Más néven
Antibiogram
Rezisztencia vizsgálat
Tenyésztés és rezisztencia
Antibiotikum érzékenység
Hivatalos név
Baktérium/gomba rezisztenciavizsgálat
A cikk utoljára módosult: 21.02.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Meghatározzuk, hogy egy antibiotikum vagy gombaellenes szer várhatóan gátolni tudja-e a fertőzést okozó baktérium vagy gomba szaporodását.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A megfelelő kezelés kiválasztásához, ha egy tenyésztéses vizsgálat a mintából baktérium(ok) vagy gomba jelenlétét igazolta, illetve ha egy fertőzés nem reagál a már megkezdett terápiára.

Milyen mintára van szükség?

A mikrobiológiai vizsgálatra beküldött mintát speciális táptalajokon tenyésztik, ezáltal azonosítható a betegséget okozó baktérium vagy gomba. A vizsgálathoz szükséges minta a fertőzés helyétől függ (vizelettenyésztés, hemokultúra, köpettenyésztés, stb).

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs teendő.

Mit vizsgálunk?

Egy mikróba (baktérium vagy gomba) érzékenysége azt jelenti, hogy nem képes szaporodni az adott antibiotikum vagy gombaellenes (antifungális) szer jelenlétében. Ha a tenyésztéses vizsgálattal sikerült kimutatni a mintából a fertőzést okozó baktériumot vagy gombát, akkor következik az érzékenységi vizsgálat. Ennek során azt nézik, mely antibiotikumok lesznek várhatóan hatékonyak a kórokozók ellen, illetve melyek azok, amelyekkel szemben a baktérium ellenáll. Így kiválasztható, mely gyógyszerekkel van a legjobb esély a fertőzés leküzdésére.

A baktériumok és gombák képesek olyan tulajdonságot kifejleszteni, amely ellenállóvá, rezisztenssé teszi őket az antibiotikumok, antifungális szerek hatásával szemben. Ez azt jelenti, hogy az a szer, amely korábban elpusztított egy kórokozó fajtát vagy legalábbis gátolta a szaporodását, többé már nem hatékony. (A tenyésztéses vizsgálatokról lásd még: hemokultúra, vizelettenyésztés, sebváladék tenyésztése, tbc -vizsgálatok, gombavizsgálatok)

A vírusok is olyan mikróbák, amelyek képesek gyógyszerekkel szemben rezisztenssé válni, a vírusellenes szerek elleni rezisztenciát azonban ritkábban és más módszerekkel vizsgálják. Itt csak a baktériumok és gombák érzékenységi vizsgálataival foglalkozunk.

Ha kórokozók tenyésznek ki a mintából, azokat azonosítani kell biokémiai, enzimatikus, illetve molekuláris vagy tömegspektrometriás tesztek segítségével. A kórokozó ismeretében lehet eldönteni, szükség van-e érzékenységi vizsgálatra. Vannak ugyanis olyan bakteriális fertőzések, amelyeket antibiogram meghatározása nélkül is lehet eredményes kezelni: például a torokgyulladást okozó Streptococcus pyogenes (más néven A csoportú Streptococcus) törzsek mindegyike érzékeny penicillinre, ezzel az antibiotikummal tehát érzékenységi vizsgálat nélkül is lehet kezelni a fertőzést.  

Az érzékenységi vizsgálatot a változó mértékű rezisztenciát mutató kórokozókkal el kell végezni. Külön meg kell vizsgálni, melyek azok az antimikróbás szerek, amelyek gátolni tudják a szaporodásukat. Ez történhet úgy, hogy a baktérium és az antibiotikum együtt kerül a tenyésztő táptalajt tartalmazó kémcsőbe vagy agar lemezre, és megfigyeljük, mennyire gátolja az adott szer a mikróba szaporodását. Ugyanakkor ki lehet mutatni bizonyos bakteriális géneket is, melyek az egyes antibiotikumok elleni rezisztenciát okozzák. 

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az érzékenységi vizsgálatokat azért végezzük, hogy meghatározzuk, melyek azok az antibiotikumok, vagy gombaellenes szerek, amelyek gátolni tudják a fertőzést okozó baktériumok vagy gombák szaporodását. A vizsgálat eredményének ismeretében tudja a beteg kezelőorvosa kiválasztani azt a gyógyszert, amely a leghatékonyabb lesz a fertőzés leküzdésében.

    A fertőzések jelentős részénél szükség van az antibiogram meghatározására, mert a kitenyésztett baktériumok és gombák gyakran rezisztensek az általánosan használt antimikróbás szerekre, nem lehet előre tudni, melyek lesznek hatékonyak. Ez jellemző például a Staphylococcusokra és a Pseudomoas aeruginosára.

    Gyakran több kórokozót is ki lehet tenyészteni a fertőzés helyéről vett mintából, például a sebváladékokból. Ilyenkor az érzékenységi vizsgálat mutatja meg, van-e olyan antibiotikum, amely mindegyik kórokozóra hat, vagy több antimikróbás szer kombinációját kell alkalmazni. 

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Amikor az orvos tenyésztést rendel a vélhetően fertőzött területről vett mintából (sebváladékból, vizeletből, vérből), egyúttal érzékenységi vizsgálatot is kér. Ez természetesen csak akkor készül, ha a mintából kitenyészik egy vagy több kórokozó. Az is előfordul, hogy a fertőzés nem reagál a megkezdett terápiára, ilyenkor azért kéri a kezelőorvos az antibiogramot, hogy lássa, nem alakult-e ki valamelyik kórokozónál rezisztencia az adott gyógyszer ellen, és milyen másik, hatékonyabb antimikróbás szert válasszon.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A leleten általában a következő eredmények láthatók az antibiotikum neve mellett:

    • „E”= Érzékeny: valószínű (de nem biztos), hogy képes gátolni a mikróbát, alkalmas lehet a kezelésre
    • „M”=Mérsékelten érzékeny: magasabb dózisban vagy gyakoribb adagolással hatásos lehet, vagy olyan szerv fertőzése esetében hatásos, ahol az antibiotikum koncentrálódik
    • „R”=Rezisztens: nem tudja a vizsgált mikróba szaporodását gátolni, nem alkalmas a kezelésre.

    Ezeket a kategóriákat gyakran a minimális gátló koncentráció (MIC) meghatározásával állapítjuk meg. Ez azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, melyik az a legkisebb antibiotikum-koncentráció, amely még képes gátolni az adott baktérium szaporodását. Ilyenkor ez a antibiotikum koncentráció is fel van tüntetve a leleten (mértékegysége általában mikrogramm/milliliter), és mellette látható, hogy ez mit jelent a terápia szempontjából (érzékeny, mérsékelt vagy rezisztens).

    Ha több kórokozó is kitenyészett a mintából, a leleten mindegyiknek egyenként látható az antibiogramja. 

    A kezelőorvos azok közül a szerek közül választ, amelyek érzékenynek bizonyultak. Ha ilyen nincs, vagy a beteg allergiás azokra a gyógyszerekre, amelyekre a kórokozó érzékeny, olyan terápiát kell választani, amelyre a kórokozó legalább mérsékelten érzékeny. Ez megemelt gyógyszeradagot vagy hosszabb kezelést igényel, ezáltal a gyógyszermellékhatások veszélye is nő.

    Ritkán előfordul, hogy a kórokozó rezisztens minden olyan antibiotikumra, amely az adott fertőzés kezelésében szóba jön. Ilyenkor kombinált antibiotikus kezelést alkalmaznak intravénásan, ez gyakran hosszú ideig is eltart, és elég költséges.  A rezisztens baktériumok által okozott fetőzéseket néha nagyon nehéz vagy nem lehet eredményesen kezelni.

  • Mit kell még tudnom?

    Tenyésztésre és érzékenységi vizsgálatra az antimikróbás kezelés megkezdése előtt kell mintát venni, kivéve, ha a kezelés hatásosságát ellenőrzik.

  • Mennyi idő alatt készül el az eredmény?

    Ahhoz, hogy egy mintából sikerüljön kitenyészteni egy olyan tiszta baktériumtörzset, ami további vizsgálatokra alkalmas, 24-48 órára van szükség. A lassan szaporodó gombák és a tbc-t okozó mycobacteriumok sokkal hosszabb időt, néha 6-8 hetet igényelnek. A hagyományos antibiotikum érzékenységi vizsgálatok eredményét 18-24 óra után lehet értékelni, az újabb módszerek gyorsabb eredménykiadást tesznek majd lehetővé. A rezisztenciagéneket kimutató vizsgálatok különbözőek: néhány órától több napig tarthatnak.

     

    A tenyésztéses és érzékenységi vizsgálatok esetében a legnagyobb nehézséget a hosszú várakozási idő jelenti, ezért intenzív kutatás folyik új, gyorsabb módszerek kidolgozására.

  • Tenyésztéses vizsgálat nélkül is felírhat nekem az orvosom antibiotikumot?

    Igen. Vannak helyzetek, amikor a kezelőorvos megkezdi a kezelést, mielőtt az eredmény megérkezik, máskor tenyésztés nélkül, szaktudása és tapasztalata alapján rendelhet antibiotikumot. Biztosan ugyan soha nem lehet tenyésztés nélkül tudni, hogy az adott betegséget mely baktérium okozza, mégis vannak olyan fertőzések, amelyeknek hátterében nagyon gyakran ugyanaz a baktériumfaj áll. Például a húgyúti fertőzések leggyakoribb kórokozója az Escherichia coli baktérium. Tudva ezt, a kezelőorvos az E. colibaktériumok rezisztencia-tulajdonságainak ismeretében választja ki a várhatóan hatásos antibiotikumot.

     

    Olyan, életet veszélyeztető betegségeknél, mint az agyhártyagyulladás, azonnal meg kell kezdeni a kezelést, nincs idő a tenyésztés eredményére várni. Máskor nehéz mintát venni a tenyésztéshez, mint például középfülgyulladás esetében. Ilyenkor olyan terápiát választ az orvos, amely a fertőzés legvalószínűbb kórokozói ellen hatásos.

  • Hogyan válnak a mikróbák rezisztenssé a gyógyszerekkel szemben?

    A rezisztencia lehet veleszületett (természetes) vagy szerzett. A természetes rezisztencia a baktérium vagy gomba normál fizikai-genetikai tulajdonságának a része. A mikróbák nagyon gyorsan szaporodnak, rövid idő alatt több generációváltás történik.  Ezalatt mindig van esély arra, hogy genetikai módosulás (mutáció) révén antimikróbás rezisztencia alakuljon ki. Ha ez túlélési előnyhöz juttatja az adott mikróbát, a genetikai változás továbbadódik a következő generációkra.

     

    Szerzett rezisztencia szelekció révén is kialakulhat. Egy antimikróbás kezelés során először a legérzékenyebb kórokozók pusztulnak el. Ha a kezelést hamarabb abbahagyják, mint hogy az összes baktérium vagy gomba elpusztult volna, azok a kórokozók, amelyek életben maradnak, rezisztensek lesznek az adott gyógyszerre. Következő alkalommal ugyanez a szer hatástalan lesz, mert a túlélő mikróbákban és leszármazottaikban megmarad az ellenálló képesség az adott szerrel szemben. Ezért fontos, hogy az antibiotikumot a beteg az orvos által előírt ideig szedje még akkor is, ha tünetei enyhültek.

     

    A rezisztencia terjedhet a mikróbák között: rezisztens baktériumok átadhatnak géneket érzékeny társaiknak. Ez gyakori kórházi körülmények között, ahol sok beteget kezelnek antibiotikumokkal. A rezisztens baktériumtörzsek, mint például a methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) évtizedek óta növekvő súlyos problémát jelentenek a kórházakban, és egyre gyakoribbak kórházon kívül is.

     

    Rezisztens mikróbák bármely közösségben elterjedhetnek.  Ha egy baktériumtörzs egy vagy több gyógyszerrel szemben rezisztenssé válik, arra kell törekedni, hogy megakadályozzuk a terjedését, és hatásos szert kell találni ellene. A második vagy harmadik lehetőségként szóba jövő gyógyszerek általában drágábbak és több mellékhatással járnak. Ez nagy problémát jelent, amit tovább nehezít az a tény, hogy a mikróbák rezisztenssé válása gyorsabb folyamat, mint az új antimikróbás szerek kifejlesztése.

  • Létezik egyéb módszer a rezisztencia vizsgálatára?

    Bizonyos esetekben molekuláris biológiai módszerekkel ki lehet mutatni a mikróba génállományában azt a megváltozott gént (mutációt), amely képessé teszi a mikróbát arra, hogy az adott szer jelenlétében is szaporodjon. A methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) esetében például a  mecA gén felelős a methicillin, oxacillin, cefazolin, meropenem és sok más antibiotikummal szembeni rezisztenciáért. A mecA gént kimutató gyors molekuláris biológiai módszerek tenyésztés nélkül is ki tudják mutatni az MRSA baktériumot. Ha egy páciens hordozza ezt a baktériumot, megfelelő kórházhigiénés rendszabályokkal meg lehet akadályozni, hogy továbbadja a kórház többi betegének.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Street, T. (Updated 2014 March 13). Antimicrobial Susceptibility. Medscape. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/2103786-overview?pa=rOBA1lN0uZhjg0bJO6bD2AgpF2o0ma5fK6AeuJMPuepOQ4%2B%2BoTWGQm%2Be5C5zB%2BCc43mU9jD%2B1DtnxY47OmyybA%3D%3D. Accessed April 2018.

Arena, F. et al. (2015). Antibiotic Susceptibility Testing: Present and Future. Medscape. Available online at https://www.medscape.com/viewarticle/851528_1. Accessed April 2018.

Grigorenko, E. and Stalons, D. R. (2016 October 5). Addressing Antibiotic Resistance with Molecular Diagnostics. Clinical Lab Products.Available online at http://www.clpmag.com/2016/10/addressing-antibiotic-resistance-molecular-diagnostics/. Accessed April 2018.

Syal, K. et al. (2017). Current and Emerging Techniques for Antibiotic Susceptibility Tests. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5479269/. Accessed April 2018.

Vorvick, L. J. (Reviewed 2017 January 26). Sensitivity Analysis. MedlinePlus. Available online at https://medlineplus.gov/ency/article/003741.htm. Accessed April 2018.

Maurer, F. P. et al. (2017 March 30). Advances in Rapid Identification and Susceptibility Testing of Bacteria in the Clincal Microbiology Laboratory: Implications for Patient Care and Antimicrobial Stewardship Program. Infectious Disease Reports. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5391540/. Accessed April 2018.

(Updated 2017 December 7). Antibiotic Resistance Questions and Answers. Centers for Disease Control and Prevention. Available online at https://www.cdc.gov/antibiotic-use/community/about/antibiotic-resistance-faqs.html. Accessed April 2018.

(© 1995-2018). Antimicrobial Susceptibility, Anaerobic Bacteria, MIC. Mayo Medical Laboratories. Available online at https://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/56031. Accessed April 2018.

(© 2018). Anitmicrobial Susceptibility – mecA/mecC Genes by PCR. Arup Laboratories. Available online at http://ltd.aruplab.com/Tests/Pub/0060211. Accessed April 2018.

Rifai, N. et al. (© 2018). Tietz Textbook of Clinical Chemistry and Molecular Diagnostics, Sixth Edition. Antimicrobial Resistance and Testing Considerations for Key Bacterial Pathogens, pp . 173700014 – 173700024. Available online at https://expertconsult.inkling.com/read/rifai-tietz-textbook-clinical-chemistry-molecular-diagnost-6e/chapter-75/antimicrobial-resistance-and. Accessed April 2018.

(Updated 2018 April 2). About AR Laboratory Testing and Resources. Centers for Disease Control and Prevention. Available online at https://www.cdc.gov/drugresistance/laboratories.html. Accessed April 2018.

(2018 April 3). Containing Unusual Resistance. Centers for Disease Control and Prevention. Available online at https://www.cdc.gov/vitalsigns/containing-unusual-resistance/index.html. Accessed April 2018.

Antimicrobial Resistance. Association of Public Health Laboratories. Available online at https://www.aphl.org/programs/infectious_disease/Pages/Antimicrobial-Resistance.aspx. Accessed April 2018.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

(2004 April). The Problem of Antibiotic Resistance. National Institute of Allergy and Infectious Diseases [On-line information]. Available online at http://www.niaid.nih.gov/factsheets/antimicro.htm.

(2003 April 4). Antibiotic Resistance, A Growing Threat. US Food and Drug Administration [On-line information]. Available online at http://www.fda.gov/oc/opacom/hottopics/anti_resist.html.

(2004 February 19). Using Antibiotics Sensibly. Mayoclinic.com, Infectious Disease Center [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=FL00075.

(2003 November). Multidrug-Resistant Tuberculosis Fact Sheet. American Lung Association [On-line information]. Available online at http://www.lungusa.org/site/pp.asp?c=dvLUK9O0E&b=35815.

Bren, L. (2003 September, Revised). The Battle of the Bugs: Fighting Antibiotic Resistance. U.S. Food and Drug Administration, FDA Consumer magazine [On-line information]. Available online at http://www.fda.gov/fdac/features/2002/402_bugs.html.

Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods. 21st ed. McPherson RA and Pincus MR, eds. Philadelphia: 2007, Pp 1048-1057.

(March 14, 2009) MedlinePlus Medical Encyclopedia. Sensitivity Analysis. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003741.htm. Accessed May 2009.

Forbes, B. et. al. (© 2007). Bailey & Scott's Diagnostic Microbiology, Twelfth Edition: Mosby Elsevier Press, St. Louis, Missouri. Pp 187-214.

(2007 August 6). Get Smart: Know When Antibiotics Work, Frequently Asked Questions. CDC [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/getsmart/index.html. Accessed June 2009.

Sutphen, S (2007 August 30). Antibiotic Resistance in the Emergency Room: The First Line of Defense. Medscape CME [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/562056. Accessed 8-24-08.

Barclay, L. (2008 July 3). Medscape Medical Household Antibacterial Product Use May Promote Microbial Resistance. Medscape Medical News [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/577055. Accessed June 2009.

Nicasio, A. et. al. (2008 May 13). The Current State of Multidrug-Resistant Gram-Negative Bacilli in North America. Medscape from Pharmacotherapy [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/572674. Accessed June 2009.

(2009 August 27). Treatment Multi-drug Resistant and Extensively Drug-Resistant Tuberculosis: Current Status and Future Prospects. Medscape Reuters Health Information [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/706826. Accessed June 2009.

(© 1995-2013). Antimicrobial Susceptibility, Aerobic Bacteria, MIC. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Overview/8073. Accessed August 2013.

Vorvick, L. (Updated 2013 January 22). Sensitivity analysis. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003741.htm. Accessed August 2013.

Hazen, K. (Revised 2013 February). Susceptibility Testing. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed August 2013.

Street, T. and Schmidt, S. (Updated 2012 October 18) Antimicrobial Susceptibility. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2103786-overview. Accessed August 2013.

McPherson, R. and Pincus, M. (© 2011). Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods 22nd Edition: Elsevier Saunders, Philadelphia, PA. Pp 11117-1128.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?