Más néven
Laktáz hiány
Szénhidrát intolerancia
Diszacharidáz hiány
Veleszületett laktázhiány
A cikk utoljára módosult: 16.05.2018.
Mi a laktóz intolerancia?

A laktóz intolerancia a laktóz, egy, az emlősök, így a tehén és a kecske tejében vagy akár az anyatejben jelen levő egyik típusú cukor. Jelen van egyéb tejtermékekben, így a sajtban, a túróban, a joghurtban, a jégkrémben és a vajban is. A laktóz intoleráns betegeknél a tejtermékek fogyasztását követően 30 perccel – 2 órával hasi tünetek jelentkeznek. A tünetek súlyossága függ az elfogyasztott tejtermék mennyiségétől és típusától, illetve egyénenként is különbözik; az életkor előrehaladtával szintén változik.

A laktóz egy összetett cukor (diszacharid). Mielőtt felszívódna. és a szervezet hasznosítaná, a laktóz egyszerű cukrokká, így glükózra és galaktózra (monoszacharidokra) bomlik. Az emésztési lépést a laktáz végzi; ezt az enzimet a vékonybél falát borító sejtek termelik. Ha valaki nem termel elegendő laktázt, a nem emésztett laktóz végighalad a vékonybélen és átjut a vastagbélbe, ahol az ott lévő baktériumok lebontják. Ekkor hidrogén gáz és tejsav képződik, ami gátolja a sók és a víz felszívódását. Ennek eredménye a hasmenés és a görcsös hasi fájdalom.

A laktáz enzim már a magzatban elkezd termelődni, a legnagyobb mértékben születés körül termeli a szervezet. Majdnem minden újszülött képes a tejet megemészteni, bár egyes koraszülötteknél kezdetben valamelyes mértékű intolerancia jelen lehet. A normális laktáz termelés azt jelzi, hogy a csecsemő elsődleges étrendi forrása a tej. A laktáz szint az első életévek után csökken és az életkor előre haladtával ez a csökkenés folytatódik.

Mindazonáltal világszerte a felnőttek mintegy 35%-ának a szervezete továbbra is képes a laktózt tünetek nélkül vagy csak enyhe panaszok mellett emészteni. Ezt laktáz perzisztenciának (LP) nevezik, az evolúció során adott rasszokban és etnikumokban alakult ki. A észak-európai népcsoportoknál a legnagyobb a laktáz perzisztencia gyakorisága, egyben itt a legalacsonyabb a laktóz intolerancia incidenciája (új esetek előfordulása); ezzel szemben az ázsiai és az őslakos indián felnőtteknél a legnagyobb a laktóz intolerancia incidenciája:

Etnikai csoport vagy rassz Laktóz intoleráns felnőttek aránya
Délkelet ázsiaiak 98%
Amerikában élő ázsiai 90%
Indiai felnőttek 50%
Észak-európai leszármazottak 5%
Afro-amerikai felnőttek 79%
Mexikói férfiak 55%
Accordion Title
A laktóz intoleranciáról
  • Típusok

    A laktáz termelés nemcsak az életkorral csökken; számos betegség és állapot másodlagos laktóz intoleranciához vezethet. A vékonybél károsodása és/vagy az általános malabszorpció egyéb okai ahhoz vezethetnek, hogy a laktóz nem szívódik fel megfelelően. Cöliákia, irradiációs kezelés, kemoterápia, gyulladásos bél betegség (IBS), és paraziták okozta fertőzések vagy baktériumok túlzott elszaporodása a laktóz csökkent emésztéséhez vezet. Egyeseknél a gyomortartalom az átlagosnál gyorsabban átjut a vékonybélen. Mivel nincs elég idő a laktóz lebontásához, ilyenkor is laktóz intolerancia tünetei léphetnek fel.

    A laktáz hiány három klinikai szindrómára osztható: veleszületett laktáz hiány (alaktázia), elsődleges felnőtt laktáz hiány (hipolaktázia), és másodlagos laktáz hiány.

    Veleszületett laktáz hiány

    A laktáz enzim termelésével két gén függ össze: az LCT gén szabályozza a laktáz termelését, míg az MCM6 gén szabályozza az LCT gén expresszióját. Az LCT gén mutációi veleszületett laktáz hiányt okoznak; ezek autoszomális recesszív módon öröklődnek, azaz mindkét szülőtől egy-egy mutáns gén öröklése esetén jelenik meg a betegség. Ez a ritkán előforduló laktóz intolerancia típus születéskor kezdődik, nem képes a gyermek a tejet vagy tejalapú tápszereket megemészteni.

    Elsődleges felnőttkori laktáz hiány

    Ez a laktóz intolerancia leggyakoribb formája, ez okozza felnőtteknél a csökkent laktáz termelést. Az enzim csökkent termelése miatt az illető kevésbé képes megemészteni a laktózt; a hiány mértéke a rassztól és az etnikai hovatartozástól függően változik. Az MCM6 gén szabályozza az LCT gént, ennek hatására csökken az életkorral a laktáz termelése és ezt tekintik a normális „vad típusú” génnek. Egyesek, elsősorban az észak-európaiak egy olyan öröklött MCM6 gén mutációval rendelkeznek, aminek köszönhetően felnőtt korban is képesek megemészteni a laktózt. Azok, akiknél nincs jelen a mutáció, az öregedés során elveszítik laktáztermelő képességüket, ami laktóz intoleranciához vezet.

    Másodlagos laktóz intolerancia

    Számos esetben laktóz intoleranciára utaló tünetek láthatóak egyéb emésztőrendszeri, a vékonybél károsodását érintő betegségekben, amelyek eredménye a laktáz termelés csökkenése. A hasonló panaszokat és tüneteket okozó különböző állapotok elkülönítéséhez fontos a vizsgálatok elvégzése, mivel ezek kórjóslata és kezelése különböző. Az alapbetegség kezelése esetén elmúlhat a laktóz intolerancia. A további, hasonló tünetekkel járó betegségek:
     

      • Cöliákia
      • Crohn betegség
      • Vékonybél bakteriális fertőzése
      • Whipple-kór
      • Trópusi hasmenés
      • Rövid bél szindróma
      • AIDS
      • Cisztás fibrózis
      • Giardia fertőzések
      • Zollenger Ellison szindróma
      • Kemoterápia vagy besugárzás
  • Panaszok és tünetek

    A laktóz intoleranciához társuló panaszok és tünetek oka döntően a vastagbélbe jutó emésztetlen laktóz. A vastagbélbe extra folyadék kerül, ahol a baktériumok lebontják a laktózt, és ez hidrogén gáz és tejsav termelődésével jár. Ennek hatására kialakulhat:

    • Hasi fájdalom és görcsök
    • Haspuffadás
    • Fokozott gázképződés, flatulencia
    • Émelygés
    • Hasmenés

    A tünetek jellege és mértéke egyénenként, illetve az elfogyasztott tejtermékek mennyiségétől és típusától függően változó. Számos laktóz intoleranciában szenvedő ember a nélkül képes kevés tejterméket fogyasztani, hogy tünetei jelentkeznének.

    A laktóz intoleranciát nem szabad a tehéntejjel szembeni allergiával összetéveszteni. A tej allergia az immunrendszer reakciója, ami a tejben levő fehérjével, nem pedig a cukorral szemben lép fel. Habár néhány tünet hasonló lehet, a tejallergiás betegnél a tej elfogyasztását követő perceken-órákon belül súlyos, akár életveszélyes reakció léphet fel. Az emésztőrendszeri tüneteken túl a tejallergiás betegnél csalánkiütés és sípoló légzés is kialakulhat. A laktóz intolerancia felnőtteknél gyakoribb, mint gyermekeknél. A tejallergia kisgyermekeknél gyakoribb, de ezt az állapotot gyakran kinövik.

  • Vizsgálatok

    Laboratóriumi vizsgálatok

    A vizsgálat célja a laktóz intolerancia diagnosztizálása és egyéb, hasonló tüneteket okozó állapotoktól való elkülönítése. A vizsgálat része lehet:

    • Laktóz tolerancia tesztek, így:
      • Hidrogén kilégzési teszt – jelenleg ez a laktóz intoleranciát legmegbízhatóbban kimutató teszt. A kilélegzett levegőmintákat az előtt, majd azt követően rendszeres időközönként vizsgálják, hogy a beteg adott mennyiségű laktózt tartalmazó folyadékot fogyaszt el. Laktóz intolerancia esetén a nem emésztett laktózt bontják a baktériumok a vastagbélben, ami fokozott hidrogén gáz termeléssel jár. A hidrogén a keringésbe kerül, végül a tüdőn keresztül kilélegzi az ember. Az idő múlásával a kilélegzett mintákban a magasabb hidrogénszint egyértelműen laktóz intoleranciára utal.
      • Laktóz tolerancia vérteszt – néha használják a laktóz intolerancia diagnosztizálásának az elősegítésére. Adott mennyiségű laktóz szájon át való bevitelét követően adott időközönként vérmintát vesznek és mérik benne a glükózszintet. Ha a glükózszint nem emelkedik, laktóz intolerancia lehet jelen. A tesztet a klinikai gyakorlatban ritkán végzik.
    • Széklet savasság (pH) teszt – esetenként végzik, általában olyan kisdedeken vagy gyermekeken, akik egyéb típusú vizsgálaton nem tudnak részt venni; a széklet savas lehet laktóz intolerancia esetén.
    • A klinikai gyakorlatban csak ritkán végzett egyéb vizsgálatok:
      • A vékonybélből vett szövetminta laktáz aktivitásának a mérése
      • Az LCT (laktáz) gén genetikai vizsgálata


    Nem-laboratóriumi vizsgálatok

    A kezelőorvos utasíthatja a beteget, hogy néhány héten át kerüljön minden tejterméket, hogy lássák, enyhülnek-e a tünetek (étrendi elimináció), majd újra bevezetik a tejet, hogy lássák, ismét fellépnek-e a tünetek. Ez nem diagnosztikus laktóz intoleranciára, de az állapotot igazolja.

  • Kezelés

    A laktóz intolerancia nem előzhető meg vagy „gyógyítható”, azonban kezelhető. A legtöbb laktóz intoleranciában szenvedő ember kis mennyiségű tejterméket képes tolerálni. Az érintett személyeknek meg kell beszélniük a kezelőorvosukkal, hogy mit tegyenek a tünetek elkerülésére. Erre példa:

    • A nap során alkalmanként csak kisebb mennyiségben fogyasszon tejtermékeket.
    • A tejtermékeket egyéb ételekkel együtt fogyassza, hogy áthaladásukat lassítsa a bélrendszerben.
    • Olyan tejtermékeket fogyasszon, amelyeknek kisebb a laktóz tartalma, például joghurtokat és kemény sajtokat.
    • Laktózmentes vagy laktózszegény tejet és egyéb tejtermékeket igyon vagy egyen.
    • Léteznek laktáz enzimet tartalmazó tabletták és oldatok; ezek az étkezések előtt vagy alatt bevéve segíthetik az ételben levő laktóz lebontását és a tünetek elkerülését.
    • A tehéntejet szója- vagy rizstejjel helyettesítse, mivel ezek nem tartalmaznak laktózt.
    • A kalciumot ne tejtermékekből, hanem más forrásokból szerezze be. Ilyen kalciumforrás a spenót, brokkoli, lazac, szardínia, szárazbab; beszéljen kezelőorvosával arról, szükség van-e kalciumpótlásra.


    Azok, akik még kis mennyiségű laktózt sem képesek tolerálni, legyenek tisztában vele, hogy laktóz a kész ételekben sokféle formában jelen lehet; adalékanyagokban, pl. savóban, tejporban, egyéb tej melléktermékekben.

    Azoknál, akik laktóz intoleranciát okozó betegségben szenvednek, a kiváltó ok kezelése és/vagy megszüntetése az intoleranciát enyhítheti vagy megszüntetheti.

    Azok az újszülöttek, akiknél a diagnózis veleszületett laktóz intolerancia, speciális, tejet nem tartalmazó tápszert igényelhetnek.

Felhasznált források

MEGJEGYZÉS: Ez a szócikk az alább idézett forrásokon, illetve a Lab Tests Online Szakértői Testületének tudásán alapul. A szócikket a Szakértői Testület rendszeresen átnézi, ennek eredményeként pedig aktualizálhatja. Az esetleg felhasznált újabb forrásokkal a listát kiegészítik, megkülönböztetve az eredetileg használt forrásoktól.

Aktuális áttekintésben használt források

Roy, P.K. 2015. Medscape. Lactose Intolerance. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/187249-overview. Accessed Nov. 26, 2016.

 

NIH. U.S. National Library of Medicine. 2016. Lactose Intolerance. Available online at https://ghr.nlm.nih.gov/condition/lactose-intolerance. Accessed Nov. 26, 2016.

 

Rodriguez, R. 2012. The NCMHD Center of Excellence for Nutritional Genomics. Information – Concepts in Nutrigenomics – Lactose Intolerance. Available online at http://nutrigenomics.ucdavis.edu/?page=information/Concepts_in_Nutrigenomics/Lactose_Intolerance. Accessed Nov. 28, 2016.

 

(June 2014) National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases. Lactose Intolerance. Available online at https://www.niddk.nih.gov/health-information/health-topics/digestive-diseases/lactose-intolerance/Pages/facts.aspx. Accessed December 2016.

 

Korábbi áttekintések során használt források

(Updated 2012 May 10). What I need to know about Lactose Intolerance. National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases [On-line information]. Available online at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/lactoseintolerance_ez/. Accessed July 2012.

 

Guandalini, S. (Updated 2012 May 11). Pediatric Lactose Intolerance. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/930971-overview. Accessed July 2012.

 

Delgado, J. and Grenache, D. (Updated 2011 November). Malabsorption. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/Malabsorption.html?client_ID=LTD#tabs=0. Accessed July 2012.

 

Mayo Clinic staff (2012 April 4). Lactose intolerance. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/lactose-intolerance/DS00530/METHOD=print. Accessed July 2012.

 

Zieve, D. and Eltz, D. (Updated 2012 April 16). Lactose intolerance. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000276.htm. Accessed July 2012.

 

Roy, P. et. al. (Updated 2011 June 16). Lactose Intolerance. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/187249-overview. Accessed July 2012.

 

Ruiz, A. (Updated 2008 January). Carbohydrate Intolerance. Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online through http://www.merckmanuals.com. Accessed July 2012.

 

(2012 January). What People With Lactose Intolerance Need to Know About Osteoporosis. National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases [On-line information]. Available online at http://www.niams.nih.gov/Health_Info/Bone/Osteoporosis/Conditions_Behaviors/lactose_intolerance.asp. Accessed July 2012.

 

Mayo Clinic staff (2011 August 11). Milk Allergy. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/milk-allergy/DS01008/METHOD=print. Accessed July 2012.

 

(Reviewed 2010 May). Lactose intolerance. Genetics Home Reference [On-line information]. Available online at http://ghr.nlm.nih.gov/condition/lactose-intolerance. Accessed July 2012.

 

(2009 October). Problems Digesting Dairy Products? U.S. Food and Drug Administration. [On-line information]. PDF available for download at http://www.fda.gov/downloads/ForConsumers/ConsumerUpdates/UCM143705.pdf. Accessed July 2012.

 

(Updated 2012 January 17). Lactose Intolerance in Children. American Academy of Pediatrics [On-line information]. Available online at http://www.healthychildren.org/English/healthy-living/nutrition/pages/Lactose-Intolerance-in-Children.aspx. Accessed July 2012.

 

Del Rosario, J.F. (Reviewed 2011 October). Lactose Intolerance. Nemours Foundation [On-line information]. Available online at http://kidshealth.org/kid/health_problems/allergiesimmune/lactose.html. Accessed July 2012.

 

(2009 June). Lactose Intolerance. National Digestive Diseases Information Clearinghouse [On-line information]. PDF available for download at http://digestive.niddk.nih.gov/ddiseases/pubs/lactoseintolerance/Lactose_Intolerance_508.pdf. Accessed July 2012.

 

Lomer, M. et. al. (2008 January 23). Review Article: Lactose Intolerance in Clinical Practice – Myths and Realities. Medscape Today News from Alimentary Pharmacology & Therapeutics. V 27(2):93-103 [On-line information]. Available online at http://www.medscape.com/viewarticle/568556. Accessed July 2012.

 

Woodfin BM, Arora S. Lactose Intolerance, in Clinical Studies in Medical Biochemistry. Glew RH and Iinomiya Y, eds. Oxford University Press:New York. Chapter 14, Pp 152-160, 1997.

 

Hack S, Bergwerk A. Lactose Intolerance, in Pediatric Nutrition in Chronic Diseases and Developmental Disorders, 2nd ed. Walberg Ekvall S and Ekvall VK, eds. Oxford University Press:New York. Chapter 50, Pp 340-345, 2005.

Gerbault P, Liebert A, Itan Y, et. al. Evolution of lactose persistence: an example of human niche construction. Phil Trans R Soc B, 366:863-877, 2011