A cikk utoljára módosult: 22.05.2018.
Mi az ólommérgezés?

Az ólommérgezés egy olyan megelőzhető állapot, aminek az oka, hogy a környezetből ólom jut a szervezetbe. Erre a magasabb vér ólomszintek utalnak és az egészségi állapot folyamatos károsodásával járhat, különösen gyermekeknél. Nagyon magas szintek esetén az ólommérgezés halálos lehet.

Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) intézet adatai szerint az Egyesült Államokban az 1 és 5 éves kor közötti gyermekek közül több mint fél milliónál magasabb a vér ólomszintje 5 mikrogramm per deciliternél (mg/dL). Ez az a határérétk, amit jelenleg a CDC nem biztonságosnak tekint. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a CDC aktuálisan nem ad meg olyan vér ólomszintet, amit gyermekeknél biztonságosnak gondol.

Az ólom lágy, nem rozsdásodó fém, ami a környezetben kis mennyiségben mindenütt jelen van. 1978 előtt összetevőként jelen volt a festékekben és az üzemanyagban, használták vízvezetékekben, konzervdobozban, valamint a gyümölcsösökben használt gyomirtókban. Míg ezek használatát betiltották az Egyesült Államokban és az ólom használatát sokkal gondosabban szabályozzák, továbbra is több, mint 100-féle iparágban és számos hobbi kapcsán használják.

Az ólom kis részecskéi a szervezetbe döntően az ólomtartalmú por belégzésével vagy lenyelésével kerülnek be. A tüdőből vagy az emésztőrendszerből az ólom a véráramba, innen pedig a szervezet többi részébe kerül. A szervezet az ólmot fokozatosan a vérből és a szervekből a csontokba és a fogakba juttatja, ahol évtizedekig jelen lehet. Felnőtteknél az ólom mintegy 94%-a, gyermekeknél a 73%-a végül a csontokban raktározódik. Az ólomtól a szervezet úgy szabadul meg, hogy lassan kivonja a csontokból és a vizelettel és széklettel üríti. Az ólom néha újramobilizálódik, visszakerül a vérbe és más szövetekbe – erre csonttörések vagy terhesség alatt kerül sor. Az anyából a magzatba vagy a szoptatott csecsemőbe is átjuthat. Az ólommérgezés hatására vetélés vagy koraszülés következhet be.

Accordion Title
Az ólommérgezésről
  • Az ólomnak való kitettség kockázati tényezői

    Annak a mértékét, hogy valakit milyen mértékben veszélyeztetett az ólommal való találkozás, az életkor, az expozíció mértéke is időtartama, az illető egészségi és tápláltsági állapota határozza meg. A vashiányos vagy alultáplált emberek, például, sokkal veszélyeztetettebbek a fokozott ólomfelszívódással szemben.

    Ha egy várandós nő ólommal találkozik, gyermekénél nagyobb a növekedési elmaradás és a tanulási nehézségek kockázata.

    A csecsemőknél és kisgyermekeknél, akiknek a szervezetébe ólom került, az alábbiak kockázata nő:

      • Lassabb fejlődés
      • Tanulási nehézségek
      • Ingerlékenység / hangulat megváltozása
      • Étvágytalanság
      • Súlycsökkenés
      • Lassúság és kimerültség
      • Hasi fájdalom
      • Hányás
      • Székrekedés
      • Halláscsökkenés


    A gyermekek esetében a hat évesnél fiatalabbaknál a legnagyobb a kockázata annak, hogy ólom jut a szervezetükbe, mivel gyakran teszik a kezüket a szájukba. Az ólom a szervezetbe az ólomtartalmú por vagy festékdarabkák lenyelésével, a por belégzésével, ólomtartalmú vagy ólommal szennyezett anyagok szájba vételével vagy elrágásával, vagy szennyezett étel vagy ital fogyasztásával kerül be.

    Az 1978 előtt épített házakban ólomalapú festék és ólommal szennyezett por lehet. A házak körüli talaj is ólommal szennyezett lehet és innen is származhat ólom.


    A felnőtteknél az ólomexpozíció általában a foglalkozással vagy a szabadidős (hobbi) tevékenységgel függ össze. Az ólommal dolgozók gyermeke és házastársa szintén ólomnak lehetnek kitéve, ha az illető ólommal szennyezett munkaruhában jön haza.

    Azok a munkakörök, ahol fennáll az ólomexpozíció lehetősége

      • Ólomötvözés
      • Építési munka
      • Acélhegesztés
      • Hídjavítás
      • Kazántisztítók és -javítók
      • Karbantartók
      • Öntödei munkások
      • Fémhulladék újrahasznosítása
      • Autójavítók
      • Kábelkötegelő munkások

    Azok a szabadidős tevékenységek, ahol fennáll az ólomexpozíció lehetősége

      • Lövedékek vagy horgásznehezékek öntése
      • 1978 előtt épített otthon átalakítása
      • Sportlövészet
      • Ólommal való forrasztás
      • Autójavítás
      • Üvegfestés
      • Mázas fazekas munkák
      • Festés művészfestékkel
      • Pálinkafőzés ólomfalú tartályokban



    Egyes hagyományos vagy népi gyógymódok, külföldről importált ’egészségesként’ aposztrofált ételek, táplálkozási kiegészítők, kozmetikumok, ékszerek, játékok, illetve konzervételek is tartalmazhatnak ólmot. Az orvosnak mérlegelnie kell az emberek, különösen a gyermekek, a bevándorlók, menekültek, más országokból örökbefogadottak, illetve az ólomexpozíció fokozott kockázatának kitett emberek esetében a szűrést.

  • Panaszok és tünetek

    Az ólommérgezés a szervezet különböző részeit érintheti. Már egy nagy ólom adag is okozhat súlyos tüneteket, kómát és akár halált is. Azonban gyakoribb, hogy az ólom a szervezetben lassan, kis mennyiségű ólommal való ismételt találkozások során halmozódik fel. Ha ez bekövetkezik, nem lépnek fel nyilvánvaló tünetek, azonban egyes egészségi problémák súlyosbodnak, ahogy a vér ólomszintje emelkedik.

    Az ólom sokkal károsabb a fiatal gyermekek, mint a felnőttek számára, mivel a fejlődő gyermekek idegrendszerét és agyát támadhatja meg. Minél kisebb a gyermek, annál veszélyesebb az ólommal való találkozás.

    Felnőtteknél az ólommérgezéssel összefüggő panaszok és tünetek közé tartozhat:

    • Magas vérnyomás
    • Hasi fájdalom
    • Székrekedés
    • Ízületi és/ vagy izomfájdalmak
    • Értelmi képességek romlása
    • Végtagokban fájdalom, zsibbadás, vagy bizsergés
    • Fejfájás
    • Memória elvesztése
    • Hangulatzavarok
    • Csökkent hímivarsejt-szám /kóros hímivarsejtek
    • Vetélés vagy koraszülés várandós nők esetén

    A nagyon magas szintek hányást, tántorgó járást, izomgyengeséget, görcsrohamokat, vagy kómát okozhatnak.

  • Vizsgálatok

    A vér ólomszint mérését a szervezetben az ólomszint meghatározására végzik. Általában a könyökhajlati vénából  vett vérmintából, ritkábban az ujjból vagy (kisgyermekeknél) a talp oldalából tűszúrással vett vércseppből végzik. Ha a vércsepp-mintából végzett teszt eredménye kóros, gyakran az eredmények megerősítése érdekében könyökhajlati vénából vett vérben is megismétlik a vizsgálatot. A vér ólomszint pillanatfelvételt ad a vérben levő ólom mennyiségéről. Ez a legjobb teszt a közelmúltban bekövetkezett akut és krónikus expozíció kimutatására. A vér ólomszint méréseket használják az expozíció szűrésére és a kezelés hatékonyságának figyelemmel követésére.

    Ha a gyermek vérében az ólomszint >20 mg/dL, a kezelőorvos hemoglobin és/vagy hematokrit vizsgálatot kérhet annak eldöntésére, hogy a gyermek vérszegény-e és vasvizsgálatot kérhet a vashiány kimutatása érdekében.

    Felnőtteknél a cink protoporfirin (ZPP) tesztet kérhetik az ólomszint mellett – ez a krónikus ólomexpozíciót jelzi. Azok, akik ólomtartalmú termékekkel dolgoznak és azok, akik régebbi házakban élnek, fokozottan ki lehetnek téve az ólommérgezés kialakulásának. Ipari környezetben az Occupational Safety & Health Administration (OSHA) szervezet kötelezővé teszi a ZPP teszt végzését és határozottan javasolja, hogy a ZPP tesztet minden alkalommal egy időben az ólomszint mérése mellett is végezzék el, ha a munkavállalónál vizsgálják az ólomexpozíciót. (Magyarországon az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet 2010-es útmutatója részletesen  tartalmazza a foglalkozási ólomexpozícióval kapcsolatos tudnivalókat.) Mindkettő végzésére azért van szükség, mivel a ZPP nem tükrözi a közelmúltbeli vagy az akut ólom expozíciót és nem változik gyorsan, ha valakinél hirtelen megszűnik az ólomexpozíció. A ZPP az utóbbi 3-4 hónap során fennálló átlagos ólomexpozíció meghatározására a leginkább alkalmas. A ZPP nem elég érzékeny a szűrésre gyermekeknél, mivel nem emelkedik az értéke egészen addig, amíg az ólomszintek meg nem haladnak egy elfogadható tartományt.

  • Kezelés

    Az ólommal való munka során első helyen áll az ólomexpozíció kerülése. Az Egyesült Államokban a magas vér ólomszintű betegek száma drasztikusan csökkent, mióta az ólom használatát betiltották a háztartási festékekben, gázolajban, vízvezetékekben és egyéb háztartási termékekben, illetve, mert szorosan ellenőrzik az ólom felhasználását az iparban.

    A gyermekek szűrésére és felnőtteknél a foglalkozás egészségügyi szűrésre az ólommérgezés felismerése és a kezelés ellenőrzése érdekében van szükség. A leggyakoribb kezelés az ólomforrás azonosítása és a további expozíció minimálisra szorítása vagy megszüntetése. Ennek részeként például a lakóterület nedves törlővel való felmosása, illetve a csap kifolyatása, ha a csövek ólomtartalmúak. Egyes esetekben a ház ólommentesítése szükséges. Ennek során el kell távolítani az ólomtartalmú festéket és egyéb ólomforrásokat a házból vagy a területről; ezt általában képzett szakembernek kell végeznie. Ne próbálja meg Ön eltávolítani az ólmozott festéket – ezzel valószínűleg veszélyezteti önmagát és családját.

    Gyermekek

    Ha a gyermeknél a vér ólomszintje 5 mikrogramm per deciliter (µg/dL) és 45 µg/dL közötti, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) intézet javaslata szerint a gyermek szüleit vagy gondviselőit tájékoztatni kell az ólomexpozíció veszélyeiről. Emellett a gyermek otthonát, illetve azokat a helyeket, ahol a gyermek ideje nagy részét tölti, alaposan vizsgálják meg, honnan származik az ólom. Ha ezt sikerült azonosítani, az ólomforrást a gyermek környezetéből el kell távolítani és a gyermek vér ólomszintjét ismét meg kell határozni.

    Ha a gyermek ólomszintje 45 és 70 µg/dL közötti, a CDC kelátor kezelést javasol. Ez egy olyan kezelés, aminek a során egy, a szervezetbe adott anyaggal megkötik az ólmot, majd ez a vizelettel ürül a szervezetből.

    A 70 µg/dL feletti ólomszinteket orvosi sürgősségi állapotnak tekintik. A gyermekeket felveszik a kórházba és hatékony kelátor kezelést indítanak náluk. Ebben az esetben a kelátor kezelés dimerkaprol (más néven BAL) és CaNa2-EDTA adását jelenti.

    Felnőttek

    A felnőttek magasabb vérszinteket tudnak tolerálni, mint a gyermekek. Ha a foglalkozásukkal kapcsolatosan az ólomszintek meghaladják 40 µg/dL értéket (Magyrországon külön határértréket állapítottak meg a fogamzóképes korú nők számra), az OSHA előírja, hogy ki kell venni őket a további ólomexpozícióval járó munkakörből és alacsony ólomterheléssel járó munkát kell nekik adni, amíg az ólomszintjük nem csökken. Ha több munkásnál is lényegesen magasabb az ólomszint és/vagy a fokozott szintek tartósan fennállnak, a munkahelyen az ólomszint csökkentésére lehet szükség.

    Ha valakinél az ólomexpozíció miatt idegrendszeri betegség (enkefalopátia) panaszai és tünetei jelentkeznek, vagy a vér ólomszint meghaladja a 100 µg/dL értéket, a CDC számára kelátor kezelést javasol.

Felhasznált források

MEGJEGYZÉS: Ez a szócikk az alább idézett forrásokon, illetve a Lab Tests Online Szakértői Testületének tudásán alapul. A szócikket a Szakértői Testület rendszeresen átnézi, ennek eredményeként pedig aktualizálhatja. Az esetleg felhasznált újabb forrásokkal a listát kiegészítik, megkülönböztetve az eredetileg használt forrásoktól.

Az ebben a szócikkben használt források

Centers for Disease Control and Prevention. Blood Lead Levels in Children Aged 1-5 Years – United States, 1990-2010. MMWR. April 5, 2013. Available online at http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm6213a3.htm. Accessed on September 30, 2015.

Centers for Disease Control and Prevention. CDC Response to Advisory Committee on Childhood Lead Poisoning Prevention Recommendations. June 7, 2012. PDF available for download at http://www.cdc.gov/nceh/lead/ACCLPP/CDC_Response_Lead_Exposure_Recs.pdf. Accessed on September 30, 2015.

Centers for Disease Control and Prevention. (2014 19 June, Updated.) Blood Lead Levels In Children. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/acclpp/blood_lead_levels.htm. Accessed on September 30, 2015.

Centers for Disease Control and Prevention. (2014 19 June, Updated.) Lead Home: Prevention Tips. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/tips.htm. Accessed on September 30, 2015.

Centers for Disease Control and Prevention. (2014 19 June, Updated.) Lead Home: CDC's Childhood Lead Poisoning Prevention Program. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/acclpp/blood_lead_levels.htm. Accessed on September 30, 2015.

Kathuria, P Rowden, A and O'Malley RK. (2015 22 September, Updated). Lead Toxicity. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1174752-overview. Accessed on October 2, 2015.

Mayo Clinic Staff. (2014 10 June, Updated.) Lead Poisoining. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/lead-poisoning/basics/definition/con-20035487. Accessed September 30, 2015.

US National Library of Medicine. (2013 1 February, Updated.) Lead Poisoning. Available online at https://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002473.htm. Accessed September 30, 2015.

Agency for Toxic Substances & Disease Registry. (2014 21 October, Updated.) Medical Management Guidelines for Lead (Pb). PDF available to download at http://www.atsdr.cdc.gov/MHMI/mmg13.pdf. Accessed October 2, 2015.

Dietrich, KN Ware, JH, Salganik, M, et al. Effect of Chelation Therapy on Neuropsychological and Behavioral Development of Lead-exposed Children After School Entry. Pediatrics. 2004; 114(1):19-26 (ISSN: 1098-4275).

National Poison Control Center. Chelation: Therapy or "Therapy"? Available online at http://www.poison.org/articles/2011-mar/chelation-therapy. Accessed on October 2, 2015.

Regulations (Standards - 29 CFR), Medical Surveillance Guidelines - 1926.62 App C. U.S. Department of Labor, Occupational Safety & Health Administration (OSHA) [Current on-line Regulation Standard for Lead Exposure]. Available online https://www.osha.gov/pls/oshaweb/owadisp.show_document?p_table=STANDARDS&p_id=10644.

Korábbi áttekintésekben használt források

Phone interview with Ray Meister, Occupational Health Physician, State of California, Department of Health Services.

Phone interview with Michael Ottlinger, Senior Toxicologist, Centers for Disease Control and Prevention, Cincinnati, OH.

California Department of Health Services, Occupational Health Branch. "How to Prevent Lead Poisoning on Your Job." 2000. Pp. 5-8, 10, 38-40.

National Center for Environmental Health. "Screening Young Children for Lead Poisoning." 1997. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/guide/97.htm.

New York State Department of Health. "Lead Exposure in Adults—A Guide for Health Care Providers." Available online at http://www.health.state.ny.us/nysdoh/lead/hlthcare.htm.

(2005 October 1). Lead Exposure in Children: Prevention, Detection, and Management. American Academy of Pediatrics, PEDIATRICS Vol. 116 No. 4 October 2005, Pp. 1036-1046.

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

(2005 June 23, Reviewed) Lead Health Effects. U.S. Department of Labor, Occupational Safety & Health Administration [On-line information]. Available online at http://www.osha.gov/SLTC/lead/recognition.html.

(2005 July, Updated). Lead Poisoning in Children. Familydoctor.org [On-line information]. Available online at http://familydoctor.org/617.xml.

(2005 September, Revised). Management Guidelines for Blood Lead Levels in Children and Adults. California Department of Health Services [On-line information]. PDF available for download at http://www.dhs.ca.gov/ohb/OLPPP/mgmtgdln.pdf.

Hipkins, K. et. al. (2004 November/December). Family Lead Poisoning Associated with Occupational Exposure. Clin Pediatr 2004;43:845-849. PDF available for download at http://www.dhs.ca.gov/ohb/OLPPP/family_lead_poisoning.pdf.

(2005 May 25, Reviewed). CDC Childhood Lead Poisoning Prevention Program, CDC Recommendations for Lead Poisoning Prevention in Newly Arrived Refugee Children. CDC National Center for Environmental Health [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/Refugee%20recs.htm.

(2005 September). ToxFAQs™ for Lead. Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR) [On-line information]. Available online at http://www.atsdr.cdc.gov/tfacts13.html.

(2005 September). Public Health Statement, from Toxicological Profile for Lead, Draft for Public Comment. Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR) [[On-line information]. Available online at http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp13.html.

(2006 January 13, Reviewed). General Lead Information, Questions and Answers. CDC, National Center for Environmental Health [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/faq/about.htm.

(2002 March). Managing Elevated Blood Lead Levels Among Young Children: Recommendations from the Advisory Committee on Childhood Lead Poisoning Prevention. CDC [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/CaseManagement/caseManage_main.htm.

(2003 September 12). Surveillance for Elevated Blood Lead Levels Among Children --- United States, 1997—2001. CDC MMWR [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/ss5210a1.htm.

(2004 July 9). Adult Blood Lead Epidemiology and Surveillance --- United States, 2002. CDC MMWR [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/mm5326a2.htm.

Harold E. Hoffman, MD, FRCPC, FACOEM. Occupational & Environmental Medicine. Edmonton, Alberta, Canada.

Thomas P. Moyer, Ph.D. Professor of Laboratory Medicine, Mayo College of Medicine. Vice Chair for Diagnostic Development, Department of Laboratory Medicine & Pathology. Co-Director for Medical Affairs, Mayo Collaborative Services, Inc. Mayo Clinic, Rochester, MN.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (© 2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry: AACC Press, Washington, DC. Pp 474.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 658-659.

(Updated 2008 May 30). Lead. U.S. Dept of Labor OSHA [On-line information]. Available online at http://www.osha.gov/SLTC/lead/index.html. Accessed June 2009.

(Updated 2009 February 01). Lead. ATSDR [On-line information]. Available online at http://www.atsdr.cdc.gov/substances/toxsubstance.asp?toxid=22. Accessed June 2009.

(Updated 2007 October 05) ToxFAQs™ for Lead. ATSDR [On-line information]. Available online at http://www.atsdr.cdc.gov/tfacts13.html. Accessed June 2009.

S6 (2009 May 19). Lead in Paint, Dust, and Soil. U.S. Environmental Protection Agency [On-line information]. Available online at http://www.epa.gov/opptintr/lead/index.html. Accessed June 2009.

Alexander, D. (Updated 2007 May 25). Lead levels – blood [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003360.htm. Accessed June 2009.

(2007 November 2). Interpreting and Managing Blood Lead Levels <10 µg/dL in Children and Reducing Childhood Exposures to Lead. CDC MMWR 56(RR08);1-14;16 [On-line information]. Available online at http://www.cdc.gov/mmwr/preview/mmwrhtml/rr5608a1.htm. Accessed June 2009.

(Revised 2007 August 20). Case Studies in Environmental Medicine (CSEM), Lead Toxicity, What Tests Can Assist with Diagnosis of Lead Toxicity? ATSDR [On-line information]. Available online at http://www.atsdr.cdc.gov/csem/lead/pbtests_diagnosis2.html. Accessed June 2009.

(Updated 2008 September) Lead Poisoning. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/ToxinsTraceMetals/LeadPoisoning.html. Accessed June 2009.

APHA. CDC Accepts Advisory Committee Recommendation to Replace "Level of Concern" for Lead Poisoning with New Reference Value. Washington, D.C. May 16, 2012. Available online at http://www.apha.org/about/news/pressreleases/2012/cdc+advisory+new+reference+value.htm. Accessed May 2012.

Centers for Disease Control and Prevention. CDC Response to Advisory Committee on Childhood Lead Poisoning Prevention Recommendations in "Low Level Lead Exposure Harms Children: A Renewed Call of Primary Prevention." PDF available for download at http://www.cdc.gov/nceh/lead/ACCLPP/CDC_Response_Lead_Exposure_Recs.pdf. Accessed May 2012.

(January 4, 2012) Report of the Advisory Committee on Childhood Lead Poisoning Prevention of the Centers for Disease Control and Prevention, Low Level Lead Exposure Harms Children: A Renewed Call for Primary Prevention. PDF available for download at http://www.cdc.gov/nceh/lead/ACCLPP/Final_Document_011212.pdf. Accessed February 2012. 

Centers for Disease Control and Prevention. Lead. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/. Accessed February 2012.

CDC. Lead – Prevention Tips. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/tips.htm. Accessed February 2012.

HealthyChildren.org. Lead Poisoning.  Available online through http://www.healthychildren.org. Accessed February 2012. 

CDC. Lead – Case Management Document Chapter 3. Available online at http://www.cdc.gov/nceh/lead/CaseManagement/caseManage_chap3.htm. Accessed February 2012.

American Academy of Pediatrics. Lead Exposure in Children: Prevention, Detection, and Management. Pediatrics Vol. 116 No. 4 October 1, 2005, Pp 1036 -1046. Available online at http://aappolicy.aappublications.org/cgi/content/full/pediatrics;116/4/1036#SEC7. Accessed February 2012.

OSHA. Lead. Available online at http://www.osha.gov/pls/oshaweb/owadisp.show_document?p_table=STANDARDS&p_id=10030. Accessed February 2012.

OSHA Blood Lead Regulations. Available online at http://www.ehow.com/about_5538910_osha-blood-lead-regulations.html. Accessed April 2012.

OSHA. Blood Lead Laboratories. Available onlne at http://www.osha.gov/SLTC/bloodlead/program.html. Accessed February 2012. 

KidsHealth.org. Blood Test: Lead. Available online at http://kidshealth.org/parent/system/medical/test_lead.html#. Accessed February 2012. 

Donald L. Simmons, Ph.D. Laboratory Manager. State Hygienic Laboratory - Ankeny Ankeny, IA.