CK (kreatin-kináz)

Mit vizsgálunk?
A kreatin-kináz (CK) enzimek a szívben, az agyban, az izmokban és egyéb szövetekben találhatók. Az enzimek fehérje természetűek, amelyek segítik a sejtek általános működését. A vázizom- és szívizomsejtekben a legtöbb energiájukat az izomhúzódásra fordítják.
A szervezet három különböző CK formával rendelkezik, ezeket izoenzimnek nevezik:

CK-MM (a vázizomban, illetve a szívizomban található),
CK-MB (legtöbbnyire a szívizomban található),
CK-BB (legtöbbnyire az agyban található).
Az általánosan a vérkeringésben található kis mennyiségű CK lényegében vázizom eredetű. Az agyi CK gyakorlatilag soha nem kerül a vérkeringésbe.

Milyen mintára van szükség?
A kar vénájából vett vérminta szükséges. (Piros ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A vér CK enzim aktivitás vázizom- vagy szívizom-károsodás esetében emelkedik. A kezelőorvos mellkasszorítás vagy egyéb, szívrohamra jellemző jelek és tünetek esetében kéri a CK-vizsgálatot. A szívrohamot követő 4-6 órában kezd emelkedni a vér CK-aktivitása. A legmagasabb szintet a 18-24. órában éri el és 2-3 napon belül visszatér a normál szintre. A vér CK aktivitás vázizom-károsodás esetében is emelkedik.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
Amikor a beteg szívrohamot szenved. A sürgősségi osztályra való érkezéskor, valamint 4-6 óránként mindösszesen háromszor kérik a CK-vizsgálatot. Ha izomfájdalom vagy -gyengeség áll fenn, a kezelőorvos kérhet CK-vizsgálatot annak megállapítására, hogy izomkárosodás történt-e.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referenciaérték számos tényezőtől függ (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referenciatartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referenciatartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referenciatartományok és jelentésük lapon.

A magas CK-aktivitás, vagy ha az érték az egyik vérvételről a másikra vagy későbbi mintavételnél emelkedik, általában azt mutatja, hogy szívizom- vagy más izomkárosodás történt. Azt is jelezheti, hogy súlyos igénybevételnek voltak kitéve a vázizmok. Ha a kezelőorvos szívrohamra gyanakszik és a CK-aktivitás emelkedett, általában további megerősítő vizsgálatok (troponin, mioglobin és/vagy CK-MB) szükségesek a szívizom károsodásának megállapítására.

Mit kell még tudnom?
Nagyobb izomtömeggel rendelkezőknél magasabb a CK-aktivitás, és kimerítő testedzés (súlyemelés, küzdősportok, hosszútávfutás stb.) is emelkedett CK-aktivitást eredményez.

Más formájú izomkárosodás, mint például az esés, személygépkocsi-baleset, műtét vagy lőtt seb miatti izomkárosodás CK-emelkedést okozhat. Túlzott alkoholfogyasztás is CK-emelkedéshez vezet. Ritkán néhány gyógyszer, különösen a koleszterincsökkentő szerek (sztatinok) okozhatnak izomkárosodást és CK-emelkedést. Ha ilyen típusú gyógyszerkezelésben részesül, akkor tájékoztassa a kezelőorvost izomfájdalom vagy -gyengeség jelentkezésekor.

Mit jelent a szívroham?
A szívroham azt jelenti, hogy a szívizmok egy része elhalt. Orvosi nyelvben ezt miokardiális infarktusnak nevezik. Leggyakrabban a szívroham úgy kezdődik, hogy egy mellkasszorítást vagy fájdalmat érez, mely gyakran a nyak vagy bal kar irányába sugárzik. Légzési nehézség, gyengeség és hideg verejték is kísérheti a szívrohamot.

A szívroham azért történik, mert elzáródik az egyik szívet ellátó vérér, a szívkoszorúér (arteria coronaria). Gyakran vérrögképződés zárja el a már részlegesen elzárt véreret. A részleges elzáródás, mely évek alatt alakul ki, gyakran az érfalra történő zsírlerakódás következménye (atherosclerosis – az arteria meszesedése).

2. Ha mellkasszorításom van, az azt jelenti, hogy szívrohamom van?
Több egyéb ok is okozhat mellkasi fájdalmat, s nem mindig lehet következtetni a mellkasi fájdalom típusából, hogy szívrohamról van-e szó. A mellkasi izmok húzódása is mellkasi fájdalmat okozhat, továbbá mellkasi fájdalmat okozhat néhány tüdőbetegség is. A mellkasi fájdalom figyelmeztető jel lehet a szívartériák meszesedésére (coronaria arteria betegség vagy CAD). A testedzést, kemény munkát, stresszt kísérő mellkasi fájdalmat, amely néhány percig tart, és általában pihenésre elmúlik, anginának nevezik. Ha több mint egy pár percig tart a fájdalom, különösen, ha pihenés közben történik, rögtön orvosi segítséget kell kérnie.

3. Milyen egyéb szívrohamra jellemző vizsgálatok vannak?
A kezelőorvos gyakran többféle vizsgálatot használ annak kiderítésére, hogy a mellkasi fájdalmat érző személynek szívrohama van-e. A troponinvizsgálatot tekintik a legpontosabb vizsgálatnak, de a CK-MB is nagyon pontos a szívroham megállapítására, különösen akkor, ha nincs szívrohamra jellemző tünet. A mioglobin és a kreatin-kináz majdnem mindig emelkedettek szívrohamban, de kevésbé specifikusak, mert más kórképeknél is emelkedett lehet e két vizsgálat eredménye.

4. Mi van, ha nem vagyok biztos, hogy szívrohamom van?
Ha elhúzódó mellkasi fájdalma van, különösen, ha nem múlik el pihenésnél, vagy ha anginája van, s a kiírt gyógyszerek nem enyhítik a fájdalmat, sürgősen kérjen orvosi segítséget. Több szívrohamot elszenvedett ember meghal, mielőtt fel tudná hívni a mentőt, vagy bekerülne a sürgősségi osztályra.