Pangásos szívelégtelenség (Congestive Heart Failure, CHF) akkor alakul ki, amikor a szív már nem képes kellő hatásfokkal pumpálni a vért, így az a test más részein pang – elsősorban a májban, a tüdőben a kezeken és a lábakon, ezeknek duzzanatát okozva. Az alsó végtag duzzanata erőteljesebb, ha a beteg sokat áll, míg csökken, ha fekszik. Amikor mára tüdő is érintett, az gyakran légszomjat, köhögést okoz, elsősorban fizikai munkavégzéskor (pl. lépcsőn járás), de az ágyban hanyatt fekve is. Pangásos szívelégtelenség gyakran szívinfarktus után vagy nagyon magas vérnyomás, beszűkült koszorúserek esetén, fertőzéseket követően vagy veleszületett szívbetegség következtében alakul ki.

A diagnózis felállításához többféle vizsgálatra van szükség, melyek közé tartozik a fizikális vizsgálat, EKG, mellkasröntgen, illetve CT- és/vagy különféle izotópos képalkotó vizsgálat. A laboratóriumi vizsgálatok szerepe kisebb. Megemlíthető például a vizeletvizsgálat, annak eldöntésére, hogy fennáll-e veseelégtelenség, és anyagcsere-vizsgálatok az elektrolit-egyensúly és a veseműködés károsodásának felmérésére. A veseelégtelenség és a pangásos szívelégtelenség tünetei ugyanis igen hasonlóak. Az agyi eredetű nátriuretikus peptid (Brain Natriuretic Peptide, BNP), illetve prohormonja az NT-proBNP (N-terminalis prohormon agyi natriuretikus peptid) mérése viszonylag új vizsgálati módszer, segítségével a szívelégtelenség diagnosztizálása és súlyosságának kimutatása egyszerűbbé válhat.

A pangásos szívelégtelenség az idő előrehaladtával rendszerint romlik (progresszió). A kezelés elsődlegesen a kialakulásért felelős betegségre irányul, illetve az állapot stabilizálására és a tünetek enyhítésére szolgál. A kezelés részét képezi a sóbevitel megszorítása, vízhajtás, nitrátok, ACE-gátlók, digitáliszok, béta-receptor blokkolók adása,a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása. Mindezek a magas vérnyomás kezelésének is részei; hiszen a magas vérnyomás igen gyakori oka a szívbetegségeknek.

Felhasznált forrásmunkák:

MEGJEGYZÉS: A jelen cikk az eredeti, az Amerikai Egyesült Államokban kiadott, a Lab Tests Online szerkesztő bizottsága által rendszeresen felülvizsgált írás magyar nyelvre fordításával, és a magyar viszonyokhoz történő adaptálásával készült. A cikk alapját az irodalomjegyzékben felsorolt írások és a szerkesztő bizottság tagjainak szakmai tapasztalatai képezik. A cikk tartalmát mind az amerikai, mind a magyar szerkesztő bizottság időszakonként ellenőrzi, frissíti, ha szükséges újabb irodalommal kiegészíti. A kiegészítő forrásmunka a régiektől megkülönböztetve kerül közlésre. A legutolsó frissítés dátuma a cikk alján látható.

A hivatkozott honlap címek a cikk írásakor valódi, működő honlapok voltak, hivatkozásuk nem reklám célból, hanem referenciaként szolgál. Az idők során a honlapok megváltozhatnak, tartalmuk elavulhat, ezt a Lab Tests Online szerkesztő bizottságai nem ellenőrzik. Ha egy címszó keresésekor egy link nem működik, célszerű felkeresni az eredő honlapot (pl. www.nih.gov vagy www.oek.hu), és ott keresni a kívánt szót.

S1
Clinical Chemistry: Principles, Procedures, Correlations. Bishop M, Duben-Engelkirk J, Fody E, eds. 4th ed. Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins; 2000.

S2
Clinical Chemistry: Theory, Analysis, and Correlations. Kaplan L, Pesce A, eds. 2nd ed. St. Louis: The C. V. Mosby Company; 1989.

Kapcsolódó idegen nyelvű adatbázis

FDA Guidance Document for BNP PreMarket Notifications