Más néven
Cisztás fibrózis (CF) genotipizálás
CF DNS-vizsgálat
CF mutációs panel
a CF-gén mutációinak vizsgálata
CF molekuláris genetikai vizsgálat
A Cystic Fibrosis Transmembrane Conductance Regulator
(CFTR) gén mutációvizsgálata
Hivatalos név
A cisztás fibrózis gén mutációs vizsgálati panelje
A cikk utoljára módosult: 30.03.2018.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat? 

A cisztás fibrózis (CF) génjében lévő mutációk kimutatására; a CF szűrésére vagy diagnosztizálására; a CF-mutációt hordozók kiszűrésére; annak megítélésére, hogy milyen eséllyel lesz CF-es a születendő gyermek

 


 

 

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha magzati korban ultrahangos vizsgálat alapján felmerül a CF gyanúja; újszülöttkori bélelzáródás esetén; ha egy nagyobb gyermek vagy felnőtt a CF tüneteit mutatja és/vagy pozitív lett a (nem genetikai) szűrőtesztje; ha valaki tudni szeretné, hogy hordozó-e, például terhesség esetén vagy teherbeesés előtt.

Milyen mintára van szükség?

Újszülöttnél a talp oldaláról nyert vércseppre, későbbi életkorban a könyökhajlatból tűvel nyert vérmintára vagy a szájüreg oldaláról nyert törletre, illetve a magzat vizsgálatánál magzatvízre vagy chorion boholyra

A vizsgálatra hogyan kell felkészülni?

Nincs speciális teendő.

Accordion Title
Vizsgálati minta
  • Mit vizsgálunk?

     

     

    A cisztás fibrózis (régebbi orvosi nevén mucoviscidosis) öröklött betegség, amelynek következményei főleg a tüdőt, hasnyálmirigyet és a verejtékmirigyeket érintik. Túlságosan sűrű, viszkózus nyák képződik, amely gyakori légúti fertőzéseket okoz, és rontja a hasnyálmirigy működését. A CF-gén vizsgálata során a 7-es kromoszómán található CFTR-gén gyakoribb mutációit mutatják ki, ezáltal kiszűrhető vagy diagnosztizálható a CF, illetve azonosíthatók a tünetmentes hordozók.

     

    Testünk minden sejtje (a hímivarsejt és a petesejt kivételével) 46 kromoszómát tartalmaz, melyből 23-at az anyánktól, 23-at az apánktól örököltünk. A kromoszómákon lévő gének jelentik a szervezet működéséhez szükséges fehérjék tervrajzát.

     

    A cisztás fibrózist a CFTR gén mindkét (apai és anyai eredetű) példányán együttesen jelenlévő mutáció okozza. Ahhoz tehát, hogy CF alakuljon ki, a gén mindkét példányának (alléljének) hibásnak kell lennie. Ha csak az egyik példány mutáns, akkor az illető ún. hordozó. A hordozóknak általában nincsenek CF-es tüneteik, de a CF-gén rendellenes példányát átörökíthetik gyermekeikre.

     

    Eddig több mint 2000 különféle mutációt találtak a CFTR génen, de ezek közül csak kevés fordul elő gyakran. A cisztás fibrózist hazánkban leggyakrabban a deltaF508 (F508) mutáció idézi elő.

     

     

    A mutációk vizsgálatára a tudósok és a gyártók olyan teszteket dolgoztak ki, amelyek azokat a mutációkat mutatják ki, amelyek az adott népességben legalább 0,1%-os gyakorisággal fordulnak elő  az összes mutáció között. Ezek általában egyszerre 18-40 mutációt detektálnak, de léteznek 100-nál is többet kimutatók, amelyek csak bizonyos etnikai csoportokra jellemző ritka mutációkat is lefednek. Az ilyen kiterjesztett panelek csak alig több beteget mutatnak ki, mint a 20-30 mutációt kimutatók, ezért nem ajánlják rutinszerű alkalmazásukat. Az is lehet, hogy valakinek olyan ritka mutációja van, amely korábban csak 1-2 emberben fordult elő, és még kiterjesztett panel használatával sem mutatható ki.

     

    A tesztet szokták két lépcsős formában is végezni. Az első szakaszban például megvizsgálják mindkét 7-es kromoszóma CFTR génjében, jelen van-e a 23 mutáció bármelyike. Amennyiben csak egyetlen mutációt találnak, és a beteg gyaníthatóan cisztás fibrózisban szenved, második lépcsőben további vizsgálattal  ritkább mutációkat keresnek.

     

     


     

     

     

     

     

  • Hogyan történik a mintavétel?

    Újszülöttnél a talp oldalának a megszúrásával nyert vércseppet szűrőpapírra itatják, későbbi életkorban a könyökhajlatból tűvel vérmintát vagy a szájüreg belső oldalának megdörzsölésével törletet vesznek, illetve születés előtti vizsgálatnál magzatvizet vagy chorionbolyhot vesznek.

  • Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

    Nincs szükség semmilyen előkészületre.

Accordion Title
Vizsgálat
  • Mire való a vizsgálat?

     

    A CF-gén mutációinak vizsgálata a CF diagnosztizálására és annak megállapítására alkalmazható, hogy valaki hordoz-e CF-mutációt.

     

    A CF-gén mutációinak vizsgálatát második vonalbeli tesztként is lehet használni a diagnózis megerősítésére akkor, amikor egy szűrőteszt, pl. immunreaktív tripszinogén vagy verejtékklór-vizsgálat eredménye pozitív. 

     

    A vizsgálattal a magzat szűrése alapján megállapítható, hogy mekkora az esélye annak, hogy gyermek CF-s lesz .

     

    Magyarországon jelenleg nincs általános hordozószűrésre vagy újszülöttszűrésre irányuló program.

     

    A CF genetikai vizsgálat eredményét minden esetben klinikai genetikus értékeli és az eredményt genetikai tanácsadás során kell megbeszélje a beteggel.

     


    A CF-gén mutáció kimutatását magzatoknál is lehet végezni, ha ismert, hogy mindkét szülő mutációt hordoz. Az invazív beavatkozással nyert magzatvízből vagy chorion boholyból kivont DNS-ből kimutatható, hogy a magzat örökölte-e a szülőktől a mutációkat.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A CF-gén mutációinak vizsgálatát ilyen esetekben is kérhetik:

    • Gyermekvállalás előtt álló pároknál, családtervezés során
    • A terhesség első trimeszterében vagy az első vizsgálatkor
    • Ha egy közeli hozzátartozó cisztás fibrózisban szenved
    • Újszülöttnél
    • Ha egy szűrőteszt, pl. verejtékkorid-vezetőképesség vagy immunreaktív tripszinogén eredménye pozitív
    • Cisztás fibrózisra utaló tünetek esetén, így:
      • nagyon sós verejték
      • kisgyermekkorban gyakori légúti fertőzések, pl. hörghurut vagy tüdőgyulladás
      • zihálás, fulladás
      • tartós hasmenés és/vagy bűzös, nagy tömegű, zsíros széklet
      • növekedésbeli elmaradás vagy gyatra súlygyarapodás
      • vitaminhiány, alultápláltság
      • férfiaknál nemzőképtelenség
      •  
  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A genetikai CF-teszt eredményét a tünetekkel, a fizikális vizsgálat eredményével, az egyéni és családi kórtörténettel, az etnikai hovatartozással, valamint más laboratóriumi tesztek eredményeivel együttesen kell értékelni.

     

    Ha a molekuláris genetikai vizsgálattal mindkét kromoszómán ki lehet mutatni mutációt, az cisztás fibrózisra utal. A teszt eredménye alapján azonban nem jósolható meg, hogy mennyire lesznek súlyosak a tünetek. Különböző emberekben azonos mutációk esetén is nagyon eltérő lehet a betegség lefolyása.

     

    Ha a vizsgálat egyetlen mutációt vagy egyet sem mutat ki, és az illetőnek CF-re jellemző tünetei vannak, további mutációk vizsgálatára, a verejtékteszt ismételt elvégzésére és/vagy a szervek működését elemző egyéb laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Lehet, hogy az illető a CF-nek olyan ritka formájában szenved, amelyet nem mutat ki a teszt, vagy nem cisztás fibrózisa, hanem más tüdő- vagy hasnyálmirigy-betegsége van. Az is lehet, hogy „csak” CF-mutáció-hordozó, ugyanis egyes hordozóknál is jelen lehetnek CF-s tünetek.

     

    Ha a vizsgálat egyetlen mutációt mutat ki, és nincsenek tünetek, akkor az illető CF-hordozó. Ha valakiről kiderül, hogy hordozó, akkor a klinikai genetikus megmondja, hogy a testvéreinek is érdemes elvégeztetnie a tesztet.

     

    Ha a vizsgálat nem mutat ki mutációt, és nincsenek tünetek, akkor valószínű, hogy az illetőnek nincs cisztás fibrózisa és nem is hordozza a betegséget okozó mutációt. Kis valószínűsége azonban továbbra is fennáll annak,  hordoz egy olyan ritka mutációt, amit nem mutat ki a szokásos vizsgálat. 

  • Mit kell még tudnom?

    A cisztás fibrózis korai diagnosztizálása lehetővé teszi, hogy a beteg egyénre szabott kezelésben, gondos megfigyelésben részesüljön az ezzel a betegséggel foglalkozó központban. Az orvos ajánlása szerint elkezdheti például enzimpótló és zsírban oldódó vitamintabletták szedését, megtanulhatja, hogyan kell a légutakból a nyákot eltávolítani és korán felismerni a légúti fertőzést. Mindez javítja a beteg életminőségét és csökkenti a szövődmények kockázatát.

     

    Az egyes központok eltérő módon végezhetik a CF szűrését és diagnosztizálását, így a mutációvizsgálat több lépcsőből is állhat. Lehet, hogy első körben csak a leggyakoribb mutációkból álló vizsgálati panelt rendelik, és, ha ennek eredménye negatív, akkor vagy automatikusan következik egy kiterjesztett panel alkalmazása, vagy csak akkor, ha továbbra is erős a CF fennállásának gyanúja. Az etnikai hovatartozás függvényében akár első lépésben is érdemes a kiterjesztett panelt rendelni. Ezeket mind a klinikai genetikus fönti el.

     

    Ha nem mutatnak ki mutációt, de a tünetek alapján CF-rúl van szó, szükségessé válhat a teljes gén szekvenálása, melynek során olyan mutációkat is ki lehet mutatni, amelyek nem szerepelnek a szokásos alap- vagy kiterjesztett panelekben.

Accordion Title
Gyakori kérdések

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?