Más néven
Parvo B19
Hivatalos név
Parvovírus B19
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult: 17.02.2022.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

Annak megállapítására, hogy Ön fertőzött-e vagy a közelmúltban átesett-e a vírusfertőzésen, amennyiben a parvovírus B19 fertőzés szövődményei Önre nézve nagyfokú kockázatot jelentenek; illetve annak megállapítására, hogy a fertőzött vagy fertőzött személlyel kontaktusba került anya magzata ki van-e téve a vírusfertőzés kockázatának.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Amennyiben egy várandós nő parvovírus B19-cel fertőzött, vagy fertőzött személlyel került kapcsolatba; illetve, ha valaki krónikus vagy súlyos vérszegénységgel küzd, különösen, ha legyengült immunállapotú személyről van szó.

Milyen mintára van szükség?

Könyökhajlati vénából levett vénás vérre a parvovírus B19 elleni antitestek kimutatásához. Magának a vírusnak a kimutatása vérből vagy – ritkán – csontvelőből történik. Bizonyos esetekben magzati köldökzsinórvér vagy magzatvíz szükséges a magzati parvovírus B19 fertőzés kimutatásához.

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nem igényel felkészülést.

Mit vizsgálunk?

A parvorírus B19 egy gyakori gyermekbetegség okozója, amelyet „ötödik betegségnek” vagy „erythema infectosumnak” is neveznek. A vírus a légutakból származó cseppekben, szoros fizikai kontaktus útján fertőz. A parvosírust az anya is átadhatja a magzatnak, illetve vér és vérkészítmények segítségével is terjedhet.

Az Egyesült Államokban a felnőttek 50%-a, az időseknek pedig mintegy 85%-a átesett a parvovírus B19 fertőzésen, általában még gyermekkorban vagy fiatal felnőttként. A fertőzés lappangási ideje néhány naptól két-három hétig terjed, és egy rövid aktív periódus után magától lecseng.

A legtöbb ember számára a parvovírus B19 fertőzés megkülönböztethetetlen az olyan egyéb enyhe betegségektől, amelyek néhány nap leforgása alatt lezajlanak. A fertőzöttek egy része teljesen tünetmentes, vagy enyhe influenzaszerű tüneteket mutat, mint például a fáradtság, hőemelkedés, fejfájás, gyomorpanaszok. Sokan nem is tudják, hogy átestek a parvovírus B19 fertőzésen. Az érintettek többsége semmilyen komolyabb tünetet vagy egészségügyi problémát nem tapasztal. Miután a fertőzés lecsengett, a szervezet immunissá válik és nem fertőződik újra.

Fertőzött gyerekek esetében időnként előfordul, hogy az arc mindkét oldalán jellegzetes élénkvörös kiütések (amelyek az angolszász terminológiában slapped cheek, vagyis „pofoncsapott arc” néven ismertek), a törzsön pedig kiemelkedő, csipkeszerű kiütések jelennek meg. Ezek a kiütések néhány hét leforgása alatt eltűnhetnek majd újra megjelenhetnek; hő, napfény vagy stressz hatására visszatérhetnek és/vagy felerősödhetnek. A kiütések megjelenésekor a gyermek már nem fertőz. A parvovírust ötödik betegségként is emlegetik, mivel ez az ötödik a hat leggyakoribb, kiütéssel járó gyermekbetegség sorában.

Ritkábban felnőttek is megfertőződhetnek, és az úgynevezett „kesztyű és zokni szindróma” alakulhat ki náluk, amelyet az ízületek fájdalmas megduzzadása kísérhet. A kéz- és a lábfejen megjelenő bőrpír a csuklónál és a saroknál hirtelen ér véget. Ez az állapot néhány héten belül általában magától elmúlik. Ízületi gyulladás felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt előfordulhat, amely a „kesztyű és zokni szindrómához” hasonlóan néhány hét alatt elmúlik. Néhány súlyos esetben azonban krónikus artritisz, vagy akár reumatoid artritisz is kialakulhat.

A parvovírus B19 a következő három típusba tartozó betegeknél okozhat súlyos egészségügyi problémát:

Azoknál a pácienseknél, akik vashiányos vérszegénységben, vagy a vörösvértestek életidejének megrövidülésével járó kórképekben szenvednek (például sarlósejtes vérszegénységben vagy thalasszémiában), a parvovírus B19 fertőzés súlyos akut vérszegénységet okozhat. Mivel a parvovírus B19 vírus célsejtjei azok a csontvelőben található sejtek, amelyekből a vörösvértestek kialakulnak, ezért a vírus a megzavarja vérsejtképződés folyamatát. Ez súlyosabb következményekkel jár azokra nézve, akik már eleve vérképzési zavarokkal küzdenek.

Ha a várandós anya a terhesség ideje alatt fertőződik meg, átadhatja a vírust a gyermekének. A magzatok döntő többségénél ez nem okoz problémát, egy kis részüknél azonban súlyos vérszegénység léphet fel, néhány esetben pedig a szívizom fertőzése és gyulladása (myocarditis) is kialakulhat. Ezek az állapotok vetéléshez, magzati szívelégtelenséghez, folyadékfelhalmozódással járó hydrops fetalishoz, esetenként koraszüléshez vezethetnek. A magzati komplikációk kockázata a terhesség második trimeszterében a legmagasabb.

A parvovírus B19 fertőzés legyengült immunrendszerű betegeknél nehezen leküzdhető krónikus vérszegénységet okozhat. Ebbe a csoportba tartoznak a HIV/AIDS betegek, a szerv- vagy csontvelő átültetésen átesett betegek, és a kemoterápiás kezelésben részesülő rákbetegek.

Populációszintű parvovírus B19 vírus szűrővizsgálatot általában nem végeznek, és a fertőzött egyének tesztelése sem szükséges, mivel a tünetek enyhék és időben korlátozottak. Jelenleg zajló vagy a közelmúltban lezajlott fertőzés kimutatására többnyire csak akkor van szükség, ha fennáll a komplikáció veszélye. Időnként annak megállapítására is elrendelhetik a vizsgálatot, hogy valaki átesett-e már életében a parvovírus fertőzésen. A vizsgálat során vagy a parvovírus B19 ellen termelődő ellenanyagokat, más néven antitesteket, vagy – az éppen zajló fertőzés ideje alatt – magának a vírusnak a genetikai anyagát (DNS-ét) mutatják ki.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Általában nem végeznek parvovírus B19 vizsgálatot, ha enyhe és komplikációmentes fertőzésről van szó. A vizsgálatot jellemzően akkor alkalmazzák jelenleg zajló fertőzés kimutatására vagy az immunstátusz meghatározására, ha a lehetséges szövődmények különösen magas kockázatot jelentenek valakire (például azért, mert sarlósejtes vérszegénységben szenved). Többféle módszer is létezik a parvovírus B19 fertőzés kimutatására.

    Ellenanyag kimutatás

    A fertőzés hatására kétféle parvovírus B19 antitest termelődhet: az IgM és az IgG. A szervezet a vírusfertőzésre elsőként az IgM antitestek termelődésével válaszol. A legtöbb páciens esetében ezek az ellenanyagok a fertőzés kezdete után egy-két hét múlva megjelennek. Az IgM ellenanyag termelődése egy ideig növekszik, majd csökkenni kezd. A parvovírus elleni IgM antitestek szintje egy idő után általában a kimutathatósági szint alá csökken. Az IgG antitestek a fertőzés kezdete után néhány héttel kezdenek termelődni a hosszútávú védelem érdekében. Az aktív fertőzés ideje alatt az IgG ellenanyag szintje emelkedik, majd a fertőzés lecsengésével párhozamosan stabilizálódik. Aki egyszer átvészelte a parvovírus B19 fertőzést, annak élete végéig marad a vérében kimutatható mennyiségű IgG ellenanyag.

    Parvovírus B19 elleni antitest-vizsgálatot szoktak alkalmazni a várandós nők immunállapotának meghatározására, amennyiben a parvovírus-fertőzésre jellemző tüneteket mutatják, vagy parvovírus B19-cel fertőzött személlyel érintkeztek. Az orvos olyan személyek esetén is elrendelheti a vizsgálatot, akik a parvovírus B19-cel összefüggésbe hozható akut vagy krónikus vérszegénységgel, vagy elhúzódó ízületi fájdalmakkal küzdenek. Az adott vérminta IgG és IgM ellenanyag-szintjének összehasonlítása révén a szakemberek képesek megkülönböztetni egymástól a jelenleg zajló, a közelmúltban lezajlott és a korábban átvészelt fertőzést. Az antitest-vizsgálatot általában nem végzik el az „ötödik betegség” jellegzetes kiütéses tüneteit mutató gyermekek esetében. Mivel a parvovírus B19 fertőzés meglehetősen gyakori és ép immunrendszerű egyéneknél elvétve okoz problémát, populációszintű szűrésre ritkán kerül sor.

    A vírus kimutatása

    A vírus közvetlen kimutatása során a parvovírus B19 genetikai anyagát (DNS-ét) mutatják ki vérből vagy – ritkábban – csontvelő-mintából, magzati köldökzsinórvérből vagy magzatvízből. A parvovírus B19 DNS-tesztet elsősorban akut vagy krónikus vérszegénységben szenvedő, immunkompromittált személyek esetén használják az éppen zajló fertőzés kimutatására. Ezek a betegek gyakran nem rendelkeznek kimutatható mennyiségű ellenanyaggal, és éppen ezért a fertőzést sem képesek legyőzni. A vizsgálatot csecsemők esetében is használják, ha az anya fertőzött, vagy ha a terhesség során ki volt téve a fertőzés veszélyének.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Ha egy gyermek a jellegzetes kiütéses tüneteket mutatja, az orvos általában nem rendeli el a parvovírus B19 vizsgálatot. Ezek a tünetek önmagukban is elégségesek a diagnózis felállítására. A legtöbb parvovírus B19-cel fertőzött vagy a fertőzésen már átesett személynek nincs szüksége laboratóriumi vizsgálatra, mert a tünetek legtöbbször enyhék és nem tartanak 5-7 napnál tovább.

    Az orvos elrendelheti a parvovírus B19 IgG és IgM ellenanyag vizsgálatot, ha egy terhes nő influenzaszerű tüneteket mutat, és/vagy parvovírus B19-fertőzött személlyel került kapcsolatba. A vizsgálat révén megállapítható, hogy az anya jelenleg fertőzött-e, vagy a közelmúltban átesett-e a fertőzésen, illetve, hogy korábban találkozott-e a vírussal. Bizonyos esetekben szükség lehet magzati mintából történő DNS-kimutatásra is.

    Ha felvetődik a gyanú, hogy egy akut vagy krónikus vérszegénységgel, vagy ízületi fájdalmakkal küzdő páciens tünetei parvovírus B19-cel hozhatók összefüggésbe, az orvos elrendelheti az ellenanyag-vizsgálatot és/vagy a DNS-tesztet. Erre általában legyengült immunállapotú betegek esetén kerül sor.

    Indokolt lehet a parvovírus B19-vizsgálatok ismételt elvégzése, ha az orvos továbbra is azt gyanítja, hogy parvovírus B19 fertőzéssel áll szemben, vagy ha az ellenanyagok időbeli változásának követése a cél.

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    Ellenanyag teszt

    Ha a parvovírus B19 IgG és IgM antitestek egyaránt jelen vannak, akkor valószínűleg jelenleg zajló vagy friss fertőzésről van szó. A diagnózis megerősítése céljából az IgG szint mérése 2 vagy 3 hét múlva megismételhető. A magas IgG szint nem olyan fontos, mint az ellenanyag mennyiségének időbeli emelkedése. Ha a második vérminta IgG szintje négyszeres emelkedést mutat az első minta IgG szintjéhez képest, akkor jelenleg zajló vagy a közelmúltban lezajlott fertőzésről van szó.

    Ha csak az IgM van jelen, akkor a fertőzés az elmúlt 2-4 hónapban következhetett be és rendkívül friss. Ha csak a parvovírus B19 IgG mutatható ki, akkor a páciens valamikor a múltban átesett a fertőzésen, és a szervezetében védettség alakult ki a vírus ellen.

    Ha az ellenanyagteszt negatív, akkor a vizsgált személy nem esett át a fertőzésen és nem immunis a vírussal szemben. Ha egy várandós nő nem védett és fertőzött személlyel került kapcsolatba, akkor indokolt a szoros orvosi megfigyelés.

    Ha egy páciens tüneteket mutat, de alacsony az ellenanyagszintje vagy egyáltalán nem detektálhatóak IgG és/vagy IgM antitestek, az arra utalhat, hogy az illető valamilyen egyéb betegségben szenved, vagy az immunrendszere nem a megfelelő módon reagál a fertőzésre, vagyis a vírus jelenlétében sem képes elegendő mennyiségű ellenanyagot termelni. Ez a leggyengült immunrendszerű (immunkompromittált) betegek esetén fordulhat elő. Ilyenkor indokolt lehet a DNS-teszt elvégzése.

    Víruskimutatás

    Ha a parvovírus B19 DNS teszt pozitív, akkor a betegnek jelenleg zajló parvovírus B19 fertőzése van. A negatív eredmény azonban nem zárja ki a fertőzés lehetőségét. Előfordulhat, hogy a vírus nincs jelen a mintában a kimutatáshoz szükséges mennyiségben.

    A magzati parvovírus B19 fertőzés kimutatása anyai mintából vagy magzati mintából származó DNS kimutatásával egyaránt lehetséges.

    A vírus DNS-ét PCR teszt segítségével mutatják ki.  Az immunkompromittált személyek krónikus fertőzésének kimutatására is ez a legmegfelelőbb módszer, mivel az ellenanyagok szintje ezeknél a betegeknél erősen ingadozhat.

  • Mit kell még tudnom?

    Az orvos a parvovírus B19 vizsgálat mellett esetenként retikulocita-tesztet is elrendelhet a vörösvérsejt-képződés szintjének értékelése céljából. Ez a teszt az éretlen, még genetikai állománnyal rendelkező vörösvérsejtek, más néven retikulociták mennyiségét határozza meg. Mivel a parvovírus B19 megzavarja a vörösvérsejtek képződését, a fertőzés hatására a retikulociták mennyisége csökken a szervezetben.

    A parvovírus B19 fertőzés a máskülönben egészséges emberekben általában önkorlátozó, azaz viszonylag rövid ideig tart. Az esetleges kezelés a tünetek enyhítésére és – szükség esetén – a vérszegénység megszüntetésére irányul.

    A parvovírus B19 fertőzést magzatának átadó várandós kismama hetekig tartó szoros orvosi megfigyelés alá kerül, amelynek során rendszeres ultrahangos vizsgálatok segítségével követik a terhességet. Legtöbb esetben a magzat egészséges marad. Ha a hydrops faetalis vagy súlyos vérszegénység lép fel a babánál, magzati vérátömlesztésre kerülhet sor. Jelenlegi tudásunk szerint a parvovírus B19 fertőzés nem okoz születési rendellenességet.

  • A parvovírus B19 azonos a kutyák és a macskák parvovírusával? Elkaphatom-e a vírust a házi kedvencemtől?

    Nem. Az embereket és az állatokat különböző típusú parvovírusok fertőzik meg. Az ember nem kaphatja el a parvovírust a házi kedvencétől, és nem is adhatja át neki.

  • Megelőzhető-e a parvovírus B19 fertőzés?

    A parvovírus ellen nincsen vakcina.  A vírus szoros kontaktus útján terjed, és tünetmentes emberek is terjeszthetik. A higiénés szabályok körültekintő betartása – mint például a rendszeres kézmosás, a száj és az orr köhögéskor vagy tüsszentéskor történő eltakarása – segíthet fékezni a vírus terjedését. A legtöbb ember gyermekkorban fertőződik meg a vírussal.

  • Elvégezhető-e a vizsgálat a házorvosi rendelőben?

    Nem. A parvovírus B19 vizsgálat elvégzése speciális eszközöket igényel. A mintákat erre szakosodott referencialaborokba küldik.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Cennimo, D. and Dieudonne, A. (2016 November 14, Updated). Parvovirus B19 Infection. Medscape Pediatrics: General Medicine. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/961063-overview. Accessed on 6/25/17.

Couturier, M. and Hillyard, D. (2017 May Updated). Parvovirus B19. ARUP Consult. Available online at https://arupconsult.com/content/parvovirus-b19. Accessed on 6/25/17.

Mayo Clinic Staff (2015 March 24). Parvovirus infection. Mayo Clinic. Available online at http://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/parvovirus-infection/basics/definition/con-20023045. Accessed on 6/25/17.

(© 1995–2017). Parvovirus B19, Molecular Detection, PCR. Mayo Clinic, Mayo Medical Laboratories. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/83151. Accessed on 6/25/17.

(2017 February 1, Updated). Pregnancy complications, Infections during pregnancy. Womenshealth.gov. Available online at https://www.womenshealth.gov/pregnancy/youre-pregnant-now-what/pregnancy-complications. Accessed on 6/25/17.

(2015 November 2, Updated). Parvovirus B19 and Fifth Disease. Centers for Disease Control and Prevention. Available online at https://www.cdc.gov/parvovirusb19/about-parvovirus.html. Accessed on 6/25/17.

(© 1995–2017). Parvovirus B19 Antibodies, IgG and IgM, Serum. Mayo Clinic, Mayo Medical Laboratories. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/84325. Accessed on 6/25/17.

Korábbi áttekintések során használt források

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2007). Mosby’s Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 708-709.

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (© 2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry: AACC Press, Washington, DC. Pp 1232.

Mayo Clinic Staff (2008 January 12). Parvovirus infection. MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/print/parvovirus-infection/DS00437/DSECTION=all&METHOD=print. Accessed July 2009.

Kwon, K. (Updated 2009 March 19). Pediatrics, Fifth Disease or Erythema Infectiosum. Emedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/801732-overview. Accessed July 2009.

O’Reilly, D. (2007 September 28, Updated). Fifth Disease. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000977.htm. Accessed July 2009.

(2007 April). Fifth Disease in Pregnancy. March of Dimes [On-line information]. Available online through http://www.marchofdimes.com. Accessed July 2009.

Cunningham, D. (Updated 2006 November 9). Parvovirus B19 Infection. Emedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/961063-overview. Accessed July 2009.

(Revised 2005 November). Erythema Infectiosum (Fifth Disease; Parvovirus B19 Infection). Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec19/ch280/ch280b.html?qt=parvovirus&alt=sh. Accessed July 2009.

Servey, J. et. al. (2007 February 1). Clinical Presentations of Parvovirus B19 Infection. American Family Physician [On-line information]. Available online at http://www.aafp.org/afp/20070201/373.html. Accessed July 2009.

Hillyard, D. and Litwin, C. (Reviewed 2008 July). Parvovirus B 19 – Parvo. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/InfectiousDz/Viruses/Parvo.html. Accessed July 2009.

Klein, J. (Reviewed November 2007). Kids Health for Parents: Fifth Disease. Available online at http://kidshealth.org/parent/infections/bacterial_viral/fifth.html#. Accessed August 2009.

De Jong E.P et. al. (May 2006). Parvovirus B19 infection in pregnancy. PubMed. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16488187. Accessed July 2013.

Sampedro Martinez A. et. al. (Dec. 2011). Diagnosis of congenital infection. PubMed. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22305665. Accessed July 2013.

Moore, TL. (July 2000). Parvovirus-associated arthritis. PubMed. Available online at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/10910181. Accessed July 2013.

Cennimo, D. J. (Updated 30 Mar 2012). Parvovirus B19 Infection. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/961063-overview through http://www.edmedicine.medscape.com. Accessed July 2013.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
CAPTCHA This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.