Más néven
Down-kór
21-es triszómia
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 31.07.2020.
Milyen betegség a Down-kór?

A Down-kór különböző rendellenességeknek és tüneteknek olyan együttese, amely egy hibás sejtosztódásból adódó számfeletti 21-es kromoszóma miatt jön létre. A hibás osztódás a fogantatás előtt vagy közvetlenül utána történik, és jelentősen kihat a testi és szellemi fejlődésre. A Down-kór az egyik leggyakoribb és legismertebb kromoszóma-rendellenesség, egyben a tanulási zavarok leggyakoribb genetikai oka.

A kromoszómák tartalmazzák testünk genetikai tervrajzát. A legtöbb sejt 23 pár, összesen 46 kromoszómát tartalmaz, amelyből a 23. pár vagy két X (nőknél), vagy egy X és egy Y (férfiaknál). Ez a 46 kromoszóma akkor áll össze, amikor a 23 db-os készletet tartalmazó petesejtet megtermékenyíti egy szintén 23 kromoszómát hordozó spermium. Ekkor a megtermékenyített petesejt egymás után osztódni kezd, növekszik, és magzattá fejlődik.

  • A Down-szindróma eseteinek nagyobb része úgy jön létre, hogy a petesejt vagy a hímivarsejt képződésekor az osztódó sejtben a 21-es kromoszóma két példánya nem válik szét rendesen, így a keletkező ivarsejtbe eggyel több jut. Ez a jelenség a nondiszjunkció. A számfeletti kromoszómapéldány a megtermékenyült petesejt részévé válik, és az embrió minden sejtjébe bemásolódik. A Down-szindrómának ezt a formáját (tiszta) 21-es triszómiának hívjuk, mert az embrió a 21-es kromoszómából két példányt kap az egyik szülőjétől, és 1 példányt a másiktól. Ide tartozik az esetek mintegy 95%-a.
  • Ritkábban a hiba a megtermékenyülés után, a fejlődő embrióban jön létre. Ahogy növekszik a magzat, a sejtek egy részében 47, másokban 46 kromoszóma lesz. A Down-kórnak ezt a formáját mozaikos 21-es triszómiának hívjuk. Ez a legritkább forma, az esetek csak 1%-át képezi.
  • A Down-szindróma egy harmadik, ritka formája: transzlokációs 21-es triszómia. A megtermékenyülés előtt vagy alatt a 21-es kromoszómának egy darabja hozzáragad egy másik kromoszómához. Bár a magzatnak szám szerint 46 kromoszómája van, a sejtekben mégis ott van egy további rész a 21-es kromoszómából. Ez a forma teszi ki az esetek maradék 4%-át.

Ha valakiben többlet van a 21-es kromoszóma genetikai anyagából, annak okától függetlenül valamilyen fokban kialakul nála a Down-szindróma. Az viszont egyénenként változik, hogy mely tünetek és szervi problémák milyen arányban mutatkoznak.

Hazánkban a Down-szindróma regisztrált gyakorisága másfél ezrelék körül van. Az egyetlen ismert kockázati tényező a Down-kóros gyermek születésére az anya életkora. Az anya életkorának emelkedésével jelentősen növekszik annak az esélye, hogy Down-kóros magzata lesz.

Az alábbi táblázat az anyai életkor szerinti kockázatot foglalja össze:

Anya életkora Down-szindrómás magzat születésének kockázata
20 év 0,07%
30 év 0,1%
40 év 1,2%
45 év 2,9%

Mivel azonban a legtöbb gyermeket fiatal anyák szülik, a Down-kóros csecsemők 80%-a 35 év alatti anyától születik.

Nincs arra bizonyíték, hogy a terhesség előtt vagy alatt ható környezeti tényező vagy bármilyen tevékenység okozhatna Down-szindrómát. Bár a Down-szindróma genetikai betegség, egyedül a transzlokációs triszómia öröklődhet.

Accordion Title
Mit kell tudni a Down-szindrómáról?
  • Jelek és tünetek

    A Down-szindrómának számos tipikus jegye és tünete van. Nem mutatkozik mindegyik minden gyermeknél, és a megnyilvánulás mértéke is nagyon változó. A főbb külső jelek és tünetek az alábbiak:

    • kis fej, alacsonyan álló fül
    • rövid nyak, a tarkónál hurkás bőr
    • mongoloid szemrés, a belső szemzugban bőrredő, széles, lapos arc, rövid orr
    • kis száj, kiálló nyelv
    • Brushfield-foltok: fehér pontok a szem szivárványhártyáján
    • rövid, kicsi, de széles kéz és láb, a tenyéren egyetlen keresztbarázda
    • rövid ujjak, abnormális kisujjcsont
    • gyenge izomtónus
    • laza ízületek
    • atlantoaxialis instabilitás (az első két nyaki csigolya elmozdulása)
    • fejlődési lemaradás (a fejlődési mérföldkövek megkésett elérése)

    A gondolkodási és tanulási nehézség (értelmi fogyatékosság) az enyhétől a középsúlyosig terjed, és a következőkben nyilvánulhat meg:

    • figyelemhiány
    • hiperaktivitás
    • gyenge ítélőképesség
    • romboló vagy impulzív viselkedés
    • nyelvi és beszédfejlődési zavar
    • szorongás
    • alvási zavarok
  • Társuló betegségek

    A Down-szindrómások az általános népességhez viszonyítva hajlamosabbak bizonyos betegségekre. Ezek közül némely rendellenességek jelen lehetnek születéskor, mások gyermekkorban vagy felnőttkorban lépnek fel, vagy egyáltalán nem alakulnak ki. Ezeknek a lehetséges kórfolyamatoknak tudatában kell lenniük az orvosoknak és a családtagoknak is, mert a Down-szindrómás egyének nem mindig képesek panaszaikat előadni, illetve váratlan módon fejezhetik ki azokat.

    Példák a Down-szindrómához társuló rendellenességekre:

    • figyelemhiány-hiperaktivitás zavar (ADHD)
    • autizmusspektrum-zavar
    • fogbetegségek
    • emésztőrendszeri problémák (pl. ételintoleranciák, székrekedés, bélelzáródás, lisztérzékenység-hajlam (mintegy 16%-uk cöliákiás)
    • csökkent hallás
    • szívfejlődési rendellenességek és szívbetegségek (csaknem 50%-uknál)
    • gyakori vagy krónikus légúti infekciók, középfül-gyulladás, megfázás, hörghurut, mandulagyulladás, tüdőgyulladás
    • hajlam vérképzőrendszeri betegségekre (myelodysplasiás szindróma, leukémia)
    • korai öregedés, hanyatló értelmi képességek, Alzheimer-kór (50 éves korra kb. 30%-uknál, 60 éves korra kb. 50%-uknál)
    • epilepsziás rohamok
    • alvási apnoe (50-100%)
    • gerincvelő-kompresszió
    • pajzsmirigy-betegség (a gyerekek kb. 10%-ánál, a felnőttek 13-50%-ánál)
    • látásproblémák, pl. szürkehályog (több mint 50%-uknál)
  • Laboratóriumi vizsgálatok

    Szűrő- és diagnosztikai tesztek

    Szűrő- és diagnosztikai teszteket már a terhesség alatt lehet végezni. A szűrőtesztek nem diagnosztikusak. Ha a szűrőteszt alapján nagyobb az esély arra, hogy a magzat Down-szindrómás, akkor diagnosztikai vizsgálatot javasolnak (pl. magzatvízből). Hazánkban az EMMI szakmai irányelve („a Down-kór prenatális szűréséről és diagnosztikájáról”) alapján a rutin terhesgondozás része a Down-kór szűrése.

    Prenatális szűrőtesztek

    • A nem invazív prenatális szűrőteszttel (NIPT) a méhlepényből származó, az anya vérében keringő szabad magzati DNS-t vizsgálják. Már a 10. terhességi héttől végezhető, és elsősorban azoknak ajánlott, akiknél magasabb a magzati Down-szindróma kockázata.
    • Első trimeszterbeli kombinált szűrés: ultrahangos tarkóredő-mérés (lásd lejjebb), PAPP-A (pregnancy-associated plasma protein A) és szabad vagy teljes béta-hCG (humán choriogonadotropin). Általában 11-14 hetes terhességnél végzik.
    • Második trimeszterbeli biokémiai szűrőteszt (hármas vagy négyes teszt): alfa-fötoprotein (AFP), humán choriogonadotropin (hCG), nem konjugált ösztriol (uE3), valamint négyes teszt esetén inhibin A. 15-20 hetes korban végzik.
    • Szekvenciális vagy integrált szűrés: kombinált első- és második trimeszterbeli tesztek a magzati velőcsőzáródási rendellenesség, a Down-szindróma és a 18-as triszómia szűrésére. Az egyes teszteket a fentieknek megfelelő időszakban végzik.

    Prenatális diagnosztika

    Ha a szűrővizsgálatok nagyobb kockázatot jeleznek, prenatális (születés előtti) diagnosztikai vizsgálatokra kerülhet sor. Ennek során a magzatvízből vagy a magzat körüli szövetekből mintát vesznek, és mikroszkópos kromoszómavizsgálattal vagy kromoszomális mikrocsippel megnézik, van-e többlet a 21-es kromoszómából. A mintavételnek van egy kis (1%) kockázata: fertőzés vagy vetélés léphet fel. A magzati mintát az alábbi módokon és időzítéssel nyerhetik:

    • magzatboholy-mintavétel (CVS) – 9-11 hetes terhességi korban
    • magzatvíz-mintavétel (amniocentézis) – 14 hetes korban vagy azon túl
    • köldökzsinórvér-vétel a hasfalon át – 18 hetes korban vagy azon túl

    Születés utáni diagnosztika

    A születés után a diagnózisra általában a külső jegyek hívják fel a figyelmet. Ezek a jellemzők azonban nem Down-szindrómás újszülötteknél is előfordulhatnak. Ezért diagnosztikai vizsgálat céljából vért vesznek a csecsemőtől, és elemzik a kromoszómáit:

    • kromoszómavizsgálat (kariotipizálás) – a vérminta sejtjeit tenyésztik, majd megnézik, van-e többlet a 21-es kromoszómából; ezzel megállapítható, hogy Down-szindróma fennáll-e, illetve az milyen típusú

    A születés előtti szűrést és diagnosztikát azért végzik, hogy magzati korban felismerjék a betegséget, ezzel segítve a terhes anyát, családját és orvosait a terhesség vezetését illető döntések meghozatalában.

    A kísérőbetegségek vizsgálatai

    Vannak vizsgálatok, melyeket a Down-szindrómában gyakran előforduló kísérőbetegségek kimutatására végeznek. Utóbbiak közül van, amelyik már születéskor jelen van, míg mások később alakulnak ki. Felismerésükre különböző laboratóriumi tesztekre lehet szükség, például:

    • TSH és/vagy T4:  pajzsmirigybetegség, elsősorban az elégtelen működés kimutatására. A zavar a Down-kóros egyénben bármilyen életkorban kialakulhat, így a szűrést már újszülöttkorban elvégzik, majd később rendszeresen ismétlik.
    • Teljes vérkép: fertőzések, vérszegénység, esetleg vérképzési zavarok (mielodiszplázia, leukémia) kimutatására
    • Cöliákia specifikus antitestek vizsgálata: már 2 éves kor alatt ajánlott, ha a Down-kóros gyermek lisztérzékenység jeleit mutatja.

     

    Nem laboratóriumi vizsgálatok

    Terhesség alatt

    • Tarkóredő-vastagság: a magzat gerince és a tarkó bőre közötti folyadék ultrahangos mérése; nem diagnosztikus, de Down-szindróma esetén nagyobb lehet ez a vastagság. A vizsgálatot és az értékelést speciálisan képzett szakember végzi. Általában az első trimszterbeli szűrővizsgálatok részét képezi.
    • Második trimeszterbeli, ún. „genetikai ultrahang”: a magzat fejlődésének követése és a fejlődési rendellenességek, pl. a szív és az emésztőrendszer hibáinak szűrése

    Újszülöttkorban

    • Szívultrahang és mellkasröntgen: szívfejlődési rendellenességek kimutatására
    • ultrahang és/vagy MRI: pl. veleszületett szívhiba vagy emésztőrendszeri elzáródás gyanúja esetén
    • hallásvizsgálat
  • Kezelés

    A Down-szindrómát jelenleg nem lehet sem megelőzni, sem gyógyítani. A kezelés egyénre szabva, a tünetekre irányul. A Down-kórral született csecsemők 25-30%-a egy éves kora előtt meghal, de a diagnózis mihamarabbi felállítása lehetővé teszi, hogy a család és az orvosok együttműködve mindjárt a születéstől kezdve figyeljék a csecsemőt, és felkészülhessenek a felmerülő egészségi problémák megoldására. A kezelések lehetnek sebészi beavatkozások, például a szívhibák helyreállítása vagy a bélrendszeri akadály eltávolítása, de lehet gyógyszeres kezelés indítása, például pajzsmirigyzavar esetén.

    Fontos a Down-szindrómás emberek gondos megfigyelése, a felmerülő akut és krónikus problémák azonnali kezelése, valamint korai fejlesztés az egyéni lehetőségek maximalizálására. Az érintettek körében a jelek, tünetek, egészségi problémák és képességek széles skálán mozognak. Az érintett családoknak szorosan együtt kell működni az orvosokkal és egyéb segítőkkel, igazodva az érintett személy egyéni szükségleteihez.

    Hazánkban a Down-szindrómásokat és családjaikat a Down Alapítvány révén tanácsadó központ, segítő szolgálat, ambulanciák, fejlesztő központok segítik a testi, kommunikációs és értelmi képességek fejlesztésében.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

What is Down Syndrome? National Down Syndrome Society. Available online at https://www.ndss.org/about-down-syndrome/down-syndrome/. Accessed on July 3, 2019.

Data and Statistics on Down Syndrome. Centers for Disease Control and Prevention. Available online at https://www.cdc.gov/ncbddd/birthdefects/DownSyndrome/data.html. Accessed on July 3, 2019.

[July 2018] Having a Baby After Age 35: How Aging Affects Fertility and Pregnancy. The American College of Obstetricians and Gynecologists. Available online at https://www.acog.org/Patients/FAQs/Having-a-Baby-After-Age-35-How-Aging-Affects-Fertility-and-Pregnancy?IsMobileSet=false. Accessed on July 3, 2019.

[Jan. 31, 2017] What Are Common Symptoms of Down Syndrome. National Institute of Child Health and Human Development. Available online at https://www.nichd.nih.gov/health/topics/down/conditioninfo/symptoms. Accessed on July 6, 2019.

[April 30, 2018] Down Syndrome. Medscape. Available online at https://emedicine.medscape.com/article/943216-overview. Accessed on July 6, 2019.

Down Syndrome Tests. MedlinePlus. Available online at https://medlineplus.gov/lab-tests/down-syndrome-tests/. Accessed on July 6, 2019.

[July 2017] Prenatal Genetic Screening Tests. The American College of Obstetrics and Gynecology. Available online at https://www.acog.org/Patients/FAQs/Prenatal-Genetic-Screening-Tests?IsMobileSet=false#first. Accessed on July 6, 2019.

[January 2013] First Trimester Maternal Serum Screening Using Biochemical Markers PAPP-A and Free β-hCG for Down Syndrome, Patau Syndrome and Edward Syndrome. Indian Journal of Clinical Biochemistry. Available online at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3547446/. Accessed on July 6, 2019.

Understanding a Diagnosis of Down Syndrome. National Down Syndrome Society. Available online at https://www.ndss.org/resources/understanding-a-diagnosis-of-down-syndrome/. Accessed on July 6, 2019.

Korábbi áttekintések során használt források

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition]. Pp 382-383.

(2005 March 29, Updated). Facts About Down Syndrome. National Institute of Child Health & Human Development [On-line information]. Available online at http://www.nichd.nih.gov/publications/pubs/downsyndrome/down.htm.

Van Cleve, S. and Cohen, W. (2006 January 27). Part I: Clinical Practice Guidelines With Down Syndrome From Birth to 12 Years. Medscape from J Pediatr Health Care. 2006;20(1):47-54 [On-line journal article]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/521906?src=search.

(© 2005). Down Syndrome Facts. National Association for Down Syndrome [On-line information]. Available online at http://www.nads.org/pages/facts.htm.

Sondheimer, N., Updated (2005 April 20). Down syndrome. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000997.htm.

(2005 September, Reviewed). Down syndrome. Genetics Home Reference [On-line information]. Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition%3Ddownsyndrome.

Cleary-Goldman, J. and Malone, F. (2005 September 26). Advances in Prenatal Diagnosis. Medscape from Appl Radiol. 2005;34(9):8-18. [On-line journal article]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/513126?src=search.

(2006 January 6). Improved National Prevalence Estimates for 18 Selected Major Birth Defects --- United States, 1999—2001. MMWR 54(51&52); 1301-1305 [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5451a2.htm.

Barclay, L. and Nghlem, H. (2005 November 9). Eleven Weeks May Be the Best Time to Screen for Down's Syndrome. Medscape Medical News [On-line CME]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/516329?src=search.

(2003 February 1, Reviewed). Down Syndrome. Merck Manual Home Edition [On-line information]. Available online through http://www.merck.com.

Smith, D. (2001 September 15). Health Care Management of Adults with Down Syndrome. American Family Physician [On-line journal]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20010915/1031.html.

(2004 December, Reviewed). Down Syndrome. March of Dimes Fact Sheet [On-line information]. Available online at http://www.marchofdimes.com/professionals/681_1214.asp.

(2004 January). Down Syndrome. National Dissemination Center for Children with Disabilities [On-line information]. Available online at http://www.nichcy.org/pubs/factshe/fs4txt.htm.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

(2006 August 18, Updated). Facts About Down Syndrome. National Institute of Child Health & Human Development [On-line information]. Available online at http://www.nichd.nih.gov/publications/pubs/downsyndrome.cfm. Accessed on 2/25/07.

(2007 January 2). New Recommendations for Down Syndrome Call for Screening of All Pregnant Women [On-line information]. Available online at http://www.acog.org/from_home/publications/press_releases/nr01-02-07-1.cfm. Accessed on 2/25/07.

(2007 February 16, Updated). Down Syndrome. National Institute of Child Health & Human Development [On-line information]. Available online at http://www.nichd.nih.gov/health/topics/Down_Syndrome.cfm/. Accessed on 2/25/07.

(03/2002). Chromosomal Abnormalities. March of Dimes [On-line information]. Available online at http://www.marchofdimes.com/professionals/681_1209.asp. Accessed on 2/25/07.

Van Cleve, S. and Cohen, W. (2006 January 27). Part I: Clinical Practice Guidelines with Down Syndrome from Birth to 12 Years. Medscape from J Pediatr Health Care 2006;20(1):47-54 [On-line Journal]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/521906. Accessed on 2/17/07.

Van Cleve, S., Cannon, S., and Cohen, W. (2006 May 30). Part II: Clinical Practice Guidelines for Adolescents and Adults with Down Syndrome 12-21 Years. Medscape from J Pediatr Health Care 2006;20(3):198-205 [On-line Journal]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/532190. Accessed on 2/17/07.

(2003 February, Revision). Down Syndrome. Merck Manual of Medical Information – Second Home Edition [On-line Journal]. Available online at http://www.merck.com/mmhe/print/sec23/ch266/ch266b.html. Accessed on 2/17/07.

(2004 June). Maternal Blood Screening for Down Syndrome and Neural Tube Defects. March of Dimes [On-line information]. Available online at http://www.marchofdimes.com/professionals/681_1166.asp. Accessed on 2/25/07.

ACOG Practice Bulletin. Obstetrics & Gynecology 109: 217-227 (2007).

(Updated 2010 May 25). Down Syndrome. National Institute of Child Health & Human Development [On-line information]. Available online at http://www.nichd.nih.gov/health/topics/Down_Syndrome.cfm. Accessed January 2011.

Chen, H. (Updated 2010 March 22). Down Syndrome. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/943216-overview. Accessed January 2011.

(Reviewed 2010 December 20). Learning About Down Syndrome. National Human Genome Research Institute [On-line information]. Available online at http://www.genome.gov/19517824. Accessed January 2011.

(2010 February 2). Down Syndrome. Centers for Disease Control and Prevention, Birth Defects [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/ncbddd/birthdefects/DownSyndrome.htm. Accessed January 2011.

Mayo Clinic Staff (2009 April 7). Down Syndrome. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/down-syndrome/DS00182. Accessed January 2011.

(2009 July). Down Syndrome. March of Dimes [On-line information]. Available online at http://www.marchofdimes.com/baby/birthdefects_downsyndrome.html. Accessed January 2011.

(Reviewed 2008 June). Down Syndrome, Genetics Home Reference [On-line information]. Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition/down-syndrome. Accessed January 2011.

Birth Defects. March of Dimes. Available online at http://www.marchofdimes.com/baby/down-syndrome.aspx. Accessed July 28, 2014.

Down Syndrome Facts. National Down Syndrome Society. Available online at http://www.ndss.org/Down-Syndrome/Down-Syndrome-Facts/. Accessed July 28, 2014.

Down Syndrome and Celiac Disease. National Foundation for Celiac Awareness. Available online at http://www.celiaccentral.org/Celiac-Disease/Related-Diseases/Down-Syndrome/48/. Accessed July 27, 2014.

Facts about Down Syndrome. Centers for Disease Control and Prevention. Available online at http://www.cdc.gov/ncbddd/birthdefects/DownSyndrome.html. Accessed July 27, 2014.

How is Down Syndrome Diagnosed? Down Syndrome Association of Charlotte. Available online at http://www.dsa-gc.org/about_ds/diagnosis/. Accessed July 28, 2014.

Understanding a Diagnosis of Down Syndrome. National Down Syndrome Society. Available online at http://www.ndss.org/Resources/New-Expectant-Parents/Understanding-a-Diagnosis-of-Down-Syndrome/. Accessed July 28, 2014.

What is Down Syndrome? Genetics Home Reference. Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition/down-syndrome. Accessed July 28, 2014.

The Use of Chromosomal Microarray Analysis in Prenatal Diagnosis. The American Congress of Obstetricians and Gynecologists. Available online at https://www.acog.org/Resources-And-Publications/Committee-Opinions/Committee-on-Genetics/The-Use-of-Chromosomal-Microarray-Analysis-in-Prenatal-Diagnosis. Accessed July 27, 2014.

Lott, I.T. Cognitive deficits and associated neurological complications in individuals with Down's syndrome. June 2010. Lancet Neurology, Vol. 9. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed?term=20494326. Accessed July 2014.

Parker SE, et al. National Birth Defects Prevention Network. Updated national birth prevalence estimates for selected birth defects in the United States, 2004-2006. Birth Defects Res A Clin Mol Teratol. 2010;88:1008-16. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20878909. Accessed July 27, 2014.

(Updated April 9, 2014) Eunice Kennedy Shriver National Institute of Child Health and Human Development. Down Syndrome: Condition Information. Available online at http://www.nichd.nih.gov/health/topics/down/conditioninfo/Pages/symptoms.aspx. Accessed September 2014.