ACTH

A vér ACTH szintjének meghatározása segít felismerni, diagnosztizálni és követni azokat a kórképeket, amelyek összefüggésben vannak cortisol túltermeléssel vagy hiánnyal. Ezek a kórképek lehetnek:

· Cushing betegség: cortisol túltengés, amelyet egy ACTH-t termelő (általában jóindulatú) hypophysis daganat okoz.

· Cushing syndroma: ahol a tünetek és jelek a túl sok cortisolnak való kitettséggel függnek össze. A Cushing betegséggel együtt, a Cushing syndroma a mellékvese daganatnak, a mellékvese hyperplasiájának (fokozott mellékvese sejtnövekedésnek), a steroid gyógyszerek használatának vagy ACTH-t termelő hypophysisen kívül elhelyezkedő (például a tüdőben) daganatnak a következménye lehet.

· Addison kór, elsődleges mellékvese alulműködés: csökkent cortisol termelés a mellékvese károsodása miatt.

· Másodlagos mellékvese alulműködés: csökkent cortisol termelés a hypophysis kóros működése miatt.

· Hypopituitarismus: a hypophysis kóros működése vagy károsodása, amely csökkent (vagy semennyi) hypophysis hormon termelést eredményez – beleértve az ACTH termelést is.

Az ACTH és a cortisol együttes meghatározása segíthet megkülönböztetni néhány kórképet. Az ACTH szintje normális esetben a cortisol szintjéhez viszonyítva fordított irányban változik, és ezen összefüggés ismerete nagy segítséget jelenthet a kezelőorvosnak az egyensúlyzavar és annak irányának felismerésében. Az alábbi táblázat felvázolja a leggyakoribb ACTH- és cortisolszint változásokat különböző, a mellékvesét és a hypophysist érintő kórképekben.

Akkor kérik a vizsgálatot, amikor cortisol túltermelésre vagy hiányra jellemző tünetek vagy jelek mutatkoznak.
A cortisol túltengés gyakori tünetei az elhízás (amely jellemzően a végtagokat mellőzi), a kerek arc, a sérülékeny és vékony bőr, a bíborszínű csíkok a has bőrön, az izomgyengeség, az acne és a megnövekedett testszőrzet. A betegséget gyakran kíséri magas vérnyomás, alacsony káliumszint, magas bikarbonátszint és magas glükózszint (vagy cukorbetegség).

Elégtelen cortisol termelés gyakori tünetei az izomgyengeség, a fáradékonyság, a testsúlyvesztés, a megnövekedett bőr elszíneződés (olyan területeken is, amelyek nem érintkeznek a napfénnyel) és az étvágytalanság. A betegséget gyakran kíséri az alacsony vérnyomás, az alacsony glucoseszint és nátriumszint, valamint a magas káliumszint és kálciumszint.

A hypopituitarismus tünetei az étvágytalanság, fáradékonyság, nőknél menstruációs zavarok, hypogonadismus (alacsony nemi hormonszintek különösen férfiakban), a csökkent szexuális vágy, a gyakori éjszakai vizelés és a testsúlyvesztés. Amikor a kórkép hypophysis daganat következménye (amely általában jóindulatú) a beteg a daganatközeli sejtek és idegek nyomása miatt egyéb tüneteket is mutathat. A daganat érintheti a látóidegeket, amelynek a jelegzetes tünete az „alagút látás” (oldallátás vesztés), a látásvesztés bizonyos látóterekben és a kettős látás, továbbá fejfájások jelentkezése.

Az ACTH és a cortisol szint változását általában együtt értékelik, ahogyan azt a fenti táblázat is mutatja.
Cushing kórt, Addison kórt vagy ectopiás ACTH-t termelő daganatot jelezhet a magas ACTH szint, míg az alacsony ACTH szint mellékvese daganatra, steroid kezelésre vagy hypopituitarismusra utalhat.

Néhány esetben az eredmények értékelése bonyolult lehet. Az ACTH és a cortisol szintje a nap folyamán nem állandó, napi (diurnalis) ingadozást mutat. Normálisan az ACTH szintje reggel a legmagasabb és éjszaka a legalacsonyabb. Ez stimulálja a cortisol termelést, amely követi az ACTH szintjének változását. Azok a körülmények, amelyek befolyásolják az ACTH és cortisol termelést gyakran felborítják ezt a diurnalis ingadozást.

A kezelőorvost segíthetik a helyes diagnózis elkészítésében az úgynevezett stimulációs vagy szuppressziós tesztek. Ehhez ismert hatású gyógyszereket adnak a betegnek, és mérik az így produkált hormonmennyiséget. A leggyakrabban használt gyógyszer a cortrosyn (cosyntropin, az ACTH gyógyszeres formája) az ACTH stimulációs tesztben és a dexamethason a dexamethason szuppressziós tesztben.

· Cortrosyn, mint ahogy az ACTH is teszi, stimulálja a mellékvesék cortisol termelését. Ha nem emelkedik a cortisolszint a cortrosyn beadása után, az mellékvese elégtelenséget jelent, mint ahogy ez Addison kórban vagy hypopituitarismusban előfordulhat.

· A dexamethason egy nagyon hatékony szer, amelynek hatása hasonló a cortisoléhoz. Átlagos embereknél megszünteti az ACTH termelést. A különböző dexamethason dózisok hatásának vizsgálatával gyakran meg lehet fejteni, hogy a beteg Cushing syndromában szenved-e, és a vizsgálat segít ennek az okának kiderítésében.

Számos más gyógyszert használnakmég a stimulációs tesztekhez, beleértve az insulint, a corticotropin releasing hormont és a metyrapont (metapyron).

Néhány más betegségre szedett gyógyszer az ACTH szint emelkedését eredményezi. Ilyen szerek pl. az insulin, az amphetaminok, levodopat, metoclopramidot és az RU 486-t.

Az ACTH szintet csökkentő gyógyszerekhez tartozik a dexamethoson és egyéb a cortisoléhoz hasonló hatással járó gyógyszerek (például a prednison, hydrocortison, prednisolon és methylprednisolon), valamint a megestrol acetat.

A stress fokozhatja az ACTH termelést.

Az ACTH-t gyógyszerként is alkalmazzák a sclerosis multiplex kezelésére.

A Cushing kórban a mellékvese túlstimulációja a hypophysis (általában jóindulatú) daganata által termelt ACTH miatt történik. A Cushing syndroma ugyanezen tünetekre vonatkozik, de a kiváltó októl függetlenül. Az ok lehet steroid hormonok szedése (általában daganatok vagy autoimmun kórképek kezelésére), mellékvese daganat vagy hypophysisen kívül (általában a tüdőben) elhelyezkedő ACTH-t termelő daganat.

Az elsődleges adrenocorticalis elégtelenséget más néven Addison kórnak nevezik. A kór akkor jelentkezik, amikor a mellékvesekéreg károsodik vagy megsemmisül, és a cortisol vagy más mellékvese steroidok, mint például az aldosteron hiánya lép fel.

Ectopiás ACTH termelésnek nevezik a másik módot, amin keresztül az ACTH termelődni képes. Ez azt jelenti, hogy az ACTH-t a hypophysisen kívül, a test más részén elhelyezkedő daganat termeli, mint például (de nem mindig) a tüdőben. Ez Cushing syndromát okoz, így figyelmeztetheti a kezelőorvost a daganat jelenlétére.