A teszt bizonyos máj-, here- és petefészekrák típusok felismerését és kezelésének nyomon követését segíti.
AFP (Alfa-fötoprotein) tumor marker
AFP (Alfa-fötoprotein) tumor marker
Más néven
AFP
Totál AFP
AFP-L3%
Hivatalos név
Alfa-fötoprotein, totál; Alfa-fötoprotein-L3 %
A cikk utoljára módosult: 09.03.2020.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Amennyiben az Ön kezelőorvosának nagy a gyanúja arra, hogy Ön máj-, here-, vagy petefészekrákban szenved; az említett rákféleségek kezelése alatti és utáni időszakokban; amennyiben Ön daganatra hajlamosító betegségben, úgy mint krónikus hepatitiszben vagy cirrózisban szenved.
Milyen mintára van szükség?
A vizsgálathoz a kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára van szükség.
A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?
Nem szükséges előkészület.
Accordion Title
Gyakori kérdések
-
Mire való a vizsgálat?
Az alfa-fötoprotein, mint tumormarker mérését bizonyos máj-, here-, és petefészek daganatok felismerésére használják. Bár a tesztet gyakorta alkalmazzák krónikus betegségekben, mint cirrózisban, krónikus hepatitisz B- vagy C-ben szenvedő egyének nyomon követésére - mivel ezek a betegek fokozott rizikóval rendelkeznek májsejtes karcinóma kialakulására -, a legújabb irányelvek nem ajánlják ezt. A kezelőorvos a képalkotó vizsgálatok mellett AFP mérést is kérhet annak érdekében, hogy a májkarcinómát a legkorábbi és a leginkább kezelhető stádiumában felismerje.
Májsejtes karcinóma, vagy más, AFP-termelő daganat fennállásakor az időnként kért AFP teszt segítheti a terápiás válasz nyomon követését, továbbá a daganat kiújulásának felismerését.
Az AFP-L3% meghatározása az AFP-L3 variáns mennyiség totál AFP mennyiséghez való összehasonlításához szükséges. Az AFP-L3% tesztet főként Japánban használják széles körben. A tesztet javarészt krónikus májbetegségben szenvedők körében alkalmazzák a májsejtes karcinóma rizikóbecslésére, továbbá májsejtes karcinóma esetén a terápiás válasz megítélésére.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A kezelőorvos AFP teszt meghatározást kérhet az alábbiak esetén:
- Amennyiben egy betegnél fennáll a májkarcinóma, a here- vagy a petefészekrák gyanúja; felmerülhet a daganat gyanúja fizikális vizsgálat során az alhasban észlelt növekmény, vagy képalkotó eljárással felismert térfoglaló képlet esetén
- Amennyiben egy beteg bizonyítottan máj-, here- vagy petefészekrákban szenved és kezelés alatt áll, a terápia hatékonyságának nyomon követésére
- A rák kiújulásának kimutatására
- Krónikus hepatitiszben vagy májcirrózisban szenvedő betegek nyomon követésére
Az AFP-L3% teszt krónikus májbetegségben szenvedők körében a májsejtes karcinóma kialakulásának rizikóbecslésére használatos, továbbá a májsejtes karcinóma kezelése során a hatásosság felmérésére, vagy a tumor kiújulásának felismerésére egyaránt alkalmas.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
A megnövekedett vér AFP szint leggyakrabban máj- vagy petefészekrákot, vagy csírasejtes heretumort jelezhet. Megjegyzendő azonban, hogy nem minden máj-, petefészek-vagy hererák jár együtt emelkedett AFP szinttel.
Megnövekedett AFP szintek észlelhetők időnként egyéb tumorok esetén, mint például gyomor-, tüdő-, emlőrákban és limfómákban, bár az AFP tesztet ilyen esetekben ritkán kérik. Cirrózisban és hepatitiszben egyaránt megnövekedhet a vér AFP szintje.
Amennyiben az AFP tesztet a betegség nyomon követésére használják, a csökkenő fehérje szint jó terápiás válaszra utal. Ha a kezelés után nincs jelentős AFP szint csökkenés (normál vagy közel normál szintre), valamennyi tumorszövet jelen lehet még a szervezetben.
A vér AFP szintjének növekedése esetén nagy az esély a daganat kiújulására. Mivel azonban a vér AFP szintje hepatitisz vagy cirrózis esetén is emelkedhet, az AFP teszt eredménye félrevezető lehet. Amennyiben a kezelés előtt nem mérhető emelkedett AFP szint, a teszt általában nem alkalmas a terápiás válasz nyomon követésére vagy a tumor kiújulásának észlelésére.
Krónikus májbetegekben a kezdeti normál vagy enyhén emelkedett AFP szintek jelentős emelkedésekor megnő a májrák kialakulásának rizikója. Jelentősen megnövekedett totál AFP szint, valamint emelkedett AFP-L3% meglétekor az érintett személy esetén nagy a rizikó májsejtes karcinómára vagy a daganat 1-2 éven belüli kialakulására. Fontos azonban megjegyezni, hogy emelkedett totál AFP szint és emelkedett AFP-L3% lehetnek jelen, vagy szintjük időben változhat krónikus hepatitisz és cirrózis esetén is. Ezeknél a betegeknél az AFP szintek meredek emelkedése kórjelző lehet és fontosabb, mint az egyszer mért magas AFP érték.
-
Mit kell még tudnom?
Nem minden magas AFP szinttel és emelkedett AFP-L3% értékkel bíró beteg szenved daganatban vagy van fokozott rizikója májrákra. Az AFP és az AFP-L3% szintek csak jelző értékkel bírnak és önmagukban nem diagnosztikusak. A teszt minden esetben csak a kórelőzmény, a fizikális vizsgálat, a szövettani és képalkotó vizsgálatok eredményeinek tükrében értékelendő.
Bár az AFP teszt hasznos információt nyújt a kezelőorvos számára, de nem kellően specifikus és szenzitív a daganatokra. A máj sérülése és a májsejtek újdonképződése esetén az AFP szintje átmenetileg emelkedhet, továbbá mérsékelt AFP koncentráció növekedés tapasztalható számos egyéb kórállapotban. Emiatt az AFP teszt nem alkalmas önmagában a daganat felismerésére. Ráadásul, nem minden tumor termel AFP-t, emiatt normál AFP szint mellett is lehet a betegnek daganata. Az AFP teszt tehát nem alkalmas szűrővizsgálatra.
Az AFP nemcsak tumormarker, hanem normál körülmények között a magzati szövetek által is termelt, így magasabb AFP szintek mérhetők terhes nők, valamint újszülöttek vérében. Amennyiben Ön több információt szeretne megtudni a várandósság alatti AFP teszt alkalmazásával kapcsolatban, olvassa el a 2. trimeszteri anyai szérum szűrővizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat.
-
Melyek a májsejtes karcinóma rizikó faktorai?
A daganat általában krónikus májzsugorban (cirrózis) szenvedő betegekben alakul ki. Cirrózist leggyakrabban az alábbi két vírusfertőzés okozhat: a hepatitisz B vagy hepatitisz C vírus. Emellett alkoholistákban is magasabb a májzsugor rizikója. Bizonyos örökletes betegségek, mint a hemokromatózis (a szervezetben túlzott mértékben szívódik fel vas, ennek következtében a vas lerakódik a májban és egyéb szervekben), cirrózishoz és idővel májsejtes karcinómához vezethetnek, úgymint a nem alkoholos zsírmáj (nem alkoholos szteatohepatitisz (NASH)), melynek kialakulása során a májban zsírlerakódások jelennek meg, következményes gyulladással és májsejt károsodással.
-
Amennyiben az AFP tesztem pozitív, más laboratóriumi teszt elvégzése is szükséges?
Amennyiben Ön krónikus májgyulladásban szenved és a szérum AFP szintje hirtelen emelkedik vagy a mért AFP érték kiugróan magas, a kezelőorvos ultrahang (UH), komputertomográfiás (CT), vagy mágneses rezonanciás (MR) vizsgálatot, illetve májbiopsziát rendelhet el. A felsorolt vizsgálatok általában képesek azonosítani a májrákot. A májrák kimutatására, valamint a májsejtes rákban szenvedő betegek követésére hasznos laboratóriumi teszt a vér des-gamma-karboxi protrombin (DCP; másnéven K-vitamin hiány indukálta protrombin) szintjének mérése.
-
Az AFP teszt otthon, vagy a háziorvosi rendelőben is elvégezhető?