybélből biopsziával nyert szöveten kimutatott bélboholy károsodás erősíti meg.

     

    Nem tartozik a rutinvizsgálatok közé, de genetikai teszttel kimutathatók azok a variánsok, amelyek a lisztérzékenység genetikai alapját képezik. Ezek a humán fehérvérsejt antigén  rendszer (HLA-) DQ2 és DQ8 nevű változatai. A vizsgálat a cöliákiás egyének nagy kockázati csoportba tartozó családtagjainál lehet hasznos, illetve azoknál, akiknél a többi diagnosztikai vizsgálat nem hozott egyértelmű eredményt.

    • A pozitív teszteredmény nem jelenti a lisztérzékenység diagnózisát, mert a lakosság kb. 30%-a ebbe a kategóriába tartozik, mégsem betegek.
    • A negatív teszteredmény azonban gyakorlatilag kizárja a lisztérzékenységet mindazoknál, akiknél a többi vizsgálat, így a biopszia eredménye is kétséges.

     

    A betegség súlyosságának, az alultápláltság és a felszívódási zavar mértékének, az esetleges szervkárosodásoknak a megítélésére az alábbi egyéb laboratóriumi teszteket alkalmazhatják:

    • aktin ellenes IgA (F-actin): ennek az autoantitestnek a jelenléte a vérben súlyosabb bélhám károsodást jelez
    • teljes vérkép az anémia vizsgálatára
    • süllyedés a gyulladás vizsgálatára
    • C-reaktív protein a gyulladás vizsgálatára
    • általános laboratóriumi tesztek (elektrolitok, fehérje, kalcium, vese- és májműködésre utaló vizsgálatok)
    • D-, B12-vitamin és folsav a vitaminhiány kimutatására
    • szérumvas, vaskötő kapacitás, transzferrin, ferritin a vashiány kimutatására
    • székletzsír a felszívódási zavar vizsgálatára

    Szükség lehet más betegségek kizárására például az alábbi vizsgálatokkal:

    • laktózintolerancia-teszt
    • D-xilóz-felszívódási teszt
    • a gyulladásos bélbetegség tesztjei

     

    Nem laboratóriumi vizsgálat

     

    A kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal kimutatott jellegzetes bélelváltozások a bélfal károsodását jelezhetik.

  • Kezelés

    A lisztérzékeny embereknek élethosszig tartó glutén mentes diétát kell tartaniuk. Ennek érdekében dietetikussal kell konzultálni, valamint gondosan tanulmányozniuk kell az élelmiszerek összetevőit. Amint búza, rozs és árpa eredetű ételek kikerülnek az étrendből, az autoantitestek szintje elkezd esni, és a bélfal gyógyulásnak indul .

     

    Bár a cöliákia által okozott bélkárosodás jórészt, vagy akár teljes mértékben visszafordítható, a tartós alultápláltság és felszívódási zavar bizonyos következményei, így az alacsony termet és a csontritkulás véglegesek lehetnek. Fontos, hogy a lisztérzékenységet minél korábban felismerjék és kezeljék, különösen kisgyermekek esetében. Gondolni kell rá csecsemőkorban, ha nem fejlődik jól a baba, mert a glutén nagyon sok élelmiszerben megtalálható, így az autoantitestek mindjárt az anyatejről a szilárd táplálékra történő átálláskor elkezdenek kialakulni.

     

    Ha valaki szigorúan tartja a gluténmentes diétát, nagy valószínűséggel egészséges és tünetmentes marad, és viszonylag normális életet élhet. Ha viszont újra elkezd glutén tartalmú élelmiszert fogyasztani, rövid időn belül visszatérnek mind a cöliákiás tünetek, mind a bélboholy károsodás. Még azoknál is, akiknek alig vagy egyáltalán nincsenek tüneteik, fennállhat a bélkárosodás, és idővel szövődmények alakulhatnak ki, például tápanyaghiányok és csontritkulás.

     

    A lisztérzékeny emberek egy kis százaléka nem reagál a glutén mentes diétára, és/vagy visszafordíthatatlan a bélkárosodásuk. Nekik további orvosi beavatkozásokra és mesterséges táplálásra lehet szükségük.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Goebel, S. (Updated 2014 July 14). Celiac Sprue. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/171805-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed July 2014.

Guandalini, S. and Vallee, P. (Updated 2013 April 18). Pediatric Celiac Disease. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/932104-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed July 2014.

Tebo, A. et. al. (2014 February). Celiac Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CeliacDisease.html?client_ID=LTD through http://www.arupconsult.com. Accessed July 2014.

Eisner, T. (Updated 2014 February 21). Celiac disease – sprue. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000233.htm through http://www.nlm.nih.gov. Accessed July 2014.

Kang, J. et. al. (2013). Medscape Multispecialty from Aliment Pharmacol Ther. 2013;38(3):226-245. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/807727 through http://www.medscape.com. Accessed July 2014.

Lundin, K. and Sollid, L. (2014). Advances in Coeliac Disease. Medscape Multispecialty from Curr Opin Gastroenterol. 2014;30(2):154-162. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/821168 through http://www.medscape.com. Accessed July 2014.

Fasano, A. (Updated 2012 June 21). Genetics of Celiac Disease. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1790189-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed July 2014.

(2013). What is Celiac Disease? Celiac Disease Foundation [On-line information]. Available online at http://celiac.org/celiac-disease/what-is-celiac-disease/ through http://celiac.org. Accessed August 2014.

(Updated 2014 January 8). National Institutes of Health (NIH) Celiac Disease Awareness Campaign. [On-line information]. Available online at http://celiac.nih.gov through http://celiac.nih.gov. Accessed August 2014.

Loftus, C. and Murray, J. (Updated 2010 July). Celiac Disease. American College of Gastroenterology [On-line information]. Available online at http://patients.gi.org/topics/celiac-disease/ through http://patients.gi.org. Accessed August 2014.

Clarke, W., Editor (© 2011). Contemporary Practice in Clinical Chemistry 2nd Edition: AACC Press, Washington, DC. Pp 327-328.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 22nd ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2011, 322-323, 1017-1018.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

Gliadin Antibodies, IgA and IgG. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a248.jsp#1149464 through http://www.aruplab.com.

What serologic assays are available to screen for celiac disease? ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing Users Guide, FAQ [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/faq/articles/0015.1.jsp through http://www.aruplab.com.

Endomysial Antibody, IgA with Reflex to Titer. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_a209.jsp#1147645 through http://www.aruplab.com.

Reticulin Antibody, IgA with Reflex to Titer. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_171b.jsp#1146993 through http://www.aruplab.com.

Celiac disease. Hendrick Health System, AccessMed Health Information Library [On-line information]. Available online at http://www.ehendrick.org/healthy/ through http://www.ehendrick.org.

Muir, A., Updated (2002 May 09, Updated ). Celiac disease - sprue. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000233.htm.

Tissue Transglutaminase Antibody, IgA. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_231b.jsp#1149369 through http://www.aruplab.com.

Tissue Transglutaminase Antibody, IgG. ARUP Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available online at http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_232b.jsp#2113913 through http://www.aruplab.com.

Drago, S., et. al. (2002). Recent developments in the pathogenesis, diagnosis and treatment of celiac disease. Expert Opin. Ther: Patents [On-line journal] 12(1):45-51. Available online through http://fiordiliji.ashley-pub.com.

Pruessner, H. (1998 March 1). Detecting Celiac Disease in Your Patients. American Family Physician [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/980301ap/pruessn.html through http://www.aafp.org.

(2000 September). Celiac Disease. Familydoctor.org [On-line information]. Available online at http://familydoctor.org/handouts/236.html through http://familydoctor.org.

Semrad, C. Celiac Disease and Gluten Sensitivity. Columbia University Gastroenterology Web page [On-line information]. Available online at http://cpmcnet.columbia.edu/dept/gi/celiac.html through http://cpmcnet.columbia.edu.

Kaufman, S. (1995 November). Celiac Disease: A Guide for Children and Their Families. North American Society for Pediatric Gastroenterology and Nutrition (NASPGHAN) [On-line information]. Available online at http://www.naspgn.org/sub/celiac_disease.asp through http://www.naspgn.org.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Gliadin antibodies, endomysial antibodies. Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 485-486.

Hellekson, K. (2005 May 1). AHRQ Releases Practice Guidelines for Celiac Disease Screening. American Family Physician [On-line information]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20050501/practice.html through http://www.aafp.org. Accessed 1/21/07.

(2005 October) Celiac Disease. National Digestive Diseases Information Clearinghouse [On-line information]. PDF available for download at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/celiac/celiac.pdf through http://digestive.niddk.nih.gov. Accessed 1/21/07.

(2006 May, Revised). What People with Celiac Disease Need to Know About Osteoporosis. From the National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases (NIAMS) [On-line information]. PDF available for download at http://www.niams.nih.gov/bone/hi/bowel/celiac.pdf through http://www.niams.nih.gov. Accessed 1/21/07

Houchen, C. (2005 October 27, Updated). Celiac disease – sprue. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000233.htm. Accessed 1/21/07.

Sollid, L. and Khosla, C. (2005). Future Therapeutic Options for Celiac Disease. Nat Clin Pract Gastroenterol Hepatol. 2(3): 140-147 [On-line journal]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/502212 through http://www.medscape.com. Accessed 1/21/07.

(2006 September, Reviewed). Celiac Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/Autoimmune_Disease/Celiac_Disease.html through http://www.arupconsult.com. Accessed 1/21/07.

(2006 September 26). Celiac Disease. Celiac Sprue Association [On-line information]. Available online at http://www.csaceliacs.org/CD.php through http://www.csaceliacs.org. Accessed 1/21/07.

(2006 August 25, Modified). Celiac Disease - Serodiagnosis of Gluten-Sensitive Enteropathy. ARUP Technical Bulletins [On-line information]. Available online through http://www.aruplab.com. Accessed 1/29/07.

A. Kipatány, et. al (posted 11/28/2006). Diagnostic Significance of HLA-DQ Typing in Patients With Previous Coeliac Disease Diagnosis Based on Histology Alone. Alimentary Pharmacology & Therapeutics (Medscape, accessed March 2007). Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/547082 through http://www.medscape.com.

Alessio Fasano (May 24, 2006). Celiac Disease in the Clinical Spotlight -- What's New and What's the Path Forward? (accessed March 2007). Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/533251 through http://www.medscape.com.

National Digestive Diseases Information Clearinghouse. Testing for Celiac Disease. Available online at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/celiactesting/index.htm#genetic through http://digestive.niddk.nih.gov. Accessed October 2009.

(2009 April). Testing for Celiac Disease. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases [On-line information]. Available online at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/celiactesting/index.htm through http://digestive.niddk.nih.gov. Accessed November 2010.

Mozes, A. (2010 September 27). Celiac Disease Seems to Be on the Rise, Mainly in Elderly: Study Blood markers for the disease rose from 1 in every 501 individuals in 1974 to 1 in 219 by 1989. MedlinePlus HealthDay [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/news/fullstory_103757.html through http://www.nlm.nih.gov. Accessed November 2010.

(Updated 2009 June 19). Treatment of Celiac Disease. Celiac Sprue Association [On-line information]. Available online at http://www.csaceliacs.org/celiac_treatment.php through http://www.csaceliacs.org. Accessed November 2010.

Tack, G. et. al. (2010 April 23). The Spectrum of Celiac Disease: Epidemiology, Clinical Aspects and Treatment. Medscape from Nat Rev Gastroenterol Hepatol. 2010;7(4):204-213. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/720681 through http://www.medscape.com. Accessed November 2010.

Rubio-Tapia, A. and Murray, J. (2010 May 14). Celiac Disease. Medscape from Curr Opin Gastroenterol. 2010;26(2):116-122. [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/721376 through http://www.medscape.com. Accessed November 2010.

Fasano, A. (Updated 2009 December 29). Celiac Disease and HLA-DQ2/DQ8 eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1790189-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed November 2010.

Klapproth, J. and Yang, V. (Updated 2009 September 2). Celiac Sprue. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/171805-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed November 2010.

Tebo, A. (Updated 2010 May). Celiac Disease. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/CeliacDisease.html?client_ID=LTD through http://www.arupconsult.com. Accessed November 2010.

Rubio-Tapia A, Hill ID, Kelly CP, Calderwood AH, Murray JA. American College of Gastroenterology. ACG clinical guidelines: diagnosis and management of celiac disease. Am J Gastroenterol. 2013;108:656-676. Abstract available online at http://www.medscape.com/medline/abstract/23609613 through http://www.medscape.com. Accessed September 2013.