Más néven
Farmakogenomika
A cikk utoljára módosult: 16.05.2018.
Mi is a farmakogenetika?

Ugyanarra a gyógyszeres kezelésre a különböző emberek különbözőképpen reagálnak, vagy különböző mellékhatások jelentkeznek náluk. A gyógyszerhatás kialakulását meghatározhatják öröklött tényezők (génvariánsok). Mindenkinek az egyedi genetikai állománya határozza meg, hogy például egy gyógyszer valakinél kevésbé hatékony vagy biztonságos másokhoz képest ugyanazon dózis alkalmazásánál.

 

A legtöbb gyógyszer a testünkben lebomlik (metabolizálódik), s ezt a folyamatot enzimek katalizálják. Lehet, hogy egy aktív gyógyszer inaktiválódik a metabolizmus során. De vannak gyógyszerek, amelyek pont az metabolizáció során aktiválódnak. A gyógyszeres kezelés hatásának a feltétele, hogy a gyógyszer aktív formája az adott helyen jelen legyen, amíg kifejti hatását. Bizonyos emberek olyan enzimekkel rendelkeznek, amelyek a gyógyszereket túl gyorsan metabolizálják. Mások enzimei azonban épp túl lassan vagy egyáltalán nem képesek lebontani őket, ami azt eredményezi, hogy a gyógyszer egyáltalán nem fejti ki kívánt hatását vagy túl sokáig marad a szervezetben, ami mellékhatások kialakulásához vezet.

 

A gyógyszer hatása emellett függ a gyógyszer célmolekulájának, például egy fehérjének a felépítésétől is. Emellett az immunreakciókban résztvevő fehérjék eltérései miatt bizonyos személyekben kialakulhatnak immunológiai mellékhatások, pl. allergia (hiperszenzitivitási reakció) a gyógyszer hatására.

 

A farmakogenetika a genetikai változékonyságot vizsgálja, ami meghatározza az gyógyszerekre adott egyedi reakciókat. A specifikus gyógyszertargetek, gyógyszermetabolizáló enzimek vagy a gyógyszerekkel összefüggő immunrekacióban résztvevő molekulák genetikai vizsgálata segíti a kezelőorvost a dózis megválasztásában vagy az esetleges gyógyszerváltásban. A kezelő orvos gyógyszerválasztását szintén befolyásolják a beteg által szedett egyéb gyógyszerek, melyek kölcsönhatásba léphetnek egymással.

 

A farmakogenetika és farmakogenomika kifejezést sokszor szinonimaként használják. Bár vannak árnyalatnyi jelentésbeli különbségek még sincsenek pontos definíciók meghatározva. Általánosságban: a farmakogenomika sok olyan gént együttesen tanulmányoz, amely meghatározza a gyógyszerhatást. A farmakogenetika olyan örökölt különbségeket (egyes géneket) vizsgál, amelyek befolyásolják egy adott gyógyszer metabolizmusát és a gyógyszerhatást. Jelen részben egységesen a farmakogenetika kifejezést használjuk.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Miért fontos a farmakogenetika?

    Egy adott betegség gyógyszeres kezelésének kezdetén a kezelőorvos általában felír egyet a több lehetséges gyógyszer közül. A dózis és az alkalmazás időtartamát, gyakoriságát egy átlagos személy metabolizmusa alapján határozták meg . A testsúly, nem, kor alapján határozzák meg a kezdő „standard” dózist. A valóságban azonban minden személy egy kicsit másképp reagál a kezelésre és a kezelőorvosnak ennek megfelelően kell módosítani a terápiát. Például a kezelőorvos változtat a dózison vagy gyógyszert vált attól függően, hogy a beteg állapota hogyan változik a kezelésre vagy nem kívánt, esetleg veszélyes mellékhatásokat tapasztal. Elfordul, hogy a beteg jól beállított, hatásos terápiája mellett hirtelen nem kívánt tünetek jelentkeznek, mikor a kezelést egy másik, új gyógyszerrel egészítik ki.

     

    Bizonyos gyógyszerek szintje vagy hatása vérvizsgálattal monitorozható, mely alapján a kezelés dózisa módosítható olyan módon, hogy a gyógyszer az ún. terápiás tartományban maradjon. Ezt nevezzük terápiás gyógyszerszint monitorozásnak. Ha a dózisváltás hatása elmarad és a beteg mellékhatásokat tapasztal, a kezelőorvos gyógyszert válthat.

     

    A farmakogenetika a genetikai variánsok kimutatásával segíti az egyénre szabott kezelést. A vizsgálat alapján már a kezelés indítása előtt megjósolható a terápiás válasz. Ez mind a kezelőorvos, mind a beteg számára hasznosnak bizonyul a gyógyszer és dózisválasztás szempontjából. Bizonyos gyógyszereknél a farmakogenetika már a mindennapi rutin része és segíti a kezelőorvosokat a megfelelő gyógyszer és dózis kiválasztásában. Így a betegek nagyobb hányadánál elérhető a terápiás hatás, miközben a mellékhatások megjelenésének valószínűsége csökken.

  • Miben áll a gének közötti különbség és hogy működnek a farmakogenetikai viizsgálatok?

    A gének a genetikai anyag, a DNS meghatározott egységei. Fehérjéket, többek között enzimeket kódolnak. A legtöbb gén esetében egy személy két kópiát örököl: egyet az anyától, egyet az apától. A géneket speciális, egyedi genetikai kód határozza meg, melyet négy különböző nukleotid (A, T, G, vagy C) változatos sorrendje, szekvenciája alkot. Adott gén adott pozíciójában a négy nukleotid valamelyike foglal helyet, mely a populációra jellemző. Ezt a nukleotidot hívjuk ún. vad típusnak (normál genotípus). Ha valakinél egy adott génjének adott pozíciójában a két kópiából egyben a vad típustól eltérő nukleotid szerepel, azt heterozigótának hívják. Ha az adott pozícióban mindkét allélon a vadtól eltérő nukleotid van, azt homozigóta variánsnak nevezzük.

     

    Genetikai variánsok (más néven polimorfizmusok vagy mutációk) mindenkiben jelen vannak. Jelentős részük hatástalan, de vannak olyanok is, amik tulajdonságokat határoznak meg, pl. a magasságot, haj- vagy szemszínt vagy akár adott gyógyszerekre a választ.

     

    A farmakogenetikai tesztek az olyan eltéréseket mutatnak ki, amelyek adott gyógyszerekre adott egyéni válaszokat határozzák meg. Ezek elsősorban gyógyszermetabolizáló enzimek, gyógyszer célpontok vagy immunválaszban szerepet játszó gének variánsai lehetnek. A farmakogenetikai teszttel meghatározhatjuk, hogy az eltérés heterozigóta vagy homozigóta formában van-e jelen, amely befolyásolja az egyén gyógyszeres terápiára adott válaszát.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    A kezelőorvos kérhet farmakogenetikai vizsgálatot a kezelés alatt bármikor (kezelés előtt, kezelés kezdeti vagy későbbi fázisában), ha a génvariánsok gyógyszeres terápiára adott válasszal való összefüggése jól ismert. Az eredményt a klinikai információkkal együtt kell értékelni, pl. a beteg kora, testsúlya, egészségi állapota, egyéb szedett gyógyszerei ismeretében. Az eredmény alapján a kezelőorvos módosíthatja a dózist vagy gyógyszert válthat. A farmakogenetikai vizsgálat adhat kiegészítő információt, de nem helyettesíti a terápiás gyógyszermonitorozást.

     

    A farmakogenetikai teszteket elegendő mindenkinél egyszer elvégezni, hiszen a genetikai örökítőanyag nem változik az életkorral. Az adott gyógyszerektől függően egy vagy több gén vizsgálata is indokolt lehet. Például a warfarin esetében több gén (CYP2C9 és VKORC) variánsai is befolyásolják a gyógyszerhatást.

    A vizsgálat kérhető a terápia indítása előtt, vagy ha a betegnél elkezdték a kezelést és mellékhatások lépnek fel, vagy ha nem sikerül stabilan beállítani az adagot. Előfordul, hogy mellékhatás csak akkor jelentkezik, ha egyéb, gyógyszermetabolizmust befolyásoló gyógyszert is adni kezdenek, vagy épp elhagynak a betegnél.

  • Milyen vizsgálatok léteznek?

    Egyelőre viszonylag kevés gyógyszer esetében áll rendelkezésre farmakogenetikai vizsgálat. Bizonyos teszteket csak adott populációknál érdemes elvégeztetni. Példák elérhető farmakogenetikai tesztekre:

     

    Gyógyszer Betegség Vizsgált gén(ek)
    Warfarin Trombózisra való hajlam VKORC1, CYP2C9
    Thiopurinok (azathioprin, mercaptopurin, és thioguanin) Autoimmun/gyermekkori leukémia TPMT
    Clopidogrel Kardiovaszkuláris betegség (CVD) CYP2C19
    Irinotecan Daganat UGT1A1
    Abacavir HIV HLA-B*5701
    Carbamazepine, phenytoin Epilepszia HLA-B*1502
    Bizonyos antidepresszánsok, antiepileptikumok (pl. phenytoin, phenobarbital, carbamazepin, valproát) Pszichiátriai kórképek, epilepszia CYP2D6, CYP2C9, CYP2C19, CYP1A2, SLC6A4,HTR2A/C
    Tamoxifen Daganat CYP2D6
    Bizonyos antipszichotikumok (pl. haloperidol, mephobarbital, thioridazin) Pszichiátriai kórképek DRD3, CYP2D6, CYP2C19, CYP1A2
    Methylphenidat Figyelemzavar (ADHD) DRD4
    Ópiátok Fájdalomcsillapítás OPRM1
    5-fluorouracil Daganat DPYD variánsok és TYMS gén mutáció vizsgálata
    Szelektív szerotonin reuptake inhibitorok (SSRIs) Depresszió 5-HTT
    Bizonyos sztatinok (pl. simvastatin) Magas koleszterin szint SLCO1B1

     

  • Mit kell még tudnom?

    Egyelőre viszonylag kevés gyógyszer esetében áll rendelkezésre farmakogenetikai vizsgálat. A farmakogenetikai vizsgálatokat nem végzik széles körben (nem minden egészségügyi biztosító fedezi a költségeit/a társadalombiztosítás terhére nem mindig elvégezhető). Ajánlott, hogy a beteg konzultáljon a kezelőorvossal arról, mennyibe kerül neki a vizsgálat.

     

    A farmakogenetikai vizsgálatok célja, hogy a kezelőorvosnak és a betegnek olyan kiegészítő információkat adjon, melyek segítik a gyógyszer- és dózisválasztást. A vizsgálat eredményeinek az értelmezése érdekében fontos, hogy a beteg genetikai tanácsadáson vegyen részt a teszt elvégzése előtt, valamint a vizsgálati eredmény kézhez vételekor. Klinikai genetikus által nyújtott genetikai tanácsadás és a beteg tájékozott beleegyezése szükséges minden genetikai vizsgálat elvégzése előtt.

    A farmakogenetika személyre szabott medicinában betöltött szerepével kapcsolatos további információért keresse fel a Personalized Medicine Coalition weboldalát.

  • Szükséges mindenkinél farmakogenetikai vizsgálatot végezni?

    Jelenleg csak akkor indokolt, ha a beteg olyan gyógyszert szed, melynek farmakogenetikai összefüggései jól ismertek.

  • Szükséges farmakogenetikai vizsgálatot végezni gyógyszerek szedése előtt?

    Nem. Az FDA javasolhat farmakogenetikai vizsgálatot, pl. irinotecan szedés esetében, de ez nem kötelező.

  • Miért csak egyszer végzik el a vizsgálatot?

    A genetikai információ nem változik az egyén élete során. Azonban más típusú farmakogenetikai tesztre is sor kerülhet később, ha olyan újabb gyógyszer szedésére kerül sor, melynek farmakogenetikai összefüggései jól ismertek.

  • Jelenti ez azt, hogy a gyógyszerem vérszintjét nem kell monitorozni?

    Nem. Mivel a genetikai hajlamon kívül más faktorok is befolyásolják a gyógyszerek vérszintjét, a terápiás gyógyszerszint monitorozásra továbbra is szükség van.

  • Milyen minta szükséges a vizsgálathoz?

    A kar könyökhajlati vénájából vett vérmintára. Nyálból, valamint szájnyálkahártya-törletből a vizsgálat szintén elvégezhető.

  • Miben különbözik a farmakogenetikai teszt az egyéb genetikai viszgálatoktól?

    A farmakogenetikai teszt célja egy adott gyógyszerre adott terápiás válasz lehetőségének vizsgálata. A legtöbb genetikai tesztet bizonyos betegségek diagnosztizálására vagy a betegség kialakulásának predikciójára, igazságügyi orvostani célból, pl. apasági vizsgálat céljából végzik. Genetikai vizsgálatokat kérhetnek bakteriális vagy virális genetikai anyag (DNS vagy RNS) kimutatása, tehát a fertőzések diagnosztikája érdekében.

  • A vizsgálat után másképp monitorozzák majd a betegségemet?

    A vizsgálati eredménytől függően lehetséges, hogy másképp monitorozzák az állapotát, különösképpen, ha a terápiát frissen kezdték, új gyógyszerrel egészítik ki a kezelést vagy a gyógyszer elhagyására kerül sor.

  • Szükséges vizsgálni a családtagokat?

    Ebben a kérdésben a kezelőorvossal és a családtagokkal kell egyeztetni. Van, amikor mindenképpen javasolt, máskor csak akkor, ha a családtag ugyanazt vagy nagyon hasonló gyógyszercsaládba tartozó a gyógyszert szed. A farmakogenetikai vizsgálat eredményét a családtagnak is érdemes megosztani a kezelőorvosával, hogy tudjon róla.

  • Honnan tudhatom, hogy szükségem van-e erre a típusú vizsgálatra?

    A betegnek és a kezelőorvosnak a beteg anamnézise és gyógyszerszedési előzményei (mellékhatások, adverz reakció) ismeretében kell döntenie. A farmakogenetikai tesztek önmagukban nem alkalmazhatóak, mindig a klinikai állapot ismeretében és egyéb vizsgálatok eredményeivel együtt szabad csak értékelni őket.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe