A vér megnövekedett ammónia szintjének kimutatására, melynek hátterében súlyos májbetegség, veseelégtelenség, vagy bizonyos ritka, genetikailag meghatározott urea-ciklus zavarok állhatnak; viselkedés-és tudatzavarok oki tisztázására; hepatikus enkefalopátia (májkóma) vagy Reye-szindróma kórisméjének felállítására.
Ammónia
Ammónia
Más néven
NH3
Hivatalos név
Ammónia, plazma
A cikk utoljára módosult: 11.06.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Amennyiben egy májbetegnél vagy veseelégtelenségben szenvedő páciensnél tudatzavar vagy kóma alakul ki; gyakori hányás és letargia kialakulásakor újszülötteknél; gyermekeknél, amennyiben egy vírusos megbetegedést (nátha, bárányhimlő) követően 1 héttel nem szűnő hányás és szokatlan aluszékonyság alakul ki.
Milyen mintára van szükség?
A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.
A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?
A vérvétel előtt ne dohányozzon.
Accordion Title
Gyakori kérdések
-
Mire való a vizsgálat?
A vér megnövekedett ammónia szintje súlyos májbetegségre, veseelégtelenségre, Reye-szindrómára vagy az urea-ciklus ritka genetikai rendellenességére utalhat. A vizsgálat segíthet a viselkedés- és tudatzavarok oki tisztázásában.
Az ammónia a szervezetben normál körülmények között is keletkező végtermék. Elsődlegesen a bakteriális fehérjeemésztés eredményeként képződik. Amennyiben a máj ill. a szervezet ammónia lebontása és – ürítése zavart szenved, az ammónia a vérben felhalmozódik és az agyba jutva toxikus hatást fejt ki.
A vér ammónia-, továbbá a plazma glükóz-, és elektrolitszintek vizsgálata, valamint a vese- és májfunkciós tesztek elvégzése együttesen segíthetik a kóma hátterének tisztázását, illetve támogathatják a Reye-szindróma vagy a hepatikus enkefalopátia diagnózisát. A vér ammónia szintjének mérése segítheti az urea-ciklus ritka örökletes rendellenességének felismerését és az állapot súlyosságának megítélését is.
Amennyiben Ön több információt szeretne megtudni a Reye-szindrómával, a hepatikus enkefalopátiával vagy az urea-ciklus zavaraival kapcsolatban, nézze meg a „Mit vizsgálunk?” fejezetet vagy a kapcsolódó oldalakhoz tartozó vizsgálatokat, állapotokat.
A kezelőorvosok egy része a vér ammónia szintjének vizsgálatával a hepatikus enkefalopátia kezelésének hatékonyságát követi, azonban ennek klinikai hasznossága nem bizonyított egyértelműen. Mivel az ammónián túlmenően számos egyéb toxikus metabolit is felhalmozódhat a vérben és az agyban, ezért a vér ammónia szintje gyenge összefüggést mutat az állapot súlyosságával.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A vér ammónia szintjének vizsgálata indokolt lehet abban az esetben, ha egy újszülött néhány nappal a születése után az alábbi tünetekkel bír:
- Irritabilitás
- Hányás
- Letargia
- Görcsroham
A vér ammónia szintjének mérése indokolt lehet abban az esetben is, ha egy gyermeknél vírusos megbetegedést követően (pl. influenza vagy bárányhimlő) a fenti panaszokat észlelik, vagy Reye-szindróma gyanúja merül fel.
Felnőttkori tudatállapot változás, dezorientáció, aluszékonyság vagy kóma felléptekor és egyidejű máj- vagy vesebetegség megléte esetén a vér ammónia szintjének mérése segíthet a tudatzavar oki tisztázásában. Stabil májbetegségben szenvedőknél hirtelen állapotrosszabbodáskor vér ammónia szint mérés, valamint májfunkciós tesztek elvégzése lehet indokolt.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
A vér jelentősen emelkedett ammónia szintje utalhat a szervezet elégtelen ammónia lebontására és kiválasztására, ami okozhatja a beteg panaszait.
Csecsemőkorban az extrémen emelkedett vér ammónia szint örökletes urea-ciklus zavarra utalhat, emellett kialakulhat újszülött kori hemolitikus betegségben is. Átmeneti, mérsékelt ammónia szint növekedés viszonylag gyakori újszülött korban, mely tünetmentes is lehet.
Tünetekkel rendelkező gyermekek és serdülők esetén az egyidejűleg mért megnövekedett ammónia és csökkent plazma glükóz szintek Reye-szindróma gyanúját vethetik fel. A gyermekekben mért magas ammónia szint ezenkívül az urea-ciklus örökletes enzimzavarára is utalhat.
A gyermek-és felnőttkorban mért emelkedett ammónia szint máj-vagy vesekárosodásra és következményes agyi érintettségre utalhat. Kiváltó okként gyakran egy akut vagy krónikus megbetegedés szolgál, melynek következtében a nagy mennyiségben képződő ammóniát képtelen lebontani a szervezet.
Amennyiben a vér ammónia szintje a normál tartományban van és a betegnek panaszai vannak, a tünetek hátterében más ok keresendő. Fontos tudni azonban, hogy a referencia tartományon belüli ammónia koncentráció nem zárja ki a hepatikus enkefalopátiát. Az ammónián túl más anyagcsere termékek is felhalmozódhatnak az agyban, melyek hozzájárulhatnak a mentális funkció változásához és a tudatzavarhoz. Emellett az agyban felhalmozódott ammónia mennyisége jóval nagyobb lehet, mint a vérben mért szint, emiatt a beteg panaszai nem mindig állnak összefüggésben a vérben mért ammónia szinttel.
Csökkent ammónia szint mérhető esszenciális (ismeretlen eredetű) és malignus (hirtelen és gyorsan kialakuló) magas vérnyomás betegségben.
-
Mit kell még tudnom?
Megnövekedett vér ammónia szint mérhető még az alábbi kórállapotokban, illetve esetekben:
- Gyomor-bélrendszeri vérzés – a vörösvértestek a bélben hemolizálnak, ezáltal fehérje válik szabaddá.
- Megerőltető izommunka során ammónia képződik, míg a pihenési fázisban az izom ammóniát vesz fel.
- Érszorító (strangulátor) alkalmazása vérvétel során – a levett vérminta ammónia szintje megnövekedhet.
- Alkohol fogyasztása, valamint bizonyos gyógyszerek (barbiturátok, vízhajtók, valproinsav és narkotikumok) használata során.
- Dohányzás alkalmával.
Bizonyos antibiotikumok, mint a neomycin használata során csökkent vér ammónia szint mérhető.
Artériás vérből is meghatározható az ammónia szintje, azonban erre ritkábban kerül sor, annak ellenére, hogy a kezelőorvosok egy része ezt klinikailag hasznosabbnak tartja.
-
Az ammónia teszt az ammóniamérgezés felismerésére és a mérgezett beteg állapotának követésére is használható?
Az esetek többségében az ammónia az expozíció helyén fejti ki a hatását, égési sérülést vagy irritációt okozva, és az „Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR)” (Mérgező Anyagok és Betegségek Nyilvántartási Hivatala) adatai alapján nem a szervezet egészére ható méregként viselkedik. A gyári, tömény ammónia, folyékony vagy légnemű halmazállapotban, sokkal súlyosabb égési sérülést idézhet elő, mint az ammónia háztartási, hígított formája. Mindkét esetben számolni kell a szemek, a bőr, a légzőrendszer, valamint, amennyiben a méreg lenyelésre került, a szájüreg, a nyelőcső és a gyomor sérülésével.
Amennyiben a véremben mért megnövekedett ammónia szint a normál tartományba csökkent, később újra emelkedhet?
Attól függ, hogy mi állt az emelkedett vér ammónia szint hátterében. Amennyiben a kiváltó ok egy rövid ideig tartó betegség volt, nem valószínűsíthető egy későbbi ammónia szint növekedés. Ha a háttérben elhúzódó betegség áll, nem zárható ki a későbbi ammónia szint növekedés, emiatt az Ön egészségi állapotát ellenőrizni. Beszéljen a kezelőorvosával, hogy mi a legjobb az Ön számára!