Más néven
Herpes zoster
A cikk utoljára módosult: 22.05.2018.
Mi az övsömör?

Az övsömör más néven herpes zoster egy olyan fertőzés, amit a varicella zoster vírus (VZV) vírus okoz. Ez ugyanaz a vírus, mint amelyik a bárányhimlőt okozza. Ideggyulladást és erős fájdalmat, vöröses bőrkiütést és hólyagokat (vezikulák) okozhat. Utóbbiak felnyílnak és varasodnak, mielőtt lassan elmúlnának. A legtöbb esetben a kiütés és a fájdalom néhány héten belül enyhül, de vannak olyan betegek, akiknél a súlyos fájdalom akár hónapokig vagy évekig is fennáll. 

Akinek a szervezete először találkozik VZV-vel, általban gyermekkorban, annál bárányhimlő alakul ki. Ez egy gyakori, igen fertőző szisztémás infekció, ami testszerte különböző helyeken különböző hólyagot okoz. A bárányhimlő az egyik emberről a másikra a hólyagokban lévő folyadékkal való közvetlen érintkezés vagy köhögés vagy tüsszögés révén terjed. Miután a bárányhimlő elmúlt, a vírus lappangó formában a szervezetben látens (rejtett) formában az érzőideg-sejtek gyökénél, a gerincvelőhöz és az agyhoz közel jelen van. Normálisan a szervezet immunrendszere miatt nem tud innen felszabadulni; a szervezet megfelelő mennyiségű VZV ellenanyagot termel ahhoz, hogy a későbbi kiújulást megelőzze.

Későbbi életszakaszban, általában évtizedek múlva, ahogy az ember öregszik és ezzel együtt romlik az immunitás, és/vagy amikor az immunrendszer gyengébbé válik pl. HIV/AIDS, bizonyos rákok és rákellenes kezelésük során, vagy szervátültetést követően immungátló szerek adása esetén a vírus újraaktiválódhat és övsömört okozhat. A VZV újra elkezd szaporodni és egy vagy több ideg mentén a bőrfelszínre vándorol. Ez okozhatja az övsömörhöz társuló tüneteket, így a törzs, az arc egyik oldalán vagy a karon az öv- vagy sávszerű kiütéseket, melyek megjelenése az adott ideg által ellátott bőrterületnek (dermatóma) felel meg.

Az övsömör kevésbé ragályos a bárányhimlőnél, de ahogy felnyílik egy hólyag, a vírus átadódhat az egyik emberről a másikra. A fertőzés csak akkor terjed tovább, ha a másik ember korábban nem találkozott VZV fertőzéssel vagy nem kapott ellene védőoltást – és ekkor bárányhimlő, nem pedig övsömör alakul ki.

Az Egyesült Államokban majdnem minden felnőtt átesett korábban bárányhimlőn, országszerte pedig mintegy egy millió embernél alakul ki övsömör. A leggyakoribb 60 éves kor felett és azoknál, akiknek az immunrendszere legyengült. Becslések szerint az amerikaiak felének lesz 80 éves koráig övsömöre.

Bár a legtöbb embernél az övsömör csak egyszer jelentkezik, a vírus potenciálisan újraaktiválódhat és ez ismét okozhat később is övsömört. A legyengült immunrendszerű betegek lehet, hogy nehezen tudják a vírusokat elnyomni. A bárányhimlővel született újszülöttnél nagy annak a veszélye, hogy később gyermekkorban övsömöre lesz. Ez ritka és akkor fordul elő, ha az újszülött édesanyjának a terhesség alatt bárányhimlője vagy (még ritkábban) övsömöre van.

Accordion Title
Az övsömörről
  • Tünetek és szövődmények

    A viszketés, bizsergés vagy égő fájdalom egy adott területen, például a törzs vagy az arc egyik oldalán több nappal azelőtt kezdődhet, hogy az övsömör egyéb tünetei felléptek volna. A fájdalom közepes vagy súlyos fokú, a bőr pedig az ingerekre túlzottan érzékeny lehet. A betegnél nem jellegzetes tünetek, például láz, kimerültség, izomfájdalom, fejfájás, émelygés, vagy mellkasi fájdalom is jelen lehetnek.

    Ezután vörös bőrkiütés jelenik meg, majd több napon keresztül hólyagok (vezikulumok) alakulnak ki a testfelszínen a combon, az arcon vagy más területen egy vagy két jellegzetes sávban (dermatómában) az egyik oldalon. Lehet több, de lehet kevesebb hólyag is; van, amikor ezek összeolvadnak. A hólyagok eleinte jellegzetesen tiszta folyadékot tartalmaznak, ami később zavarossá válik.

    Egy idő után a hólyagok felfakadnak, varasodnak, majd az ezt követő hetekben kezdenek meggyógyulni. A legtöbb esetben a bőr nem hegesedik, amennyiben nem vakarják ki, vagy egy másodlagos bakteriális fertőzés vagy egyéb szövődmény nem alakul ki. Ritkán az övsömör nem jár hólyagokkal.

    Számos egyéb tünet és szövődmény is felléphet és kialakulhat, attól függően, hogy melyik ideg érintett. A tünetek lehetnek jellegtelenek és/vagy súlyosabbak és fennállhatnak tartósan is azoknál, akiknek gyenge az immunrendszere. A szövődmények közé tartozhatnak:

    • Herpeszt követő idegzsába (posztherpetikus neuralgia) (PHN) – a károsodott idegekből származó súlyos fájdalom, ami az övsömör egyéb tüneteinek az elmúlását követően még sokáig, hetekig-hónapokig vagy akár évekig is fennáll. A PHN a nem kezelt 60 éves vagy idősebb betegek akár felénél is fennállhat.
    • Szemet érintő herpesz (Herpes zoster opthalmicus) (HZO) – ez akkor áll fenn, ha az övsömör a szemhez közeli területen alakul ki. Számos szemet érintő tünetet, az arcon hegesedést okozhat és veszélyeztetheti a látást is. A szemérintettség akár hetekkel azt követően is kialakulhat, hogy az egyéb tünetek elmúltak.
    • Ramsay-Hunt szindróma – ebben az esetben az övsömör az arcideget és a fület is érinti; arcidegbénulást okoz, a beteg folyamatosan hangokat hall (fülcsengés vagy tinnitus), halláscsökkenés, az ízérzés elvesztése és szédülés is kialakul. Az érintett betegeknél nem biztos, hogy teljesen elmúlik az állapot.
    • Herpes zoster encephalomyelitis (meningoencephalitis vagy encephalitis) – a központi idegrendszer  egyes immunszupprimált vagy súlyosan beteg embereknél érintett lehet. Ez a típusú övsömör életveszélyes lehet.
    • Disszeminált herpes zoster – ez a típusú övsömör számos területet érint, klinikailag a bárányhimlőhöz hasonlít. Néha azoknál fordul elő, akiknek gyenge az immunrendszere.
  • Vizsgálatok

    Az övsömör diagnózisa elsősorban a klinikai tüneteken, a jellegzetes fájdalmon és a sávszerűen kialakult bőrkiütéseken és hólyagokon (vezikulák) alapul. Néha a varicella zoster vírus (VZV) laboratóriumi vizsgálatát végezhetik el azért, hogy a VZV-t megerősítsék vagy kizárják akkor, ha valakinél nem típusosak a tünetek és/vagy olyan szövődmények jelentkeznek, amelyek egyéb ok miatt alakulhatnak ki. Szervtranszplantáción átesett betegeknél vagy várandós nőknél is elvégezhetik, hogy segítsék az aktuális fertőzés kimutatását és meghatározzák, vajon az illető korábban találkozott-e VZV-vel – és hogy segítsék az immunstátusz értékelését.

  • Kezelés

    Az övsömör és bárányhimlő esetében a leghatékonyabb kezelés a megelőzés. A bárányhimlő elleni védőoltást gyermekkorban be lehet adatni. Ezzel a bárányhimlőt és a látens (rejtett) VZV-fertőzést is meg lehet előzni, így csökkenteni lehet azoknak az embereknek a számát, akik idősebb korban övsömört kapnak. Létezik egy olyan herpes zoster elleni védőoltás is, amit az Egyesült Államokban olyan emberek esetében engedélyeztek, akik legalább 50 évesek és korábban már volt bárányhimlőjük. Ezt a Zostavax® nevű oltást azért adják be, hogy csökkentsék az övsömör és a posztherpetikus neuralgia kockázatát. Nem garantált, hogy az ezzel oltott emberek nem kapják el a bárányhimlőt vagy az övsömört; az oltás csökkenti a betegség súlyosságát és a szövődmények kockázatát azoknál, akik elkapják ezt a fertőzést.

    Az övsömörös betegeket víruselleni gyógyszerrel kezelik, hogy csökkentsék a tünetek súlyosságát és lerövidítsék a betegség időtartamát. A kezelés a posztherpetikus neuralgia kialakulásának a kockázatát, illetve időtartamát is csökkenti. A víruselleni szerek akkor a leghatásosabbak, ha adásukat a bőrkiütések megjelenését követő három napban kezdik el.

    Az övsömörhöz társuló tünetek enyhítésére helyi kezelést és fájdalomcsillapítókat adhatnak. Akinél az övsömör a szemet, a fület vagy a központi idegrendszert érintő szövődményekkel jár, annak szakorvos véleményét kell kérnie.

    A súlyosan legyengült immunrendszerű betegeknek néha zoster immunglobulint (VZV ellenes ellenanyagot) lehet adni az állapot súlyosságának a mérséklése érdekében.

Felhasznált források

MEGJEGYZÉS: Ez a szócikk az alább idézett forrásokon, illetve a Lab Tests Online Szakértői Testületének tudásán alapul. A szócikket a Szakértői Testület rendszeresen átnézi, ennek eredményeként pedig aktualizálhatja. Az esetleg felhasznált újabb forrásokkal a listát kiegészítik, megkülönböztetve az eredetileg használt forrásoktól.

Az ebben a szócikkben használt források

(Updated 2010 May 19) Shingles: Hope Through Research. National Institute of Neurological Disorders and Stroke [On-line information]. Available online at http://www.ninds.nih.gov/disorders/shingles/detail_shingles.htm through http://www.ninds.nih.gov. Accessed July 2010.

Eastern, J. (Updated 2009 July 2). Herpes Zoster. eMedicine On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1132465-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed July 2010.

Moon, J. and Hospenthal, D. (Updated 2009 November 23). Herpes Zoster. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/218683-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed July 2010.

Kaye, K. (Revised 2009 December). Herpes Zoster (Shingles; Acute Posterior Ganglionitis). Merck Manual for Healthcare Professionals [On-line information]. Available online at http://www.merck.com/mmpe/sec14/ch189/ch189e.html?qt=shingles&alt=sh through http://www.merck.com. Accessed July 2010.

Mayo Clinic Staff (2009 September 4). MayoClinic.com [On-line information]. Available online at http://www.mayoclinic.com/health/shingles/DS00098 through http://www.mayoclinic.com. Accessed July 2010.

Torpy, J. et. al. (2009 July 1). JAMA Patient Page 2009;302(1):108 (doi:10.1001/jama.302.1.108) [On-line information]. PDF available for download at http://jama.ama-assn.org/cgi/reprint/302/1/108.pdf through http://jama.ama-assn.org. Accessed July 2010.

Hillyard, D. et. al. (Updated 2010 January). Varicella-Zoster Virus – VZV. ARUP Consult [On-line information]. Available online at http://www.arupconsult.com/Topics/VZV.html through http://www.arupconsult.com. Accessed July 2010.

FamilyDoctor.org Editorial Staff (Updated 2009 March). Shingles. FamilyDoctor.org [On-line information]. Available online at http://familydoctor.org/online/famdocen/home/common/infections/common/viral/574.html through http://familydoctor.org. Accessed July 2010.

(Updated 2009 May 1). Zostavax (Herpes Zoster Vaccine) Questions and Answers. U.S. Food and Drug Administration, Vaccines, Blood & Biologics [On-line information]. Available online at http://www.fda.gov/BiologicsBloodVaccines/Vaccines/QuestionsaboutVaccines/ucm070418.htm through http://www.fda.gov. Accessed July 2010.

(2008 June 6). Prevention of Herpes Zoster, Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices (ACIP). CDC, Morbidity and Mortality Weekly Report Vol. 57 / RR-5 [On-line information]. PDF available for download at http://www.cdc.gov/MMWR/PDF/rr/rr5705.pdf through http://www.cdc.gov. Accessed July 2010.

McElveen, W. A. and Gonzalez, R. (Updated 2010 January 8). Postherpetic Neuralgia. eMedicine [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/1143066-overview through http://emedicine.medscape.com. Accessed July 2010.

Wu, A. (© 2006). Tietz Clinical Guide to Laboratory Tests, 4th Edition: Saunders Elsevier, St. Louis, MO. Pp 1623