Más néven
Na
Hivatalos név
Nátrium meghatározása
A cikk utoljára felülvizsgálva:
A cikk utoljára módosult:
16.06.2018.
Röviden
Mire való a vizsgálat?

Mire való a vizsgálat?
A vizsgálat a szervezet elektrolit-háztartási zavarának kivizsgálására, az idült vagy heveny hypernatraemia (magas nátriumszint) vagy hyponatraemia (alacsony nátriumszint) megállapítására történik.

Mikor kell a vizsgálatot elvégezni?

A vizsgálatot akkor szokták elvégezni, ha dehidráció, vizenyő jelei mutatkoznak a páciensnél. Gyakran kérik akkor is, ha nem jellegzetes tünetek lépnek fel. A vizsgálat része a rutinszerűen végzett, általános orvosi kivizsgálásnak is, és néhány idült betegség, például a magas vagy az alacsony vérnyomás ellenőrzésére is használják.

Milyen mintára van szükség?

A kar könyökhajlati vénájából vett vérminta, vagy néhány esetben vizeletminta szükséges. A vérmintához piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben levett vér alkalmazható.
A vizeletből történő Na-ürítés meghatározásához 24 órán át gyűjtött vizeletminta szükséges. A gyűjtött vizelet mennyiségét a laboratóriumnak ismernie kell. 
A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

Hogyan készüljek elő a vizsgálatra?

Nincs teendő.

Vizsgálati minta

Mit vizsgálunk?
A vér vizsgálatából a nátrium koncentrációját, a vizelet vizsgálatából a vizelettel ürített nátrium mennyiségét lehet megállapítani. A nátrium olyan molekula, amely létfontosságú a szervezet egészséges működéséhez . Ionként pozitív töltéssel rendelkezik. A többi elektrolittal, például a káliummal, a kloriddal és a széndioxiddal (CO2) együtt fő szerepe a szervezet folyadék mennyiségének szabályozásában van. Jelen van a szervezet összes folyadékában és sejtjeiben, de legnagyobb mennyiségben a sejteken kívüli folyadékban, leginkább a vérplazmában van. Gyakorlatilag minden táplálék tartalmaz több-kevesebb nátriumot. Koncentrált formája az asztali só (nátrium klorid vagy NaCl), de kis mennyiségben még az ásványvizek is tartalmaznak Na-vegyületeket.
A legtöbb embernek megfelelő a nátrium bevitele. A szervezet annyi nátriumot hasznosít, amennyire szükség van, a többit a vesén keresztül a vizelettel kiüríti. Ez egy nagyon szigorúan szabályozott, összetett folyamat, ami azért fontos, mert a nátriumszintet viszonylag szűk tartományon belül kell tartani. A szabályozásban idegi és hormonális összetevők is részt vesznek Ilyenek például:

·        azok a hormonok, amelyek növelik (natriureticus peptid) vagy csökkentik (aldoszteron) a nátrium vizelettel történő ürítését,

·          az antidiureticus hormon, amely gátolja a vízvesztést és

·        a szomjúság szabályozó hatása (a vér 1%-nyi nátriumszint emelkedése is szomjassá teszi az embert és ingere lesz, hogy vizet igyon, s ezáltal normalizálódik a nátriumszint).

A kóros nátriumszint a fent felsoroltak egyikének a problémája miatt lép fel. Amikor a vér nátriumszintje megváltozik, a szervezetünk víztartama is megváltozik. Ezek a változások összefügghetnek dehidárcióval vagy folyadék felesleggel (vizenyő). Ez utóbbi különösen a lábszáron figyelhető meg.

Hogyan történik a mintavétel?
A kar könyökhajlati vénájából vett vérminta, vagy néhány esetben vizeletminta szükséges. A vérmintához piros- ("natív") vagy sárga-kupakos ("géles") csőben levett vér alkalmazható.
A vizeletből történő Na-ürítés meghatározásához 24 órán át gyűjtött vizeletminta szükséges. A gyűjtött vizelet mennyiségét a laboratóriumnak ismernie kell. 
A speciális igények miatt célszerű előzetesen érdeklődni a vizsgálatot végző laboratóriumban.

MEGJEGYZÉS: Ha valamilyen orvosi, laboratóriumi vizsgálattól fél, vérvételkor hajlamos a rosszullétre, vagy szorongás fogja el, ajánljuk, hogy felkészülésként olvassa el a következő írásokat: A vizsgálattal járó fájdalom leküzdése, Vérvétellel kapcsolatos tanácsok, Hogyan segítsünk a gyermekeknek az orvosi vizsgálatokon, és Hogyan segítsünk az időseknek az orvosi vizsgálatokon.

Mi történik a mintával? Rövid látogatás a laborban írás bepillantást nyújt a vér- és torokváladék minták előkészítési és feldolgozási folyamatába.

Vizsgálat

Hogyan alkalmazzák a vizsgálatot?
A nátrium vérvizsgálatot a hyponatraemia (alacsony nátriumszint) és hypernatraemia (magas nátriumszint) meghatározására használják. A nátriumszint változása összefügghet a szervezet víz-háztartásának zavarával (dehidrációval, vizenyővel), és összefüggésben lehet többféle betegséggel is. Az orvosok elektrolit-egyensúly zavara esetén - más elektrolit vizsgálattal együtt - gyakran kérik a nátriumszint meghatározását. Kérhetik továbbá annak a kivizsgálására is, hogy milyen szerv (agy, tüdő, máj, szív, vese, pajzsmirigy vagy mellékvese) betegsége okozza a nátriumhiányt vagy túlsúlyt. Sok féle gyógyszer (pl. vízhajtók) is befolyásolja a nátriumszintet, ezért ekkor is ajánlott a nátriumszint ellenőrzése.
A vizelettel történő nátriumürítés vizsgálatát leginkább azoknál a betegeknél kérik, akiknél a vér nátriumszintje kórosnak bizonyul, és azt akarják eldönteni, hogy a kóros vérszintet a nátrium-felvétel vagy az ürítés zavara okozza. A nátrium-ürítés vizsgálata a magas vérnyomásban szenvedő, (de még normál vesefunkcióval rendelkező) betegek ellenőrzésekor is hasznos lehet: az eredményből következtetni lehet arra, hogy a páciens túl sok sót eszik-e. A kóros vesefunkcióval rendelkező betegeknél pedig a vesekárosodás okának kiderítésére, a kezelés hatékonyságának követésére használható az eredmény.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A nátrium koncentrációjának vérből történő meghatározása - gyakran más vizsgálatokkal együtt - a legtöbb rutin laboratóriumi kivizsgálás részét képezi. A vizsgálat része az általános anyagcsere vizsgálatnak (általános metabolikus panel, ÁMP), amelyet széles körben alkalmaznak a nem-specifikus panaszokkal jelentkezőknél. A dehidrációval ill. vizenyővel jelentkező állapotok mellet a nátrium meghatározását leginkább az infúziós kezelés ellenőrzésére kérik. Az elektrolit- (és általános anyagcsere) vizsgálatokat gyakran kérik a kezelés hatékonyságának megítélésére magas vérnyomásnál, szívelégtelenségnél, valamint máj és vesebetegségeknél.
A vér nátriumszint vizsgálatot kérik, ha a betegnél hyponatraemia tünetei (például gyengeség, zavartság, letargia) vagy hypernatraemia jellemző tünetei (például szomjúság, csökkent vizeletürítés, izomrángások és/vagy felfokozott nyugtalanság) jelentkeznek.

Mit jelent az eredmény?
FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni. További információt kaphat a Referencia tartományok és jelentésük lapon.

Az alacsony nátriumszintet, (hyponatraemiát) leginkább a túlzott nátriumvesztés illetve túlzott vízfogyasztás, vagy vizenyő okozhatja. Ha a nátriumszint gyorsan csökken, akkor gyengeséget, fáradékonyságot, súlyosabb esetekben zavartságot érezhet a beteg, vagy akár kómába is eshet. Ha azonban a nátriumszint csak lassan, fokozatosan csökken, előfordulhat, hogy semmilyen tünet nem jelentkezik. Ez az oka annak, hogy sokszor tünetmentes esetben is vizsgálják a nátriumszintet.
Ritkán a hyponatraemia csökkent nátrium bevitel következménye (nátriumban szegény táplálék, vagy nátriumhiányos infúziós kezelést követően). A hyponatraemia leggyakorib oka azonban valamilyen fokozott nátriumvesztéssel járó betegség vagy állapot (Addison kór, hasmenés, túlzott izzadás, vízhajtóval történő gyógyszerelés, vagy vesebetegség). Néhány esetben a túl sok víz jelenléte a hyponatraemia oka. Ezt előidézheti túlzott vízfogyasztás, szívelégtelenség, májzsugorodás, vagy fehérjevesztéssel együttjáró vesebetegség (nephroticus szindróma). Számos betegségben (különösen azokban, amely érintik az agyat és a tüdőt, sokféle daganatos megbetegedésnél, valamint néhány gyógyszerféleség szedésekor) fokozódik az antidiureticus hormon termelése, ez víz visszatartást, a meglévő nátrium felhígulását eredményezi.

A vér magas nátriumszintje (hypernatraemia) majdnem mindig a csökkent vízfogyasztás melletti túlzott vízvesztés (dehidráció) eredménye. A magas nátriumszint a nyálkahártyák kiszáradását, szomjúság érzetet, nyugtalanságot, izgalmat, ésszerűtlen viselkedést,  izomrángást, súlyosabb esetben kómát eredményez. Betegség is okozhat hypernatraemiát, ilyen pl.a Cushing szindróma, vagy a nagyon kevés anti-diureticum-hormon termelés (diabetes insipidus).

A vizeletből mérhető nátriumürítést a vér nátriumszintjével együtt kell értékelni. Ha a vérben emelkedett a nátrium koncentrációja, normál körülmények között a szervezet a vizelettel igyekszik megszabadulni a fölöslegtől, így a vizelet nátriumtartalma is magas lesz. Akkor is magas lehet a vizeletszint, ha a szervezet sok nátriumot veszít, ebben az állapotban a vér nátriumszintje normál vagy alacsony. Ha a nem megfelelő mennyiségű nátriumbevitel miatt csökken a vér nátriumszintje, akkor a vizeletszint is alacsony.

Gyakori kérdések

1. Mennyi sót egyek, hogy a nátriumszintem normál tartományon belül legyen? Ugyanaz a nátrium-szükséglet nőkben és férfiakban?
A legtöbb nátriumot a konyhasóból, illetve a konzerv vagy előre elkészített ételekből vesz fel a szervezet. A fejlett országokban az emberek átlagosan 4-5 gramm (4000-5000 mg) nátriumot vesznek fel naponta, míg a felnőtt szervezet nátrium szükséglete ennek csak kb. a tizede (0,5 gramm, azaz 500 mg), és a teljes napi nátrium bevitel nem haladhatja meg a 2,5 grammot (2500 mg-ot). A felnőttek (nők és férfiak), gyerekek és csecsemők számára - normál körülmények között - az ajánlott napi bevitel a következő:

  • Felnőttek: 0,5 gramm (azaz 500 mg)
  • Gyerekek: 0,4 gramm (azaz 400 mg)
  • Csecsemők: 0,12-0,20 gramm (azaz 120-200 mg)

2. Mi okozhatja a magas vagy alacsony nátriumszint et?
Hasmenés, erős izzadás, vesebetegség vagy congestiv szívelégtelenség jelentősen befolyásolhatják a vér nátriumszintjét.

Kérdések

Kérjük, hogy véleményével, észrevételeivel segítse munkánkat! Honlapunkkal kapcsolatos véleményét a következő elektronikus postacímre küldheti:

ltomldt@gmail.com

Leletek kiértékelésével, véleményezésével honlapunk nem foglalkozik! Kérjük, az ilyen jellegű kérdéseivel forduljon kezelőorvosához.

Milyen minőségben szól hozzá?
E-mail címe