Az övsömör más néven herpes zoster egy olyan fertőzés, amit a varicella zoster vírus (VZV) vírus okoz. Ez ugyanaz a vírus, mint amelyik a bárányhimlőt okozza. Ideggyulladást és erős fájdalmat, vöröses bőrkiütést és hólyagokat (vezikulák) okozhat. Utóbbiak felnyílnak és varasodnak, mielőtt lassan elmúlnának. A legtöbb esetben a kiütés és a fájdalom néhány héten belül enyhül, de vannak olyan betegek, akiknél a súlyos fájdalom akár hónapokig vagy évekig is fennáll.
Akinek a szervezete először találkozik VZV-vel, általban gyermekkorban, annál bárányhimlő alakul ki. Ez egy gyakori, igen fertőző szisztémás infekció, ami testszerte különböző helyeken különböző hólyagot okoz. A bárányhimlő az egyik emberről a másikra a hólyagokban lévő folyadékkal való közvetlen érintkezés vagy köhögés vagy tüsszögés révén terjed. Miután a bárányhimlő elmúlt, a vírus lappangó formában a szervezetben látens (rejtett) formában az érzőideg-sejtek gyökénél, a gerincvelőhöz és az agyhoz közel jelen van. Normálisan a szervezet immunrendszere miatt nem tud innen felszabadulni; a szervezet megfelelő mennyiségű VZV ellenanyagot termel ahhoz, hogy a későbbi kiújulást megelőzze.
Későbbi életszakaszban, általában évtizedek múlva, ahogy az ember öregszik és ezzel együtt romlik az immunitás, és/vagy amikor az immunrendszer gyengébbé válik pl. HIV/AIDS, bizonyos rákok és rákellenes kezelésük során, vagy szervátültetést követően immungátló szerek adása esetén a vírus újraaktiválódhat és övsömört okozhat. A VZV újra elkezd szaporodni és egy vagy több ideg mentén a bőrfelszínre vándorol. Ez okozhatja az övsömörhöz társuló tüneteket, így a törzs, az arc egyik oldalán vagy a karon az öv- vagy sávszerű kiütéseket, melyek megjelenése az adott ideg által ellátott bőrterületnek (dermatóma) felel meg.
Az övsömör kevésbé ragályos a bárányhimlőnél, de ahogy felnyílik egy hólyag, a vírus átadódhat az egyik emberről a másikra. A fertőzés csak akkor terjed tovább, ha a másik ember korábban nem találkozott VZV fertőzéssel vagy nem kapott ellene védőoltást – és ekkor bárányhimlő, nem pedig övsömör alakul ki.
Az Egyesült Államokban majdnem minden felnőtt átesett korábban bárányhimlőn, országszerte pedig mintegy egy millió embernél alakul ki övsömör. A leggyakoribb 60 éves kor felett és azoknál, akiknek az immunrendszere legyengült. Becslések szerint az amerikaiak felének lesz 80 éves koráig övsömöre.
Bár a legtöbb embernél az övsömör csak egyszer jelentkezik, a vírus potenciálisan újraaktiválódhat és ez ismét okozhat később is övsömört. A legyengült immunrendszerű betegek lehet, hogy nehezen tudják a vírusokat elnyomni. A bárányhimlővel született újszülöttnél nagy annak a veszélye, hogy később gyermekkorban övsömöre lesz. Ez ritka és akkor fordul elő, ha az újszülött édesanyjának a terhesség alatt bárányhimlője vagy (még ritkábban) övsömöre van.