A vírus-szerológiai eredmények értékelése gyakran nem egyszerű, a következőkben csak néhány támpontot említünk meg.
Ha egy betegnek pozitív a VCA-IgM ellenanyag meghatározásának az eredménye, akkor valószínűleg folyamatban lévő, vagy éppen nagyon új keletű EBV fertőzése van. Ha egy páciensnél tipikusan mononukleózisra jellemző tünetek jelentkeznek, akkor is valószínűleg mononukleózist diagnosztizálnak, ha a heterofil ellenanyag kimutatásának eredménye negatív volt. Ha a VCA-IgG és az EA-D IgG koncentráció szintén pozitív volt, akkor igen valószínű , hogy EBV fertőzés nem régi eredetű.
Ha a VCA-IgM negatív, de a többi és az EBNA ellenanyag pozitív, akkor valószínű, hogy a személynek régebben volt EBV fertőzése. Ha egy tünetmentes személynek negatív a VCA-IgG-je, akkor nem volt előzőleg EBV-nek kitéve, és jelenleg is fogékony a fertőzésre. Általánosan: az emelkedő VCA-IgG aktív, míg a csökkenő koncentrációk múló EBV fertőzésre utalnak. Tudni kell azonban, hogy a jelenlévő ellenanyag-mennyiség nem korrelál a betegség súlyosságával vagy időtartamával. Magas VCA-IgG szint magas maradhat akár a páciens egész életében.
Az eredmények táblázat formájában:
A teszt eredmény alapján valószínű:
EBV ellenanyag teszt
Fogékony
EBV fertőzésre
Aktuális EBV
fertőzés
Lezajlott
EBV
f ertőzés
Megjegyzés
VCA-IgM
+
+
Először jelenik meg, 4-6 hét után eltűnik
VCA-IgG
–
+
+
Ha negatív -fogékony, megjelenik a fertőzés első hetében , azután jelen van az egész élet során
EBNA-IgG
+
Pozitív lesz 2 – 4 hónap alatt, azután jelen van az egész élet során
EA-D IgG
+
+
egy héten belül pozitív lesz, rendszerint eltűnik 2 héten belül, de az emberek 20%-ában megmarad
Heterofil IgM (mononukleózis
teszt)
+
mononukleózishoz társul, álpozitív más állapotokban, általában álnegatív a gyermekekben
Az EBV fertőzés alatt az említett ellenanyagokon kívül legalább két másik ellenanyagféleség is megemelkedik: egy IgA típusú ellenanyag az EBV kapszid antigénjére (EBV VCA-IgA), és egy IgG típusú ellenanyag az EBV korai antigénjére (EA-R IgG). Technikailag lehetséges ezeket az ellenanyagokat is mérni, a gyakorlatban azonban ritkán van szükség ezek meghatározására.
A mononukleózis leggyakoribb komplikációja a léprepedés. Ezen kívül az EBV ferőzésnek a leggyakoribb szövődményei: egyidejű torokgyulladás, légzési nehézség, amelyet leggyakrabban Streptococcus okoz, ritkán sárgaság (a májfunkció romlása miatti bőr besárgulás), bőrkiütések, pancreatitis (hasnyálmirigy gyulladás), görcsök és/vagy encephalitis (az agyvelő gyulladása).
Az EBV társulhat (vagy talán szerepet is játszik) egyes rákféleségek kialakulásában, ideértve a Burkitt limfómát és a nasopharingealis carcinomát.