Más néven
Faktor esszé
Véralvadási faktorok
Alvadási faktorok
I. faktor
II. faktor
V. faktor
VII. faktor
VIII. faktor
IX. faktor
X. faktor
XI. faktor
XIII. faktor
Hivatalos név
Alvadási faktorok aktivitásvizsgálata
A cikk utoljára módosult: 31.12.2019.
Áttekintés
Mire való a vizsgálat?

A vizsgálat során meghatározásra kerül az alvadási faktorok szintje, így kiderül, hogy emelkedett, normál vagy esetleg csökkent a szintjük.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

Ha önnél ismeretlen okú vagy elhúzódó vérzés lép fel, ha valamelyik véralvadási szűrőteszt, mint a protrombin idő (PI) vagy az aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI) abnormális eredményt ad, vagy ha valamelyik rokona örökletes véralvadási faktorhiányban szenved; vagy olyan esetekben, amikor az ön kezelőorvosa követni akarja a faktorhiány mértékét és/vagy a kezelés eredményességét.

Milyen mintára van szükség?

A kar egyik könyökhajlati vénájából vett vérmintára.

Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

A vizsgálat nem igényel különleges előkészületet.

Mit vizsgálunk?

A véralvadási faktorok a vérben keringő fehérjék, amelyek nélkülözhetetlenek a megfelelő vérrögképződéshez. A véralvadási faktorok vizsgálata során ezeknek a működését, illetve bizonyos esetekben a mennyiségét mérjük.

A véralvadás egy összetett folyamat, melyben számos alvadási faktor vesz részt, ezek pedig a májban és a vérerekben termelődnek. A véralvadási faktorok egy vagy több teszttel vizsgálhatók. Ha a faktorok szintje alacsony, a véralvadásban zavar keletkezhet, ennek következményeként pedig vérzés léphet fel. A véralvadási fakotorok vizsgálata segítheti az orvost a vérzés okának kiderítésében és a megfelelő kezelés kiválasztásában.

A véralvadási faktorok vizsgálata során rendszerint a faktorok aktivitását mérjük a vérben. Az aktivitási vizsgálatok kimutathatják, ha egy fehérje szintje alacsony, vagy nem működik megfelelően. Ritkán sor kerülhet az alvadási faktor (antigén) mennyiségének a mérésére is. Az alvadási faktor antigének mennyiségi vizsgálata információt ad a fehérje mennyiségéről, de nem annak funkciójáról.

Egy vérzés megindulásakor (pl. sérülés esetén) aktiválódik az alvadási rendszer, és a szivárgó eret elzárja egy vérrög. A véralvadási folyamatban számos alvadási faktor vesz részt, amelyek egy egymást gerjesztő rendszerben, ún. alvadási kaszkádban aktiválódnak. A folyamat végeredményeként oldhatatlan fibrinszálak keletkeznek, melyekből háló képződik a sérülés helyén, valamint ide csatlakoznak a vérlemezkéknek nevezett sejtfragmentumok, együtt alakítva ki a stabil vérrögöt. A vérrög megakadályozza a további vérvesztést és addig helyben marad, míg a sérülés begyógyul. 

A véralvadás egy gyorsan változó folyamat: amint kialakul a vérrög, aktiválódnak azok a faktorok, amelyek lassítják annak képződését, vagy fel is oldják azt, ezt hívjuk fibrinolízisnek. Ha a sérülés begyógyul, a vérrög is elbontódik. Egészséges egyénekben a vérrögképződés és –feloldás egyensúlya megakadályozza a túlzott vérvesztést és biztosítja a már szükségtelen vérrögök eltávolítását.

A véralvadási zavarban szenvedő egyénekben a vérlemezkék vagy alvadási faktorok hiánya vagy nem megfelelő működése miatt az alvadási rendszerben zavar keletkezik. Számos különböző véralvadási zavar létezik, amelyek lehetnek örökletesek, vagy születés után szerzettek. Ha egy egyénben megjelennek ezeknek a betegségeknek a tünetei, szükség lehet az alvadási faktorok vizsgálatára diagnózishoz és a kezeléshez.

A gyakorlatban kilenc véralvadási fehérje vizsgálatára van lehetőség (ld. a táblázatot). Ezeket a faktorokat egy névvel vagy római számmal, néha mindkettővel jelöljük. A II. alvadási faktort például protrombinnak is nevezzük. Ha a faktorokból egy vagy több túl kis mennyiségben van jelen, vagy nem működik megfelelően, az túlzott mértékű vérzéshez vezethet.

Alvadási faktor Egyéb elnevezés
I Fibrinogén
II Protrombin
V Proakcelerin v. labilis faktor
VII Prokonvertin
VIII Antihemofíliás faktor A
IX Antihemofíliás faktor B (Christmas- faktor)
X Stuart-Prower faktor
XI Plazma tromboplasztin antecendens
XIII Fibrin-stabilizáló faktor

 

Hogyan történik a mintavétel?

A vért a kar egyik könyökhajlati vénájából veszik.

 

Milyen előkészület szükséges a vizsgálathoz?

A vizsgálat nem igényel különleges előkészületet.

Accordion Title
Gyakori kérdések
  • Mire való a vizsgálat?

    Az alvadási faktorok vizsgálata során azt ellenőrizzük, hogy a betegnek van-e elég alvadási aktivitása a vérzések kordában tartásához. Az orvosok ezen vizsgálatok segítségével megállapíthatják, hogy van-e olyan faktor, aminek alacsony a szintje vagy hiányzik (a kimutathatósági határ alatt van), vagy túl magas. Az alacsony alvadási faktor aktivitás csökkent vérrögképződéshez és erős vérzéshez vezet. A normálisnál magasabb alvadási faktoraktivitás túlzott fokú vérrögképződéssel (trombózis), és a keringési rendszerben létrejövő elzáródásokkal jár (tromboembólia).

    A véralvadási faktorok aktivitási vizsgálata lehetővé teszi az egyes faktorok működésének értékelését. Ha a teszt a faktor csökkent aktivitását mutatja, következő lépésként antigén vizsgálat végezhető. Az antigén mennyiségét megmérve kiderülhet, hogy az alacsony aktivitást egy jól működő faktor csökkent mennyisége, vagy egy rosszul működő faktor okozza.

    Az alvadási faktorok vizsgálatának indoka a beteg családjában előforduló véralvadási zavar is lehet.

  • Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

    Az alvadási faktorok vizsgálatára rendszerint akkor kerül sor, ha valakinél megnyúlt protrombin időt (PI) és/vagy aktivált parciális tromboplasztin időt (APTI) mérnek. A PI és az APTI szűrőtesztek, melyek segítségével felmérhető, hogy egy egyénnek van-e véralvadási zavara, illetve nagyobb kivizsgálás részeként is alkalmazhatók, ha a beteg vérzési zavar tüneteit mutatja, úgy mint ismeretlen okból keletkező véraláfutások, fogínyvérzés, apró sérülésekből eredő túlzott vérzés, vagy gyakori orrvérzés.

    A faktorok aktivitásának vizsgálatát kérheti az orvos akkor is, ha felmerül a gyanú, hogy a betegnek egy nem veleszületett kórállapot miatt, amilyen például a K-vitamin hiány vagy májbetegség, vannak vérzéses epizódjai.

    A faktorok vizsgálatára akkor is szükség lehet, ha az orvos a betegénél öröklött véralvadási faktorhiányra gyanakszik, ilyenek a von Willebrand betegség vagy a hemofília A, különösen, ha a betegnél korai életkorban jelentkeznek a vérzések vagy egy közeli rokonának (is) öröklött faktorhiánya van. Ha felmerül az öröklött faktorhiány lehetősége, a többi családtag vizsgálatára is szükség lehet, hogy megerősítsük az érintett egyén diagnózisát, illetve kiderüljön, a családban vannak-e még hordozók, vagy esetleg tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató betegek.

    A faktorok vizsgálatát ismert faktorhiányban szenvedő betegek esetében is végezhetik, a hiány mértékének, vagy a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére.

    Ritkább esetben a faktorok vizsgálatára ismeretlen okból fellépő vérrögképződés (trombózis) miatt van szükség, hogy kiderüljön, rendellenesen magas faktoraktivitás áll-e a háttérben (pl. az emelkedett VIII. faktor aktivitás túlzott alvadással jár).

  • Mit jelent a vizsgálati eredmény?

    A normális alvadási faktoraktivitás rendszerint az alvadás normális működését jelenti. Egy vagy több faktor csökkent aktivitása rendszerint az alvadási rendszer zavarát jelzi. A normális alvadáshoz az alvadási faktorok elégséges szintjére van szükség, ez a szint azonban minden faktor esetében más. Az eredményeket sokszor százalékban adjuk meg, ahol a 100% jelenti a normálértéket. Például egy 30%-os VIII. faktor szint rendellenesen alacsony.

    Az alvadási faktorok hiányához többféle ok vezethet. Kialakulhatnak egyéb betegségek következményeként, vagy öröklött hajlam miatt. A különböző faktorhiányok eltérő súlyosságúak, és lehetnek átmenetiek vagy állandóak.

    Ha több mint egy alvadási faktor szintje csökkent, az általában szerzett betegség miatt van. A szerzett faktorhiányok általában ritkák és idült vagy heveny kórállapotok miatt alakulhatnak ki:

     

    • túlzott vérrögképződés, ami elhasználja az alvadási faktorokat (pl. disszeminált intravaszkuláris koaguláció)
    • májbetegség (pl. cirrózis)
    • rákos betegségek
    • kígyómérgek
    • a zsírok felszívódási zavara
    • K-vitamin hiány
    • alvadásgátló kezelés (warfarin, syncumar)
    • nagy mennyiségű vér transzfúziója (pl. csak vörösvértest transzfúzió)

     

    Az öröklött faktorhiányok ritkák. Általában csak egy faktor érintett, amelynek szintje csökkent, vagy teljesen hiányzik (kimutathatósági határ alatt van).

     

    A leggyakoribb öröklött betegség például a hemofília A és B. Az X kromoszómához kötötten öröklődnek, a VIII., illetve a IX. faktor hiányával járnak és szinte csak férfiakban fordulnak elő. A nők általában tünetmentesen hordozzák a genetikai hajlamot, vagy enyhe vérzések fordulnak elő náluk. Az egyéb öröklött faktorhiányok, amelyek nem az X kromoszómához kötötten öröklődnek, egyenlő arányban fordulnak elő nőkben és férfiakban.

    Az öröklött faktorhiány által okozott tünetek súlyossága függ az érintett faktortól és annak mennyiségétől. A tünetek eseményről eseményre is változhatnak, a fogászati beavatkozás utáni elhúzódó vérzéstől kezdve a visszatérő, súlyos, ízületekbe vagy izmokba történő bevérzésekig.

    Olyan betegekben, akiknél kis mértékben csökkent az alvadási faktoraktivitás, előfordulhat, hogy kevés tünet jelentkezik, és csak felnőttkorban derül fény a hiányra, sebészeti beavatkozás vagy baleset után, esetleg szűrővizsgálatok során: protrombin idő (PI) és aktivált parciális tromboplasztin idő (APTI).

    A súlyos faktorhiányban szenvedő betegekben már nagyon korán jelentkezhetnek az első vérzéses tünetek, például egy VIII., IX. vagy XIII. faktorhiányban szenvedő fiú csecsemőnél elhúzódó vérzés jelentkezhet körülmetélés után.

    Számos faktor szintje megemelkedhet heveny betegség, stressz vagy gyulladás esetén. Egyes egyénekben folyamatosan emelkedett a VIII. faktor szintje, amelyhez a vénás trombózis fokozott kockázata társulhat.

  • Mit kell még tudnom?

    Mind az öröklött, mind a szerzett faktorhiányok esetében lehetséges a hiányzó faktor(ok) szükség szerinti pótlása. A lehetséges kezelések a friss fagyasztott plazma (FFP) transzfúziója, melyben számos alvadási faktor megtalálható; koncentrált krioprecipitátum adása, vagy pótló faktorok adása (néhány kapható kereskedelmi forgalomban, mint pl. a rekombináns VIII. faktor). Ezek a kezelések alkalmazhatók egy vérzéses esemény alatt, vagy a túlzott vérzés megelőzésére egy tervezett műtét vagy egyéb invazív beavatkozás előtt.

  • Mi az a von Willebrand faktor?

    A von Willebrand faktor (vWF) felelős a vérlemezkék sérült érfalhoz való kitapadásáért. A vWF a VIII. faktor hordozó fehérjéje is. A von Willebrand faktor hiánya von Willebrand betegséget okozhat, amely egy örökletes vérzési zavar. Ha felmerül az öröklött faktorhiány gyanúja, a von Willebrand faktor vizsgálata megkérhető az egyéb alvadási faktorokéval együtt, ám rendszerint külön vizsgálják, hiszen főként a vérlemezkékhez kapcsolt a működése, és nem a klasszikus alvadási kaszkád része.

  • Bizonyos öröklött vérzési zavarok miért súlyosabbak, mint a többi?

    A vérzés súlyossága függ az egyéntől, az érintett faktor rendellenességének mértékétől, valamint attól, hogy melyik az érintett faktor. Akiknél a faktor jelentős mértékű hiánya vagy funkciózavara áll fenn, súlyosabb lesz a betegség megjelenési formája. Azokban az emberekben, akikben egy normális és egy beteg gén van jelen (heterozigóták) általában kevésbé súlyos vérzések jelentkeznek, mint akikben két beteg gén van (homozigóták).

    Érdemes megjegyeznünk, hogy a XII. faktor hiánya általában nem okoz tüneteket. Ez a ritka faktorhiány rendellenes APTI eredményekhez vezet, de nem társul hozzá fokozott vérzéses kockázat.

Felhasznált források

Aktuális áttekintésben használt források

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2013). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 5th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 164–170.

(2013 November). Bleeding disorders. Cleveland Clinic Center for Continuing Education. Available online at http://www.clevelandclinicmeded.com/medicalpubs/diseasemanagement/hematology-oncology/bleeding-disorders/. Accessed August 2016.

Gersten, T. (Updated, 2014 January 24). Factor V deficiency. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000548.htm. Accessed August 2016.

Nanda, R. (Updated, 2015 January 22). Factor VII deficiency. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at https://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000548.htm. Accessed August 2016.

Chen, Y-B. (Updated 2015 January 27). Factor VII assay. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003676.htm. Accessed August 2016.

Schwartz, R. et. al. (Updated 2016 May 3). Factor II. Medscape Reference. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/209742-workup. Accessed August 2016.

Mir, M.A. (Updated 2016 May 12). Nonplatelet hemostatic disorders. Medscape. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/210467-overview. Accessed August 2016.

Korábbi áttekintések során használt források

Pagana, Kathleen D. & Pagana, Timothy J. (© 2007). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 8th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 275-280.

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Clarke, W. and Dufour, D. R., Editors (2006). Contemporary Practice in Clinical Chemistry, AACC Press, Washington, DC. Harris, N. et. al. Chapter 19: Assessment of Hemostasis in the Clinical Laboratory pp 227-239.

Moake, J. (2006 May, Revised). Blood Disorders, Bleeding and Clotting Disorders, Introduction. Merck Manual Home Edition [On-line information]. Available online through http://www.merck.com. Accessed on 3/14/07.

McPherson R, Pincus M, eds, (2007). Henry's Clinical Diagnosis and Management by Laboratory Methods, 21st edition, Saunders Elsevier.

Colman RW, Marder VJ, Clowes AW, George JN, Goldhaber SZ, eds, (2006). Hemostasis and Thrombosis, Basic Principles and Clinical Practice. 5th edition, Lippincott Williams and Wilkins.

Thomas, Clayton L., Editor (1997). Taber's Cyclopedic Medical Dictionary. F.A. Davis Company, Philadelphia, PA [18th Edition].

Van Cott, E. and Laposata, M (2002 November 19, Revised). Coagulation Factor Assays. Mass Gen Hosp Handbook [On-line information]. Available online through http://www.mgh.harvard.edu.

Vitamin K Deficiency. The Merck Manual of Diagnosis and Therapy, Section 1. Nutritional Disorders, Chapter 3. Vitamin Deficiency, Dependency, And Toxicity [On-line information]. Available online through http://www.merck.com.

(2003 March 25). Vitamin K. The Linus Pauling Institute's Micronutrient Information Center [On-line information]. Available online through http://lpi.oregonstate.edu.

DeLoughery, T. (1999 March 15). Tests of Hemostasis and Thrombosis. OHSU [Online student handout]. Available online through http://www.ohsu.edu.

Elstrom, R. (2001 October 21, Updated). Bleeding disorders. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001304.htm.

Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor XII assay. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003681.htm.

Elstrom, R. (2001 October 14, Updated). Factor XII (Hageman factor) deficiency. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000545.htm.

Elstrom, R. (2001 October 14, Updated). Factor X deficiency. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000553.htm.

Elstrom, R. (2001 October 9, Updated). Factor VIII assay. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003678.htm.

Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor IX assay. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003679.htm.

Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor V assay. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003675.htm.

Elstrom, R. (2002 May 6, Updated). Factor V deficiency. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000550.htm.

Elstrom, R. (2001 October 6, Updated). Hemophilia B. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000539.htm.

Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor II deficiency. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000549.htm.

Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor II assay. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003674.htm.

Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor X assay. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003680.htm.

Elstrom, R. (2001 November 25, Updated). PT. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003652.htm.

Elstrom, R. (2001 November 25, Updated). PTT. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003653.htm.

Elstrom, R. (2001 November 10, Updated). Factor VII assay. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003676.htm.

Elstrom, R. (2001 October 14, Updated). Factor VII deficiency. MedlinePlus Health Information, Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/000548.htm.

What is a Bleeding Disorder?, History. National Hemophilia Foundation, Bleeding Disorders Info Center [On-line information]. Available online through http://www.hemophilia.org.

What is a Bleeding Disorder? National Hemophilia Foundation, Bleeding Disorders Info Center [On-line information]. Available online through http://www.hemophilia.org.

Hemophilia A (Factor VIII Deficiency). National Hemophilia Foundation, Bleeding Disorders Info Center [On-line information]. Available online through http://www.hemophilia.org.

Menta, S. (1999 Spring). The Coagulation Cascade. Physiology Disorders Evaluation, College of Medicine, University of Florida [On-line information]. Available online through http://www.medinfo.ufl.edu.

Pagana, K. D. & Pagana, T. J. (© 2011). Mosby's Diagnostic and Laboratory Test Reference 10th Edition: Mosby, Inc., Saint Louis, MO. Pp 272–278.

(© 1995-2012). Test ID: F8A Coagulation Factor VIII Activity Assay, Plasma. Mayo Clinic Mayo Medical Laboratories [On-line information]. Available online at http://www.mayomedicallaboratories.com/test-catalog/Clinical+and+Interpretive/9070. Accessed May 2012.

Dugdale, D. (2011 February 28). Factor VII assay. MedlinePlus Medical Encyclopedia [On-line information]. Available online at http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/003676.htm. Accessed May 2012.

Schwartz, R. et. al. (Updated 2011 February 2). Factor II. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/209742-overview#showall. Accessed May 2012.

Ramanarayanan, J. et. al. (Updated 2011 May 19). Factor VII. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/209585-overview. Accessed May 2012.

Devkota, B. (Updated 2012 April 16). Factor II, Prothrombin. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/2085225-overview#showall. Accessed May 2012.

Spence, R. et. al. (2010 January 12). Hemostatic Disorders, Nonplatelet. Medscape Reference [On-line information]. Available online at http://emedicine.medscape.com/article/210467-overview. Accessed May 2012.

Clarke, W., Editor (© 2011). Contemporary Practice in Clinical Chemistry 2nd Edition: AACC Press, Washington, DC. Pp 265-272.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?