Ismert vagy gyanított vesebetegség esetén a vesefunkció megítélésére használható, de csak olyan esetekben, amikor a hagyományos vesefunkciós vizsgálatok eredménye félrevezető lehet.
Cisztatin C
Cisztatin C
Hivatalos név
Cisztatin C
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 31.12.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Ha kezelőorvosa arra gyanakszik, hogy önnek vesefunkciózavara van, de a szérum kreatininszint mérés eredménye nem megbízható. Ismert vesebetegség esetén rendszeres időközönként kérhetik a vizsgálatot.
Milyen mintára van szükség?
A kar egy könyökhajlati vénájából vett vérmintára.
A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?
A vizsgálat nem igényel különleges előkészületet.
Accordion Title
Gyakori kérdések
-
Mire való a vizsgálat?
A cisztatin C vizsgálat a vesefunkciókárosodás kimutatására használható ismert vagy gyanított vesebetegség esetén, a kreatinin és a kreatinin clearance mérés alternatívájaként. Igazi jelentősége azokban az esetekben van, amikor a kreatinin mérés eredménye félrevezető lehet.
Májcirrózis, súlyos elhízás, alultápláltság, vegetáriánus táplálkozás, amputált végtag, vagy csökkent izomtömeg (idősek és gyermekek) esetén például a kreatinin mérés eredménye nem mindig megbízható. Mivel a kreatinin függ az izomtömegtől, a rendellenesen magas vagy alacsony testtömeggel rendelkező betegek esetében a kreatinin nem ad elég pontos eredményt a vesefunkció megítéléséhez. A cisztatin C szintet nem befolyásolja a testtömeg vagy a táplálkozás, így megbízhatóbb markere a vesefunkciónak, mint a kreatinin.
A cisztatin C mérés hasznos lehet a vesebetegség korai felismeréséhez, amikor az egyéb eredmények (eGFR, kreatinin vagy vizeletalbumin) még referencia tartományban vagy határértéken vannak, és az érintett egyénnek nincsenek, vagy alig vannak tünetei. Ezekben az esetekben az orvos megkérheti a cisztatin C vizsgálatot a krónikus vesebetegség fennállásának megerősítéséhez.
A cisztatin C mérés további haszna még kutatás alatt áll, például, hogy önmagában, vagy a kreatininnel együtt használható-e a glomeruláris filtrációs ráta (GFR) becsléséhez. Egy friss tanulmány eredményei alapján egy olyan eGFR képlet, mely mind a kreatinint, mind a cisztatin C-t figyelembe veszi, pontosabb eredményt ad, mint a csak a kreatinint vagy csak a cisztatin C-t használó képlet. A képlet segítségével diagnosztizálható a krónikus veseelégtelenség (KVE) 60 körüli eGFR-rel élő betegekben (ez ugyanis a KVE küszöbértéke). A cisztain C a vesefunkció zavara mellett a halálozás, a szív- és érrendszeri betegségek és a szívelégtelenség fokozott kockázatát is jelzi idősebb egyénekben. Ezeket a képleteket még különféle betegpopulációkon vizsgálják, mielőtt széles körben alkalmazhatóak lennének a klinikai gyakorlatban.
Vannak olyan kutatási eredmények is, melyek arra utalnak, hogy a cisztatin C gyorsabban tér vissza a normálértékre mint a kreatinin, így használható lenne a vesefunkció megítélésére a kórházban fekvő kritikus állapotú betegekben, akiknél a GFR gyorsan változik.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A cisztatin C egyre szélesebb körben elfogadott marker a krónikus veseelégtelenség (KVE) korai diagnosztizálásában, ugyanis egyre több tanulmány igazolja hasznosságát és pontosítja szerepét. Olyan ismert vagy gyanított betegség esetén kérik vizsgálatát, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja a vesefunkciót, és lassítja a káros anyagok kiszűrésének ütemét a vérből, azaz csökkenti a glomeruláris filtrációs rátát (GFR).
Az orvos olyan esetekben is kérheti a vizsgálatot, ha nem elégszik meg az egyéb tesztek, például a kreatinin és a kreatinin clearance eredményeivel, vagy ha a vesefunkció csökkenést a korai szakaszban akarja kimutatni, különösen idős betegek vagy csecsemők esetében; és/vagy bizonyos időközönként ellenőrizni akarja, hogy romlott-e a vesefunkció.
További tanulmányok zajlanak jelenleg is, hogy meghatározzák a cisztatin C szerepét a végstádiumú vesebetegség, a szívelégtelenség és a halálozás kockázatának becslésében. Korábbi klinikai vizsgálatok többféle betegpopulációban is kimutatták, hogy a cisztatin C a szérum kreatinin szinttel kombinálva pontosíthatja a GFR becslést.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
A magas cisztatin C szint csökkent glomeruláris filtrációs rátára (GFR), azaz a vesefunkció zavarára utal.
A cisztatin C a szervezetben szinte mindenhol állandó mennyiségben keletkezik, és a vesében bomlik le és szűrődik ki, ezért, ha a vesék jól működnek és a GFR normális, a cisztatin C szintje a vérben nagyjából állandó.
Friss tanulmányok szerint a cisztatin C emelkedett szintje jelezheti a szívbetegség, a szívelégtelenség és a halálozás fokozott kockázatát is.
-
Mit kell még tudnom?
Bár a cisztatin C szintje állandóbb, mint a kreatininé, és kevésbé befolyásolja a kor, a testtömeg és az étkezés, mégsem tökéletes marker, a mérést befolyásolhatják különféle gyógyszerek és kórállapotok.
Bizonyos tanulmányok szerint emelkedett cisztatin C szint látható magasabb C-reaktív protein (CRP) szint, testtömeg index (body mass index, BMI), pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis), szteroid szedés, rosszindulatú daganatok, HIV/AIDS, reumás betegségek, és bizonyos anyagcsere eltérések, mint a hiperhomociszteinémia (emelkedett homocisztein szint) esetén. Egyéb tanulmányok szerint pedig a cisztatin C nem csak a vesén keresztül ürülhet ki a szervezetből, hanem például a bélrendszeren keresztül is. A cisztatin C szint gyakran változhat a veseátültetésen átesett betegekben is.
-
A cisztatin C szint mérhető a vizeletből is?
-
Hogyan számolják az eGFR-t?
Az eGFR kiszámítására a legtöbb helyen a CKD-EPI képletet használják, ezt ajánlják jelenleg a National Kidney Foundation (USA) és a KDIGO által kiadott irányelvek is. Szükség van hozzá a beteg szérum kreatinin szintjére, (és/vagy a szérum cisztatin C szintre), korára, valamint egy bizonyos, nem és rassz alapján kiszabott értékre. További kutatások folynak egyéb, GFR becslő képletek kidolgozására, amelyek figyelembe vennék a kreatinin, a karbamid és/vagy a cisztatin C szintet is.
-
Van lehetőség a GFR pontos meghatározására?
A glomeruláris filtrációs ráta (GFR) meghatározására a legjobb módszer az úgynevezett „inulin clearance” mérése. A mérés során egy inulin (NEM inzulin) tartalmú folyadék kerül beadásra egy vénán keresztül (intravénás infúzióban), majd meghatározott időnként vizeletmintát gyűjtenek a betegtől. A vizeletmennyiségeket regisztrálják, és minden mintából megmérik az inulin koncentrációt, hogy meghatározható legyen a GFR. Az ilyen és ehhez hasonló (pl. radioaktív jelzőanyagokat használó) GFR mérésre szolgáló teszteket nem végzik rutinszerűen, inkább csak kísérleti körülmények között.