CK-MB

Mit vizsgálunk?
A CK-MB a kreatin-kináz enzim (CK) három formájának az egyike. A CK-MB lényegében a szívizomban található. Akkor emelkedik a szintje, amikor a szívizom károsodik.

Milyen mintára van szükség?
A kar vénájából vett vérminta szükséges. (Piros ("natív") vagy sárga kupakos ("géles") csőben.) A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

A Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban című írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába. 

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A CK-MB-szintet a totál CK-szinttel együtt vizsgálják annak megállapítására, hogy szívroham okozza-e a mellkasi fájdalmat. Mivel a magas totál CK váz vagy szívizom eredetű lehet, a CK-MB segít a kettő közötti különbségtételben. Ha a kezelőorvos úgy gondolja, hogy szívrohama van és vérrögkezelést indít, a CK-MB segít a kezelés hatékonyságának megítélésében. Amikor a vérrög kezelése megtörténik, a CK-MB-szint először emelkedik, aztán gyorsan csökken. A vér CK-MB sorozatos meghatározása tájékoztathatja a kezelőorvost a kezelés hatékonyságáról.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A CK-MB-szintet a totál CK-szinttel együtt vizsgálják annak megállapítására, hogy a szívroham okozza-e a mellkasi fájdalmat. Kérhetik azoktól, akiknél magas totál CK-szintet mértek annak meghatározására, hogy a károsodás a váz- vagy szívizomban történt.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referenciaérték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referenciatartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referenciatartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referenciatartományok és jelentésük lapon.

Ha a CK-MB-szint emelkedett és a CK-MB/totál CK hányados (valószínűségi index) 2,5-3 felett van, akkor nagy valószínűséggel szívizom-károsodás történt. Az emelkedett CK a fent említett valószínűségi index alatti értékkel együtt vázizom-károsodást jelez.

Mit kell még tudnom?
Súlyos vázizomsérülésnél jelentősen emelkedhet a CK-MB-szint, de általában nem jár magas valószínűségi indexszel. Ha a kezelőorvos váz- és szívizom-károsodásra gyanakszik, akkor a troponinszint meghatározása megbízhatóbb a szívroham diagnózisában.
Légzési nehézségekkel küszködők néha a mellkas izmait használják levegővételhez. A mellkasizmok több CK-MB-vel rendelkeznek, mint a többi vázizom, mely emelheti a vér CK-MB-szintjét.

Veseelégtelenségben szenvedőkben is magasabb lehet a CK-MB anélkül, hogy szívrohamuk lenne. Ritkán, idült vázizombetegség, alacsony thyreoidea-hormon szintek és az alkoholizmus CK-MB-szint-emelkedést okozhat, s olyan eltéréseket okoznak, melyek hasonlítanak a szívrohamnál látottakhoz.

1. Mit jelent a szívroham?
A szívroham azt jelenti, hogy a szívizmok egy része elhalt. Orvosi nyelvben ezt miokardiális infarktusnak nevezik. Leggyakrabban a szívroham úgy kezdődik, hogy egy mellkasszorítást vagy fájdalmat érez, mely gyakran a nyak vagy bal kar irányába sugárzik. Légzési nehézség, gyengeség és hideg verejték is kísérheti a szívrohamot.

A szívroham azért történik, mert elzáródik az egyik ellátó vérér (arteria coronaria). Gyakran vérrögképződés zárja el a már részlegesen elzárt véreret. A részleges elzáródás, mely évek alatt alakul ki, gyakran az érfalra történő zsírlerakódás következménye (atherosclerosis – az arteria elmeszesedése).

2. Ha mellkasszorításom van, az azt jelenti, hogy szívrohamom van?
Több egyéb ok is mellkasi fájdalmat okozhat, s nem mindig lehetséges megmondani a mellkasi fájdalom típusából, hogy szívrohamról van-e szó. Mellkasizom-húzódás mellkasi fájdalmat okozhat, továbbá mellkasi fájdalmat okozhat néhány tüdőbetegség is. A mellkasi fájdalom figyelmeztető jel lehet a szívartériák megkeményedésére (coronaria arteria betegség vagy CAD). A testedzést, kemény munkát és stresszt kísérő mellkasi fájdalmat, mely néhány percig tart és általában pihenésre elmúlik, anginának nevezik. Ha több mint egy pár percig tart a fájdalom, különösen, ha pihenés közben történik, rögtön orvosi segítséget kell kérnie.

3. Milyen egyéb szívrohamra jellemző vizsgálatok vannak?
A kezelőorvos gyakran több mint egy vizsgálatot használ annak meghatározására, hogy a mellkasi fájdalmat érző személynek szívrohama van-e. A troponinvizsgálatot tekintik a legpontosabb vizsgálatnak és a CK-MB is nagyon pontos a szívroham megállapítására, akkor is, ha nincs szívrohamra jellemző tünet. A mioglobin és a kreatin-kináz majdnem mindig emelkedett szívrohamban, de kevésbé specifikusak – más kórképeknél is emelkedett lehet e két vizsgálat eredménye.

4. Mi van, ha nem vagyok biztos, hogy szívrohamom van?
Ha elhúzódó mellkasi fájdalma van, különösen, ha nem múlik el pihenésre – vagy ha anginája van, s a kiírt gyógyszerek nem enyhítik a fájdalmat –, sürgősen kérjen orvosi segítséget. Több szívrohamot elszenvedett ember meghal, mielőtt fel tudná hívni a mentőt, vagy bekerülne a sürgősségi osztályra.