A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
14.08.2017.

Mi az allergia?
 

Az allergia hiperszenzitivitás, az immunrendszer túlzott reaktivitása olyan anyagokkal szemben, amelyek az egészséges emberekben nem váltanak ki immunválaszt. A hiperszenzitivitásokat négy csoportba soroljuk I-től IV-ig. A besorolás aszerint történik, hogy az immunrendszer mely elemei aktiválódnak és mennyi idő alatt alakul ki az allergiás reakció.

A hétköznapi szóhasználatban allergiaként említett hiperszenzitivitások két csoportba tartoznak: az I-es típusú vagy korai hiperszenzitivitásban specifikus IgE (Immunglobulin E) antitestek kötődnek az antigénekhez (allergén, testidegen anyag) és helyi vagy szisztémás allergiás reakció alakul ki általában percek alatt, míg a IV-es típusú késői hiperszenzitivitás oka az antigén kötődés specifikus és szenzitizált T-sejtekhez.

Az I-es típusú hiperszenzitivitás leginkább a légutakat, a bőrt és a gasztrointestinális rendszert érinti. Allergiás reakció leggyakrabban azokban fordul elő, akik hajlamosak rá. (Allergiás szülők gyerekei nagyobb eséllyel lesznek betegek, de nem feltétlenül ugyanarra az allergénre lesznek érzékenyek). Amikor egy allergiára hajlamos egyén először találkozik az adott allergénnel még nem alakul ki súlyos reakció, ekkor még csak a specifikus IgE antitest termelés indul be és ezáltal “szenzitizálódik” az illető.

A termelt IgE antitest hízósejtekhez (a szövetekben található specializálódott sejtek) és a véráramban keringő bazofilokhoz (a fehérvérsejtek egyik fajtájához) kapcsolódik és ez a jelenség adja a későbbi allergiás immunválasz alapját. Az allergénnel való újabb találkozás során az allergén hozzákapcsolódik a sejtek felszínén megkötött IgE antitestekhez és ez egy sor kémiai anyagot, köztük hisztamint szabadít fel a sejtekből, allergiás tüneteket okozva az orrban, szájban és a bőrön, attól függően, hogy a test mely része találkozott az allergénnel.

Az I-es típusú akut allergiás reakció a bőrön csalánkiütés, viszketés és bőrgyulladás formájában jelentkezik, míg krónikusan atópiás dermatitis és ekcéma fejlődik ki. Az akut allergiás reakció a légutakban orrdugulást, tüsszögést, garatödémát okoz. A krónikus légúti allergia aszthmaként ismert. További tünet lehet a szemeken megfigyelhető kötőhártya vérbőség. Az emésztőrendszerben az akut allergia garatviszketést, fémes ízérzést, nyelv és garatödémát okoz, később hasfájás, hasi görcsök, hányás és hasmenés jelentkezhet. A krónikus formában számos különböző emésztőrendszeri komplikáció előfordulhat.

Bármelyik súlyosabb allergiás reakcióból kialakulhat életveszélyes anafilaxia, ami egy több szervet is érintő allergiás reakció. Jellemzően ingerlékenységgel kezdődik, a betegnek halálfélelme lesz, elsápad az alacsony vérnyomás miatt és/vagy elveszti az eszméletét.     
Az anafilaxia halálos kimenetelű is lehet, ha a beteg nem kap gyorsan adrenalin (epinefrin) injekciót. Az I-es típusú allergiás reakciók megjelenése változatos lehet a csalánkiütéstől az anafilaxiáig.

Az I-es típusú allergiás reakciót bármi kiválthatja: ételek, növények (pollenek, fűfélék stb), rovarcsípés, állati szőr (pl.:kutya és macska), poratkák, penész, védőruházat (latex) és gyógyszerek (pl.:penicillin). Keresztreakcióról beszélünk, ha például valaki allergiás a parlagfűre, de ugyanúgy allergiás reakciót mutat a dinnyével és a banánnal szemben is. A leggyakoribb étel okozta súlyos anafilaxiás reakciókat a mogyoró, a dió és a kagyló váltja ki.

A IV-es típusú késői hiperszenzitivitási reakciókat leggyakrabban a bőrön figyelhetjük meg. Leggyakoribb példa erre a fémekkel és ékszerekkel szembeni allergia. Ez akkor alakul ki, amikor az allergén specifikus szenzitizált T-limfocitákkal találkozik. A limfociták gyulladást kiváltó anyagokat szabadítanak fel, ami a helyszínre vonz más fehérvérsejteket is, a folyamat vége pedig szövetkárosodás lesz. A IV-es típusú allergiás reakció kialakulásához nem kell előzetes szenzitizálódás, már az allergénnel való első találkozásnál kialakulhat. A IV-es típusú hiperszenzitivitás jellemzően órákkal vagy napokkal később jelentkezik az allergénnel kapcsolatba került felületen bőrpír, bőrgyulladás, bőrkeményedés, duzzanat formájában.

 

 

Mi nem allergia?

Vannak más reakciók, melyek allergiához hasonló tüneteket produkálnak, de ezeket nem az immunrendszer aktivációja váltja ki. Ilyenek lehetnek bizonyos mérgezések (például a bakteriális toxinok által okozott ételmérgezés), étel-intoleranciák, melyeket genetikai eltérések miatt hiányzó emésztő enzimek váltanak ki (például laktóz intolerancia, amelyben a beteg nem képes megemészteni a tejet) és bizonyos anyagokkal szemben mutatott érzékenység (például glutén szenzitivitás cöliákiában). Allergiaszerű tüneteket válthatnak ki egyes gyógyszerek (aszpirin és ampicillin), ételfestékek, nátrium glutamát (ételizesítő) és emocionális stressz. Habár ezeket a betegségeket és állapotokat is kezelni kell, nem tartoznak az allergiák közé, ezért nem is lehet hagyományos allergia tesztekkel diagnosztizálni őket.

 

 

Allergia tesztek

Az I-es típusú hiperszenzitivitás kivizsgálása a tünetek alapos elemzésével, a családi és a beteg anamnézisének felvételével kezdődik. Az anamnézisben ki kell térni arra, hogy a tünetek mely életkorban jelentkeztek, mutatnak-e összeffügést szezonalitással, kiválthatja-e a tüneteket állatokkal, porral való érintkezés vagy van-e összefüggés a tünetek kialakulása és a beteg környezete között (munkahely, lakás). Más környezeti és életviteli tényezőket is figyelembe kell venni, például bizonyos szennyező anyagok, dohányzás, alkohol és kábítószer fogyasztás, fizikai és mentális stressz lehetséges hatása is  fontos lehet. Ha már a lehetséges allergének körét kellőképpen leszűkítettük, specifikus teszteket végezhetünk.

Allergén specifikus IgE kimutatás: Az I-es típusú allergén specifikus IgE kimutatására immunoassay és RAST (radioallergosorbent) módszereket használnak a laboratóriumok. Az allergén specifikus IgE kimutatásánál a levett vért minden lehetséges allergénre tesztelik. A tesztelést végezhetik minden egyes allergénre külön-külön, vagy használhatnak több allergént tartalmazó allergén paneleket, például a nutritív panel tartalmazza a leggyakoribb étel allergéneket, vagy a regionális inhalatív panelekben megtaláljuk az adott területre jellemző leggyakoribb növényi eredetű légúti allergéneket. Az egyedi allergén választásnál pontosan ki lehet szűrni a problémát okozó allergént: pl. poszméh vagy házi méh, tojásfehérje vagy sárgája, közönséges parlagfű vagy nyugati parlagfű. A kezelőorvos segít kiválasztani a legvalószínűbb allergéneket. Az esetek többségében csak néhány (4 vagy kevesebb) anyagra szokott allergiás lenni egy beteg.

 Ha a specifikus IgE teszt eredménye negatív, előfordulhat, hogy az illető nem allergiás az adott anyagra. A pozitív eredményt viszont mindig a klinikai tünetekkel együtt kell értékelni. Előfordulhat, hogy alacsony IgE szint mellett is súlyos allergiás reakciót vált ki egy allergén, ugyanakkor emelkedett IgE szintek mellett is lehet valaki tünetmentes. Az ételallergiás betegnek évekig lehet pozitív az IgE tesztje.

A karcolásos bőrteszteket csak képzett szakember végezheti bőrgyógyászati vagy allergológiai rendelésen. Gyakran használják a pollen, por és penész allergia kimutatására. A súlyos allergiás reakció veszélye miatt ételallergia kimutatására nem használják. Ekcémás betegen nem végezhető bőrteszt, valamint a vizsgálatot megelőzően nem szabad antihisztamin hatású gyógyszereket, valamint bizonyos antidepresszánsokat szedni. Fals pozitív eredmény előfordulhat egészséges embernél is, ha túl nagy dózisban alkalmazzák az allergént.

Az intradermális bőrteszt során fecskendővel juttatják az allergént a bőr alá kis dombocskát formálva, ez az eljárás azonban nem terjedt el, mivel gyakran ad fals pozitív eredményt.

Tapaszos allergia teszt. A IV-es típusú késői hiperszenzitivitás kimutatására a legegyszerűbb módszer a tapaszos bőrteszt. Ennek során allergéneket tartalmazó oldatot visznek a bőrre és egy tapasz felhelyezésével rajta tartják 48 órán át. Ha égő érzést vagy viszketést tapasztal a páciens, a tapaszt el kell távolítani. A teszt pozitív, ha az érintett bőrterület megduzzad, bekeményedik, bepirosodik, és néha hólyagok is képződhetnek. Néha a tünetek csak jóval a tapasz eltávolítása után jelentkeznek, ezért az érintett területeket 72 és 96 óra múlva is ellenőrizni kell.

Az össz IgE szint mérést egy már fennálló allergiás folyamat kimutatására használják. Ezzel az IgE fehérje jelenléte igazolható (közöttük az allergiát okozó antitestekét is), azonban ezzel a módszerrel nem muatathatók ki a specifikus allergének. Az allergián kívül más állapotok is eredményezhetnek IgE emelkedést.
 
Az étellel kiváltott provokációs próbákat tartják a legjobb módszernek az ételallergia kimutatására. Ezek a próbák szoros orvosi felügyeletet igényelnek, mert a kiváltott reakció súlyos lehet (akár életet veszélyeztető anafilaxia is kialakulhat). A próba kivitelezése úgy történik, hogy a betegnek kis mennyiségű étel allergént adnak kapszula vagy injekció formájában és figyelik az esetlegesen kialakuló allergiás reakciót. A negatív eredményt nagyobb mennyiségű étel elfogyasztásával erősítik meg.

Az allergén kihagyása a másik lehetőség az ételallergia kimutatására: első lépésként elhagyjuk az étrendből a gyanús elemeket, aztán egyenként visszaadjuk a betegnek és így kiderülhet melyikük okozta a problémát.

Más, kevésbé elismert tesztek az allergia diagnosztikájában:
-Immunglobulin G4 (IgG4) antitest kimutatás
-Provokációs-neutralizációs teszt
-Cytotoxicitás teszt
-Kineziológia (Izomerő vizsgálat)
-Nyelv alatti provokáció
-Neutralizációs teszt
-Étel immun komplex kimutatás
- A perifériás vér sötétmezős video analízise
-Infravörös analízis

 

 

Kezelések

Megelőzés. Bizonyított tény, hogy az anyatejjel táplált gyerekeknél kevesebb I-es és IV-es típusú hiperszenzitivitás figyelhető meg, mint a jórészt tápszert fogyasztóknál. Feltételezések szerint a túl tiszta és higiénikus környezet is növelheti az allergia kialakulásának esélyét. Néhány tanulmány kimutatta, hogy a farmokon felnőtt gyerekek között ritkább az allergia, mint a kevesebb allergént tartalmazó környezetben felnőtt társaiknál.

Allergén elimináció. Ha már kialakult az allergia, a legjobb módszer az allergiás reakció megelőzésére az allergénnel való kontaktus lehetőség szerinti kerülése. Ételallergia esetén ez az adott anyag élethosszig tartó száműzését is jelentheti az étrendből és fokozott figyelmet kíván az éttermi és bolti ételek összetevőire nézve. Például ha egy süteményszedő késsel először mogyoróvajas, majd utána csokoládés süteményt tálalunk, a felületén a kés átvihet annyi allergént, hogy az egy mogyoróra allergiás embernél allergiás reakciót provokáljon.

Rovarcsípés és szőr/hám allergia esetén legjobb elkerülni az allergiát okozó állatot. Pollenallergia esetén legjobb, ha keveset tartózkodunk szabad levegőn, bár ez sokszor nem elég a probléma megelőzésére. Egyes emberek elköltöznek más vidékre, hogy elkerüljék az adott helyre jellemző allergént, de néha ez sem hatásos, mivel a betegben az új környékre jellemző allergénekkel szembeni érzékenység is kialakulhat.   

Deszenzitizációs (immunterápia, specifikus immun terápia) terápiára lehet szükség, ha elkerülhetetlen az allergénnel való találkozás. Ennek során egyre nagyobb dózisban adott rendszeres allergén-injekciókkal szoktatjuk a szervezetet az allergénhez. Az injekciók hatására csökkeni fog az IgE antitetstek mennyisége és a szervezet egy másik fajta védő hatású antitestet, IgG típusút fog termelni. Az IgG antitest jelenléte fontos tényező a fejlődő magzat immunvédekezésében, mivel az anyai IgG átjuthat a méhlepényen. Az immunterápia mellékhatásként okozhat ödémát, kiütéseket és anafilaxiát. A deszenzitizációs terápia a szénanáthás betegeknél és a súlyos rovarcsípés allergiát mutató embereknél lehet a leghatásosabb. A szénanáthások kétharmadánál is hatásos lehet a terápia és jelentős javulás lehet a tüneteikben egy éven belül. A betegek rendszerint 3 évig folytathatják a terápiát, aztán célszerű megvizsgálni a terápia elhagyásának lehetőségét. Egyesek hosszú ideig tünetmentesek maradnak, másoknál a tünetek újbóli jelentkezését tapasztalták. Ételallergiásoknál nem alkalmaznak immunterápiát.

A tünetek enyhítésére rövid hatású tüneti kezelést alkalmaznak. Például a léguti tünetek enyhítésére antihisztaminokat és orrba adható lokális szteroidokat adnak.

Anafilaxia esetén adrenalin injekciót kell adni. A súlyos allergiában szenvedő betegek mindig tartsanak maguknál egy adag adrenalint. Akinél már jelentkezett súlyos allergiás reakció és használnia kellett adrenalint orvosi kezelésre szorul, mivel szükség lehet követéses terápiára.        
 

 

 

Felhasznált forrásmunkák

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható. 

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

 

Magyar nyelven további információ található a http://www.webbeteg.hu/cikkek/allergia/103/allergia-miert-van-egyre-tobb-beteg címen.

 

S1
Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

S2
Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (2001). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO.

S3
Sicherer, S. (1999, January 15). Manifestations of Food Allergy: Evaluation and Management [39 paragraphs]. American Family Physician [On-line serial]. Available FTP: http://www.%20http://www.aafp.org/afp/990115ap/415.html

S4
American Academy of Family Physicians (1999, January 15). Food Allergies—Just the Facts [13 paragraphs]. American Family Physician [On-line serial]. Available FTP: http://www.aafp.org/afp/990115ap/990115f.html

S5
ARUP. Immunoglobulin E [4 paragraphs]. Guide to Clinical Laboratory Testing [On-line information]. Available FTP: http://www.aruplab.com/guides/clt/tests/clt_ijk4.htm

S6
Sicherer, S. (2001, April 5th last update). Food Allergy Testing: Questions and Answers [18 paragraphs]. Food Allergy News Reprint [On-line information]. Available FTP: http://www.foodallergy.org/topics_archive/testing.html

S7
Formanek, R. (2001, July-August). Food Allergies: When Food Becomes the Enemy [66 paragraphs]. U.S. Food and Drug Administration, FDA Consumer magazine [On-line serial]. Available FTP: http://www.fda.gov/fdac/features/2001/401_food.html

S8
MEDLINEplus (2002, January 2, Updated). Allergies [28 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information [On-line Information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000812.htm

S9
MEDLINEplus (2002, January 2, Updated). Allergy testing [20 paragraphs]. MEDLINEplus Health Information [On-line Information]. Available FTP: http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003519.htm

S10
WAO [2000-2002]. Overview of Allergy, Its Diagnosis and Treatment [7 paragraphs]. World Allergy Organization [On-line information]. Available FTP: http://www.worldallergy.org/public/descriptions_of_allergies/overview.shtml

S11
National Institute of Allergy and Infectious Disease (1998 February). Something in the Air: Airborne Allergens [76 paragraphs]. WebMD [On-line serial]. Available FTP: http://my.webmd.com/content/article/1680.50308

S12
National Institute of Allergy and Infectious Diseases (1999 January, last revision). Food Allergy and Intolerances [ 56 paragraphs]. WebMD [On-line serial]. Available FTP: http://my.webmd.com/content/article/1680.50303

S13
Mellors, R. C., (1999, July 30). Immunopathology, Hypersensitivity Reactions [16 paragraphs]. Weill Medical College of Cornell University [On-line article]. Available FTP: http://edcenter.med.cornell.edu/CUMC_PathNotes/Immunopathology/Immuno_02.html

S14
Allergy glossary. Type IV (delayed or cell-mediated) Hypersensitivity [5 paragraphs]. Health on the Net Foundation [On-line information]. Available FTP: http://www.hon.ch/Library/Theme/Allergy/Glossary/type4.html

S15
Allergy glossary. Antibody (Ab), Immunoglobulin [2 paragraphs], Immunoglobulin E (IgE) [3 paragraphs], and Immunoglobulin G (IgG) [3 paragraphs]. Health on the Net Foundation [On-line information]. Available FTP: http://www.hon.ch/Library/Theme/Allergy/Glossary/ig.html

S16
Merck. Hypersensitivity Disorders, General [10 paragraphs]. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy [On-line publication]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual/section12/chapter148/148a.htm

S17
Merck. Disorders With Type I Hypersensitivity Reactions [106 paragraphs]. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy [On-line publication]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual/section12/chapter148/148b.htm

S18
Merck. Disorders With Type IV Hypersensitivity Reactions [27 paragraphs]. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy [On-line publication]. Available FTP: http://www.merck.com/pubs/mmanual/section12/chapter148/148e.htm

S19
Martz, Eric, page maintenance (1997, March 31). Poison Ivy: an Exaggerated Immune Response to Nothing Much [13 paragraphs]. [On-line article]. Available FTP: http://www.bio.umass.edu/immunology/poisoniv.htm

S20
Haskell, J., Webbed by (1996, March 15 last update). Practice Parameters for Allergy Diagnostic Testing [14 paragraphs]. Reprint from: Annals of Allergy, Asthma, & Immunology [Journal], vol 75(6). Available FTP: http://www.jcaai.org/Param/Allergy/Aller3A.HTM

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázisok

American Academy of Allergy, Asthma, and Immunology
Asthma and Allergy Foundation of America: “What are allergies?”

American College of Allergy, Asthma, and Immunology: “Allergic Reactions to Stings from Hornets, Wasps, Bees and Yellowjackets: Patient Information"
American Academy of Family Physicians: Food Allergies
Food Allergy & Anaphylaxis Network (FAAN)

World Allergy Organization

About, Pediatrics: Food Allergies and Kids