Hivatalos név
Ciklosporin
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
17.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat a ciklosporin vérkoncentrációjának meghatározására szolgál, és segítséget nyújt a helyes adagolás alkalmazásához, a terápiás szint megállapításához és az esetleges toxikus szintek észleléséhez.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A ciklosporin kezelés megkezdésekor azonnal, rendszerint naponta vagy heti 2-3 alkalommal, majd a dózis beállítását vagy a fenntartó adag megállapítását követően rendszeresen.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérminta szükséges.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs speciális teendő. A mintát jellemzően 12 órával az utolsó gyógyszer bevétele után veszik le. A tervezett ciklosporin vizsgálat reggelén csak a vérvétel után vegye be a gyógyszert.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A vizsgálat a ciklosporin koncentrációját méri a vérben. A ciklosporin egy immunszuppresszív hatóanyag, amelyet arra alkalmaznak, hogy a szervezet természetes védekező mechanizmusait elnyomják. Szervtranszplantáción átesett betegeknél az immunrendszer a beültetett szervet idegenként ismeri fel, és csakúgy megtámadja, mint ahogy azt invazív baktériumokkal vagy vírusokkal tenné. A ciklosporin az immunrendszer bizonyos fehérvérsejtjeit képtelenné teszi arra, hogy az idegen szövet jelenlétére reagáljanak. Ily módon a beültetett szervnek jobbak az esélyei a fennmaradásra, és nem lökődik ki olyan könnyen a beteg szervezetéből. A ciklosporint rutinszerűen alkalmazzák vese, szív, máj és egyéb szervek átültetését követően. Kiderült, hogy a ciklosporin immunszuppresszív tulajdonsága bizonyos autoimmun betegségek és egyéb rendellenességek tüneteinek kezelésére is előnyösen kihasználható. Az említett állapotok közös vonása az, hogy az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit vagy szöveteit támadja meg. Ilyen esetekben a ciklosporin segít az immunválasz visszaszorításában, ezáltal a enyhíti a tüneteket. Ilyen állapotok például a reumatoid artritisz, pszoriázis, aplasztikus anémia és Crohn-betegség.

Amennyiben az orvos a tüneteket súlyosnak, kiterjedtnek és a munkaképességet befolyásoló mértékűnek ítéli, ciklosporint írhat fel. Alkalmazására általában akkor kerül sor, ha a tünetek más kezelésre vagy gyógyszerekre rendszerint nem javultak a várakozásnak megfelelően. A ciklosporin adagjait ezekben az esetekben nagy gondossággal kell beállítani, és a hatóanyag szintjét a vér tesztelésével rendszeresen monitorozni (követni) kell.

A vér ciklosporinszintjének meghatározásával megbizonyosodhatunk arról, hogy a hatóanyag szintje Önnél a terápiás tartományba esik. Amennyiben annak szintje túl alacsony, szervkilökődés fordulhat elő (traszplantációt követően), vagy a tünetek visszatérhetnek (autoimmun rendellenességeknél). Fontos arról is megbizonyosodni, hogy a koncentrációk nem túlságosan magasak, és nem  fognak toxikus tüneteket kiváltani.

Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából vett vérminta szükséges.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A ciklosporinvizsgálatot azért kéri orvosa, hogy vérében a hatóanyag szintjét meghatároztassa, és megbizonyosodjon arról, hogy annak koncentrációja a terápiás tartományon belül van, és toxikus értékeket nem ér el. A ciklosporin szintjének rendszeres követése több okból is fontos:

  • Más hatóanyagokhoz hasonlóan, nem mutatható ki szoros összefüggés a beadott ciklosporindózis és a hatóanyag vérszintje között.
  • A szájon át adagolt ciklosporin felszívódása és metabolizmusa betegenként, és akár ugyanazon betegnél is, a beadás idejétől és az elfogyasztott tápláléktól függően jelentős mértékben változhat.
  • A vérszintek a felírt ciklosporinkészítmény gyártója vagy kiszerelése függvényében is változhatnak. 
  • Transzplantált betegeknél a beültetett szerv megmaradásának biztosítása szempontjából különösen fontos, hogy a ciklosporinszintek közvetlenül a műtétet követően elég magas értékeket érjenek el ahhoz, hogy az átültetett szerv kilökődését megakadályozzák.
  • Reumatoid artritiszben vagy pszoriázisban szenvedő betegeknél a vérszinteknek elegendően magasaknak kell lenniük a tünetek azonnali enyhítéséhez.
  • Vesetranszplantáció esetén a vérszintek ismerete segítséget nyújthat abban, hogy a vese kilökődését a magas ciklosporinszintek okozta vesekárosodástól elkülönítsük.
  • A ciklosporin adagolása toxikus mellékhatásokkal is járhat, amelyek a vérszintek monitorozásával és túl magas értékek meghatározása esetén a dózis módosításával elkerülhetők.

A vér ciklosporinszintjének követésével az orvos jobban megbizonyosodhat arról, hogy minden páciens állapotának egyéni kezeléséhez megfelelő dózisú és kiszerelésű készítményt kap.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A ciklosporinvizsgálatot gyakrabban kérik a terápia kezdetén, az optimális adagolási rend megállapításáig általában naponta. Amint a megfelelő dózist sikerült beállítani, a hatóanyagszintek vizsgálata ritkábban is elegendő lehet, végül 1-2 havonta kerül rá sor. Transzplantált betegeknél  a terápia kezdetén gyakran magasabb ciklosporindózisokkal indítanak, majd azt a hosszú távú kezelés során csökkentik. Reumatoid artritisz vagy pszoriázis esetén, amennyiben a beteg a gyógyszert jól tűri, a dózis a tünetek további mérséklése érdekében növelhető. A vérszinteket a dózis változtatásakor mindig meg kell határozni. Ezen felül, a vizsgálat gyakorisága több faktortól függ, mint például az átültetett szerv típusa, a beteg életkora és általános egészségi állapota. Például egy májtranszplantált beteg rendszeresebb monitorozást igényel, mivel a ciklosporin főleg a májban metabolizálódik, és annak károsodott működése lassíthatja a ciklosporin kiürülését a vérből. A vizsgálatot gyakrabban kérhetik, ha szervkilökődés vagy vesetoxicitás gyanúja merül fel.

Mit jelent az eredmény?
A ciklosporin terápiás tartományát mind a hatóanyag szintjének mérésére használt módszer, mind a transzplantátum befolyásolja. Különböző minták vizsgálatával és különböző eljárásokkal kapott eredmények egymással nem összehasonlíthatók. Kezelőorvosa a vizsgálatot végző laboratóriummal konzultálva fogja megállapítani, hogy az Ön teszteredményei esetében mi tekinthető terápiás tartománynak. Az intézmények többsége szérum vagy plazma helyett teljes vért használ, és a legutolsó dózist követően 12 órával, vagy a következő adag beadását közvetlenül megelőzően vesz mintákat a maradványszintek meghatározására. Egyes laboratóriumi módszerek specifikusabbak az eredeti ciklosporin-hatóanyag kimutatására, míg mások a beadott hatóanyagon felül a metabolitok mennyiségét is mérik, azok értéktartománya tehát különböző lehet. Ha a maradványszintek a kívánt tartomány alá csökkennek, fennáll a transzplantátumkilökődés vagy a tünetek visszatértének veszélye. Amennyiben a kimutatott szintek a kívánt értékeket meghaladják, toxikus mellékhatások léphetnek fel.

A ciklosporintoxicitás néhány jele vagy tünete: 

  • vesekárosodás
  • magas vérnyomás
  • remegés
  • ínyvérzés, -duzzanat, -hiperplázia
  • fokozott szőrnövekedés (hirzutizmus)
  • a lipidek szintjének emelkedése a vérben (hiperlipidémia)

Transzplantációt követően, néha csúcskoncentrációk meghatározására kerül sor a dózis beadását követen 2 órával levett vérmintában. A ciklosporin magas szintje ezekben a mintákban jól korrelál a kilökődés alacsony előfordulási gyakoriságával, különösen a transzplantációs beavatkozást követő első évben.

Mit kell még tudnom?
Mivel a ciklosporin terápiás tartománya a laboratórium által alkalmazott vizsgálómódszer függvényében változhat, ajánlott, hogy vérmintáját mindig ugyanabban az intézményben teszteljék a kezelés teljes időtartama alatt. Az eredmények így sokkal következetesebbek, és a megadott terápiás tartománnyal sokkal jobban összehasonlíthatóak lesznek.

Szervátültetésektől eltérő állapotokban, a ciklosporint más gyógyszerekkel, például nem szteroid gyulladásgátlókkal (NSAID-ok) együtt is adhatják. Transzplantációs esetekben a ciklosporint a kilökődést gátló egyéb gyógyszerek mellett alkalmazhatják. Ezek a gyógyszerek hatásukat együttesen kifejtve segítenek javítani az Ön állapotán. Amennyiben más gyógyszert is szed, feltétlenül tudassa a ciklosporin szinteket monitorozó orvossal.  

A ciklosporin károsíthatja a veséket, különösen magas vérszintek vagy tartós alkalmazás esetén. Ezért orvosa további vizsgálatokat kérhet veseműködésének ellenőrzésére. Egyes esetekben a vérlipid szintek emelkedését írták le, és a ciklosporin kezelés a májműködést is befolyásolhatja. Kezelőorvosa további laboratóriumi vizsgálatokat kérhet az emelkedett lipidszintek vagy májérintettség kimutatására.

Gyakori kérdések

Meddig kell szednem a ciklosporint?
A transzplantált betegek a ciklosporinkezelést általában addig kapják, ameddig ez a választott terápia számukra. Amennyiben kilökődés jeleit észlelik, másik immunszuppresszív hatóanyag alkalmazására térhetnek át, még abban az esetben is, ha a vérszint a terápiás tartományon belül van. Ezen felül minél tovább kapja a páciens a ciklosporint, annál nagyobb az esélye toxikus mellékhatások jelentkezésének, ezért az orvos 2-3 évet meghaladó ciklosporinkezelést követően a transzplantált betegnél másik gyógyszerre való áttérés mellett dönthet.

Autoimmun betegségben, például reumatoid artritiszben, Chron-betegségben vagy pszoriázisban szenvedő betegek csak akkor részesülnek ciklosporinkezelésben, ha akut tüneteik vannak, és egyéb terápiás próbálkozások nem bizonyultak hatékonynak. Egy évnél tovább tartó ciklosporinkezelés ezeknél a pácienseknél nem javallt, mivel a kezelés időtartamával a toxikus mellékhatások kockázata is nő. Tanácsosabb rövid távú vagy 12 hetes intermittáló kezelési szakaszok alkalmazása.

2. Ki rendelheti a ciklosporinvizsgálatokat?
A ciklosporinszinteket rendszerint a gyógyszerrel kezelni kívánt állapotról vagy betegségről speciális ismeretekkel rendelkező orvosok követik. Ezek a szekemberek alapos ismeretekkel rendelkeznek a ciklosporinról, jártasak annak terápiás alkalmazásában, és ismerik a gyógyszerszintek követésének jelentőségét. Lehet, hogy az Ön családorvosa vagy artritisz, vagy pszoriázis betegségét kezelő orvosa is közéjük tartozik.

3. Megmérhetem otthon ciklosporinszintemet?

Nem, ahhoz, hogy a ciklosporinvizsgálattal pontos eredményeket kapjunk, különleges kezelésre, összetett eljárások és berendezések alkalmazására van szükség.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe