Hererák

Röviden

Utoljára frissítve:
2022-12-27

Mi a betegség lényege?

A hererák, a sejtek abnormális, szabályozatlan növekedése, amely tumor keletkezéséhez vezet az egyik vagy mindkét herében. A férfiaknak két heréjük (testis) van, amelyek a herezacskóban, a hímvessző alatt és annak alapjánál, egy laza zacskóban (scrotum) helyezkednek el. A herék, amelyek körülbelül golflabda méretűek, felelősek a spermiumok és a férfi nemi hormonok (elsősorban tesztoszteron) termelődéséért, amelyek a reproduktív szervek fejlődését szabályozzák.

A hererák a 15–34 éves férfiakban a leggyakoribb rákbetegség. Évente körülbelül 7500 férfinál diagnosztizálnak hererákot, és körülbelül 400-an halnak meg amiatt. A kaukázusi származásúak nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint az afrikai, spanyol vagy ázsiai eredetűek, bár e magasabb kockázat oka nem ismeretes. További kockázati tényezők a rejtettheréjűség (cryptorchismus), a gonádok diszgenezise (a herék abnormális fejlődése), Klinefelter-szindróma, és a hererák előfordulása a családi vagy egyéni anamnézisben.

A hererákok körülbelül 90%-áért a csírahámból kiinduló tumorok a felelősek. Ezek seminomákra és nem seminomákra oszthatók fel. A seminomák a herék csírasejtes tumorainak mintegy a felét teszik ki, és leggyakrabban középkorú férfiakban fordulnak elő. Hajlamosak lassan növekedni, és általában nem képeznek áttétet. A nem seminomák az élet korábbi szakaszában jelentkeznek. Főként a 20-as éveiben járó férfiakat érintik, és hajlamosak agresszívebb klinikai képet mutatni.

Az összes hererák mintegy 4-5%-a (és a gyermekeknél diagnosztizált hererákok 20%-a) stromatumor, amely a here vázát képező és hormonokat termelő szövetekben alakul ki. Ezek a szövetek ösztradiolt, a női ösztrogénhormonok egyik formáját szekretálhatják, ami gynecomastiát (emlőnagyobbodást) okoz.

Míg a hererák a rákos betegségek egyik leginkább gyógyítható formája, a gyógyulási arány meghaladja a 90%-ot, a legtöbb típusa megfelelő ellenőrzés hiányában továbbterjed, először megtámadja és károsítja a másik herét, majd áttéteket képez, és a nyirokutak révén más szervekbe, például a tüdőbe jut. A kedvező kimenetel szempontjából a korai felismerés és kezelés döntő fontosságú.

Tünetek

A hererák általában a herében található fájdalommentes csomó vagy duzzanat formájában kerül először felismerésre. Leggyakrabban maga a beteg fedezi fel, de rutin fizikális vizsgálat, vagy más célból – például meddőségvizsgálat kapcsán – végzett kivizsgálás során is fény derülhet rá. A rák jelentkezhet figyelmeztető jelek nélkül vagy kísérhetik tünetek, például a herezacskó elnehezülése, vagy abban folyadékgyülem képződése, tompa fájdalom a hasi vagy lágyéki tájékon, a here fájdalmassága, és/vagy az emlők megnagyobbodása vagy nyomásérzékenysége. Ezeket a tüneteket orvosnak kell mérlegelnie, tudni kell azonban, hogy azokat rákon kívül egyéb állapotok is okozhatják.

Vizsgálatok

A hererák diagnózisának felállítása fizikális vizsgálattal kezdődik, amely tumormarkerek, például AFP (alfa-fetoprotein) és hCG (humán koriogonadotropin) kimutatására végzett laboratóriumi vizsgálatokkal egészülhet ki. A nem seminoma rákok mintegy 85%-ában ezen proteinek egyikének vagy másikának szintje megemelkedik. Ezek a vizsgálatok segíthetik a hererák diagnózisának felállítását, és ha a kiinduláskor magasabb szinteket mértek, a továbbiakban hasznosak a kezelésre adott válasz követésére vagy az esetleges kiújulás észlelésére. Míg az AFP és hCG szintje csak a hererákok bizonyos típusaiban magasabb, az LDH (laktát-dehidrogenáz) szint a legtöbb esetben emelkedett lehet. Az LDH számos szövetféleségben megtalálható enzim, amely sejtkárosodás esetén a véráramba jut. Nem specifikus a hererákra, meghatározása azonban további információt adhat az orvosnak.

A kezdeti értékelés során ultrahangvizsgálat is végezhető. Ez az eljárás hanghullámokat alkalmaz a heretömeg (tumor) jelenlétének, méretének és konzisztenciájának láthatóvá tételére, és célja, hogy segítse elkülöníteni a hererákot más állapotoktól, például fertőzésektől.

Az egyetlen mód annak bizonyítására, hogy a herében észlelt tömeg biztosan rák, a biopszia elvégzése. A herebiopszia egyszerre diagnosztikus és első vonalbeli terápiás beavatkozás, mert a biopszia elvégzéséhez a teljes herét el kell távolítani. Metszést ejtenek a lágyékon, és a herét, valamint az ondóvezetéket kiemelik a herezacskóból. Néhány ritka esetben a szövetmintát azonnal megvizsgálják, és ha az állapot nem rákos, a herét visszahelyezik; a legtöbb esetben azonban a herét és ondóvezetéket véglegesen eltávolítják.

Ha a csomó rákos, kórboncnok fogja eldönteni a hererák(ok) típusát, és segít a rák stádiumbesorolásában (meghatározni, hogy a rák milyen távoli áttéteket okozott). A kezelési opciók a rák(ok) típusától és besorolásától függnek.

Kezelési eljárások

A hererákok kezelésére gyakran sebészeti beavatkozás, besugárzás és kemoterápia kombinációját alkalmazzák. A besugárzás gyakori utánkövető kezelés, különösen seminomák esetében. Ezek a tumorok különösen érzékenyek a besugárzásra, míg a nem seminoma tumorok hajlamosabbak a rezisztenciára.

Kemoterápia szintén alkalmazható, különösen előrehaladott vagy rezisztens esetek kezelésére. A tumor jellegétől függően, követhetők az AFP- vagy hCG-szintek a kezelésre adott válasz monitorozására, és a kiújulás időben történő észlelésére. Az orvosok röntgenátvilágítást és CT- (komputertomográfia) vizsgálatokat is alkalmazhatnak rendszeres monitorozásra.

A hererák kezelésére alkalmazott eljárások folyamatosan fejlődnek. Mivel a hererák minden egyes esete, és minden beteg kezelésre adott válasza egyedi, együtt kell működnie orvosával és/vagy a kezelő személyzettel, hogy az Ön számára legmegfelelőbb ellátást biztosíthassák.

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

Magyar nyelven további információ olvasható a http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/428/heredaganat címen.

Idegen nyelvű forrásmunkák:

National Cancer Institute: Testicular Cancer

American Cancer Society: All about Testicular Cancer

American Academy of Family Physicians: Testicular Cancer, What to look for

Self Care on Familydoctor.org

CancerLinks

Mutass többet

Hasznos információk

No items found.

No items found.

Kapcsolódó Oldalak

Állapotok és betegségek
No items found.
Laboratóriumi vizsgálatok
No items found.
No items found.
No items found.
Kérdése van?
Keressen minket bizalommal.
Kérjük mielőtt kitöltené az űrlapot nézze meg a pánciensek által leggyakrabban feltett kérdéséket hátha megtalálja kérdésére a választ.
Hol található a laboratórium?
Hogy tudok időpontot kérni?
Mennyibe kerül a vizsgálat?
Űrlap mutatása
Thank you! Your submission has been received!
Oops! Something went wrong while submitting the form.