Farmakogenetikai vizsgálatok

Egy adott betegség gyógyszeres kezelésének kezdetén a kezelőorvos általában felír egyet a több lehetséges gyógyszer közül. A dózis és az alkalmazás időtartamát, gyakoriságát egy átlagos személy metabolizmusa alapján határozták meg . A testsúly, nem, kor alapján határozzák meg a kezdő „standard” dózist. A valóságban azonban minden személy egy kicsit másképp reagál a kezelésre és a kezelőorvosnak ennek megfelelően kell módosítani a terápiát. Például a kezelőorvos változtat a dózison vagy gyógyszert vált attól függően, hogy a beteg állapota hogyan változik a kezelésre vagy nem kívánt, esetleg veszélyes mellékhatásokat tapasztal. Elfordul, hogy a beteg jól beállított, hatásos terápiája mellett hirtelen nem kívánt tünetek jelentkeznek, mikor a kezelést egy másik, új gyógyszerrel egészítik ki.

Bizonyos gyógyszerek szintje vagy hatása vérvizsgálattal monitorozható, mely alapján a kezelés dózisa módosítható olyan módon, hogy a gyógyszer az ún. terápiás tartományban maradjon. Ezt nevezzük terápiás gyógyszerszint monitorozásnak. Ha a dózisváltás hatása elmarad és a beteg mellékhatásokat tapasztal, a kezelőorvos gyógyszert válthat.

A farmakogenetika a genetikai variánsok kimutatásával segíti az egyénre szabott kezelést. A vizsgálat alapján már a kezelés indítása előtt megjósolható a terápiás válasz. Ez mind a kezelőorvos, mind a beteg számára hasznosnak bizonyul a gyógyszer és dózisválasztás szempontjából. Bizonyos gyógyszereknél a farmakogenetika már a mindennapi rutin része és segíti a kezelőorvosokat a megfelelő gyógyszer és dózis kiválasztásában. Így a betegek nagyobb hányadánál elérhető a terápiás hatás, miközben a mellékhatások megjelenésének valószínűsége csökken.

A gének a genetikai anyag, a DNS meghatározott egységei. Fehérjéket, többek között enzimeket kódolnak. A legtöbb gén esetében egy személy két kópiát örököl: egyet az anyától, egyet az apától. A géneket speciális, egyedi genetikai kód határozza meg, melyet négy különböző nukleotid (A, T, G, vagy C) változatos sorrendje, szekvenciája alkot. Adott gén adott pozíciójában a négy nukleotid valamelyike foglal helyet, mely a populációra jellemző. Ezt a nukleotidot hívjuk ún. vad típusnak (normál genotípus). Ha valakinél egy adott génjének adott pozíciójában a két kópiából egyben a vad típustól eltérő nukleotid szerepel, azt heterozigótának hívják. Ha az adott pozícióban mindkét allélon a vadtól eltérő nukleotid van, azt homozigóta variánsnak nevezzük.

Genetikai variánsok (más néven polimorfizmusok vagy mutációk) mindenkiben jelen vannak. Jelentős részük hatástalan, de vannak olyanok is, amik tulajdonságokat határoznak meg, pl. a magasságot, haj- vagy szemszínt vagy akár adott gyógyszerekre a választ.

A farmakogenetikai tesztek az olyan eltéréseket mutatnak ki, amelyek adott gyógyszerekre adott egyéni válaszokat határozzák meg. Ezek elsősorban gyógyszermetabolizáló enzimek, gyógyszer célpontok vagy immunválaszban szerepet játszó gének variánsai lehetnek. A farmakogenetikai teszttel meghatározhatjuk, hogy az eltérés heterozigóta vagy homozigóta formában van-e jelen, amely befolyásolja az egyén gyógyszeres terápiára adott válaszát.

A kezelőorvos kérhet farmakogenetikai vizsgálatot a kezelés alatt bármikor (kezelés előtt, kezelés kezdeti vagy későbbi fázisában), ha a génvariánsok gyógyszeres terápiára adott válasszal való összefüggése jól ismert. Az eredményt a klinikai információkkal együtt kell értékelni, pl. a beteg kora, testsúlya, egészségi állapota, egyéb szedett gyógyszerei ismeretében. Az eredmény alapján a kezelőorvos módosíthatja a dózist vagy gyógyszert válthat. A farmakogenetikai vizsgálat adhat kiegészítő információt, de nem helyettesíti a terápiás gyógyszermonitorozást.

A farmakogenetikai teszteket elegendő mindenkinél egyszer elvégezni, hiszen a genetikai örökítőanyag nem változik az életkorral. Az adott gyógyszerektől függően egy vagy több gén vizsgálata is indokolt lehet. Például a warfarin esetében több gén (CYP2C9 és VKORC) variánsai is befolyásolják a gyógyszerhatást.

A vizsgálat kérhető a terápia indítása előtt, vagy ha a betegnél elkezdték a kezelést és mellékhatások lépnek fel, vagy ha nem sikerül stabilan beállítani az adagot. Előfordul, hogy mellékhatás csak akkor jelentkezik, ha egyéb, gyógyszermetabolizmust befolyásoló gyógyszert is adni kezdenek, vagy épp elhagynak a betegnél.

Egyelőre viszonylag kevés gyógyszer esetében áll rendelkezésre farmakogenetikai vizsgálat. Bizonyos teszteket csak adott populációknál érdemes elvégeztetni. Példák elérhető farmakogenetikai tesztekre:

Egyelőre viszonylag kevés gyógyszer esetében áll rendelkezésre farmakogenetikai vizsgálat. A farmakogenetikai vizsgálatokat nem végzik széles körben (nem minden egészségügyi biztosító fedezi a költségeit/a társadalombiztosítás terhére nem mindig elvégezhető). Ajánlott, hogy a beteg konzultáljon a kezelőorvossal arról, mennyibe kerül neki a vizsgálat.

A farmakogenetikai vizsgálatok célja, hogy a kezelőorvosnak és a betegnek olyan kiegészítő információkat adjon, melyek segítik a gyógyszer- és dózisválasztást. A vizsgálat eredményeinek az értelmezése érdekében fontos, hogy a beteg genetikai tanácsadáson vegyen részt a teszt elvégzése előtt, valamint a vizsgálati eredmény kézhez vételekor. Klinikai genetikus által nyújtott genetikai tanácsadás és a beteg tájékozott beleegyezése szükséges minden genetikai vizsgálat elvégzése előtt.

A farmakogenetika személyre szabott medicinában betöltött szerepével kapcsolatos további információért keresse fel a Personalized Medicine Coalition weboldalát.