A vér vörösvértestszám-változásainak a megítélésére, például vérszegénység esetén.
A vér vörösvértestszám-változásainak a megítélésére, például vérszegénység esetén.
A teljes vérkép része, amelyet több különböző ok miatt is elrendelhetnek.
Vérminta szükséges, amelyet a kar egyik gyűjtőeréből (vénájából) vehetnek, esetleg ujjbegy- (gyermekek és felnőttek esetében) vagy sarokszúrással nyerhetnek (csecsemőktől).
A vérmintánál meg kell akadályozni a bealvadást, ezért a vért EDTA-t tartalmazó („lila kupakos”) csőbe veszik le. A levételt követően a csőben lévő vért azonnal alaposan át kell forgatni (nem összerázni!), hogy az alvadásgátló hatása érvényesüljön!
Ennél a vizsgálatnál nincs szükség mintaelőkészítésre.
Mit vizsgálunk?
Ennek a vizsgálatnak a keretében meghatározzuk az egy liter vérben található vörösvértestek (VVT) számát. A vörösvértestek a csontvelőben képződnek és oxigént szállítanak a tüdőktől a sejtekig, majd szén-dioxidot vissza a sejtektől a tüdőkbe. A nők VVT-száma általában alacsonyabb a férfiakénál és a VVT-szám általában csökken az életkorral is. A VVT-szám változása rendszerint együtt jár a hemoglobinszint változásával. Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a VVT-szám és a hemoglobinszint a normális tartomány alá csökken. Az ellenkező végletet, ha ezek az értékek a normális tartomány fölé emelkednek, polycytaemiának nevezik.
Hogyan történik a mintavétel?
A vizsgálathoz vérminta szükséges, amelyet a kar egyik gyűjtőerébe (vénájába) bevezetett tűn keresztül vehetnek, esetleg ujjbegy- (gyermekek és felnőttek esetében) vagy sarokszúrással nyerhetnek (csecsemőktől).
MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék-minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.
Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A VVT-szám-meghatározást mindenfajta vörösvértestszám-emelkedés vagy -csökkenés megítélésekor felhasználhatják. Ezen változásokat csak más vizsgálati eredményekkel, például a hemoglobinnal és/vagy hematokrittal együttesen lehet csak értelmezni.
Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A VVT-szám-meghatározás általában a nagyvérkép része, amelyet sok különböző ok miatt rendelhetnek, beleértve az általános kivizsgálást is. A vizsgálatot ismételten is elvégezhetik vérző, idült vérszegénységben szenvedő és polycytaemiás betegekben.
Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referenciaérték számos tényezőtől függ (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referenciatartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referenciatartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referenciatartományok és jelentésük lapon.
A magas VVT-szám veleszületett szívbetegségre, kiszáradásra, obstruktív tüdőbetegségre vagy csontvelői túltengésre utalhat. Magas VVT-szám megfigyelhető béta thalassaemia jelleg megléte esetén is, ami azonban egy jóindulatú állapot és csak csekély mértékű vagy ki sem mutatható vérszegénység kíséri. Az alacsony VVT-szám többek között vérszegénységet, vérzést, vesebetegséget, csontvelői elégtelenséget (például sugárzás vagy daganat következtében létrejött), hiányos táplálkozást jelezhet. Az alacsony szint utalhat még a hiányos vas-, folsav-, B12- és B6-vitamin-bevitelre.
Mit kell még tudnom?
A terhesség során normálisan csökken a VVT-szám, mivel a vörösvértestek kihígulnak a testfolyadékok térfogatának normális növekedése miatt.
Nagy magasságban élőkben emelkedik a VVT-szám – a szervezet így válaszol az ilyen környezetben lévő csökkent oxigénkínálatra.
A VVT-számot emelő gyógyszerek közé a gentamicin és a metildopa tartozik.
1. Hogyan kezelhető a kóros vörösvértestszám?
Először a kóros vörösvértestszám kialakulásának kiváltó okát kell felderíteni a megfelelő kezelés kiválasztásához. A kezelés többek között vitamin- és nyomelempótlást, étrendi változtatást vagy vérátömlesztés útján végrehajtott vörösvértestpótlást jelenthet. Egyes esetekben csak az aktuális gyógyszerezésen kell változtatni, vagy a csontvelői vörösvértestképzést serkentő szert szükséges felírni.
2. Megmérhetem vörösvértestszámomat otthonomban?
Nem. A vizsgálat elvégzéséhez képzett laboratóriumi személyzet és megfelelő felszerelés szükséges.
3. Segíthet az egészséges étrend a normális vörösvértestszám fenntartásában?
Igen, amennyiben a jól kiegyensúlyozott étrend képes megelőzni a vashiányos vérszegénység kialakulását. Más, betegségek okozta VVT-eltérések nagy valószínűséggel nem korrigálhatóak diétával.
4. Vannak felismerhető tünetei a veszélyesen alacsony vagy magas vörösvértestszámnak?
A fáradtság alacsony vörösvértestszámot jelezhet, csakúgy, mint az ájulás, sápadtság, légszomj, szédülés és a megváltozott tudatállapot.