Mi az immunrendszer?

Az immunrendszer a szervezet eszköze a baktériumok és egyéb testidegen anyagok elleni védelemre. Az immunrendszer alapvetően két fő egységből áll:
Az egyik, az úgynevezett humorális rendszer molekuláris szinten védi a szervezetet. Működése során a testidegen anyagokkal szemben antitestek termelődnek, amelyek hozzákötődnek a testidegen anyagokhoz, majd eliminálják azokat a szervezetből.
A másik, úgynevezett celluláris rendszer sejtszinten védi a szervezetet. Ennek fő alkotói a T-lymphocyta sejtek, amelyek képesek közvetlenül is megtámadni a testidegen anyagokat. Az újszülötteknél csak azok az ellenanyagok biztosítják a szervezet védelmet, amelyet a születés előtt a magzat az anyától kapott. A szervezet saját ellenanyagai és a T-lymphocyták csak azt követően válnak védelmezővé, miután megtörtént az első találkozás az idegen anyaggal. Ez az alapja a védőoltásoknak is, ugyanis a testidegen anyagok (úgynevezett antigének) bejuttatásával megadják a lehetőséget az immunrendszernek, hogy felismerje a legyengített, vagy inaktivált formában lévő, egyébként kórokozó baktériumokat vagy vírusokat. A szervezet ezt követően védetté válik, és amikor legközelebb ismét találkozik a mikroorganizmussal, már hatékonyan képes védekezni ellene.

A szervezet azonban nem csak a mikroorganizmusokkal szemben képes fellépni, felismeri a testidegen szöveteket is. Van, amikor ez nem kívánatos. Tipikus esete ennek a szervátültetés, amikor a transzplantált személy szervezete illetve immunrendszere támadást indít a beültetett szerv, szövet ellen. Ezt a folyamatot hívják kilökődésnek. Ennek elkerülésére olyan gyógyszereket (úgynevezett immunszuppresszánsokat) adnak a szervátültetésen átesett személynek, amelyek csökkentik az immunrendszer aktivitását. (Erre elméletileg nincs szükség abban az esetben, ha a transzplantált személy és a szervadományozó egypetéjű ikertestvérek.)
A daganatos sejtek néha eléggé különböznek a normál sejtektől, így az immunrendszer képes felismerni és megtámadni őket. Sajnos az immunválasz önmagában rendszerint nem elég ahhoz, hogy megakadályozza a daganat metasztatizálódását (szétszóródását) a szervezetben.

Melyek az autoimmun kórképek?

Az autoimmun kórképek olyan betegségek, amelyek során a szervezet a saját szövetei ellen indít immunválaszt indít. Az autoimmun betegségek oka nem ismert, figyelemre méltó azonban, hogy sok esetben megfigyeltek öröklött hajlamot a betegség kalakulására. Az autoimmun kórkép néhány típusában (mint pl. a reumás lázban), valamilyen baktérium vagy vírus indítja el az immunválaszt. Ilyenkor az ellenanyagok vagy T-sejtek megtámadják a normál sejteket is, mivel ezek bizonyos szerkezeti része hasonlít a fertőző ágensekéhez.

Az autoimmun kórképeknek alapvetően két típusa van: az egyiknél több szerv is károsodik (úgynevezett szisztémás autoimmun betegségek), a másik csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyeknél csak egyetlen szervet vagy szövetet érint az autoimmun folyamat (lokalizált autoimmun betegségek). Fontos tudni, hogy a lokalizált autoimmun kórképek gyakran szisztémássá válnak. Ennek oka, hogy a lokalizált megbetegedéseknek is van indirekt (közvetett) hatásuk a szervezet más szerveire, szervrendszereire.
Az alábbi táblázat a leggyakoribb autoimmun kórképeket mutatja:

Szisztémás autoimmun kórkép

Lokalizált autoimmun kórkép

Rheumatoid arthritis (ízületek; kevésbé általános a tüdő, bőr)

1-es típusú diabetes mellitus (hasnyálmirigyszigetek)

Lupus [szisztémás lupus erythematosus] (bőr, ízületek, vesék, szív, agy, vörösvérsejtek, egyéb)

Hashimoto-thyreoiditis, Graves-kór (pajzsmirigy)

Scleroderma (bőr, belek, kevésbé gyakori a tüdő)

Coeliakia, Crohn-betegség, Colitis ulcerosa (gastrointestinalis rendszer)

Sjögren-szindróma (nyálmirigyek, könnymirigyek, ízületek)

Sclerosis multiplex*, Guillain-Barre-szindróma (központi idegrendszer)

Goodpasture-szindróma (tüdők, vesék)

Addison-kór (mellékvese)

Wegener-granulomatosis (melléküregek, tüdők, vesék)

Primér biliaris cirrhosis, Cholangitis sclerotisans, Autoimmun hepatitis (máj)

Polymyalgia rheumatica (nagy izomcsoportok)

Raynaud-kór (kéz-láb ujjai, orr, fülek)

Arteritis temporalis / Óriássejtes arteritis (a feji, és a nyaki artériák)

* Még vitatott, hogy a sclerosis multiplex autoimmun kórkép-e.

Előfordulhat, hogy valakinek egyszerre egynél több autoimmun kórképe is van; például az Addison-kóros pácienseknek gyakran van 1-es típusú diabetesük is, míg a sclerotizáló cholangitiseseknek gyakran van vagy colitis ulcerosájuk vagy Crohn-betegségük is.

Előfordul, hogy az autoimmun betegség során keletkező ellenanyagok nem közvetlenül hatnak egy-egy szövetre vagy szervre, hanem közvetett módon okoznak betegséget. Erre tipikus példa, amikor az antifoszfolipid antitestek a vérben lévő alvadási fehérjékkel reagálnak, melynek következtében az érpályán belül véralvadék képződik, amely érelzáródáshoz vezet (thrombosis).

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/autoimmun_betegseg/2749/autoimmun-betegsegek-tunetei címen.

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Meskimen, S. et. al. (2000 April 1). Management of Giant Cell Arteritis and Polymyalgia Rheumatica [57 paragraphs]. American Family Physician, Practical Therapeutics [On-line journal]. Available online: http://www.aafp.org/afp/20000401/2061.html

S3
(2003 February). Temporal Arteritis and Polymyalgia Rheumatica [9 paragraphs]. Familydoctor.org [On-line information]. Available online: http://familydoctor.org/x1509.xml

S4
Mayo Clinic staff (2004 June 11). Polymyalgia rheumatica [35 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information]. Available online: http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=DS00441

S5
Mayo Clinic staff (2004 August 20). Giant cell arteritis [34 paragraphs]. MayoClinic.com [On-line information]. Available online: http://www.mayoclinic.com/invoke.cfm?id=DS00440

S6
Peng, S. (2003 October 24). Polymyalgia rheumatica [8 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000415.htm

S7
Clowse, M. (2003 August 3). Raynaud's phenomenon [11 paragraphs]. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000412.htm

S8
(2001 July 1). NINDS Vasculitis including Temporal Arteritis Information Page [4 paragraphs]. National Institute of Neurological Disorders and Stroke [On-line information]. Available online: http://www.ninds.nih.gov/health_and_medical/disorders/vasculitis_doc.htm

S9
(2001 February). Questions and Answers About Polymyalgia Rheumatica and Giant Cell Arteritis [22 paragraphs]. National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases (NIAMS) [On-line information]. Available online: http://www.niams.nih.gov/hi/topics/polymyalgia/index.htm

S10
(2001 May). Questions and Answers about Raynaud's Phenomenon [29 paragraphs]. National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases (NIAMS) [On-line information]. Available online: http://www.niams.nih.gov/hi/topics/raynaud/ar125fs.htm

Kapcsolódó idegennyelvű adatbázisok:

American Autoimmune Related Diseases Association, Inc.
Wegener's Granulomatosis Association
Guard Your Fingers and Toes The Threat of Raynaud's, The NIH Word on Health, April 2001
Health Topics, National Institute of Arthritis and Musculoskeletal and Skin Diseases (NIAMS)