Számos állapot és tényező okozhat alacsony vérlemezkeszámot. Ezek között vannak ritka öröklött (genetikai) betegségek, vagy olyan állapotok, amelyek az élet során később alakulnak ki (szerzett). Olykor, a lép megnagyobbodásával járó állapotokban, a vérlemezkék a lép fogságába esnek, mely alacsony trombocitaszámhoz vezet.
Általánosságban, alacsony vérlemezkeszám két okból alakulhat ki:
Csökkent vérlemezke képződés
Bármi, ami gátolja a vérlemezkék képződését a csontvelőben, alacsony trombocitaszámot eredményez. Ezek közül néhány példa:
Daganatok – néhány daganat, mint pl. a leukémia, limfóma vagy egyéb daganatos megbetegedés, amelyek érintik a csontvelőt, alacsony vérlemezkeszámot okoznak. A daganatos sejtek a csontvelőben kiszorítják a normál csontvelői sejteket, köztük a trombocitákat létrehozó sejteket (megakariocitákat) is. Leukémiában szenvedő betegeknek gyakran vannak jelentős vérzéseik a kifejezetten alacsony vérlemezkeszám miatt.
Aplasztikus anémia – az az állapot, amikor csontvelő elégtelenség következtében minden vérsejt típus csontvelői termelődése jelentősen lecsökken.
Kemo- vagy sugárterápia – befolyásolja a csontvelő vérlemezke termelő képességét.
Mielodiszplázia szindróma – azon betegségek csoportja, melyek működésképtelen vagy elégtelen csontvelői működéssel vannak összefüggésben és végül egy vagy több vérsejt féleség csökkent termelődéséhez vezetnek.
B12 vitamin és folsav hiány – a B12 vitamin vagy a folsav hiány idővel kevesebb, de nagyobb méretű vörösvérsejtekhez (makrocitás anémia), valamint alacsony vérlemezkeszámhoz vezet.
A csontvelő fertőzése – olyan fertőzések, amelyek a vérrel eljutnak a csontba, vagy a csont sérülése következtében történik a fertőződés. A legtöbb, csontot érintő fertőzés okozója a Staphylococcus baktérium.
Csontvelő károsodás – mérgező vegyszerek, mint pl. a benzol vagy bizonyos rovarirtó szerek okozzák.
Cirrózis – a csökkent vérlemezke képződés mellett számos más tényező is közrejátszik cirrózisban a vérlemezke szám csökkenésében.
Néhány, ritka öröklött állapot, amely befolyásolja a vérlemezkék képződését:
Wiskott-Aldrich szindróma – a vérlemezkék számának és méretének csökkenésével jár együtt. Ez elsődlegesen a férfiakat érintő betegség.
May-Hegglin anomália – óriás, formátlan vérlemezkék megjelenésével járó állapot, mely alacsony trombocita számot eredményez.
Gaucher-kór – zsírszerű anyagok halmozódnak fel a lépben (és a májban), melyek azok megnagyobbodását eredményezik, csökkentve ezzel a keringő vérlemezkék számát.
Megnövekedett vérlemezke felhasználás vagy pusztulás
Több állapot vagy tényező hatására a vérlemezkék gyorsabban használódnak fel vagy pusztulnak el, mint ahogy a csontvelő termelni, pótolni tudja őket. Habár ezek az állapotok növelik az alacsony vérlemezkeszám kialakulásának kockázatát, sok betegnél, aki ezekben a betegségekben szenved, mégis normális vérlemezkeszám és működés figyelhető meg.
Néhány példa ezek közül:
Vírusfertőzések (pl. mononukleózis, hepatitisz, HIV, kanyaró).
Szepszis, különösen a súlyos Gram-negatív bakteriális fertőzés (pl. Escherichia coli = E. coli) eredményeként kialakuló szepszis.
Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak alacsony vérlemezkeszámot. Néhány példa: acetaminofen, kinin, szulfonamid, digoxin, vankomicin, diazepam, nitroglicerin, aranysók és egyes diuretikumok.
Terhesség – a vérlemezkeszám folyamatosan csökken a terhesség ideje alatt, de általában a referencia tartományon belül marad. A gesztációs (terhességi) trombocitopénia (vérlemezke szám 100.000-150.000 közötti) a terhességek kb. 10%‑ában fordul elő. A 100.000 alatti vérlemezkeszám akár életveszélyes is lehet, ha olyan állapotokban fordul elő, mint az immuntrombocitopénia, pre-eclampsia vagy HELLP szindróma.
Hígulás – masszív (nagy mennyiségű), vérlemezke mentes vértranszfúzió (vörösvérsejtek). Ilyenkor a trombocitopénia a hígulás miatt alakul ki.
A vérlemezkék fizikai károsodását okozhatja pl. műbillentyű, vagy szív bypass műtétek során alkalmazott eszközök.
Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) – ez egy hirtelen kialakuló, súlyos reakció, amely a szervezet egészét érintő fertőzés, égés vagy súlyos sérülés következtében jön létre és a vérlemezke szám gyors és jelentős csökkenését eredményezi.
Hemolitikus urémiás szindróma (HUS) – általában a bél súlyos toxin-termelő E. coli fertőzésének következményeként alakul ki, mely a vörösvérsejtek és a vérlemezkék pusztulásával jár.
Trombotikus trombocitopéniás purpura (TTP) – egy akut, potenciálisan életveszélyes, azonban ritka állapot. Ez egyrészt fokozott véralvadást eredményez, másrészt a vörösvérsejtek pusztulását okozza. Testszerte kis alvadékok képződnek és rakódnak le a kis vérerekben. A kis alvadékok képződése során fokozott sebességgel felhasználódnak a vérlemezkék, mely alacsony trombocitaszámhoz vezet. Ennek kiváltó oka lehet öröklött hajlam (ritkán), vagy szerzett is.
Immun-eredetű állapotok, melyek fokozzák a vérlemezkék pusztulását – a szervezet természetes védekező rendszere, az immunrendszer, normális körülmények között védi a szervezetet a fertőzésekkel szemben. Általában különbséget tud tenni a „saját” és „nem saját” struktúrák között. Autoimmun betegségekben a szervezet tévesen a saját fehérjéket és szöveteket „nem saját”-ként ismeri fel és immunválaszt hoz létre, melyben antitesteket termel ezek ellen. A szervezet antitesteket termelhet a vérlemezkék ellen, ez nagy mértékben csökkentheti a vérlemezkék számát. Néhány immun-eredetű betegség, amely alacsony vérlemezke számot eredményez:
- Immun trombocitopénia (ITP, immun trombocitopéniás purpura vagy „idiopátiás” trombocitopéniás purpura néven is ismert), az alacsony vérlemezke szám leggyakoribb oka gyermekkorban. Gyermekekben jellemzően valamilyen vírusfertőzést követően alakul ki ITP, majd néhány hónap alatt teljesen rendeződik a vérlemezke szám, többnyire kezelés nélkül. Az ITP egyformán érintheti a fiúkat és a lányokat is. Felnőttekben, az ITP kialakulása általában valamilyen krónikus állapot fennállásával van összefüggésben és nőkben gyakoribb, mint férfiakban.
- Olyan immunfolyamatokban, ahol a páciens valamilyen autoimmun betegségben szenved, ilyen pl. a lupusz vagy a reumatoid artritisz.
- Heparin-indukálta trombocitopénia (HIT) akkor alakulhat ki, ha a beteg aktuálisan vagy nemrégiben heparin terápiában részesült és trombocita elleni antitesteket termel, melyek alacsony vérlemezkeszámot eredményeznek. A HIT jóval gyakrabban jár együtt kóros alvadással, mint vérzéssel.
- Magzati vagy újszülöttkori alloimmun trombocitopénia (NAIT) – egy ritka immuneredetű állapot, de újszülöttekben ez a leggyakoribb oka az alacsony vérlemezkeszám kialakulásának. Akkor fordul elő, amikor a várandós anya antitesteket termel a fejlődő magzat vérlemezkéi ellen és azokat „idegen”-ként ismeri fel. Az anya antitestjei megtámadják és elpusztítják a magzat vérlemezkéit. A legtöbb ilyen eset enyhe, de vannak súlyos esetek is, amikor vérzéses események következnek be és kezelés is szükséges lehet.
.png)