A visszatérő rendellenes véralvadás okának kiderítésére; és az antitrombin hiány kimutatására.
Antitrombin
Antitrombin
Más néven
Funkcionális Antitrombin III
AT III
AT 3
Hivatalos név
Antitrombin (aktivitás és antigén)
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 15.10.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?
Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?
Néhány hónappal a vérrögképződés (trombotikus esemény) lezajlása után, vagy ha Ön nem a várt módon reagál a heparin véralvadásgátló kezelésre.
Milyen mintára van szükség?
A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára.
A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?
A vizsgálat nem igényel előkészületet.
Accordion Title
Gyakori kérdések
-
Mire való a vizsgálat?
Az antitrombin tesztet rendszerint a fokozott véralvadással járó rendellenességek kivizsgálásának részeként végzik, hogy kiderüljön, mi okozza a visszatérő vérrögképződést (trombózist). A teszt vizsgálja az antitrombin aktivitást (funkció) és mennyiségét (antigén), és segít az antitrombin hiány diagnosztizálásában.
Először az aktivitási tesztet végzik el, hogy kiderüljön, a funkcionális antitrombin mennyisége normális-e. Ha az antitrombin aktivitás alacsony, az antitrombin antitest teszt következik a jelenlevő antitrombin mennyiség meghatározására. Ez a két teszt elkülöníti egymástól az 1-es és a 2-es típusú antitrombin hiányt. Ha antitrombin hiányt mutatnak az eredmények, mindkét antitrombin tesztet meg szokták ismételni egy későbbi időpontban, hogy megerősítést nyerjen az eredmény.
Az antitrombin tesztet akkor is végezhetik, ha a beteg nem a várt módon reagál a heparinra. A heparin véralvadásgátló (antikoaguláns) gyógyszer, amit olyan betegek kapnak, akikben vérrög alakult ki, vagy fokozottan hajlamosak a vérrögképződésre. A heparin hatást az antitrombin közvetíti. A heparin jelentősen fokozhatja az antitrombin aktivitást, így gátolva a vérrögképződést, de az antitrombin hiányban szenvedők rezisztensek a heparin kezelésre.
-
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Az antitrombin aktivitás tesztet a fokozott alvadással járó állapot (pl. protein C és S, lupusz antikoaguláns) kivizsgálásának részeként kéri az orvos, ha egy betegben ismételten vérrög alakul ki. Az antitrombin vizsgálatot csak akkor szabad elindítani a fokozott véralvadási hajlam kimutatására, ha a vérrög már megfelelő módon kezelve lett és feloldódott, mivel mind a vérrög jelenléte, mind a rá adott kezelés befolyásolja az atnitrombin eredményeket.
Az antitrombin vizsgálatot akkor is kérheti az orvos, ha a beteg nem megfelelő módon reagál a heparinos véralvadásgátlásra, ilyenkor rendszerint szokatlanul magas dózisban kell adagolni a heparint a megfelelő véralvadásgátló hatás eléréséhez.
-
Mit jelent a vizsgálati eredmény?
A csökkent antitrombin aktivitás és mennyiség 1-es típusú antitrombin hiányra utal. Ebben az esetben azért csökkent az aktivitás, mert kevesebb antitrombin áll rendelkezésre a véralvadás szabályozásához.
A csökkent antitrombin aktivitás és a normál antitrombin antigén szint 2-es típusú antitrombin hiányra utal. Ez azt jelenti, hogy elegendő az antitrombin fehérje mennyisége, de nem jól működik. Az egyén vérrögképződési hajlama mindkét esetben fokozott.
Ha az antitrombin aktivitás normális, akkor az antitrombin antigén tesztet rendszerint nem végzik el. Ebben az esetben az antitrombin megfelelően működik, és a visszatérő trombotikus epizódokat valószínűleg más betegség okozza.
Ideiglenesen vagy hosszú távon csökkent antitrombin szint a következő, a felhasználódást vagy a termelődést érintő kórállapotokban fordulhat elő:
- DIC (disszeminált intravaszkuláris koaguláció), amely lehet akut vagy krónikus, és az alvadási faktorok elfogyása jellemzi; az érintett egyénben vérzés és/vagy vérrögösödés is előfordulhat.
- MVT (mélyvénás trombózis) – vérrög, rendszerint a láb egyik mélyvénájában
- májbetegség
- nefrózis szindróma
- fehérje-vesztő állapotok
- tüdőembólia
- Heparin kezelés (ideiglenesen csökkent antitrombin szint)
- csecsemőkor, az élet első néhány napjában (az egészséges felnőttekben levő mennyiség kb. 50%-a)
- ösztrogén terápia
Az emelkedett antitrombin szintet általában nem tekintjük problémának.
-
Mit kell még tudnom?
Ha egy antitrombin hiányban szenvedő egyénnek más alvadási kockázata is van, pl. a protein C vagy S hiány, V. faktor Leiden mutáció, vagy orális fogamzásgátó szedés, akkor jelentősen nagyobb esélye van arra, hogy vérrög alakul ki benne.
Az antitrombin hiány emelheti a visszatérő vetélés kockázatát.
Az antitrombin hiányban szenvedő embereket esetenként megelőző antikoaguláns terápiában kell részesíteni orvosi vagy sebészeti beavatkozások előtt.
Antitrombin koncentrátum és rekombináns antitrombin már elérhetőek gyógyszerként, az akut vagy krónikus antitrombin hiány ideiglenes korrigálására.
-
Hogyan állapítható meg, hogy mekkora az esélyem a vérrögképződésre?
Abban az esetben, ha önnél, vagy a családjában többször előfordult visszatérő vérrögösödés, az ön orvosa vizsgálatokat kezdeményezhet, hogy felmérje az ön általános egészségi állapotát, és többféle vizsgálatot kérhet a túlzott véralvadási zavar kivizsgálására. Minél több öröklött vagy szerzett rizikófaktora van önnek (mint az V. faktor Leiden vagy a Protrombin 20210 mutáció, vagy protein C vagy S hiány), annál nagyobb az esélye a vérrögösödésre. Ez a kockázat tovább fokozódik, ha ön elhízott, ülő életmódot folytat, magas vérnyomása van, dohányzik, és/vagy orális fogamzásgátlót szed. Fontos megjegyezni azonban, hogy a relatív kockázat, amit önnél megállapítanak, csak a statisztikai valószínűséget határozza meg. Senki sem tudja megjósolni, hogy az egyes embernél valóban kialakul-e a visszatérő vérrög képződés.
-
Tájékoztatnom kell-e a fogorvosomat vagy a számomra egészségügyi ellátást nyújtókat arról, hogy antitrombin hiányom van?
Igen. Ez fontos információ, amelyről az önt ellátó egészségügyi személyzetnek tudnia kell, hiszen ez befolyásolja az ön szervezetében az alvadási készséget az orvosi beavatkozás alatt és után.
-
Tehetek bármit is azért, hogy az antitrombin mennyisége vagy aktivitása megváltozzon bennem?
Általánosságban elmondható, hogy nem. Ha szerzett hiánya van, amit egy kórállapot okoz, mint pl. a májbetegség, akkor annak a betegségnek a kezelése enyhítheti vagy meg is szüntetheti a hiányt. Ha szükséges, az önt ellátó orvos kezelheti önt antitrombinnal (gyógyszer formájában), hogy ideiglenesen korrigálják a hiányt.