Alultápláltság

Röviden

Utoljára frissítve:
2022-12-26
Mit jelent ez a fogalom?

Alultápláltság akkor alakul ki, ha a szervezet a szükségesnél kevesebb tápanyaghoz jut. Ez leggyakrabban a hiányos táplálkozás következménye, de előfordulhat akkor is, ha az egyén nagy mennyiségű, de nem megfelelő összetételű tápanyagot fogyaszt.

Az alultápláltsággal szemben az energiafelesleges táplálkozás elhízáshoz és - többek között - metabolikus szindróma kialakulásához vezet. A metabolikus szindrómára jellemző a hasi (abdominális) típusú elhízás, a cukoranyagcsere zavara (inzulin rezisztencia), a vérzsírszintek emelkedése és a magas vérnyomás. A metabolikus szindrómában szenvedőkben nagyobb valószínűséggel alakul ki 2-es típusú cukorbetegség és szív-érrendszeri elváltozás. A túltáplálkozás ritka formája a túlzott vitamin- és ásványianyag-bevitel, mely elsősorban különféle gyógyszerkészítmények túlzásba vitt szedésének tulajdonítható, különös tekintettel a zsírban oldódó vitaminokra (pl. A-vitamin). A kialakuló tünetek attól függnek, melyik anyagból van felesleg, ez milyen fokú, és attól is, hogy hirtelen vagy hosszabb idő alatt alakult ki.

Táplálkozási hiányállapot következik be, ha az életfontos tápanyagokból a szervezet nem kapja meg a normális fejlődéshez és működéshez elegendő mennyiséget. Ezt okozhatja elégtelen bevitel, fokozott vesztés, fokozott igény, illetve olyan betegség vagy állapot, mely az emésztés és a felszívódás zavarával jár. A kielégítő táplálkozás mindenkor szükséges, azonban figyelembe kell venni, hogy a szervezet igényei folyamatosan változnak.

  • Csecsemő- és serdülőkorban, valamint a terhesség során a normális növekedéshez és fejlődéshez elengedhetetlen a fokozott igényeket figyelembe vevő, megfelelő táplálkozás. Az elégtelen kalória- és tápanyagbevitel gyermekekben a marasmusnak nevezett állapotot hozza létre (vékony testalkat, elmaradó növekedés). Ha a kalóriabevitel megfelelő, de a fehérjebevitel kevés, kwashiorkor alakul ki, melyet jellemez az ödéma (vizenyő), májmegnagyobbodás, súlyos lehangoltság, megkésett fejlődés. A vitaminhiányok a csontok és a szövetek fejlődését befolyásolják. A D-vitamin hiánya például gyermekekben az angolkórt, felnőttekben csontlágyulást (osteomalacia) okoz. A terhességi folsavhiány következményei között súlyos magzati fejlődési zavarok is lehetnek.
  • Bizonyos állapotok, mint például nagy műtét, súlyos égés, fertőzés, jelentős fokú sérülés, átmenetileg igencsak megnövelheti a szervezet tápanyagigényét. A táplálás elégtelensége az ilyen betegekben az immunrendszer legyengülését okozza, és jelentősen rontja a gyógyulás esélyét, jóval lassabban épülnek fel a különféle sebészi beavatkozások után, és hosszabb kórházi kezelésre van szükségük. A betegek tápláltsági szintjének ellenőrzése ezért igen fontos. A műtéten áteső betegeknél ez rendszerint megtörténik a műtét előtt és a lábadozás időszakában is.
  • Idült betegségek is társulhatnak táplálkozási hiányállapottal, fokozott tápanyagigénnyel és felszívódási zavarral (a szervezet a bevitt tápanyagot nem tudja megfelelően hasznosítani). Felszívódási zavarral járhat például a lisztérzékenység, a cisztás fibrózis, a hasnyálmirigy-elégtelenség és a vészes vérszegénység (anaemia perniciosa). A tápanyagok fokozott vesztése következik be idült vesebetegséghez, hasmenéshez és vérzésekhez társulva. A bevitel csökkenésén keresztül vezethetnek alultápláltsághoz bizonyos betegségek és kezelésük, például a rák (és a kemoterápia) miatt kialakuló étvágytalanság, nehezített nyelés, hányinger, de ide sorolható a HIV/AIDS is (illetve ennek gyógyszeres kezelése). A túlzott alkoholfogyasztás és droghasználat úgyszintén állhat az alultápláltság hátterében (fokozott tápanyagvesztés, felszívódási zavar, csökkent bevitel).
  • Az idősek kalóriaigénye kisebb, de a táplálék megfelelő összetétele döntő fontosságú. Időskorban részben a gyomor sósavtermelésének csökkenése miatt a tápanyagok felszívódása már kevésbé hatékony, és az idősek gyakorta szenvednek egy vagy több olyan krónikus betegségben, mely szintén befolyásolja a tápláltsági állapotukat. Ehhez társulhat még, hogy nehezebben készítik el az ételeiket, és nehezebben jutnak változatos, tápláló összetevőkhöz. Az idősek az étvágy, a szaglás- és íz érzésképesség csökkenése miatt is kevesebbet esznek, melyet a rágás és a nyelés esetleges nehezítettsége még tovább csökkent.
Panaszok és tünetek

Az általános alultápláltság rendszerint lassan alakul ki, hónapok vagy évek alatt. Amikor a szervezet tartalékai kezdenek kiürülni, a változások először a sejtek biokémiai folyamatait érintik. Ennek következtében a szervezet kórokozókkal szembeni ellenálló képessége csökken, majd az alábbi tünetek is kialakulhatnak:

  • vérszegénység
  • fogyás, az izomtömeg csökkenése, gyengeség
  • száraz, hámló bőr
  • vizenyő (ödéma; fehérjehiány miatt)
  • megváltozott hajszín (a festékanyag elvesztése miatt)
  • törékeny, rendellenes alakú körmök
  • idült hasmenés
  • lassú sebgyógyulás
  • csont- és ízületi fájdalom
  • gyermekekben növekedési elmaradás
  • mentális változások:zavartság, ingerlékenység
  • golyva (pajzsmirigy-megnagyobbodás)

Bizonyos tápanyagok hiánya jellegzetes tüneteket okoz. A B12-vitamin hiánya például a kezeken és a lábakon zsibbadást, bizsergést és égő érzést hozhat létre (az idegek károsodása miatt); az A-vitamin hiánya farkasvakságot (szürkületkor, gyenge fényviszonyok között a látás jelentősen romlik) és fényérzékenységet okoz; a D-vitaminhiány következménye a csontok fájdalma és deformálódása. A tünetek súlyossága a hiányállapot fennállásának idejétől és a hiány mértékétől függ. A csontok és az idegek elváltozásai maradandóak is lehetnek.

Vizsgálatok

A gyakorlott orvos már akkor felismeri az alultápláltságot, mielőtt az komolyabb laboratóriumi eltéréseket okozna. A fizikális vizsgálat során az orvos képet alkot a beteg általános állapotáról: megvizsgálja a beteg bőrét, izomtónusát, a testzsír mennyiségét, megméri a beteg testmagasságát és testsúlyát (kiszámítja a BMI – body mass index – értéket), megméri a haskőrfogatot, kikérdezi étkezési szokásairól. Csecsemők és gyermekek esetében az orvos felméri, hogy a normálisnak megfelelően növekednek és fejlődnek-e.

Ha az orvos az alultápláltság jeleit fedezi fel, általános laboratóriumi vizsgálatokat kér, melyekből a sejtek és szervek működésére lehet következtetni. Egyes esetekben vitamin- és ásványianyag-szintek mérésére is sor kerülhet. Ha bebizonyosodik az általános alultápláltság és/vagy egyes specifikus hiányállapot, a laboratóriumi vizsgálatok alapján a kezelés hatékonysága ellenőrizhető. Ha az alultápláltság hátterében valamilyen idült betegség áll, a tápláltsági állapot rendszeres ellenőrzésére van szükség.

Kórházi kezelés előtt vagy közvetlenül annak kezdetén gyakran kerül sor a tápláltsági állapot felmérésére. Ennek keretében a beteg dietetikussal találkozik, aki kikérdezi étkezési szokásairól, és laboratóriumi vizsgálatok is történnek. Ha ezek eredményei alultápláltságra utalnak, a beteg a műtét vagy egyéb kezelés előtt tápanyagpótlásban részesül, és a tápláltsági állapotát a lábadozás ideje alatt is rendszeresen ellenőrzik.

Laboratóriumi vizsgálatok

Általános szűrés és ellenőrzés céljára

  • vérzsírok (lipidek)
  • vérkép
  • általános anyagcsere vizsgálati panel
  • albumin
  • összfehérje

A tápláltsági állapot felmérésére és a hiányállapotok kiderítésére

  • prealbumin (alultápláltság esetén a szintje csökken; a kezelés rövid távú ellenőrzésére alkalmas, mivel a szintje hirtelen emelkedik és hirtelen csökken)
  • vasanyagcsere (vas, ferritin, transzferrin, teljes vaskötő kapacitás)
  • vitaminok és ásványi anyagok (B12-vitamin, folsav, D-vitamin, K-vitamin, kalcium, magnézium)

Nem laboratóriumi vizsgálatok

A belső szervek egészségi állapotának, valamint az izmok és a csontok fejlődésének ellenőrzésére képalkotó vizsgálatokat is végezhetnek:

  • röntgen
  • CT
  • MR
Kezelés

A hiányos táplálkozás kezelése:

  • A hiányzó tápanyagok beépítése az étrendbe, megfelelően tápláló étkezési lehetőség biztosítása, a specifikus hiányállapotok kezelése. Súlyos alultápláltság esetén ezt lassan kell végezni, hogy a szervezet újra hozzászokjon a megnövekedett bevitelhez. A normál vagy közel normál testtömeg eléréséig gondoskodni kell a megfelelő többlet-bevitelről.
  • Az idült felszívódási zavarban, fehérje- vagy tápanyagvesztést okozó betegségben szenvedőknek rendszeres ellenőrzésre van szükségük. A hiányállapotok megfelelő kezelésével azok újbóli kialakulása megelőzhető.
  • Gondot kell fordítani az alultápláltság hátterében álló esetleges szociális, pszichológiai, nevelési és anyagi okok lehető felszámolására.
Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Malnutrition in the Elderly [9 paragraphs]. Nutrition Screening Initiative [On-line information]. Available FTP: http://www.aafp.org/x16093.xml

S4
Beck, F. and Rosenthal, T. (2002 April 15). Prealbumin: A Marker for Nutritional Evaluation [24 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20020415/1575.html

S5
Beck, F. and Rosenthal, T. (2002 April 15). Evaluation and Treatment of Weight Loss in Adults with HIV Disease [24 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20020415/1575.html

S6
Krugman, S. and Dubowitz, H. (2003 September 1). Failure to Thrive [21 paragraphs]. American Family Physician [On-line journal]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/20030901/879.html

S7
Chapter 2. Malnutrition [60 paragraphs]. Merck Manual of Diagnosis and Therapy, Section 1. Nutritional Disorders [On-line journal]. Available FTP: http://www.merck.com/mrkshared/mmanual/section1/chapter2/2a.jsp

S8
Evans, W. (2001 September 24). Aging and Malnutrition: Treatment Guidelines [42 paragraphs]. Medscape Today, Clinical Update [On-line information and CME]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewprogram/715

S9
Polsdorfer, J. Starvation [9 paragraphs]. AccessMed Health Information Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/

S10
Demling, R. and DeSanti, L. (2001). Involuntary Weight Loss and Protein-Energy Malnutrition: Diagnosis and Treatment [44 pages]. Medscape Today, Clinical Update [On-line information and CME]. Available FTP: http://www.medscape.com/viewprogram/713

S11
Fyke, M. Malnutrition [25 paragraphs]. AccessMED Health Information Library [On-line information]. Available FTP: http://www.ehendrick.org/healthy/000871.htm

S12
Webner, D. (2003 September 8, Updated). Malnutrition [12 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000404.htm

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok

American Dietetic Association
Tufts University Nutrition Navigator: A Rating Guide to Nutrition Websites

USDA, Food and Nutrition Service (FNS), WIC (Women, Infants, and Children)

Office of Disease Prevention and Health Promotion

USDA Center for Nutrition Policy and Promotion

World Health Organization: Nutrition

National Center for Complementary and Alternative Medicine

Mutass többet

Hasznos információk

No items found.

No items found.

Kapcsolódó Oldalak

Állapotok és betegségek
No items found.
Laboratóriumi vizsgálatok
No items found.
No items found.
No items found.
Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.
Kérjük mielőtt kitöltené az űrlapot nézze meg a pánciensek által leggyakrabban feltett kérdéséket hátha megtalálja kérdésére a választ.
Hol található a laboratórium?
Hogy tudok időpontot kérni?
Mennyibe kerül a vizsgálat?
Űrlap mutatása
Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.