Adenozin deamináz

Az adenozin-deamináz (ADA) vizsgálat  nem diagnosztikus teszt, de más vizsgálatokkal együtt alkalmazható (pl. mellhártya folyadék elemzés, saválló pálca (AFB) kenet és tenyésztés és/vagy a tuberkulózis molekuláris biológiai vizsgálata) annak kimutatására, hogy az érintett személy a tüdőket burkoló hártya (pleura) Mycobacterium tuberculosis általi fertőzésében szenved-e.

A mikrobiológiai tenyésztést tekintjük a tuberkulózis diagnózis és a kezelés vezetés „arany standardjának”, de ennek elvégzése több naptól több hét időtartamot igényel. A molekuláris biológiai vizsgálat és a saválló pálca kenet gyorstesztek, de megfelelő számú mikroorganizmus jelenlétét igénylik a vizsgált folyadékban azok kimutatására. A mellhártya folyadék speciális problémát jelent a M. tuberculosis kimutatására, mivel nagy mennyiségű folyadékban lehetséges, hogy csak kis számban vannak jelen a baktériumok. Bár az ADA vizsgálat nem bizonyító erejű, de egy gyors vizsgálat és akkor is emelkedett lehet, ha csak kevés baktérium van jelen. Az ADA vizsgálat eredménye segítheti a kezelés vezetését, amíg a tenyésztés eredménye nem áll rendelkezésre.

Az ADA vizsgálat kiegészítő vizsgálat lehet a mellhártya folyadék tuberkulózisának igazolására vagy kizárására. Ritkán egyéb testfolyadékokból is elrendelhetik a vizsgálatát a tuberkulózis kimutatása céljából, pl. hasüri folyadékból, vagy likvorból (agy-gerincvelői folyadékból,CSF).

Az ADA vizsgálatát az érintett személy mellüregében észlelt folyadékgyülem (pleurális folyadék) esetén rendelhetik el, amikor tuberkulózisra (TBC) utaló tüneteket és panaszokat találnak. Ilyenek:

• krónikus köhögés, néha véres köpet
• Láz, hidegrázás
• Éjszakai izzadás
• Ismeretlen súlyvesztés
• Mellkasi fájdalom

A vizsgálatot több vizsgálat részeként kérhetik a TBC igazolására, vagy kizárására annál a személynél, akinek a tüneteit TBC okozhatja, különösen, ha a személy magas kockázatú csoportba tartozik. Ilyen:

• Olyanok, akik szoros kontaktusban állnak aktív TBC fertőzött személyekkel
• Olyan bevándorlók esetében, akik a világ magas TBC előfordulású részéről érkeztek
• 5 évnél fiatalabb gyerekek, akiknél pozitív a TBC szűrőteszt eredménye
• Olyan személyeknél, akik magas fertőzési gyakoriságú csoportba tartoznak, illetve ilyen személyekkel dolgoznak, pl. hajléktalanok, intravénás kábítószer fogyasztók, vagy sajátos közösség tagjai, pl. kórházi betegek, fogvatartottak és ápolási otthonok lakói.
• Meggyengült immunrendszerű személyek. Ilyen:
  • HIV/AIDS betegek
  • Krónikus alapbetegséggel rendelkezők, cukorbetegek, vesebetegek
  • Szerv transzplantáltak és egyéb immunszupresszáns gyógyszereket szedők
  • Terhes nők
  • Idősek

A kezelőorvos a vizsgálatot elrendelheti azoknál is, akik valószínűleg tuberkulózissal rendelkeznek, az egyéb vizsgálati eredményeket megelőzve a kezelés elindítása okából.

Ha az adenozin-deamináz (ADA) jelentősen emelkedett a mellhártya folyadékban olyan személynél, akinél a panaszok és tünetek tuberkulózisra utalhatnak, akkor a vizsgált személynél valószínűleg a mellhártya M. tuberculosis fertőzése áll fenn. Különösen igaz ez akkor, ha az érintett személy olyan földrajzi területen él, ahol magas a tuberkulózis előfordulása.

Ha egy régióban alacsony a tuberkulózis előfordulási gyakorisága, akkor az illető lehetséges, hogy tuberkulózisban szenved, vagy az ADA eredménye más okból kifolyólag magas, pl. daganat (különösen limfómák esetében), tüdőembólia, szarkoidózis, vagy lupusz. Utóbbi diagnózisok enyhén, vagy mérsékelten emelkedett ADA eredmények esetében valószínűek.

Alacsony ADA értékkel rendelkező személynél nem valószínű a mellhártya tuberkulózisa. Ez nem zárja ki azonban a test más részeit érintő fertőzést.

Ha az ADA a test más részeiről vett folyadékban mutat magas értéket, pl. hasűri folyadék, vagy likvor, akkor fokozott a valószínűsége annak, hogy a tuberkulózis ezeket a területeket érinti.

Az ADA vizsgálat nem képes azonosítani a M. tuberculosis kórokozót, mint a beteg tüneteinek okozóját, és a vizsgálat nem alkalmazható a gyógyszer-rezisztens tuberkulózis meghatározására sem.

A kezelőorvos nem képes a mellhártya terében a tuberkulózis diagnózisára a pleura folyadék vizsgálata nélkül. Ha a fertőzés az ön tüdejét érinti, akkor köpetet lehet gyűjteni, ha agyhártya gyulladására van gyanú, akkor a likvor (agy-gerincvelői folyadék, CSF) vizsgálható.