A veseműködést érintő betegségek felismerésének és kezelésének a támogatására; az általános egészségi szűrővizsgálatok részeként, vagy a vesebetegség fokozott kockázatának kitett emberek szűrésére, vagy ismert vesebetegségben szenvedőknél az állapot figyelemmel követésére kérhetik.
Ha Önnek olyan panaszai és tünetei vannak, amelyek felvetik, hogy a veseműködést érintő betegségben szenved; amikor vesebetegség miatt kezelik; ha Önnél a vesebetegség kockázati tényezői állnak fenn, például magas a vérnyomása vagy cukorbetegsége van.
A kar könyökhajlati vénájából vett vérre.
A mintavétel előtt 8-12 órás éhezésre lehet szükség (azaz semmit nem ehet, csak vizet ihat)
A vese panelbe azok a vizsgálatok tartoznak, amelyek együttesen a veseműködés értékelésére alkalmasak. A vizsgálatok a vese aktuális állapotának a meghatározása érdekében különböző vegyületek, így számos ásványi anyag, elektrolit, fehérje, és glükóz (cukor) szintjét határozzák meg a vérben.
A vese páros szerv; a két bab alakú vese a mellkas alatt helyezkedik el deréktájon jobb és bal oldalon. Egészséges esetben naponként 150 liter vért szűrnek át és távolítják el belőle az ételek feldolgozása (anyagcseréje) és a szokásos sejtműködés során keletkező salakanyagokat. A vese választja ki a vizeletet, amin keresztül távozik a szervezetből a felesleges víz és vele a vérből kivont salakanyagok.
A vese segít a pH és több, a szervezet számára fontos anyag (így a kálium, nátrium, kalcium, foszfor, klorid, és bikarbonát (CO2)) szintjének a szabályozásában azáltal, hogy elkülöníti őket a salakanyagoktól, és – a normális vérszint fenntartásához szükséges mértékben – visszaszívja azokat a vérbe.
Ha a vese nem működik megfelelően, a vérben salakanyagok halmozódnak fel és érhetnek el veszélyes szintet; ez a szervezetet károsítja vagy akár potenciálisan életveszélyes állapotot idézhet elő. Számos betegség és állapot károsíthatja a vesét. A vesebetegség leggyakoribb oka és legfontosabb kockázati tényezője a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Ha többet kíván megtudni a típusokról és az okokról, lásd a vesebetegség szócikket.
A vesepanelben szereplő egyedi vizsgálatok laboratóriumonként változhatnka, azonban általában ennek részeként az alábbiakra kerül sor:
Elektrolitok – elektromosan töltött vegyületek, amelyek elengedhetetlenek a kulcsfontosságú folyamatokhoz, például az idegek és az izmok működéséhez; mások mellett segítenek a szervezetben a folyadék mennyiségének a szabályozásában és a sav-bázis egyensúly fenntartásában. Az elektrolitok közé tartozik:
Ásványi anyagok
Fehérje
Salakanyagok
Cukor
A vesepanel részeként három számított értéket is megadhatnak:
A vérmintát a könyökhajlat egyik vénájába vezetett mintavételi tűn keresztül veszik.
MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.
A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék-minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.
A mintavétel előtt 8-12 órás éhezésre lehet szükség (azaz semmit nem ehet, csak vizet ihat)
A vesepanelt a veseműködés értékelésére, a vesével kapcsolatos állapotok diagnosztizálására, valamint a vesebetegség veszélyének kitett emberek szűrésére, illetve a vesebetegségben szenvedőknél az állapot figyelemmel kísérésére végeztethetik.
A vesepanelt alkotó egyedi vizsgálatok a vizsgálatot végző laboratóriumtól függően változhatnak, azonban része lehet:
Ha ezekről a vizsgálatokról többet szeretne megtudni, kattintson a fenti hivatkozásokra vagy keresse fel a „Mit vizsgálnak?" részt.
A vesepanel részeként három számított értéket is megadhatnak:
Vannak más laboratóriumi vizsgálatok is, amelyek a vesefunkció értékelésére használhatóak. Ide tartozik a vizelet vizsgálat, vizelet fehérje mérés vagy kreatinin clearance. A cukorbetegségben vagy magas vérnyomásban (hipertóniában) szenvedőknél a vizelet albumin (mikroalbumin) teszttel a vérből a vizeletbe kerülő kis mennyiségű fehérjét mutatják ki; ezt a korai vesekárosodás kimutatására használják. Amikor a random (spontán ürített) vizelet mintában albumint és kreatinint is mérnek, kiszámíthatják az albumin/kreatinin arányt (ACR). Ezt azért teszik, hogy pontosabban meghatározzák, mennyi albumin kerül a veséken át a vizeletbe.
A kezelőorvos a vese panelt akkor kérheti, ha valakinél fennállnak a vese működési zavarára hajlamosító kockázati tényezők, például a magas vérnyomás (hipertónia), a cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegség, elhízás, magasabb koleszterinszint, vagy a családban halmozottan előforduló vesebetegség.
A kezelőorvos akkor is kérheti a vizsgálatokat, ha valakinél a vesebetegségre utaló panaszok és tünetek állnak fenn – habár a vesebetegség kezdetben nem okoz észrevehető tüneteket. Ezt sokszor elsőként a rutin vér- vagy vizeletvizsgálat során mutatják ki. A jellegzetes panaszok és tünetek közé tartozhat:
A vesepanelt rendszeres időközönként, rendszeres ellenőrzés céljából is kérhetik akkor, ha valakit vesebetegség miatt kezelnek.
A vesepanelben szereplő vizsgálati eredmények nem diagnosztikus értékűek, azonban utalhatnak arra, hogy valami nincs rendben a vesével és ezért további vizsgálatra van szükség a diagnózis megállapítása és az ok meghatározása érdekében. Az egyes vizsgálati eredményeket általában együtt, nem pedig önmagukban értékelik. Az egyes vizsgálatok eredménye a vesebetegségtől független októl is kórosak lehetnek, azonban a kockázatok és/vagy a panaszok és tünetek fényében utalhatnak arra, hogy vesebetegség van jelen.
Az alábbi táblázat azokat az eredményeket összegzi, amelyek vesebetegséggel, vagy a vese működési zavarával lehetnek kapcsolatosak.
| Vizsgálat | A vesebetegséggel/működési zavar |
|---|---|
| elektrolitok: nátrium, kálium, klorid, bikarbonát | Az elektrolit vérszinteket a vesebetegség különböző módon (a kiváltó októl függően) befolyásolhatja; egyesek szintje csökken, míg másoké emelkedik. Általában a vese működési zavara vagy a vesebetegség az elektrolitok egyensúlyának a zavarát okozhatja. Ha a negatív és pozitív töltésű ionok nincsenek egyensúlyban, az befolyásolhatja a vérben a folyadékegyensúlyt és/vagy a pH-t. Ahogy a vese működési zavara súlyosbodik, szövődmények, például metabolikus acidózis léphetnek fel. |
| foszfor | Magas vérszint társulhat a vesebetegséggel. |
| kalcium | Veseelégtelenségben alacsony lehet a vérszintje. |
| albumin | Az alacsony vérszint jelezheti, hogy a vese nem tudja megakadályozni a vizelettel történő albuminvesztést. |
| karbamid | A magas vérszint csökkent vesefunkcióra utal, aminek a hátterében akut vagy idült vesebetegség, -károsodás, vagy –elégetelenség állhat, vagy egy másik olyan betegség, ami a vese vérellátásának a csökkenését okozza, például pangásos szívelégtelenség vagy kiszáradás, vagy a vizelet áramlását akadályozza (ilyen például a prosztatabetegség vagy a vesekő). |
| kreatinin | A magas vérszint csökkent vesefunkcióra utal, aminek a hátterében a karbamidnál felsorolt állapotok állhatnak. |
| glükóz | A magas vérszint cukorbetegségre utal, ami a vesebetegség gyakori oka. |
| Karbamid /kreatinin arány |
A magas arány olyan betegségre utal, amikor a vese vérellátása csökken; az alacsony egyéb kórképekre, például májbetegségre jellemző |
| eGFR |
vér kreatininszint alapján számítják; 60 mL/perc alatti eGFR azt jelzi, hogy a vese károsodott, míg a 15-ös érték alatti eGFR veseelégtelenséget jelez (lásd a táblázatot az eGFR szócikkben |
| Anion rés | A magas eredmény alapján túl sok sav (acidózis) van a vérben, ami vesebetegséggel lehet kapcsolatban. Acidózist azonban számos más betegség is okozhat. |
Kiegészítő vizsgálatokra, például a vese képalkotó vizsgálatára, vagy a vese szövettani vizsgálatára is sor kerülhet, ha a vizeletvizsgálat eredménye a vesebetegség lehetőségére utal. A képalkotó vizsgálatokra és egyéb vizsgálati típusokra vonatkozóan további információt talál a vesebetegség szócikkben.
Nem, a vesepanelben szereplő összes vizsgálatot önmagában, vagy más vizsgálatokkal együtt is el lehet végezni a vizsgálat céljától függően. Például az elektrolitok (nátrium, kálium, klorid, és bikarbonát) szintjét az elektrolitpanel részeként, a rutin egészségi állapot ellenőrzéseként is meghatározzák, vagy akkor, ha valakinél a folyadék vagy savbázis háztartás egyensúlyát érintő állapotot (amit például szív betegség okoz) kell kimutatni. A glükózszint mérését is általánosan végzik a cukorbetegség szűrése, felismerése vagy ellenőrzése érdekében.
A National Kidney Foundation (NKF) és a National Kidney Disease Education Program (NKEDP) nevű szervezetek a vérnyomásmérés mellett két vizsgálatot javasolnak a vesebetegség kimutatására: a vizelet fehérje (más néven vizelet albumin, vizelet vizsgálat vagy vizelet összfehérje) és a becsült glomerulus filtrációs ráta (eGFR) meghatározást. Ha felvetődik a vese szerkezetét érintő betegség, a vesék vizsgálatára különböző képalkotó vizsgálatokra is sor kerülhet. A veseszövetből történő mintavétel (biopszia) néha segít felismerni a probléma specifikus okát. További információ érdekében lásd a vesebetegségre vonatkozó szócikket.
Igen. A vesebetegség gyakran a betegség késői szakaszáig nem okoz észrevehető tüneteket. Ezért, különösen, ha a vesebetegség kockázati tényezői is jelen vannak, fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzék egészségi állapotát, hogy azonnal felismerjék azokat a betegségeket vagy állapotokat, amelyek károsíthatják a veséjét.
Igen. Mivel a vesepanelben szereplő vizsgálatokat számos okból kérhetik; egy vagy több esetében is a kóros eredmény a vesebetegségtől független problémát is jelezhet. Az orvos a vesepanel vizsgálat eredményeit összességében, az egyéb elvégzett vizsgálatok fényében, illetve az Ön tünetei, a fizikális vizsgálati eredmények, valamint az Ön saját és családi kórtörténete függvényében fogja értékelni.
