CK-MB

A kreatin-kináz MB (CK-MB) vizsgálatot kérhetik emelkedett kreatin-kináz szint esetén, hogy megállapítsák, az emelkedést szívizom- vagy vázizomkárosodás okozza-e. A tesztet legtöbbször akkor kérik, ha a betegnek mellkasi fájdalma van, vagy ha nem egyértelmű a diagnózis, mert nem specifikusak a tünetek, például légszomj, extrém fáradékonyság, szédülékenység vagy hányinger jelentkezik.

A CK és a CK-MB mérés korábban az elsőként választandó vizsgálatok voltak a szívinfarktus kimutatására és követésére, de mostanra nagyrészt kiváltotta őket a troponin mérés, ami sokkal specifikusabb a szívizomkárosodásra.

A CK tesztet akkor is kérhetik, ha felmerül a szívinfarktus gyanúja, azonban a troponin mérés nem elérhető. Ebben az esetben, ha a CK emelkedett, a CK-MB teszt használható a következő vizsgálatként, hogy kiderüljön, az emelkedést szívizom- vagy vázizomkárosodás okozza-e.

A CK-MB-t rendszerint az össz-CK-val együtt, vagy annak emelkedett mennyisége esetén rendelik, ha a betegnek mellkasi fájdalma van, és az orvos el akarja dönteni, hogy szívinfarktus áll-e a háttérben. Ilyen esetekben a CK-MB-t rendszerint (csak) akkor rendelik, ha a troponin teszt nem elérhető. A CK-MB vizsgálat olyan esetekben is kérhető, ha meg akarjuk határozni, hogy a magas CK szintet szívizomkárosodás vagy egyéb izmok sérülése okozza-e.

Szívinfarktus kapcsán tipikus esetben 3-6 órával a mellkasi fájdalom kezdete után mérhető emelkedett CK-MB szint. A CK-MB szintje 12-24 órán belül éri el a legmagasabb értékeket, és 48-72 órán belül visszatér a normális szintre. Ha bekövetkezik egy újabb szívinfarktus, vagy tovább zajlik a károsodás, a CK-MB szintje ismételten megemelkedhet, és/vagy hosszabb ideig magas marad.

A CK-MB normális esetben nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben mutatható ki a vérből.

A mellkasi fájdalom, az emelkedett CK-szint és az emelkedett CK-MB szint arra utal, hogy a betegnek valószínűleg szívinfarktusa zajlott. Csökkenő, majd újra emelkedő szintek második szívinfarktusra, és/vagy tovább zajló szívizom károsodásra utalnak.

Ha a CK-MB emelkedett, és a CK-MB / össz-CK arány (relatív index) magasabb, mint 2,5–3, akkor a szívizom károsodás valószínű. Magas CK, és 2,5–3 alatti relatív index vázizom károsodásra utal. 

CK és CK-MB emelkedéshez vezethet a szívizom bármilyen okból bekövetkezett károsodása. Ezek az okok lehetnek trauma miatti fizikai károsodás, műtét, gyulladás, és csökkent oxigénellátás (iszkémia). A megerőltető testmozgás is emelheti a CK-t és a CK-MB-t, ilyenkor általában alacsonyabb az arány.

A vesefunkció csökkenése szintén okozhat magas CK-MB szintet.

Ritka esetekben krónikus izombetegség, alacsony pajzsmirigy-hormon (T3, T4) szintek, és túlzott alkoholfogyasztás is vezethet emelkedett CK-MB szinthez.

Mivel a CK-MB kis mennyiségben a vázizomban is megtalálható, a vázizmokat ért jelentős károsodás is emelheti a CK-MB szintet. Ha vázizmok és a szívizom egyszerre károsodik, az elfedheti a szívinfarktus okozta CK-MB emelkedést.

Számos egyéb okból is kialakulhat mellkasi fájdalom, így gyakran nem mondható meg egyedül a fájdalom jellegéből, hogy önnek szívinfarktusa van-e vagy nem. Sok embernek a mellkasi izmok túlerőltetése miatt fáj a mellkasa, illetve a tüdővel kapcsolatos betegségek is okozhatnak mellkasi fájdalmat. A mellkasi fájdalom a szívet ellátó erek meszesedését is jelezheti (koszorúér betegség). Anginának nevezzük azt a fajta mellkasi fájdalmat, mely testmozgás, megfeszített munka, vagy stressz esetén jelentkezik, néhány percig tart, és pihenésre szűnik. Ha a fájdalom pár percnél tovább tart, valamint nyugalomban is jelentkezik, azonnal forduljon orvoshoz!