Más néven
SACE (szérum angiotenzin-konvertáló enzim)
Hivatalos név
Angiotenzin-konvertáló enzim
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
17.01.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat segít a sarcoidosis diagnózisában, és a betegség követésében. Továbbá segít e teljes szervezetet érintő kórképet megkülönböztetni más hasonló tünetekkel járó kórképektől.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Akkor kell a vizsgálatot elvégezni, amikor a bőr alatt kis dudorokat okozó granulomák (inflammatorikus sejtek tömörülése), elhúzódó köhögés, piros, könnyező szemek és/vagy más sarcoidosisra utaló tünetek mutatkoznak. Időszakosan, amikor valaki diagnosztizált, aktív sarcoidosisban szenved, a kórlefolyás követésére használják.

Milyen mintára van szükség?

A kar vénájából vett vérminta szükséges. (Piros  ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Mit vizsgálunk?

Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) az endothelsejtek által termelt, a vérnyomás szabályozásában részt vevő enzim. Az ACE katalizálja az angiotenzin I (az inaktív fehérje) átalakulását angiotenzin II-vé. Az angiotenzin II erős vazopresszorként funkcionál: az artériák összehúzódását okozza, amelyek ideiglenes szűkülése növeli a bennük áramló vér nyomását. Az ACE termelése az egész szervezetben történik, viszonylag nagyobb mennyiségben található a tüdőben. Vérszintje fiatalkorban (kb. 20 éves korig), egészséges emberben magasabb, a későbbiekben, egészséges felnőttekben stabilan alacsony.

Néha a granuloma peremén található sejtek nagyobb mennyiségű ACE-t termelnek. A granulomák kis daganatszerű immun- és inflammatorikus sejtekből és rostos szövetből álló tömegek, amelyek a bőr alatt és testszerte dudorokat okoznak. Ezek klasszikus jellemzői a sarcoidosisnak, amely egy ismeretlen eredetű, az egész szervezetet érintő kórkép. Leggyakrabban a tüdőt érinti, de érinthet más testrészeket is, mint például a szemet, a bőrt, az idegeket, a májat és a szívet. Az ACE vérszintje gyakran akkor emelkedik, amikor létrejönnek a granulomák. Aktív sarcoidosisban a betegek 50-80%-ánál emelkedett az ACE-szint – ez a betegség állapotától függően emelkedik vagy csökken. A granuloma, fibrosis és magas ACE-szint előfordulhat bizonyos fertőző betegségekben is, mint például leprában és gümőkórban (különösen a mycobacteriumok körüli granulómás szövetekben). Emelkedett ACE-szint fordulhat elő egyes mérgezések esetén is, mint pl. berillium vagy azbeszt okozta mérgezéskor. (A jelenlegi munkavédelmi előírások betartása mellett ezek ritkán fordulnak elő.)

Milyen mintára van szükség?
A kar vénájából vett vérminta szükséges. (Piros  ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

 

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Accordion Title
Vizsgálat
  • Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?

    A vizsgálat segít a sarcoidosis diagnózisában és annak követésében. A vizsgálatkérés gyakran része egy szélesebb kivizsgálásnak, amikor a beteg egy idült tünetegyüttessel jelentkezik, amelyeket a sarcoidosis vagy más betegség okoz. Az aktív sarcoidosisban szenvedő betegek 50-80%-ában emelkedett az ACE-szint. Ha korábban egy sarcoidosisban szenvedőnél emelkedett volt az ACE-szint, meghatározott időszakonként kérhetik az ACE- vizsgálatot a betegség lefolyásának követésére, valamint az alkalmazott kortikoszteriod-terápia hatékonyságának megítélésére.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Akkor kérik az ACE-vizsgálatot, amikor olyan tünetek jelentkeznek, mint például a granuloma kialakulása, az idült köhögés vagy légszomjúság, piros könnyes szemek és/vagy ízületi fájdalom, amelyek sarcoidosis vagy más kórkép miatt jelentkezhetnek. Ez különösen akkor igaz, amikor az életkor 20 és 40 év között van, mert a sarcoidosis ebben az életkorban a leggyakoribb. A kezelőorvos más vizsgálatokkal, mint például mycobacterium- és gomba-fertőzések kimutatására irányuló vizsgálatokkal együtt kérheti az ACE-szint meghatározását azért, hogy megkülönböztesse a sarcoidosist más granulomákkal együtt járó kórképektől.

    Ha már egyszer megállapították a sarcoidosist, és korábban magas volt az ACE-szint, a kezelőorvos meghatározott időszakonként kérheti az ACE-vizsgálatot a betegség követésének érdekében.

  • Mit jelent az eredmény?

    Ha valaki 20 életév alatti, akkor az emelkedett ACE-szint szokványos és nincs jeletősége. A 20. életév felettieknél a vér ACE-szintje egy nem specifikus jelző. Az érték azonban nem ad felvilágosítást arról, hogy mi okozza az emelkedést, mely szervek és/vagy szervrendszerek érintettek, és milyen terjedelemben. Az ACE nem okozza a granulomát, hanem tükrözi annak jelenlétét.
    Ha emelkedett az ACE-szint, egyéb betegségeket kizártunk, és a klinikai tünetek megfelelnek a sarcoidosisnak, akkor nagy valószínűséggel egy aktív sarcoidosissal állunk szemben. Az esetek 20-50%-ában ACE-emelkedés nélkül is fennállhat a sarcoidosis. Ez akkor lehetséges, ha a betegség az inaktív fázisban van, vagy túl korai a kórmeghatározás, s így az ACE-szint még nem emelkedett, vagy mert a sejtek ACE-termelése még nem emelkedett.

    Ami fontos sarcoidosisban, az a kezdeti emelkedett ACE-szint, ami a későbbiekben csökken, és spontán vagy kezelés indukálta remissziót jelez. A csökkenő szintek általában kedvező prognózist jeleznek. Ellenkező esetben az emelkedő ACE-szint jelezheti a betegség kezdetét, vagy azt, hogy a betegségre nem hatásos a kezelés, és a lefolyás kedvezőtlen.

  • Mit kell még tudnom?

    Az ACE okozta angiotenzin I-nek az angiotenzin II-vé való átalakulása egy normális, szabályozott folyamat a szervezetben. Ezt a folyamatot célozták meg az ACE-gátló szer elnevezésű gyógyszerek fejlesztésével, amelyeket gyakran a magas vérnyomás és a diabétesz kezelésében alkalmaznak. Az ACE-gátló szereket hasznosítják a vérnyomás szabályozásában, de hatékonyságukat nem követik az ACE-szint-vizsgálattal. Azonban e szerek szedése befolyásolhatja a más ok miatt elvégzett ACE-szint-vizsgálat eredményét.
    Hamisan alacsony ACE-szint mérhető, ha a vizsgálati vérminta hemolizált (a vörösvértestek szétestek), vagy lipémiás (túlzott zsírmennyiség).

    Alacsony ACE-szintek mérhetők az alábbi betegségekben szenvedőknél:

    Krónikus obstruktív pulmonáris betegség (COPD)
    Cysticus fibrosis
    Emphysema
    Tüdődaganat
    Éhezés
    Szteroidkezelés
    Hyperthyreodismus

    Emelkedett ACE-szintek mérhetők az alábbi betegségekben és kórképekben:

    HIV
    Néhány gombafertőzés esetében
    Diabetes mellitus
    Hyperthyreodismus
    Lymphoma
    Alkoholos máj-cirrhosis
    Gaucher-kór (egy ritka öröklődő, zsíranyagcserét érintő betegség)
    Az ACE-vizsgálatot azonban nem használják e kórképek kórmeghatározására vagy követésére (mivel klinikailag nem találták hasznosnak).

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Milyen egyéb vizsgálatokat alkalmaznak a sarcoidosis diagnózisára?

    Többféle vizsgálatot is kérhetnek a sarcoidosis diagnózisához, és annak megállapítására, hogy milyen fokú egy szerv érintettsége. A laboratóriumi vizsgálatok lehetnek: a májpanel, a teljes vérkép és a kalcium (vér és vizelet – mivel mindkettő gyakran emelkedett) vizsgálata. További vizsgálatok lehetnek még: fizikális vizsgálat (a bőrléziók miatt), tüdő funkcionális vizsgálata (az esetek 90%-ában sarcoidosisban a tüdő is érintett), bronchoscopia (egy rugalmas cső segítségével vizsgálják a légutakat és tüdőbiopsziát vesznek), tüdőröntgen és galliumszűrés (ahol radioaktív galliumot használnak a gyulladás kivizsgálására). Bőr-, tüdő-, nyirokcsomó- és néha májbiopszia, valamint egy alapos szemvizsgálat (réslámpa elnevezésű vizsgálat) is szükséges lehet.

  • Mi okozza a sarcoidosist?

    Az ok nem ismert. A betegség nem fertőző. Inflammatorikus és érinti az immunrendszert. Sejthető egy genetikai, valamint egy környezeti komponens. Előfordult azonos térségben rokoni, illetve nem rokoni kapcsolatban élők megbetegedése. Az Egyesült Államokban 100 000 lakosra 10-40 megbetegedés mutatható ki, a többségük 20 és 40 életév közöttiek. Az USA-ban és a karibi térségben az afrikai származásúakban gyakoribb a sarcoidosis, de világszerte a sarcoidosisban szenvedők 80%-a fehér. Viszonylag gyakoribb a skandináv országokban és Észak-Írországban, de ritkább Kínában, Japánban és Afrikában. Valamilyen oknál fogva azok, akik a világ egy alacsonyabb előfordulási gyakorisággal rendelkező pontjáról egy olyan pontra költöztek, ahol magasabb az előfordulási gyakoriság, ugyanolyan kockázatnak vannak kitéve, mint a magasabb előfordulási gyakorisággal rendelkező térségbeliek.

  • Mi a sarcoidosis hosszútávú prognózisa?

    A betegek többsége meggyógyul néhány hónap vagy egy pár éven belül, de néhányan maradandó hegesedést szenvednek a tüdejükben. A korai kórmeghatározás segítheti a betegség megfelelő kezelését, bár sok esetben a betegség saját magától elmúlik kezelés nélkül is.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe