A cikk utoljára módosult:
21.05.2018.
Mi az a malabszorpció?

A malabszorpció egy olyan állapot, aminek oka, hogy a szervezet nem képes az ételben levő tápanyagokat megemészteni és/vagy felszívni. Számos betegségben észlelhető, általános alultápláltsághoz vagy adott tápanyagok hiányával járó tünetek kialakulásához vezet.

A szervezet igényli a tápanyagok egyenletes utánpótlását annak érdekében, hogy felépítse, megjavítsa és fenntartsa saját magát, energiát, enzimeket, hormonokat, fehérjéket, sejteket, szöveteket és csontot állítson elő, és leküzdje a fertőzéseket. A tápanyagokat az étrend tartalmazza, ide tartoznak a létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok (mikrotápanyagok) is.

Az elfogyasztott étel három szakaszban hasznosul:

  • A fehérjék, zsírok, és összetett cukrok (szénhidrátok) bontásáért a gyomorsav, a hasnyálmirigy által termelt enzimek és a májból származó epe a felelős. Ennél a lépésnél mikrotápanyagok is felszabadulnak.
  • A tápanyagokat döntően a vékonybélben levő sejtek szívják fel.
  • A tápanyagok a szervezetben a béltől tovább szállítódnak, felhasználódnak vagy tárolásra kerülnek.

Ha a folyamat megszakad, vagy zavarja valami, az malabszorpcióhoz vezet. Az észlelt hiányállapotok típusa és a tapasztalt tünetek súlyossága attól függ, hogy a probléma az általános emésztést és felszívódást vagy pedig csak egy vagy több specifikus tápanyagot érint-e.

Emésztési problémák
A zsír, a fehérjék és a szénhidrátok emésztése nem megfelelő epe és hasnyálmirigy enzimek nélkül. Ezeknek az anyagoknak a hiánya előfordulhat, például, olyan máj és hasznyálmirigy betegségekben, melyekben termelésük csökken, illetve olyan állapotokban, így cisztás fibrózisban, amikor a hasnyálmirigy enzimek nem jutnak az emésztőrendszerbe.

Felszívódási zavarok
Ha a bélrendszer nem képes a tápanyagokat felszívni, vagy valami megakadályozza ebben, a tápanyagok a szervezetből a széklettel ürülnek. Ez akkor következhet be, ha a bélsejtek és szövetek károsodtak, vagy ha a bélrendszer valami ok, például műtét miatt rövidül, csökken a felszívást végző terület, vagy az az idő, amit a táplálék a bélrendszerben tölt és amíg a tápanyagok felszívódhatnak belőle.

A specifikus hiányra példa a B12 vitamin felszívódás zavara; ehhez gyomorsavra és intrinzik faktorra, egy, a gyomor parietális sejtjei által termelt anyagra van szükség. A gyomorsav hatására a B12 leválik a fehérjéről és az intrinzik faktor kötődik a B12 vitaminhoz. Bármelyik hiánya esetén nem tud a B12 vitamin felszívódni a bélből és ez B12 vitamin hiányhoz vezethet. Ez bekövetkezhet az életkor előre haladtával, a gyomorsav termelést gátló gyógyszerek szedésekor, gyomorműtétek után, és a parietális sejteket károsító vagy általános malabszorpciót okozó betegségekben.

Transzportot érintő problémák
A bélrendszerből felszívódott tápanyagok szervezetben való szállítását is fenyegethetik betegségek. Ilyen problémát okozhat a nyirokrendszer betegsége, például a limfóma vagy egy ritka öröklött betegség, az abetalipoproteinémia.

Accordion Title
A malabszorpcióról
  • A malabszorpció okai

    Számos állapot és betegség okozhat malabszorpciót. Alább ezek közül néhányat talál felsorolva:

      • Az epevezetékek szűkülete, elzáródása vagy hiánya (biliáris atrézia) vagy az epeáramlás akadályozottsága (kolesztázis), ami miatt nem áll rendelkezésre epe az emésztéshez
      • Daganatok, így hasnyálmirigyrák, limfóma, gyomorrák
      • Cöliákia—egy olyan autoimmun betegség, ami a bélrendszer nyálkahártyájának (bélbolyhoknak) a károsodását okozza
      • Cisztás fibrózis—egy olyan genetikai betegség, ami a hasnyálmirigyet és a hasnyálmirigy enzimek emésztés helyére való eljutását is érinti
      • A bélrendszer károsodása, például sugárkezelés miatt
      • Csökkent intrinzik faktor termelés
      • Olyan betegségek, amelyek a keringést érintik, például pangásos szívelégtelenség
      • Ételintoleranciák, például laktóz intolerancia, és enzimhiányok
      • AIDS
      • Hipertireózis
      • Emésztőrendszert érintő fertőzések, így vírusos, bakteriális és parazitás fertőzések
      • Gyulladásos bélbetegség (Crohn betegség és colitis ulcerosa)
      • Májbetegségek
      • Gyógyszerek, például fenitoin és azok, amelyek gátolják a gyomorsav termelést
      • Hasnyálmirigy betegségek és hasnyálmirigy elégtelenség— ez csökkent mennyiségű hasnyálmirigy enzim termeléssel jár
      • Szkleroderma
      • Műtét, például a béleltávolítás vagy gyomor bypass műtét
      • Zollinger-Ellison szindróma —egy ritka állapot, ami a hasnyálmirigy és/vagy bélrendszer területén okoz daganatokat
  • Panaszok és tünetek

    A malabszorpció okozta panaszok és tünetek a kiváltó októl, valamint a tápanyaghiány típusától és mértékétől függenek. Ezek van, amikor hamar nyilvánvalóvá válnak, de lehet, hogy csak lassan alakulnak ki és csak idővel súlyosbodnak. Egyes tápanyagokat, például a B12-vitamint, a szervezet tárolja és a tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a raktárak kimerültek. Az elégtelen hasnyálmirigy enzim termeléssel járó tünetek sokszor nem jelentkeznek addig, amíg a szervezet el nem veszti enzimtermelő kapacitásának a 90%-át.

    A leggyakoribb, malabszorpció esetén fellépő panaszok és tünetek közé tartozik:

    • Folyamatos hasmenés
    • Zsíros széklet, ami laza és bűzös szagú (szteatorrhea)
    • Növekedési elmaradás (gyermekeknél)
    • Hasi fájdalom, görcsök, haspuffadás, és gázképződés

    Az egyéb panaszok és tünetek az általános rossz egészségi állapot vagy a malabszorpció miatt kialakult specifikus tápanyaghiány következményei. Ezek része lehet:

    • Gyengeség, kimerültség
    • Hasüregben folyadék felhalmozódása (aszcitesz)
    • Száraz és hámló bőr, kiütés
    • Nyelvgyulladás (glosszitisz)
    • Izomsorvadás, megmagyarázhatatlan súlycsökkenés
    • Émelygés és hányás
    • Kézfej, lábfej és lábszár duzzanata (perifériás ödéma)
    • Szájüreg gyulladása (sztomatitisz)
    • Vérzékenységi hajlam, ínyvérzés
    • Zsibbadás és bizsergés a lábfejek és kezek területén
    • Sápadtság
    • Izom- vagy csontfájdalom


    Alább néhány olyan szövődményt talál, amelyek a krónikus malabszorpció eredményeként alakulhatnak ki:

    • Vérszegénység
    • Gyermekeknél lassabb növekedés és fejlődés
    • Koncentráció-zavar, zavartság, és néha a személyiség megváltozása
    • Alultáplátság
    • Csontritkulás
    • Vitaminhiány, például az A, a D, a K vitamin és a ásványi anyagok és nyomelemek hiánya
  • Vizsgálatok

    A vizsgálat célja lehet:

    • Egyes betegségek, például a cisztás fibrózis miatt a malabszorpció kockázatának kitett személyek szűrése
    • A malabszorpció kimutatása, a kiváltó ok(ok) azonosítása, a különböző típusok elkülönítése és a fennálló tápanyaghiány mértékének a meghatározása
    • A szövődmények, például vérszegénység kimutatása
    • Igazolt malabszorpció esetén a kezelés hatékonyságának a monitorozása


    Nincs egy adott teszt, ami kimutatja a malabszorpciót vagy a háttérben álló okot. A kezelőorvos általában számos körülményt figyelembe vesz, amikor elrendel egy vizsgálatot; ide tartozik a fizikális vizsgálat eredménye, a családi és a személyes kórtörténet, a panaszok és tünetek. A kivizsgálást gyakran lépésenként, az egyéb eredmények alapján végzik és ezek alapján állítják fel a diagnózist és zárnak ki egyéb lehetséges okokat. Általában az alábbiak elvégzésére kerül sor:

    • Általános tesztek végzése a szervezetben a szervek, a sejtek, és emésztés állapotának az ellenőrzésére és annak a meghatározására, mi okozhatja a tartós hasmenést, ami a malabszorpció egyik leggyakoribb tünete (és oka)
    • Specifikus utánkövetési tesztek a malabszorpcióval járó betegségek kizárására vagy felismerésére, illetve specifikus hiányállapotok és/vagy szövődmények kimutatására


    Laboratórium vizsgálatok

    A kezdeti vizsgálatok része lehet:

    • Vérkép – a vörös vérsejtek vizsgálata a vashiány, illetve a B12 vitamin vagy a folsav hiány miatt kialakuló vérszegénység kimutatására
    • Általános anyagcsere panel –a fehérjék és a szervek, így a máj funkciójának az ellenőrzésére, és az elektrolit egyensúlyzavar kimutatására
    • Prealbumin – ezt a fehérje malabszorpció markereként használják, az általános tápláltsági állapotot jelzi
    • Vörösvérsejt süllyedés – a szervezetben a gyulladás kimutatására, amit, például, gyulladásos bélbetegség is okozhat
    • Széklet zsír– a zsíremésztés képességének a csökkenését mutatja
    • Széklettenyésztés –bakteriális fertőzés kimutatása
    • Clostridium difficile és C. diff toxin vizsgálat–a bélben egyes baktériumok elszaporodását, a tartósan fennálló hasmenés egyik okát jelzi
    • Féregpete és parazita vizsgálat – a parazitákat, mint a tartós hasmenés egyik okát mutatja ki
    • Széklet fehérvérsejtek – egyes gyulladásos bélbetegségekben jelennek meg
    • Emésztörendszeri kórokozó panel – a székletmintán egyidejűleg több vizsgálatot végeznek olyan vírusok, baktériumok és paraziták kimutatására, amelyek gyakran okoznak emésztőrendszeri fertőzéseket és hasmenést
    • Pajzsmirigy serkentő hormon (TSH) – a pajzsmirigy betegség kimutatására vagy kizárására


    Az első vizsgálati eredmények, az illető tünetei és a kezelőorvos döntése alapján kért további vizsgálatok lehetnek:
     

    • Széklet okkult vérteszt – az emésztőrendszerben a vérzés kimutatására
    • Egyes vitaminok, például a B12, a D, és az A-vitamin szintjének a meghatározása, a hiány kimutatása
    • Protromibin idő –a K vitamin hiány kimutatása
    • Cöliákia tesztek –ennek a betegségnek a felismerése érdekében
    • Cisztás fibrózis tesztek, például a verejték teszt,  tripszinogén vagy CF gén mutáció panel – ennek a betegségnek a felismerése érdekében
    • Széklet elasztáz, széklet tripszin és/vagy vérteszt az amiláz, lipáz értékének a meghatározására – a hasnyálmirigy funkció értékelésére


    Csak néha kért vizsgálatok:

    • Metilmalonsav (MMA) – a B12 vitamin hiány korai szakban való felismerése
    • Hidrogén kilégzési teszt –laktóz intolerancia és az emésztőrendszerben a túlzottan elszaporodott baktériumok kimutatása (szénhidrát malabszorpció esetén)
    • Xilóz felszívódási teszt – a szénhidrát emésztés kivizsgálásához
    • Laktóz tolerancia teszt – bár ezt a tesztet is elsődlegesen a laktáz enzim hiányának (laktóz intolerancia) kimutatására használják, néha a malabszorpció kimutatására is használják
    • Bélből vett szövetminta vizsgálata


    Nem laboratóriumi vizsgálatok

    Néha szükség lehet az emésztőrendszer, a máj, és/vagy a hasnyálmirigy kivizsgálására. Ennek része lehet:

    • Hasi ultrahang
    • CT
    • Endoszkópia
    • Endoszkópos retrográd pankreatográfia (ERCP)
  • Kezelés

    A malabszorpcióban szenvedő betegnek együtt kell működnie a kezelőorvossal, a dietetikussal vagy egyéb egészségügyi szakemberrel, hogy megfelelően kezeljék betegségét. A malabszorpció kezeléséhez jellegzetesen az alábbiak közül egy vagy több tartozik:

    • A lehető legjobban kezeljék a kiváltó okot, hogy minimálisra csökkentsék a malabszorpció tüneteit és a bélrendszer károsodását
    • A hiányzó tápanyagokat pótolják; ennek része lehet hasnyálmirigy enzimpótló gyógyszerek szedése, valamint ásványi anyagok és az A, D, E, és K, illetve a B12 vitamin, valamint a folsav stb. pótlása.
    • Tápanyagban gazdag ételek fogyasztása; egyesek számára zsírban szegény, fehérjében gazdag étrend lehet ajánlott; másoknál az étrend kifejezett megváltoztatására, például a gluténmentes étrend bevezetésére lehet szükség.
    • A kezelőorvossal együttműködve kell kidolgozni azt a kezelési tervet, ami az adott beteg klinikai állapotához illik
    • A beteg egészségi állapotának a rendszeres figyelemmel követése; ennek része gyakran laboratórium tesztek, például a teljes vérkép vagy általános anyagcsere panel rendszeres időközönként való végzése.
Felhasznált források

MEGJEGYZÉS: Ez a szócikk az alább idézett forrásokon, illetve a Lab Tests Online Szakértői Testületének tudásán alapul. A szócikket a Szakértői Testület rendszeresen átnézi, ennek eredményeként pedig aktualizálhatja. Az esetleg felhasznált újabb forrásokkal a listát kiegészítik, megkülönböztetve az eredetileg használt forrásoktól.


Az ebben a szócikkben használt források

Allen, Lindsay. 2008. United Nations University. Food and Nutrition Bulletin, vol. 29, no. 2. Available online at http://naldc.nal.usda.gov/download/44472/PDF. Accessed May 13, 2016.

National Institute of Health. 2014. MedlinePlus: Malabsorption. Available online at https://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000299.htm. Accessed May 14, 2016.

National Institute of Health. 2014. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Disease. Lactose Intolerance. Available online at http://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/lactose-intolerance/Pages/facts.aspx. Accessed May 12, 2016.

U.S. National Library of Medicine. 2016. MedlinePlus: Malabsorption Syndrome. Available online at https://www.nlm.nih.gov/medlineplus/malabsorptionsyndromes.html. Accessed May 13, 2016.

U.S. National Library of Medicine. 2016. Genetics Home Reference: glucose-galactose malabsorption. Available online at https://ghr.nlm.nih.gov/condition/glucose-galactose-malabsorption. Accessed May 13, 2016.

(Dec 16, 2014) Goebel S. Malabsorption. Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/180785-overview. Accessed May 2016.

Korábbi áttekintésekben használt források

Dugdale, D. (Updated 2010 July 7). Malabsorption. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000299.htm. Accessed July 2011.

(Updated 2011 May 19). Malabsorption. HealthyChildren [On-line information]. Available online at http://www.healthychildren.org/English/health-issues/conditions/abdominal/pages/Malabsorption.aspx. Accessed July 2011.

Dugdale, D. e. al. (Updated 2008 November 23). Pernicious anemia. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000569.htm. Accessed July 2011.

David Zieve, D. and Hadjiliadis, D. (Updated 2011 May 1). Cystic fibrosis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000107.htm. Accessed July 2011.

Delgado, J. and Grenache, D. (Updated 2010 November). Malabsorption. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/Malabsorption.html?client_ID=LTD. Accessed July 2011.

Ruiz, A. (Revised 2008 January). Malabsorption. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merckmanuals.com/professional/sec02/ch017/ch017a.html?qt=malabsorption&alt=sh. Accessed July 2011.

Syed, S. Z. (Updated 2011 April 11). Bacterial Overgrowth Syndrome. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/212861-overview. Accessed July 2011.

Zieve, D. and Eltz, D. (Updated 2010 December 13). Cystic fibrosis - nutritional considerations. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002437.htm. Accessed July 2011.

(2009 February). Short Bowel Syndrome. National Digestive Diseases Information Clearinghouse (NDDIC) [On-line information]. Available online at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/shortbowel/index.aspx. Accessed July 2011.

Guandalini, S. (Updated 2009 October 23). Pediatric Malabsorption Syndromes. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/931041-overview. Accessed July 2011.

Klapproth, J-M. (Updated 2009 December 28). Malabsorption. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/180785-overview. Accessed July 2011.

Mayo Clinic Staff (2010 January 19). Blind Loop Syndrome. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/print/blind-loop-syndrome/DS00629/DSECTION=all&METHOD=print. Accessed July 2011.

Dugdale, D. (Updated 2010 January 20). Tropical sprue. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000275.htm. Accessed July 2011.

Dugdale, D. (Updated 2010 July 7). Lactose intolerance. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000276.htm. Accessed July 2011.

(2009 August). Whipple's Disease. National Digestive Diseases Information Clearinghouse (NDDIC) [On-line information]. Available online at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/whipple/index.aspx. Accessed July 2011.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry, AACC Press, Washington, DC Pp 303-305.

Henry’s Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson R, Pincus M, eds. Philadelphia, PA: Saunders Elsevier: 2007, Pp 284-287, 291-292.

Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics. Burtis CA, Ashwood ER, Bruns DE, eds. St. Louis: Elsevier Saunders; 2006, Pp 1878-18828-2521.